udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 412 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Partiumi Kereszteny Egyetem /PKE/

1997. október 27.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1998. június 5.

Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

1999. július 13.

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

1999. július 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. augusztus 1.

Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1999. augusztus 4.

Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

1999. szeptember 1.

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1999. szeptember 1.

A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 4.

Ez év őszén - a Sulyok István Főiskola nyomdokán - beindul a Partiumi Keresztény Egyetem, amely nyitányát jelentené egy ökumenikus egyházi összefogással létrehozandó erdélyi - alapítványi - magyar magánegyetem megalakulásának. Szept. 11-re Tőkés László püspök Nagyváradra reprezentatív jellegű nagygyűlést hívott össze, melyre várja a magyar nyelvű oktatás mellett elkötelezetteket, mindazokat, akik Nagyváradon, Biharban és az egész Partium területén szívükön viselik az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügyét, illetve a testvéregyházak, az RMDSZ és az önkormányzatok, valamint az RMPSZ, az oktatásügy és különféle oktatási intézményeink képviselőit. A nagygyűlés alkalmával széles körű adománygyűjtést kezdeményeznek, és 5, 10, 50 és 100 ezer lejes címletekben téglajegyeket bocsátanak ki: "A Partiumi Keresztény Egyetemért és épületéért". /Meghívó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

1999. szeptember 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közvéleménye szerint jogerőre emelkedett a református püspökség nagyváradi székházának visszaadására vonatkozó határozat. Ezzel egy kilencéves pereskedés ért véget, melynek nyomán az egyházkerület végérvényesen sajátjának tudhatja jogtalanul elkobzott épületét. A székház egyházkerületi funkciói mellett a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyéül is fog szolgálni. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokba vette székházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. szeptember 15.

Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1999. szeptember 18.

Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1999. szeptember 22.

Szept. 21-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői sajtótájékoztatón beszámoltak a hét végén, Marosvásárhelyen megejtett SZKT-ülésről. Az ülésen Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a Szövetség Bihar megyei képviselőit, mondván, ahelyett, hogy támogatták volna a partiumi egyetemi kezdeményezést, a nagyváradi nacionalista rektor félrevezető nyilatkozatának engedve, abban a hiedelemben ringatták a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A sajtótájékoztatón Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kifejtette, hogy szakértőkkel arról tárgyaltak, milyen lehetőségei lennének a váradi egyetemen magyar szakok beindításának úgy, hogy azok esetleg kiegészítsék a Sulyok István Református Főiskolán (SIRF) működőket. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy meglepte a püspök úr beszéde, hiszen nem merült fel, hogy a megyei RMDSZ ne támogatná a partiumi egyetem létrehozását. Ráadásul éppen Tőkés László jelentette ki, hogy a partiumi felsőoktatási intézet a létező magyar nyelvű oktatási formák kiegészítése kíván lenni. /Szeghalmi Örs: RMDSZ-vezetők Tőkés vádjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

1999. szeptember 30.

Az új tanévben a IX. osztályban már életbe lép a kerettanterv, amely a reformfolyamat alapját képezi. /Az előző osztályok kerettanterve már korábban életbe lépett./ A kerettanterven belül lehetőség van a túlterheltség csökkentésére, szögezte le dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készült interjúban. A szakoktatás lehetővé válik anyanyelven, ezzel kapcsolatban újra kell gondolni a szakoktatási hálózatot. Az Európai Unió országaiban a szakmai líceumok részaránya 56 %, miközben Romániában ez az arány 4%, kisebbségi vonatkozásban még kedvezőtlenebb a helyzet. - Ebben az évben nagy arányban nőtt a szakoktatásra jelentkezettek aránya. Kötő József cáfolta azt a hírt, hogy a minisztérium megvétózta a Partiumi Egyetem megindítását. Valójában Andrei Marga miniszter pozitív véleményezést adott a bejegyzéshez. - Nagyváradon magánegyetem-kezdeményezés született, "de nekünk adófizető román állampolgárokként nem szabad lemondanunk az önálló állami magyar egyetemről", hangsúlyozta az államtitkár. /Barabás István: Beszélgetés dr. Kötő József oktatásügyi államtitkárral. = A Hét (Bukarest), szept. 30./

1999. október 1.

Okt. 3-án tartják a Sulyok István Református Főiskola nyomdokába lépő Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes tanévnyitóját. A tanintézet leválik a kolozsvári teológiai intézetről, és önállóvá válik. - Elsősorban teremgondjaik vannak. Még mindig nem szabadult fel az épület. /Kulcsár Andrea: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1999. október 2.

A Partiumi Közlöny közölte Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédét, melyet a püspök a Magyar Professzorok Világtanácsa szervezésében zajló Kárpát-medencei Professzorok III. Találkozóján mondott el Miskolcon, szept. 10-én. A püspök Útkeresés és útkészítés az önálló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása érdekében című előadásban összegezte a Sulyok István Református Főiskola megalakítását és Partiumi Egyetem helyzetét. 1990 májusában határozták el a főiskola megalapítását. Az erdélyi magyar egyházfők 1994. ápr. 26-án Nagyváradon létrehozták a Felekezetközi Iskolaalapítványt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./ A Partiumi Közlöny közölte a főiskolával kapcsolatos dokumentumokat, köztük az egyházkerületnek a Sulyok István Református Főiskola megalakítására vonatkozó 1990. máj. 14-i határozatát. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), okt. 2. - 12. sz./

1999. október 4.

A Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója után jótékonysági koncertet adott az érmihályfalvi római katolikus templomban a helyi katolikus és református énekkar. /Érmihályfalva: koncert a partiumi egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1999. október 4.

A Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója után jótékonysági koncertet adott az érmihályfalvi római katolikus templomban a helyi katolikus és református énekkar. /Érmihályfalva: koncert a partiumi egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1999. október 4.

Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1999. október 11.

Politikusok, akadémikusok, egyetemi tanárok, jogászok értekeztek okt. 9-én Nagyváradon az alkotmányozás, a jogfolytonosság kérdéseiről a Magyarok Világszövetsége Alkotmányossági Műhely és Fórum nevű munkacsoportja szervezésében, egy most induló megbeszéléssorozat nyitányaképpen. Az eszmecserén felmerült a határon túli magyarok státusának ügye is. Az egyik végkövetkeztetés szerint a Szent Koronához való tartozás felelevenítése jelenthetné a megoldást erre a kérdésre. A konferencia előadói neves magyarországi és romániai magyar személyiségek voltak. Egyikük Fáy Árpád, a fórum kezdeményezője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. elmondta: a megbeszélések inkább elméleti jellegűek. A műhelymunka november elején Salgótarjánban, decemberben pedig Gödöllőn folytatódik. A fórum egyik házigazdájaként Toró T. Tibor, az RMDSZ-en belül működő Reform Tömörülés vezetője elmondta: jelképes jelentőségű, hogy az első megbeszélést a magyar állam határain kívül tartják, s éppen Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. Fáy Árpád előadásában az úgymond időtlen alkotmányossági elveket ismertette. Az alkotmányozás kérdéskörére tért ki dr. Samu Mihály, a fórum elnöke, az ELTE professzora. Borbély Imre politológus a nemzeti alkotmányosság témakörében szólt. "A cél egy összmagyar hatósugarú alaptörvény" - összegezte mondanivalóját. Kocsis István politológus a Szent Korona és a jogfolytonosság összefüggéseinek taglalásából vezette le az ügy időszerűségét. Ideje feleleveníteni a Szent Korona tagjainak fogalmát. Tagnak mindenki elismerhető, aki bizonyíthatóan magyar származású. Egyértelműen a Szent Korona tagságának helyreállítása mellett foglalt állást Pölöskei Ferenc, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. /Szeghalmi Örs: Alkotmányosság és jogfolytonosság. A Szent Korona tagjai lehetünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

1999. november 13.

Nagyváradon Egy kicsit más mottóval irodalmi kört alakítanak a fiatalok. Talán az egyre ritkábban jelentkező Ady-kör után maradt űrt akarják pótolni. Az első találkozón a kezdeményező Majoros Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem elsőéves filozófia szakos hallgatója elmondta, hogy az irodalmi körnek a Nagyváradi Magyar Diákszövetség ad hivatalos keretet. Elsősorban olyan magyar költőket, írókat, szeretnének meghívni, akik másképp beszélnek az irodalomról, mint ahogyan azt a könyvekből tanulják. Másrészt saját írásaikat is elhozhatják a tagok. /Pásztai András: Irodalomról, egy kicsit másképp? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

1999. november 16.

A romániai magyar történelmi egyházak vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében közös részvétellel alapítványt hoznak létre. Most készül az egyházi hátterű magyar nyelvű magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata - nyilatkozta Mikó Lőrinc, a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkára. Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, s ennek karai és részintézményei Erdély különböző régióiban fognak működni. Teljes az egyetértés a romániai magyar történelmi egyházak vezetői és azok között, akik a Partiumi Keresztény Egyetemmel foglalkoznak. A partiumi egyetem is integrálódni fog az öt romániai magyar történelmi egyház által létrehozandó magyar nyelvű magánegyetembe. /Magyar egyetem. Készülnek a támogatás fogadására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

1999. november 16.

A romániai magyar történelmi egyházak vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében közös részvétellel alapítványt hoznak létre. Most készül az egyházi hátterű magyar nyelvű magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata - nyilatkozta Mikó Lőrinc, a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkára. Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, s ennek karai és részintézményei Erdély különböző régióiban fognak működni. Teljes az egyetértés a romániai magyar történelmi egyházak vezetői és azok között, akik a Partiumi Keresztény Egyetemmel foglalkoznak. A partiumi egyetem is integrálódni fog az öt romániai magyar történelmi egyház által létrehozandó magyar nyelvű magánegyetembe. /Magyar egyetem. Készülnek a támogatás fogadására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

1999. december 10.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1999. december 28.

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1999. december 30.

Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2000. január 7.

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998