udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Partiumi Magyar Mûvelõdesi Ceh /PMMC/

2005. július 6.

Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

2005. december 12.

Kulturális esttel egybekötött közgyűlést szervezett a Partiumi Magyar Művelődési Céh /PMMC/ Nagyváradon. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. Bemutatták Pomogáts Béla Magyar Régiók /Lilium Aurum, Dunaszerdahely/ című könyvét. A közgyűlésen Szilágyi Zsolt, a Mikecs László Baráti Társaság elnöke bejelentette, hogy ők is belépnek a PMMC-be. Tőkés László püspök kérte, lépjenek be azok, akik elhivatottságot éreznek. Végül műsort láthattak a megjelentek. Fellépett a Csillagocska néptánccsoport. Megnyitották Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész festményeinek tárlatát. /Gálolvits Zoltán: Három felvonás a művelődés jegyében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 12.

2006. március 2.

Február 28-án Nagyváradon közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A rendezvény elején zenés műsort hallgattak meg a részvevők, fellépett többek között a Varadinum vonósnégyes. A közgyűlést Tőkés László püspök nyitotta meg, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Hajdu Géza színművész, a PMMC igazgatója eddigi tevékenységükről számolt be, bejelentette, hogy megalakult a Váradi Egyetemi Színpad. Benedek Árpád, a néptánc tagozat kurátora ismertette a gyermekeknek szánt rendezvényeket. Lászlóffy Zsolt egyetemi tanár elmondta, szeretnének hagyományt teremteni a Találkozások címet viselő műsoros estekből. /Tüzes Bálint: Közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./

2006. május 18.

Gross Arnold kiállítása nyílt Nagyváradon, a Festum Varadinum keretében. Az 1929-ben Tordán született Munkácsy- és Kossuth-díjas festő- és grafikusművész a 40-es években Váradon élt, majd Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s azóta a világvárosok kiállítótermeit járja. „Ritka alkalom, hogy egy nagy művészt köszönthetünk körünkben” – mondta Hajdu Géza, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. Tőkés László püspök hozzászólásában úgy vélte, Nagyvárad az elmúlt évtizedekben lecsupaszodott, sok értékes ember ment el, aki hajdan itt alkotott. Ezeket igyekeznek megtalálni és „hazahozni”, így jött létre Gross tárlata is. /Pap Melinda: Vízzöld és enciánvarázs. Gross Arnold rézkarcai a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2006. október 9.

A mögöttünk lévő másfél évtized alapján úgy tűnik, 1956 eszméje vereséget szenvedett, vagy legalábbis nem aratott végleges diadalt – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész október 7-én Nagyváradon A magyarok vére – 1956 az irodalomban című szimpóziumon, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület szervezett. Pomogáts szerint az 1956-os katonai vereséget ellensúlyozta az erkölcsi győzelem, azonban ez a diadal „elherdálódott” a hétköznapokban. Az előadó szerint a rendszerváltás utáni kormányok sem azonosultak maradéktalanul a forradalom eszméjével. Mint mondta, ebből a helyzetből az jelenthet kiutat, ha az ötvenhatos szervezetek felfedezik és újrafogalmazzák a forradalom eszményeit: a nemzeti szolidaritást, a nemzeti elkötelezettséget és az erkölcsi emelkedettséget. „Az ötvenedik évforduló egy meghasonlott országot talál” – vélte az előadó, aki szerint fennáll a veszély, hogy október 23-án az együtt ünneplés helyett általános verekedésbe torkollik a megemlékezés. /Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2006. november 6.

A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2006. november 8.

„Marsay Ágnes egész életműve a népi formakultúrát és a szabadság eszméjét tárja fel” – méltatta a magyarországi Hosszúhetényben élő képzőművész, egyetemi tanár alkotásait Barabás Zoltán költő a nagyváradi Református Püspöki Palotában megnyitott kiállításon. A házigazda Partiumi Magyar Művelődési Céh nevében felszólaló Barabás szerint a jelenlegi tárlat anyaga, a művész korábbi alkotásaihoz hasonlóan jelképekhez kötődik. /Gergely Gizella: Irodalmi művek ihlette grafikák Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. január 9.

Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2007. január 9.

Több mint kétszázan jelentek meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által rendezett újévi fogadáson, amelyet idén immár tizenkettedik alkalommal tartottak meg a KRE székházában. Az újévköszöntő rendezvény Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő köszöntő szavai után kiállítás-megnyitóval folytatódott. Szabó Ottó felvidéki képzőművész kiállítását a szintén felvidéki Szászi Zoltán költő, szerkesztő méltatta. Tőkés László püspök elmondta, a hagyomány szellemében idén is gyűjtenek egy jó ügy számára. Ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) javára adakozhattak a jelenlévők. A PMMC hat tagozatban fejti ki tevékenységét (zenei, képzőművészeti, irodalmi, népművészeti, színművészeti és konferenciaszervezési). Az eltelt 17 év alatt erősen megtépázódott ez a közösség, de bizonyos tekintetben erősödött is. 1996-ban még Varga Gábor akkori nagyváradi RMDSZ-elnök is beszélt az újévi fogadáson, azóta megszaporodtak sorainkban a hajszálrepedések – mutatott rá a püspök. A fogadás végén ereklye-átadás történt. Egy magánszemély annak idején a megszálló román csapatok elől értékes zászlót mentett ki a nagyváradi városházáról. A felbecsülhetetlen értékű műtárgyon a magyar címer, a Szent Korona és az „Istenért, a hazáért és a királyért!” jelmondat szerepel. A zászlót várhatóan a PMMC irodájában állítják ki. /F. T.: Újévi fogadás Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./

2007. november 21.

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

2008. január 30.

„Irodalomtörténeti kánonok vannak, de az irodalomtörténészek dolga az, hogy ezeket felismerjék, nem pedig az, hogy megteremtsék. Kifejezetten kártékonynak tartom, ha irodalomtörténészek, irodalomkritikusok kánont akarnak teremteni, hiszen az legtöbbször politikai beavatkozásra történik. A nyolcvanas években Magyarországon például kialakult egyfajta kánon, amelyből kimaradtak olyan nyugati emigrációban élő jelentős írók, mint Márai Sándor vagy Cs. Szabó László” – fejtegette Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke Nagyváradon, január 28-án tartott szerzői estjén. Pomogáts három erdélyi tematikájú könyvét, illetve az általa szerkesztett Cs. Szabó László-esszégyűjteményt ismertette Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatójának kérdései nyomán. Az Erdély Adyja című válogatást már bemutatták Nagyváradon, először találkozott viszont a közönség a Sokarcú erdélyiség és a Változó világban című tanulmánykötetekkel, és Cs. Szabó válogatott esszéivel, melyhez Pomogáts írt utószót. Elárulta, jelenleg egy hiánypótló erdélyi magyar irodalomtörténet megírásán dolgozik. Véleménye szerint a magyar irodalmat egyetemes egészként kell kezelni, nem lehet elválasztani a magyarországi irodalmat az erdélyitől, felvidékitől vagy délvidékitől. „Megjelent a közelmúltban olyan irodalomtörténet Magyarországon, amelyben nem szerepel Dsida Jenő” – mondta felháborodottan Pomogáts, hozzátéve, olyan erdélyi szerzők irodalomtörténeti munkáira tekint nagyrabecsüléssel, mint a Korunk folyóiratot szerkesztő Kántor Lajosé vagy a már Magyarországon élő Láng Gusztávé. /Fried Noémi Lujza: Romboló hatású irodalmi kánonok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2008. február 1.

Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 11.

Kristófi János képeiből nyílt kiállítás Nagyváradon. Annak szentelte életét, hogy vászonra vigye a nagyváradi magyar élet képeit, méltatta a festőművészt Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában tartott kiállítás-megnyitón az idős festőművészt két fia – ifj. Kristófi János és István – köszöntötte egy Beethoven-szonatinával, majd Holló Barna képzőművész méltatta munkásságát és egyéniségét. A tárlat Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. Kristófi képre menti a pusztuló valóságot. Kristófi János /sz. Monospetri, 1925. dec. 15./ 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit. /Fried Noémi Lujza: A kétarcú város festője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2008. május 2.

Kis Sándor, az Academica Humana Alapítvány elnöke adta át a Wagner Nándor-díjakat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos diákjainak, akik helyezést értek el a Holnap antológia megjelenésének századik évfordulója alkalmából kiírt plakátpályázaton. A Holnap 1908-ban jelent meg Váradon, egyik vezéralakja Ady volt. „Tíz éve írtuk ki először pályázatunkat, a változó témájú verseny nyertesei között Wagner Nándor özvegyének jóvoltából százezer forintot osztunk ki” – mondta Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke. Wagner Nándor szobrász, festő 1922-ben született Nagyváradon, 1950-ben Magyarországra, hét év múlva Svédországba települt, végül Japánban hunyt el 1997-ben. Legismertebb munkái a Filozófusok kertje /Budapest, Gellért-hegy/ és a Corpus Hungaricum /Székesfehérvár/. Szülővárosában 2005. május 1-jén leplezték le az általa tervezett József Attila-szobrot a Petőfi parkban. /Fried Noémi Lujza: Átadták a Wagner Nándor-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. július 2.

A Nagyváradon ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Partiumi Írótáborban közel nyolcvan Kárpát-medencei író, költő, lapszerkesztő találkozik július 3-tól, tájékoztatott Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke. Az idei írótábort a Holnap-centenárium jegyében a Partiumi Magyar Művelődési Céhhel közösen szervezte az egyesület. Nyílt nappal kezdődik a találkozó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában felavatják a Holnap emléktábláját, majd a Magyar Írószövetség lapja, a Magyar Napló irodalmi estjét megelőzően Faragó Laura énekes és Lászlóffy Zsolt zeneszerző lép fel. Július 4-én a Várad, 5-én pedig az Egerben megjelenő Agria folyóiratot mutatják be. Bemutatják továbbá Székelyhidi Ágoston Debreceni Napló Erdélyből című kötetét és Sipos Lajos Tamási Áron életpályája című könyvét. A táborban több neves magyarországi irodalom és művészettörténész is részt vesz: Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete lapjának, a Literaturának a főszerkesztője, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész tart előadást a Holnap-antológia szerzőiről. /Fried Noémi Lujza: A Holnap-centenárium jegyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. január 26.

Január 25-én Nagyváradon a magyar kultúra napjai rendezvénysorozat keretében a Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében bemutatták Kupán Árpád Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című, nemrég megjelent kötetét. Dukrét Géza tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című kiadványról kifejtette: a mű végigvezeti az olvasót nemzeti történelmünk korszakain. Az író nem csak Szentjános históriáját tárja elénk, a könyv lapjain Biharország történelme is kibontakozik. A szerző óriási irodalmat és levéltári anyagot használt fel a Várad melletti település monográfiájának a megírásához. /Könyvbemutató az istentisztelet után. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./

2009. január 28.

Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2009. január 29.

Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2009. február 14.

Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./

2009. április 6.

Két könyvbemutatót is tartottak április 3-án Nagyváradon. A dunaszerdahelyi magyar írónő, Nagy Erika az Illyés Gyula Református Könyvesboltba vitte Zsákutca című kötetét, mely humoros írásokat, rövidprózai alkotásokat tartalmaz. A kiadványt Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője méltatta. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója megemlítette néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel. A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon mutatták be. /Nagy Orsolya: Új könyvek hétvégéje Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2009. május 18.

Kazinczy Ferenc emlékének szentelik a hagyományosan megszervezett Partiumi Írótábort idén, derült ki azon az emlékkonferencián, amelyet a nyelvújító születésének 250. évfordulója alkalmából szerveztek Nagyváradon. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül a konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő elmondta: az idei évben a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) több, a nyelvújítóhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez majd. Az írótábor mellett a város több tanintézetében a nyelvújítóhoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a diákok, részt vehetnek a Kazinczyról szóló anyanyelvi vetélkedőn, illetve hamarosan felavatnak egy Kazinczy-emléktáblát az egyetem belső udvarán. A konferencián több előadás is elhangzott a nyelvújítóról. A Szegedi Egyetem oktatója, Fried István, illetve Czibula Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Kazinczy életéről beszélt. Ezután a jelenlévők megismerhették a Kazinczy Ferenc Társaság tevékenységét: a magyarországi szervezet több, az íróról szóló kiadványt is készít. Végül Fried István dedikálta Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből című könyvét az érdeklődőknek. /Nagy Orsolya: Kazinczy emlékezete a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2009. augusztus 20.

Századik kiállítását nyitotta meg augusztus 18-án Nagyváradon a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A retrospektív tárlatot a szervezet igazgatója, Barabás Zoltán nyitotta meg. Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában. A PMMC nagyjából öt éve szervezi ezt a tárlatokat. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig. A városból egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat. /Nagy Orsolya: Jubileumi tárlat a PMMC szervezésében Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./ A kiállított alkotásokat Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója mutatta be. /A századik tárlat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

2009. október 24.

Erdély számos pontján emlékművek avatásával, ünnepi műsorokkal, kiállításokkal emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében emlékeztek október 23-án, megkoszorúzták a hősök és mártírok emléktábláját. Csíkszeredában koszorúzás volt az 1956-os kopjafánál, este pedig fáklyás felvonulást rendeztek. Ünnepi megemlékezés zajlott a Gloria Victis-emlékműnél Csíkszereda önkormányzatának, a csíkszeredai magyar főkonzulátus és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének szervezésében. Az ország nem lehet szabad addig, amíg nem lesz autonómiánk – jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere. /Az autonómia nekünk a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2009. október 29.

Elhunyt Tolnai Tibor nagyváradi festőművész /Nagyvárad, 1932. júl. 6. – Nagyvárad, 2009. okt. 28./ „Tolnai Tibor Várad és a környék ihletett festője. Képei megannyi őszinte vallomás. Mély érzések, tiszta érzelmek és felelős gondolatok, impozáns magasságokba röpített művészi konfessziók egy városról, mely tán Vitéz János és Janus Pannonius és Corvin Mátyás korában élte igazán fontos, virágos éveit, de Várad – ha voltak is kudarcai a históriában a túlerővel szembeni viaskodásaiban, ha végvárként sokat szenvedett is, előbb-utóbb mindig talpra állt. ” – mondta róla megnyitóbeszédében Aniszi Kálmán író, szerkesztő 2009. április 20-án, a festőművész kiállításának megnyitóján Budapesten, a Magyarok Házában. A hetvenhat éves akvarellművészt a váradi képzőművészet egyik doyenjének nevezte Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke, aki az elmúlt évtizedekben több kiállítást is szervezett Tolnainak. Tolnai Tibor mintegy öt évtizeden át hűséggel, hittel, szeretettel és művészettel szolgálta nemcsak az egyházat, hanem a váradi közösséget is. /Nagy Orsolya: Hetvenhat éves korában elhunyt Tolnai Tibor váradi festőművész. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./Az újság tévesen Tolnay Tibort írt.)


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998