udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Petõfi Csarnok (Budapest)

1998. június 20.

Tizenhárom országból mintegy négyszázötven határon túli magyar fiatal érkezik jún. 22-én a magyar fővárosba a "Vendégségben Budapesten" címmel meghirdetett egyhetes rendezvényre, melyet a Fővárosi Önkormányzat szervez. Az immár harmadik alkalommal összehívott Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára valamennyi szomszédos országból, valamint Németországból, Svájcból, Észtországból, Lettországból, Litvániából és Izraelből várnak vendégeket. A találkozót 1996-ban rendezték meg először, akkor még csak 5 ország hozzávetőlegesen kétszáz meghívottja vett részt az eseményen. Az ez évi program kedden az Orczy-kertben kezdődik, ahol Varázslatos Szent Iván-éj: Nyári napforduló ünnepe címmel különböző népszokásokból láthatnak dramatikus előadást a fiatalok. Jún. 23-án az ifjúsági találkozóra érkezett vendégegyüttesek - néptánccsoportok, kórusok, mesemondók - gálaműsort adnak a Petőfi Csarnok nagytermében. A meghívottakat Göncz Árpádné, a rendezvény fővédnöke és Schiffer János főpolgármester-helyettes köszönti. A következő napokon a találkozó művészeti együttesei a Budapesti Búcsú keretében újból fellépnek a főváros számos pontján, például a pesti rakparton és a Vörösmarty téren. A fiatalok a felsorolt programokon kívül ellátogatnak a Parlamentbe, a Budai Várba, a Városligetbe, a Fővárosi Nagycirkuszba, éjszakai sétahajózáson és könnyűzenei koncerten vesznek részt, valamint megismerkednek Budapest belvárosának nevezetességeivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

2000. február 15.

A moldvai és gyimesi csángók kultúrájának, népszokásainak, hagyományainak, a csángó magyarság zenéjének, táncainak megismertetése szándékával idén is megrendezi zenés-táncos összejövetelét a Pro Minoritate Alapítvány, febr. 19-én, Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Fővédnöke ismét Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyitja meg. Vendégek érkeznek, énekesek, táncosok - például Klézséből, Külsőrekecsinből és Lészpedből is. Az est idején dokumentumfotó-kiállítást is megtekinthetnek a vendégek. Az alkalmi bemutatón Harangozó Imre képeinek segítségével a nézők betekintést nyerhetnek a csángó mindennapok történéseibe, illetőleg nyomon követhetők azok a változások, amelyek a hétköznapi élet, valamint az ünnepek átalakulását tükrözik. /Ismét Csángó bál lesz Budapesten, a Petőfi Csarnokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2001. július 4.

A Vendégségben Budapesten című programsorozat keretében immár hatodik alkalommal hirdették meg a határon túli magyar fiatalok találkozóját; a tíz napos eseménysorozat júl. 3-án ifjúsági gálával vette kezdetét a Petőfi Csarnokban. A rendezvényekre az idén 15 országból hatszáz - 12 és 20 év közötti - fiatal érkezett, elsősorban amatőr művészeti csoportok tagjai. A találkozóra érkezett fiatalok megismerhetik az erdélyi fiatalok és művészeti csoportok régióját a Mogyoródi úti Kós Károly Kollégiumban. A bemutató idején kézműves foglalkozásokat tartanak, az érdeklődők megismerkedhettek a bútorfestéssel, a csizmadiamesterséggel, a fazekassággal és a népi hímzések készítésével. A találkozó előadásainak sorában középpontba kerül Széchenyi szellemi öröksége is; Széchenyi Istvánt, az embert Kenessey Károly, a nagycenki múzeum igazgatója; a gazdaságfejlesztőt Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be, míg Széchenyi naplóját Bánffy György színművész idézte fel, Matolcsy György gazdasági miniszter pedig a Széchenyi tervről szólt. /Határon túli magyar fiatalok találkozója Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. augusztus 7.

Hatodszor rendezték meg Vendégségben Budapestent: 15 országból 650 fiatal találkozott. "Reményeink szerint ez a baráti találkozó lassan olyan szellemi műhellyé formálódik, mely ösztönzést és erőt ad a folyamatos otthoni alkotómunkához" - mondta Budapest főpolgármester-helyettese, dr. Schiffer János. A Petőfi Csarnokban a program ideje alatt a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató népművészeti kiállítás nyílt. A csarnok nagytermében Nemzetközi Ifjúsági Gálaműsor zajlott. Az idei találkozó Erdély-centrikus volt. Nyolc erdélyi csoport lépett fel: Amaryllis Együttes, Aknasugatagi-Óradnai Együttes, balánbányai Ördögborda Gyermek Együttes, kolozsvári Szarkaláb Együttes, mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a szamosújvári Kaláka, a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör, valamint a Visszhang Kórus. Előadást tartott Palkó Attila történész, Pillich László szociográfus. A népi kismesterségek bemutatóin a kézműves foglalkozások sem hiányoztak. Volt batyusbál, kóstolóval egybekötött bemutató az egyes tájegységek hagyományos ételeiből, italaiból. A fiatalok megnézték a Sacra Corona című filmet. Volt Széchenyi-nap is. /Kovács Pali Ferenc: Hatodszorra vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7.

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. február 19.

Febr. 16-án csángófesztivált rendeztek Budapesten, a Petőfi Csarnokban. A csángó hagyományokat bemutató műsorban a magyarországi táncházmozgalom kiemelkedő művészei mellett gyimesi és moldvai hagyományőrzők is felléptek. A rendezvényen csángókkal kapcsolatos kiadványokat lehetett vásárolni, fotókiállítás és egy-egy gyimesi meg moldvai szobabelső nyújtott ízelítőt a csángó hétköznapokból. A csángófesztivál kiemelkedő mozzanataként, a nyitóelőadást követően, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magyar igazolványt adott át két kiváló hagyományőrző moldvai énekesnek, Nyisztor Ilonának, László Erzsébetnek és férjeiknek. /Magyar igazolvány moldvai csángóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2003. február 22.

A csángók oktatási helyzetéről rendeztek konferenciát febr. 21-én Budapesten. Az általános iskolától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási program kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a csángók megőrizhessék kultúrájukat Romániában, majd az Európai Unióban - hangzott el rendezvényen. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett, a Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban című konferencián előadó magyarországi, erdélyi és csángó oktatási szakemberek arra kerestek választ, hogyan biztosítható a moldvai magyarok kultúrájának, nyelvének megőrzése. Pálinkás József, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, volt oktatási miniszter szerint a kulturális sokszínűség megőrzése nemcsak az egyes országoknak, hanem Európának is érdeke. Pálinkás József örömét fejezte ki, hogy 44 év után 2002 szeptemberétől két moldvai csángó községben, Klézsén és Pusztinán ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv mint anyanyelv általános iskolai tanítására. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az iskolai tanításon kívül meg kell teremteni a különböző közösségi házakban a magánoktatás formáit is. Szép Gyula, az RMDSZ kulturális alelnöke szerint a "törékeny sikert" a romániai hatalommal való folyamatos párbeszéddel meg lehetne szilárdítani. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, Pusztinán tanító fiatal magyar tanár arról beszélt: a legfeljebb 60 ezerre becsült csángó közösségnek nincsen hagyományos értelemben vett magyarságtudata, csak egyfajta "bujkáló identitástudata". Véleménye szerint a moldvai magyarokban tudatosítani kell, hogy ők a magyar kultúrához tartoznak, ehhez pedig csángó fiatalok elitképzésének elindítására lenne szükség Erdélyben és Magyarországon. A csángó magyarok oktatási helyzetéről rendezett konferencia szorosan kötődik a febr. 22-én Budapesten tartandó hagyományos csángó fesztiválhoz, melyet idén is a Petőfi Csarnokban rendeznek meg. /Elitképzés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. július 5.

Nyolcadik alkalommal gyűlt össze Budapesten, jún. 29-júl. 8 között mintegy hatszáz határon túli magyar fiatal tucatnyinál több országból a Vendégségben Budapesten rendezvényre. A többszáz fiatalt a Kós Károly Kollégiumban szállásolták el, itt zajlott a programok egy része is. Az első nap a Rév-Komáromi Gimasz Diákszínpad lépett fel, másnap a Petőfi Csarnokban erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai, németországi és szlovéniai művészeti csoportok, szólisták mutatkoztak be. Erdélyből fellépett a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Együttes, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda Gyermek Néptánc Együttes, a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és Mihók Előd Gyimesközéplokról. A program ideje alatt az előcsarnokban a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató kiállítást lehetett megtekinteni. Július 1-én, a Nemzeti emlékezet napja c. program keretében a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc születésének 200. és Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára emlékeztek. Délután a budai várnegyed történelmi és építészeti emlékeivel ismerkedtek, este a Vidámparkban szórakoztak. Ellátogattak a Parlamentbe is. Idén Felvidék mutatkozott be. Minden évben más- más régió történelmével, néprajzával, jellegzetességeivel ismerkednek a résztvevők. A fiatalok megnézték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az egyik napon hatszáz népviseltbe öltözött résztvevő menettáncban vonult a Vörösmarty térre, bemutatót tartva a budapestieknek, mintegy nyitányaként a találkozó keretében első alkalommal megrendezésre kerülő ÉGTÁJAK - Határon Túli Magyar Művészeti Fesztiválnak. /(Guther M. Ilona): Vendégségben Budapesten. Zajlik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. augusztus 13.

Az idén a Mákófalvi Színkör második alkalommal vett részt a Határon túli magyar fiatalok találkozóján (jún. 29.-júl 8.). A találkozó immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget 600 határon túli magyar fiatalnak, hogy Budapestre látogassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatta a találkozó résztvevőit. Érdekes színfoltjai voltak a találkozónak az egynapos kiállítások: mindenki a maga tájegységéről hozott népviseletet, kézműves tárgyakat mutatta be. A Petőfi Csarnokban mutatkoztak be az együttesek: Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról, Németországból, Szlovéniából. Erdélyből hat csoport lépett színpadra: gyimesközéplokiak két csoportja, mezőbándi, balánbányai fiatalok, a szamosújvári Kalákások és nem utolsó sorban a mákófalviak. A fiatalok előadásokat hallgattak, megnézték a Parlamentet, a Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban megnézték a Rákóczi szabadságharc emlékére készült kiállítást, valamint Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Menettánc felvonulás volt a Váci utcán egészen a Vörösmarty térig. /Kovács Pali Ferenc: Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2005. február 7.

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. április 21.

Budapesten a Petőfi Csarnokban tartották a Magyarországra áttelepült marosvásárhelyiek találkozóját. Az egyik kiadvány az elszármazott marosvásárhelyiek címlistáját tartalmazza. Állítólag 15 ezren vándoroltak ki Magyarországra, de nem mindenkinek a neve került a jegyzékbe. A könyv szerkesztője a Marosvásárhely–Európa Baráti Társaság. A Reflex az est fénypontja a marosvásárhelyi legenda. Ők voltak, akik annak idején megtörték a szocreál csendjét. Elfutottak, ahogy megnyílt a határ. Magyarországon szétszóródtak. Utoljára öt évvel ezelőtt léptek fel, ugyancsak a marosvásárhelyiek találkozóján. A sztárvendég Keresztes Ildikó, Marosvásárhely szülötte. Szeretettel beszélt a városról, az Autostop MS-ről, ahol kezdte. Befutott a színpadra egy másik sztár: Tisza Kata, az alig 26 éves írónő. Nosztalgiázik, elárulja, hogy készülő kötete is erről szól. Simon Andrea színművésznő idézte a készülő regényt. Ő is elment színis nemzedékével s mind a Honvéd Kamaraszínházhoz igazoltak. Hazajárogatnak a társulattal. A másik műsorvezető Kelemen Zsolt. Ő is alulról kezdte: újságokat árult, aztán felragyogott a Duna Tévében. A közönség között a beszélgetésben felmerülnek régi helyszínek: iskolák, kocsmák, városbeli helyszínek. Közös gyökérkeresés. Kevesen vallják be: hazaköltöznének, mert most már odaát sincs minden rendben. Azonban többnek már nincs ahova jöjjenek, a szülők, nagyszülők is áttelepedtek. A rendezvényt szervező Fanici Mihály jelezte, a Honoráciorock Alapítvány támogatja a marosvásárhelyi tehetségeket: rock, popzenészeket. /Vajda György: Marosvásárhelyiek panoptikuma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2008. február 4.

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2009. január 24.

Sólyom László törekvései között szerepel a kulturális nemzet fogalmának nemzetközi elfogadtatása, a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának támogatása, illetve a magyarországi közvélemény figyelmének felhívása ezekre az ügyekre – olvasható az államfő múlt évi tevékenységéről szóló összegzésben. A köztársasági elnök még 2006 májusában útjára indított egy konferenciasorozatot Határon túli magyarság a 21. században címmel. A sorozat keretében 2007-ben két tanácskozást, majd 2008 novemberében újabb konferenciát tartottak Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel. Sólyom László tavaly januárban Kárpátaljára utazott, látogatásának homlokterében oktatási kérdések álltak. Februárban fővédnökként részt vett és beszédet mondott a XII. Csángó Bál ünnepélyes megnyitóján Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Március a Szlovák Ház használata körül kirobbant, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát is érintő vita kapcsán látogatást tett Pilisszentkereszten. Júniusban Sólyom László fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Augusztusban a köztársasági elnök Kárpátaljára, Beregszászra látogatott, ahol részt vett a Szent István-ünnepségen. Az államfő október 23-án ötnapos látogatásra Székelyföldre utazott. A köztársasági elnök december 6-án munkalátogatást tett Érsekújváron, ahol szlovák kollégájával megvitatták a szlovák–magyar viszonyt beárnyékoló problémákat. /A határon túli magyarok támogatása (Sólyom László múlt évi tevékenysége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998