udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Petõfi Irodalmi Muzeum (Budapest)

1997. április 3.

Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1999. június 3.

Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./

2000. február 4.

A Szózat költője születésének 200. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum egy Vörösmarty Mihály életét képekben és dokumentumokban bemutató anyagot állított össze, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén Kolozsvárra, onnan pedig most Nagykárolyba is eljutott. A Vörösmarty életét bemutató kiállítást febr. 6-án nyitották meg Nagykárolyban. /Vörösmarty-vándorkiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

2000. április 29.

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2000. szeptember 19.

Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2000. november 3.

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. december 14.

Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. január 25.

A Fehéregyházán levő Petőfi Múzeumot az 1990-ben alakult helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (alapító Gábos Dezső) próbálta rendbehozni, azonban a javítására nem rendelkeztek kellő tudományos készültséggel és pénzügyi háttérrel. Végül 1999-ben, a költő halála 150. évfordulójának előestéjén több szervezet, alapítvány /Illyés Alapítvány, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kultúra Alapítvány, az EMKE például/ támogatásával felújították, modernizálták a múzeumot (CD-ROM, terepasztal, klímaberendezés, fa falburkolat stb.), és egész alakos bronz Petőfi-szobrot kapott a díszkert. Ugyanebben az évben a múzeum birtokjoga visszaszállt Fehéregyháza önkormányzatára. Sajnos néhány leltári tárgy (Nagy Pál: Petőfi, Bordi András: Petőfi, Összes költemények - princepsz kiadás, fegyverek stb.) továbbra is a segesvári Történelmi Múzeum birtokában maradtak. A helyi művelődési egyesület hiába próbálkozott visszaszerzésük érdekében, levelünkre a Művelődésügyi Minisztérium magyar államtitkára nem válaszolt. - Sokan jártak itt a 2000. évben. A kiadott belépőjegyek száma (2748) nem elég, mert az év két látogatási csúcsnapján (március 15-én és július 29-én) a belépés díjmentes volt. /Máthé Attila: A fehéregyházi Petőfi Emlékház 2000. évi mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2001. február 6.

Febr. 4-én 90. évét töltötte be Püski Sándor. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a matuzsálemi korú magyar könyvkiadót, aki népi írók műveinek százait jelentette meg. 1941-ben és 1942-ben szervezője volt a szárszói találkozóknak. 1962-ben bebörtönözték. 1970-ben Nyugatra telepedett, majd 1989-ben visszatért az anyaországba. Azóta háromszáznál több könyvet adott ki. /Fosztó Áron Zoltán: Püski Sándor 90 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

2001. március 22.

A XX. századi magyar szellemiség egyik legkiemelkedőbb alakja, Németh László születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos konferenciákat, előadásokat, ünnepi megemlékezéseket szervez az író nevét viselő társaság - hangzott el a sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Írószövetségben. A Németh László Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum nárc. 29-én rendez konferenciáját. A Károlyi-palotában előadások hangzanak el, többek között Némeh László kultúraszemlélete; Németh László és a francia neokatolicizmus; A Németh-drámák színrevitele és kritikáik; az Erdélyi drámahősök, valamint Németh László és az 1956-os forradalom címmel. Németh László (1901-1975) születésnapja előestéjén az Evangéliumi Színház díszelőadáson mutatja be Galilei című drámáját. A születésnapon, április 18-án koszorúzás és megemlékezés lesz az író Farkasréti temetőben lévő sírjánál. A Madách Stúdió Színházban a szerző Széchenyi című darabja kerül műsorra. Mezőszilason aznap mutatják be a Németh László emlékére című kötetet, Hódmezővásárhelyen pedig ünnepi irodalmi estet tartanak. A Németh László Társaság országos gyűjtést is kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állíttassék méltó szobor a jeles írónak. A tervek szerint a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban felállítandó egész alakos szobor elkészültéhez a társaság és Németh László családja jelentős összeget ajánlott fel. /Sajtótájékoztató Budapesten Németh László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2001. május 17.

Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. Az első háromra a hallgatás volt a jellemző, de az utána következő években megszólaltak a barátok, könyvei jelentek meg, számszerűen kilenc. Rangos rendezvények születtek, emlékműsorok arattak sikert Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben, Budapesten. Szatmárhegyen immár hagyományos a költő szülőházához való zarándoklat május 18-án. Páskándi Géza özvegye csak évek múlva mesélte el megpróbáltatásait a válásról, a névházasságról, hogy áttelepülhessenek külön-külön, hogy az anyaországban újra összeházasodjanak, 1976. március 6-án. Páskándiné Sebők Anna a Páskándi-hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el. Megemlítettem, hogy Szatmárnémetiben felavatták az író szobrát, Szatmárhegyen emléktáblát emeltek, és szülőfalujában utcát neveztek el róla. Az utóbbi években neves irodalmárok, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a szülőfalu lakosai együtt emlékeznek a vidék nagy szülöttjére, a Kossuth-díjas Páskándi Gézára. /Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. szeptember 28.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2001. november 17.

Kolozsváron a Lázár utca 30 szám alatt 1999. óta Szabédi László Emlékház működik, ahol több erdélyi magyar író könyvtári hagyatékát őrzik. Az emlékházban őrzik a Szabédi kézirat- és könyvtári hagyatékon kívül Balogh Edgár, Méliusz József és Kacsó Sándor hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. A cél az, hogy a romániai magyar irodalom személyiségeinek a hagyatékát tárolják az emlékházban, olyanszerűnek, mint a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. A könyvtár létezése megkönnyíti a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőinek munkáját, délutánonként ugyanis itt gyűlhetnek össze, hiszen nagyon sok kézikönyv, lexikon és folyóirat áll rendelkezésükre egy helyen. Fellelhető a Kriterion irattára, a régi Kriterion-kéziratok, van Gaál Gábor kézirat-hagyaték, az egyetemi jegyzetei, és a Kriterion-levelezés. /(köllő): Írói hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2002. március 22.

Ne a kirekesztést, hanem az együvé tartozást, az összefogást tanuljuk és tanítsuk meg az utánunk jövőknek, fogadjuk meg Illyés Gyulának ezt a máig érvényes üzenetét - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök az Illyés Gyula köszöntő emlékév megnyitóján márc. 21-én Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /Illyés Gyula-emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2002. november 18.

A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szatmár megyei szervezete közös szervezésében emlékeztek meg nov. 15-én, a 95 éve Szatmárnémetiben született költőről, Dsida Jenőről a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/. Kabán Annamária és Mózes Huba debreceni irodalomtörténészek tartottak előadást Dsida Jenőről, majd Boér Ferenc színművész mutatta be a költő emlékére összeállított Mindenki szíve voltam című pódiumműsorát. /E. Gy.: Dsida Jenőre emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. szeptember 26.

Kultusz, kultúra, identitás témakörben szervez tudományos konferenciát a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara Humán tudományok tanszéke. A ma kezdődő rendezvény társszervezői a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete (MTA ITI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). - Az egyetem szerepe nem csak az oktatás, hanem a tudományos munka végzése és tudományos fórumok szervezése - mondja dr. Balázs Lajos tanszékvezető. A konferencia szept. 26-án kezdődik. /Sarány István: Sapientia - EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2003. szeptember 27.

A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karainak nagy aulájában zajló kétnapos /szept. 26-27./ rendezvénysorozat témája a Kultusz, kultúra, identitás.Az előadók a kultuszkutatás és az irodalomtörténet jeles művelői, magyarországi, erdélyi magyar és román kutatók. A társszervező Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Kallós Zsuzsa a kultuszkutatás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy az általa képviselt intézet e kutatási terület egyik bázisa. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének nevében Takács Ferenc, a kultuszkutató-csoport egyik alapító tagja azt emelte ki, hogy a rendezvény helyszíne mintegy húsba és életbe vágóan emeli ki az elhangzottakat. Az Ady-kultusz hatása az induló erdélyi magyar irodalom identitástudatára címmel tartott előadást Tapodi Zsuzsa. Pomogáts Béla irodalomtörténész Reményik Sándor kultuszáról beszélt. Az utolsó előadás vitát gerjesztett a hallgatóságban: Takács József A tér és az idő nemzetiesítése és a kultuszok témakörben értekezett. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kultusz, kultúra, identitás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2004. április 15.

Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a fiatal irodalmárok alkotói tevékenységét támogató Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjakat, amelynek egyik nyertese Király Zoltán kolozsvári költő. A három évtizede létrehozott Móricz Zsigmond-ösztöndíjra a 35 évesnél fiatalabb írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek pályázhattak. Munkájához ugyancsak elnyerte a támogatást Lengyel Tamás kárpátaljai költő, Mizser Attila szlovákiai költő és Pénzes Tímea szlovákiai születésű, jelenleg Prágában élő író. A tíz nyertes egy éven át havi 70 ezer forint ösztöndíjban részesül. /Budapesten átadták a Móricz-ösztöndíjakat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban irodalomtörténeti előadásokkal elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek ifjú küldötteinek ötödik találkozója. Előadást tartott Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a két kiadást is megélt Petőfi Erdélyben című dokumentumkötet társszerzője, Margócsi István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári tanársegéd, valamint Ratzky Rita, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. /E. Gy.: Szatmárnémeti. Tegnap elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2004. szeptember 9.

Koltóra sokan elmentek, hogy Petőfire és Júliára emlékezzenek, a Teleki-kastélyban lévő múzeumban. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd megkoszorúzták a Petőfi-Júlia páros szobrot. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE országos alelnöke Petőfit emlékét idézte, majd Ratzky Rita, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet. A kastélykerti emlékműsort Koltó – újabban önálló magyar község -, polgármestere, Incze Zoltán nyitotta meg. Böndi Gyöngyike képviselő kijelentette: az RMDSZ „képes lesz Erdély egész magyarságának önállóságát megteremteni, a tulajdonképpeni autonómiát". /Farkas E. Zoltán: Petőfi boldog koltói napjaira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2005. január 30.

Budapesten, a Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök nyughelyéül szolgáló Egyetemi templom kriptájának közelében található Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállításon mutatják be a mélyen vallásos erdélyi Reményik Sándor költőt, születésének 115. évfordulóján. /Az erdélyiség szolgája budapesti kiállításon. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./

2005. február 12.

A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2005. április 8.

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere április 5-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban vehette át hivatalosan is Wagner Nándor szobrászművész díjnyertes József Attila szobrát, amelyet a Festum Varadinum rendezvénysorozat záróakkordjaként, május 1-jén avatnak föl a váradi Petőfi parkban., a magyarok kialakulóban levő kultuszhelyén. Wagner Nándor /sz. Nagyvárad, 1922. okt. 7./ a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Először Budapesten dolgozott, majd Svédországban, végül Japánban telepedett le feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel. Hitvallása: „Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet!” Munkásságával az emberek közti szeretetet és megértést hirdette. Wagner Nándor 1997. november 15-én Japánban halt meg, a hagyatékát gondozó alapítvány Magyarországon és szülőhelyén is igyekszik népszerűsíteni a nemzetközileg elismert életművet. Wagner Nándor végakarata szerint kerülhet alkotása Nagyváradra. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobra Nagyváradra érkezik.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2005. április 8.

A koltói kastélyt a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta, később nagy részét iskolává alakították, földszintjén ma is iskola és óvoda működik. A Teleki családhoz hű egykori kocsis, Sebők Mihály elhatározta, hogy emlékszobát létesít. A magát autodidakta módon művelő, a kultúra iránt fogékony ember támogatóra talált Palkó Gábor iskolaigazgató személyében. Közös kezdeményezésük révén jött létre a mai múzeum. 1994-től, Sebők Mihály halála után unokái vették át a múzeum irányítását. Kapcsolatba lépve a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal, valamint a Hadtörténeti Múzeummal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, pályázatok útján, korszerű kiállításokat hoztak létre. Koltó az elmúlt időszakban az irodalmi muzeológusok tanácskozásának színhelyévé is vált. Nemrég Koltó községgé alakult. Az új vezetés erőszakos módon próbálja érvényre juttatni hatalmi törekvéseit. A polgármester kijelentette, hogy a múzeum eddigi fenntartóinak semmi keresnivalója a kastély falai között, s lakatot tesz a múzeum ajtajára, hogy rajta kívül senki más ki ne nyithassa. A polgármester szerint a múzeum nyitvatartási időn kívül nem látogatható. /Kádár Emőke múzeumi gondnok: Koltó neve irodalomtörténeti fogalom. Vajon az is marad? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 8./

2005. október 20.

Szilágysági és kalotaszegi iskolák Szilágylompérton az Ady-ünnepség alkalmával együttműködési szerződést írtak alá. Szőnyi Levente református helyi lelkipásztor harmadik éve kezdeményezte a költő szilágysági gyökereire való emlékezést. Két éve Szilágylompérton az általános iskola is a költő nevét viseli. Az iskolával szemben álló templom kertjében Ady Endre mellszobra állandó zarándokhely. Szilágylompérton aláírták azt a szerződést, amely két tájegység – a partiumi Szilágyság és a Kalotaszeg – közötti együttműködésnek nyújt intézményes keretet. Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató – aki egyben az RMDSZ országos szervezetének oktatási alelnöke is – az együttműködési szerződés mellett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre életútját és irodalmi pályájának szakaszait bemutató kiállítás anyagát is elhozta. Kalotaszentkirályon több mint tíz éve tartanak Ady-napokat, ápolják a költő anyai ágának gyökereit, erdélyiségét. /Józsa László: Ady Endre kalotaszegi és szilágysági gyökerei. Együttműködési szerződés két iskola között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2005. október 20.

Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Csa­ládegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendez­vényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2005. november 24.

Ötvenéves az Ady Endre Emlékmúzeum Nagyváradon. Az évfordulóra ünnepséggel emlékeztek, többek között Ady Endre publicisztikáiból összeállítottak könyvvel (Ha hív az acélhegyű ördög, Ady Endre Társaság, Nagyvárad). Az épület előtti Ady-szobornál egyházak, civil szervezetek koszorúztak, a múzeumban pedig emlékülést rendezett a helyi Ady Endre Társaság. A tanácskozás meghívottjaiként jelen voltak a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői, Hegyi Katalin irodalomtörténész, muzeológus, valamint Cséve Anna tudományos titkár. /Ötvenéves Ady-emlékmúzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A november 22-én tartott emlékülésen Indig Ottó, az Ady Endre Társaság elnöke, majd Tóth János, a múzeum vezetője mondott beszédet. /Gálovits Zoltán: Adyra emlékeztek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./

2006. június 9.

Tamási Áron halála 40. évfordulójára Farkaslakán, szülőfalujában emlékeztek. Felavatták a felújított Tamási-kiállítást, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársait dicséri, valamint a budapesti Tamási Alapítvány elnökét, Ugrin Arankát, de részt vállalt a munkából a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal mellett a székelyudvarhelyi múzeum is. Ünnepi beszédet a jeles budapesti irodalomtörténész, Görömbei András akadémikus mondott. Június 4-én, vasárnap a zsúfolásig megtelt templomban Kovács Sándor kanonok-főesperes celebrálta a misét és emlékezett Tamási Áronra, a sír mellett Ferenczi Éva művésznő énekszámai és felolvasásai jelentettek művészi élményt –, majd több felszólalás következett. /Lőrincz György: A főhajtó Tamási Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998