udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Petõfi Sandor Altalanos Iskola (Csikszereda)

2000. január 5.

Csíkszeredában dec. 31-én Petőfi Sándor születésére emlékezve szerveztek koszorúzást a történelmi egyházak, a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor Általános Iskola vezetősége a költő nevét viselő iskolában található szobornál. /Petőfi Sándor születésér emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. március 10.

Márc. 11-én ötnapos ünnepi rendezvénysorozat kezdődik a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az eseménysor fénypontja március 14-én a névadó költő mellszobrának leleplezése. Tantárgyversenyek, szavalóverseny, sportvetélkedők szerepelnek a gazdag programban. A rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi testvériskolák is Vácról, Jánoshalmáról, Tótvázsonyból és Győrből. A szobor leleplezési ünnepségén beszédet mond dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Karsai Péter magyar országgyűlési képviselő, az egyik magyarországi testvériskola igazgatója. A szobrot (Nagy Ödön és Ercsei Ferenc alkotása) Koncsag László tisztelendő áldja meg, az ünnepi műsort pedig az iskola diákjai szolgáltatják. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. október 18.

Csíkszeredában a toleranciáról szervezett szemináriumot a Csíki Alapítvány, melyre a Kárpát-medence több magyarlakta területéről érkeztek vendégek. A résztvevők a csíkzsögödi és a Petőfi Sándor Általános Iskolát keresték fel, ahol a nagyobb osztályokban az interetnikai és interrassziális toleranciáról, az erőszak-ellenességről beszéltek a diákoknak. A szemináriumon Demeter Annamária, a Hargita Megyei Roma Szövetség elnöke a roma fiatalokat érintő megkülönböztető és kiközösítő intézkedésekről tartott beszámolót. /Tanítható tolerancia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. november 2.

Csíkszeredán működésének 120. évfordulóját ünnepli Petőfi Sándor Általános Iskola, mely 1990-ben felvette Petőfi Sándor nevét. Az évfordulót köszöntő, a hetek óta tartó változatos rendezvénysor nov. 3-án díszműsorral zárul. /Kiss Ernő igazgató: 120 éves a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./ Az évfordulója tiszteletére az iskola diáklapja, a Feleselő különkiadásban beszámolt az évfordulós rendezvényekről és közölte a különféle versenyeken sikeresen szerepelt tanulók névsorát. /A Feleselő különkiadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2001. január 15.

Tíz éve önálló intézményként működik Csíkszeredában a Nagy István Művészeti Líceum, azonban kezdettől saját épület nélkül. Az iskola felső tagozata a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában folytatja tevékenységét, míg az általános iskolásokat a Petőfi Sándor Iskolába fogadták be. A szakórákat több helyszínen tartják, így diák és tanár egyaránt kénytelen naponta többször ide-oda utazgatni, hogy eleget tehessen kötelességének. A szaklíceumban jelen pillanatban több mint 600 diák tanul. Az 1999-es újraszámolás szerint mintegy 52 milliárd lej kellene ahhoz, hogy új épülete legyen a művészetinek. A szűkös költségvetés ezt nem teszi lehetővé. A Nagy István-líceum 2000 szeptemberében beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, kérve az önálló épület kiutalását. Eddig megoldás nem született kérésükre. Január 17-én diákok és tanárok egyaránt az utcára vonulnak annak érdekében, hogy a székhelykérdés kapcsán valami előremozdulás legyen. A polgári engedetlenség ezen formájához most nyúl először a művészeti iskola. /Daczó Dénes: Utcára szoruló művészetisek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2001. március 8.

A magyar tagozaton tanuló nyolcadikos gyermekek a tantárgyak jó részét jegyzetekből, avagy régi tankönyvekből tanulják, mert nincs elegendő magyar nyelvű tankönyv. Így a tanároknak, diákoknak nagyobb erőfeszítéssel kell készülniük az év végi kisérettségire. - A tantárgyak többségénél nincs új tankönyv a nyolcadikosok számára -- tájékoztatott Kis Ernő, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. A tanárnak diktálnia kell, fénymásolóval sokszorosítanak. Gondosan kell a szükséges tankönyv-mennyiséget megrendelni, mert utánrendelni csak az eredeti mennyiség tíz százalékáig lehet. - A hiány abból is adódik, hogy a kiadók javarészénél még nem nyomtatták ki a magyar nyelvű változatokat, vagy még le sem fordították. A legnagyobb hiány a nyolcadik osztályosoknál tapasztalható a matematika, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv és zene tankönyvekből. - Későre kinyomtatott, többnyire rossz fordítások - ezek a magyar tannyelvű iskolákban használatos könyvek jellemzői. /Tankönyvhiány a nyolcadikosoknál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

2002. március 11.

A hagyományokhoz híven, a márc. 15-ét megelőző héten a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola idén is megrendezi a Petőfi-napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Márc. 11-én prózamondó vetélkedőn mérik össze tudásukat a város általános iskoláinak képviselői, márc. 12-én Kossuth nyomában címmel tartanak történelmi vetélkedőt. Számítástechnikai és általános műveltségi vetélkedő, sportversenyek, szavalóverseny, jégkarnevál szerepelnek még a programban. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2004. március 16.

Márc. 14-én Marosludason a helyi (andrássytelepi) Petőfi Sándor Általános Iskolában megtartott ünnepi műsor keretében bronzba öntött Petőfi-emlékplakettet avattak, amely a szászrégeni Tieme Nóra alkotása és a budapesti Urbán Tibor vállalkozó támogatásával készült el. Ünnepi beszédet Máté András iskolaigazgató és Tóth Sándor helybéli EMKE-elnök, valamint dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke. /Petőfi-emlékplakett avatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2004. március 29.

    Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2004. november 2.

Minden eddiginél népesebb, 232 általános és középiskolai részvevővel tartották meg a hatodik Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) október végén Szilágycsehben. Az idei rendezvényen Partiumon kívüliek is jelentkeztek: a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolából, a Maros megyei Gernyeszegi Általános Iskolából, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumból, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceumból, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, a szilágycsehi, tasnádi, szilágynagyfalui, sarmasági, krasznai, nagybányai diákegyüttesek társaságában. /Partiumi Diákszínjátszó fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2005. június 9.

Székelykeresztúron már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fejlett kulturális élet volt. Több híres műkedvelő csoport tevékenykedett, nyomda, társalgókör, kaszinó, hetilap stb. állt a kulturális élet szolgálatában. Ebben az időszakban Keresztúrt iskolavárosként is emlegették. A diktatúra éveiben is voltak értelmiségiek, akik szabadidejüket feláldozták a művelődési ház keretében alakított műkedvelő csoportokért. Ma viszont, a fúvószenekar kivételével, egy műkedvelő csoport sem működik Székelykeresztúron. A városban minden évben tartanak néhány fontos kulturális rendezvényt, amilyen a március 15-i ünnepség, a Sóskúti Fesztivál, a fúvószenekarok nemzetközi találkozója stb. Hírnevet vívtak ki maguknak az Orbán Balázs Gimnázium szavalói, a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Polgári Fúvószenekar, a Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc nevű kórusa, de a fúvószenekart leszámítva ezek nem a kultúrház keretében tevékenykednek. Jelenleg a városban a kultúrház helyett a múzeum szervezi a különféle rendezvényeket. A kultúrház viszont ma már nem a városé, mert azt a református egyház visszakapta. Több éve megszűnt a filmszínház is. Azóta az épület kihasználatlanul áll és állaga romlik. /László Miklós: Keresztúr: kulturális élet egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 9./

2005. október 7.

Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./

2005. október 29.

A Petőfi-emléknapok Kézdivásárhelyen a Vigadóban az I–IV. osztályosok műsorával kezdődtek. A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán álló mellszobornál koszorúzásra került sor, majd sportvetélkedő következett. Október 29-én az iskola tanulói és tanárai Fehéregyházára és Segesvárra látogatnak. /Iochom István: Petőfi-emléknapok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. november 3.

Ünnepel Csíkszeredában a Petőfi Sándor Általános Iskola: 125 éves. Jelenleg 540 gyerek jár a Petőfibe, valamennyien délelőtt. A város, a megye legjobb iskolái között tartják számon az iskolát. Idén 260 ezer eurós világbanki támogatást hagytak jóvá az iskola épületének teljes felújítására. Évfordulós emléktáblát helyeznek el az iskola főbejáratánál. /Kiss Ernő igazgató: 125 éves a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./ 1994. március 14-én, a névadás 5. évfordulóján leleplezték Nagy Ödön és Ercsei Ferenc Petőfi-szobrát. A mellszobor bronz változatát az iskola fennállásának 120. évfordulóján avatták fel, 2000. március 14-én. /125 év krónikájából. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2006. március 13.

Március 12-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban 1989 után tizenhetedik alkalommal nyílt ünnepi tárlat a nemzeti ünnep tiszteletére. Idén huszonegy brassói, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi képzőművész harmincöt munkát állított ki. A kiállítást házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője és Deák Ferenc, a Petőfi Sándor Általános Iskola magyar szakos tanára nyitotta meg. /(Iochom): A múzeumban ünnepi tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2006. október 20.

Ercsei Ferenc csíkszeredai szobrászművész, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola tanára újabb köztéri alkotással, egy 2,5 méter magas bronzszoborral ajándékozza meg a várost. A büszke tartású hírnök angyal, a Márai-idézet ihlette a csodáról hírt hozó angyal, október 23-án állítják föl Csíkszeredában.– A Petőfi Sándor Általános Iskola előtt 2000 márciusában Petőfi-mellszobrot avatott Csíkszereda. A Petőfi-szobor Ercsei Ferenc és Nagy Ödön alkotása. Ercseinek vannak munkái Magyarországon is, nevezetesen a zalabaksai római katolikus templomban a Tizennégy stáció. Rédicsen is van egy 2,5 méteres faalkotása, neve Esőváró. Még két nagyobb szobra van a parajdi sóbányában és két márvány-, illetve egy andezitszobra áll a gyergyószárhegyi szoborparkban az udvaron. Vannak még emlékplakettjei is. /Antal Ildikó: A csodáról hírt hozó angyal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2008. augusztus 2.

Csíkszeredában a városnapokon, augusztus 1-jén felavatták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új székhelyét. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében a székely népben lakozó folyamatos alkotóerőről, valamint a művészetért való rajongásáról beszélt. Kovács János, a művészeti iskola visszatekintett a múltra. 1969-ben a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdődött a csíkszeredai művészeti oktatás, majd átkerült az Octavian Goga Gimnáziumba. A rendszerváltás után a saját intézmény létrehozásáért folytatódott a kálvária. Tanítottak a Márton Áron Gimnázium alagsorában, az Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában, majd egy másik épületben, sorolta az igazgató. Az új oktatási intézményben huszonnégy tanterem, három laboratórium és két belső udvar kapott helyet. Tervek szerint pár éven belül egy multifunkcionális helyiség, újabb tantermek és tornaterem is épül. /Kozán István: Zászlófelvonás és iskolaavató a városnapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998