udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Petõfi Sandor Mûvelõdesi Egyesulet (Feheregyhaza)

1991. április 6.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ápr. 6-án tartja első közgyűlését Segesváron. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

1991. július 26.

Helyi kiadvány látott napvilágot, a Fehéregyházi Emlékeztető, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /Fehéregyháza/ füzete.

1993. május 19.

Dicsőszentmártonban az 1936-ban közadakozásból épült Magyar Házat 1989 után visszakapta a magyar közösség. Élénk kultúrélet folyik a házban. A múlt héten találkozót tartottak a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel. A Petőfi-kultusz ápolásáról Gábos Dezső egyesületi elnök beszélt. Itt ülésezett az RMDSZ helyi választmánya is. Máj. 14-én tartották a Kis-Küküllő menti általános iskolások szavalóversenyét, melyet idén harmadszor rendeztek meg, az első 1991-ben volt. A legközelebbi esemény pedig a kórustalálkozó lesz, máj. 21-én. /Szlovácsek Ida: Egy hét a Magyar Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1996. július 28.

Júl. 28-án Fehéregyházán Petőfi-emléknapot tartottak, dr. Csiha István református püspök igehirdetése után Szabó T. Attila emléktáblát helyeztek el a református templomban. A Petőfi múzeumkertben Gábos Dezső, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mondott beszédet. A Petőfi emlékműnél beszédet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere mondott beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 30., 833. sz./

1998. augusztus 3.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve szobrot kívánnak állítani Fehéregyházán 1999. júl. 31-én, jelentette ki Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /Fehéregyháza/ elnöke. Máté István /Csongrád/ szobrászművész tervei alapján készül az egész alakos bronzszobor, melyet márványtalapzatra állítanak azon az emlékhelyen, ahol 1920-ig állt egy másik Petőfi-szobor. A költségekhez hozzájárul Kiskunfélegyháza önkormányzata is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1998. augusztus 18.

Fehéregyházán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden évben július utolsó vasárnapján emlékezik Petőfire. Idén júl. 26-án tartották meg az ünnepséget, melyen jelen volt Fehéregyháza testvérvárosának, Kiskunfélegyházának küldöttsége, de eljöttek Kecskemét, Barót, Székelyudvarhely, valamint az RMDSZ és az EMKE képviselői is. Gábor Dénes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. Petőfi Erdélyt választotta, élete utolsó napján ugyanis feleségének azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyöt kinézte lakhelyül. "Minket választott Petőfi", hangzott el Markó beszédében. "Minket, erdélyi magyarokat. Hiszen Petőfi Sándor megfutamodhatott volna, menekülhetett volna, neki nem volt kötelessége abban a csatában jelen lenni, s ezzel a választással utódokat is választott magának: mi vagyunk az őrzői, a legfőbb letéteményesei Petőfi Sándor emlékének és emlékhelyének." Petőfire emlékezett Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, aki kifejtette, hogy a Németh László-i "minőség forradalmának" végbe kell mennie Erdélyben is, a tehetséggondozásban, hogy felváltsa a trianoni tragédiát követő önpusztítást, amelynek következtében "fogyunk, beolvadunk, szórványosodunk és széledünk". Két kiadvány is köszöntötte az eseményt: megjelent Petőfi Sándor Összes műveinek kétkötetes kiadása a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis Kiadó közös gondozásában, ez egyébként a Romániában kiadott harmadik Petőfi-összes. A Fehéregyházi emlékeztető című füzet pedig előkészíti a jövő esztendei nagy ünnepséget. /Balázsi Ildikó: Fehéregyháza. . "Minket választott Petőfi Sándor!". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1999. július 31.

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. augusztus 9.

Máthé Attila, a fehéregyházai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület titkára megírta Fehéregyháza történetét, a nevezetes községről szóló, monográfiával felérő történeti dolgozatát, amelyet aztán az egyesület kiadásában a marosvásárhelyi Lyra Kiadó Kft. nyomdája segítette napvilágra. /Megjelent Fehéregyháza Története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2000. július 21.

Fehéregyházán Hegyi Mózes, a falu 57 éve, 35 évesen elhunyt pap-költője, brailai és bukaresti misszionáriusa kéziratban maradt lírájából és prózájából mutattak be a fiatalok válogatást. Benefi Sándor lelkipásztor pedig bemutatta a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület legújabb kiadványát, az évente, nemzeti költőnk halálának évfordulójára megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt. /(Máthé Attila): Restitúció Fehéregyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2001. január 25.

A Fehéregyházán levő Petőfi Múzeumot az 1990-ben alakult helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (alapító Gábos Dezső) próbálta rendbehozni, azonban a javítására nem rendelkeztek kellő tudományos készültséggel és pénzügyi háttérrel. Végül 1999-ben, a költő halála 150. évfordulójának előestéjén több szervezet, alapítvány /Illyés Alapítvány, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kultúra Alapítvány, az EMKE például/ támogatásával felújították, modernizálták a múzeumot (CD-ROM, terepasztal, klímaberendezés, fa falburkolat stb.), és egész alakos bronz Petőfi-szobrot kapott a díszkert. Ugyanebben az évben a múzeum birtokjoga visszaszállt Fehéregyháza önkormányzatára. Sajnos néhány leltári tárgy (Nagy Pál: Petőfi, Bordi András: Petőfi, Összes költemények - princepsz kiadás, fegyverek stb.) továbbra is a segesvári Történelmi Múzeum birtokában maradtak. A helyi művelődési egyesület hiába próbálkozott visszaszerzésük érdekében, levelünkre a Művelődésügyi Minisztérium magyar államtitkára nem válaszolt. - Sokan jártak itt a 2000. évben. A kiadott belépőjegyek száma (2748) nem elég, mert az év két látogatási csúcsnapján (március 15-én és július 29-én) a belépés díjmentes volt. /Máthé Attila: A fehéregyházi Petőfi Emlékház 2000. évi mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2001. július 30.

Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./

2001. szeptember 25.

Fehéregyházán megtartotta első ülését a Petőfi Emlékhely létrehozásának kezdeményező bizottsága. Az emlékhely megvalósításáról a július végén tartott hagyományos Petőfi-ünnepségen határoztak az RMDSZ szövetségi elnöke, az EMKE elnöke és több civil egyesület vezetőjének jelenlétében a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület javaslatára. /Petőfi Emlékhely létesül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2001. november 1.

Segesvárra látogatott Kiskunfélegyháza küldöttsége. A vendégeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fogadta, múzeumlátogatás, majd beszélgetés következett. A küldöttség számos tagjai megtekintették a Petőfi-szobrot, Kiskunfélegyháza város ajándék műemlékeit a múzeumkertben. Másnap Segesvárral ismerkedtek. Okt. 25-én Segesváron, a polgármesteri hivatalban partnerkapcsolati egyezményt írtak alá. Az egyezmény gazdasági, turisztikai kapcsolatok kiépítését célozza, tapasztalatcserék, kölcsönös látogatások szervezését. A kapcsolatteremtés fő mozgatója Gáll Ernő, a segesvári önkormányzat RMDSZ-es képviselője. /(bölöni): Segesvár - Kiskunfélegyháza. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2002. január 11.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSE) dec. 30-án vehetett egy házat az Illyés Közalapítvány segítségével, ez lesz a Magyar Ház. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe (PSE, RMDSZ, Gazdakör, Telepes Birtokosok Szervezete, 1-es számú Szomszédság, 2-es számú Segélyegylet, Ifjúsági szervezet, Fúvószenekar Egylet) tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. – Fehéregyházán sikerült felállítani az egész alakos Petőfi-szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés Közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkúti szobrot, számítógépet vásárolhatott a szervezet. A Magyar Házban egy közösségi termet, könyvtárt, internetklubot alakítanak ki, itt lesz a PSE székháza és a fúvószenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat - mondja Szabó József, az egyesület alelnöke. Továbbra sem rendeződött bizonyos, itt korábban kiállított tárgyak sorsa. 1999-ben a segesvári tanács lemondott a múzeum adminisztrálásáról. Nem sokkal ezután a segesvári múzeum igazgatónője elvitte többek között a Nagy Pál festőművész által kiállított Petőfi-portrét, a korabeli fegyvereket és ágyúgolyókat. Azóta minden visszaszerzési próbálkozás kudarcba fulladt. Nagy Pál fia, Géza meg akarta vásárolni a képet, a PSE azt is elvállalta, hogy bérbe veszi a tárgyakat és vigyáz rájuk, de a múzeum illetékesei hajthatatlanok maradtak. /Vajda György: Székházat vásárolt a Petőfi Sándor Közművelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

2002. május 27.

Az EMKE rendezte emlékkirándulás Erdély két (méltatlanul elfelejtett) nagy személyisége, Kemény János és Bethlen Miklós (jelentős emlékiratírók) emlékét élesztve felhívta a figyelmet a történelmi emlékek (a búni kastély és a nagyszőllősi emlékmű) sanyarú állapotára. A pedagógusok számára nem először szervez ilyen jellegű módszertani utat Farkas Ernő tanfelügyelő. A látogatókat fogadta a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, eljöttek az RMDSZ városi és helyi vezetői is. Gábos Dezső, a PSME elnöke elmondta: a Petőfi- fordítók emlékének szánt művek sorát, melyet az Eugen Jebeleanut ábrázoló féldombormű nyit, idén újabbal szeretnék gyarapítani. A tavaly felszentelt unitárius templomban Bethlen Miklós életét, munkásságát, a nagybúni gyökerű dr. Buzogány Dezső kolozsvári teológiai tanár méltatta. Spielmann Mihály Kemény János életével kapcsolatban korrajzot nyújtott arról a vérzivataros időszakról. Kötő József országos EMKE-elnök a két nagy személyiség szellemiségének közös jegyeire hívta fel a figyelmet. - Búnon a templomot rendbehozták, mára a mintegy négyszáz lelkes gyülekezet központi helye. A faluba egyetlen magyar újság sem jár. Azelőtt rendelgettek, de folyton más nyelvű lapot hozott a postás. A Dánostól nem messzire lévő nagyszőlősi csata színhelyén emelt, mára felirataitól megfosztott, roskadozó emlékműnél van (1662 januárjában itt kaszabolták le Kemény János fejedelmet, nyughelye máig ismeretlen- Nagyszőlősön ma már nem élnek magyarok). Keresd reneszánsz kastélyának restaurálása megállt. /Bölöni Domokos: Zarándoklat ősi kegyhelyeinkre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2002. július 29.

Júl. 28-án a Magyar Ház felavatásával kötötték egybe a fehéregyházi Petőfi-ünnepséget. Az egész napos Petőfi-ünnepség a református templomban vette kezdetét, ahol Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdetett igét. Ezután a fehéregyházi és héjjasfalvi rezesbanda kíséretében, Petőfi-dalokat és Kossuth-nótákat énekelve vonult végig a tömeg a Petőfi-kerthez. A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Gábor Dénes után Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Kalmár Zoltán, a nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a szórványban élő magyarok is tisztelegnek Petőfi nagysága előtt, majd hozzátette, sajnos, egyre ritkábban keresik fel a magára hagyatott "magyarocskákat" az RMDSZ vezetői. Leleplezték a kiskunfélegyháziak ajándékát, a Petőfi verseit németre fordító Kerbeny Kálmán mellszobrát, melyet Krasznai János készített. Délután a fehéregyházi Magyar Ház ünnepélyes megnyitóját tartották meg. Az Illyés Alapítvány támogatásával létesült Magyar Házban többek között könyvtárat indítanának a körülbelül nyolcszáz személyt számláló fehéregyházi magyarság számára. /Orbán Zsolt: Egy korszak lelke. Petőfi-ünnepséget tartottak Fehéregyházán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2002. december 31.

A napokban ismeretlen tettesek a Segesvárról Fehéregyházára vezető út kereszteződésénél ledöntötték a Petőfi Sándor Emlékmúzeumot jelző, háromnyelvű nagy táblát, valószínű, ugyanazok a tettesek befestették a városjelző tábla magyar nyelvű feliratát is. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetői jelezték az incidenst a helybéli rendőrségen és a polgármesteri hivatalnál. A múzeumi táblát az új év elején visszaállítja az egyesület, remélik, hogy a polgármesteri hivatal is megtisztítja vagy kicseréli a lefestett városnévtáblát. /Ledöntötték a Petőfi múzeumot jelző táblát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2003. február 11.

Az Illyés Közalapítvány támogatásával sikerült rendbe tenni a fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egyesület által vásárolt házat. A közel ezer kötetből álló könyvállomány egy részét több magyarországi település adományozta. Szellemi központot szeretnének teremteni Fehéregyházán. - Máthé András megírta Segesvár magyarságának történetét, érdemes lenne kiadni ezt a munkát. /Szellemi központ Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. október 7.

Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2004. március 4.

Mintegy két évvel ezelőtt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megvásárolt az emlékpark közelében egy házat, amelyet magyar házzá szeretnének alakítani. Azóta sikerült egy irodát, közösségi termet és könyvtárat berendezni, azonban az épületet korszerűsíteni kell. Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alelnöke tavaly eljutott a magyar külügyminisztériumba, ahol okt. 6-án személyesen tárgyalt Kovács László miniszterrel. A külügyminisztérium 2 millió forintot biztosított a felújítás finanszírozására. Az elképzelések szerint a jelenlegi épületet egy konyhával és két vendégszobával bővítenék, ezenkívül be kell vezetni a vizet. /-vagy-: Kétmillió forint építkezésre. Petőfi művelődési központ lesz Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2004. július 26.

A hagyományokhoz híven Fehéregyházán júl. 25-én, vasárnap emlékeztek az elesett honvédekre és Petőfi Sándorra, akit ezen a helyen, az Ispán-kútnál láttak utoljára. A turulmadaras emlékműnél az emlékező ünnepséget Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere úgy fejezte be ünnepi beszédét: Az ősök példája erőt ad a szívnek és töretlen reményt a léleknek. Petőfi összevon bennünket ma is, kis és nagy településeket. Országrészeket, országokat. És egy nagy családdá kovácsol. /Bölöni Domokos: A magyar név megint szép lesz… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2005. március 10.

Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. június 15.

Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan idén július 31-én szervezik meg a Petőfi Sándor emlékünnepséget Fehéregyházán, tájékoztatott Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke. Szabó József az 1990-ben létrehozott egyesületben nyolc évet Gábos Dezső elnök mellett gazdasági alelnökként tevékenykedett. Idén február 20-án választották elnökké. A fehéregyházi Petőfi múzeum szomszédságában az egyesület 2001-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt egy házat, amit Petőfi Magyar Háznak kereszteltek el. Ugyanezen évben egy könyvtárat is létesítettek, amit nagykátai, kecskeméti és kiskunfélegyházi adományozók révén háromezer kötetesre bővítettek. Három számítógép is rendelkezésükre áll. 2003 márciusában Kovács László külügyminiszter látogatását követően kétmillió forintos támogatást nyújtott a magyar kormány. Ebből a pénzből külső javításokat végeztek az épületen, bevezették a vizet, villanyhálózatát felújították. Két vendégszobát, fürdőszobát és konyhát építettek. A tervek szerint az ispán-kúti megrongált Petőfi emlékműre új emléktáblát helyeznek el. /Mészely Réka: Új elnök a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület élén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

2005. augusztus 1.

A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2006. július 31.

Idén is hagyományos ünnepség-sorozattal emlékeztek meg Fehéregyházán nemzeti költőnk, Petőfi Sándor halálának évfordulójáról, július 30-án, vasárnap az RMDSZ és a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /PSME/ szervezésében. A műsort az egyesület elnöke, Szabó József vezette. Megemlékeztek Fehéregyháza első írásos említésének 775. évfordulójáról, a száz éve született Szabó T. Attila nyelvészprofesszorra is emlékeztek. A Kövecsi Csaba vezette helyi fúvószenekar is már 75 éves. Markó Béla országos RMDSZ-elnök mondott beszédet, majd Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a PSME-nek, a zászlót Gábos Dezső tiszteletbeli elnök vette át. 1989. június 4-én (Trianon napján) a pekingi Tien-an-men téren harckocsik rontottak a fiatalokra, akik Petőfi Szabadság, szerelem című versével az ajkukon mentek a halálba. A világ legnépesebb országa számára a szabadságot egy magyar költő jeleníti meg. Lehet, hogy Petőfi nélkül 1956 sem lett volna, mondotta Patrubány Miklós. /Bölöni Domokos: Ünnep Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2007. február 27.

Megjelent a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (PSME) új kiadványa, a Fehéregyházi Emlékeztető, 2006. A 32 oldalas füzetben ifj. Szabó József, a PSME elnöke, a turulmadaras parkban lévő emlékmúzeum történetét mutatta be, Máthé Attila helytörténész a faluünnepi településtörténeti vázlatát (Máthé Attila írta meg 1999-ben Fehéregyháza monográfiáját, a PSME kiadványaként), Gagyi József pedig Fehéregyháza. Magyarok egy vegyes lakosságú erdélyi településen című esettanulmányát közölte. /b. d. : Ajándék volt minden tőled, Uram. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2007. február 27.

Megjelent a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (PSME) új kiadványa, a Fehéregyházi Emlékeztető, 2006. A 32 oldalas füzetben ifj. Szabó József, a PSME elnöke, a turulmadaras parkban lévő emlékmúzeum történetét mutatta be, Máthé Attila helytörténész a faluünnepi településtörténeti vázlatát (Máthé Attila írta meg 1999-ben Fehéregyháza monográfiáját, a PSME kiadványaként), Gagyi József pedig Fehéregyháza. Magyarok egy vegyes lakosságú erdélyi településen című esettanulmányát közölte. /b. d. : Ajándék volt minden tőled, Uram. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998