udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Petrom

2004. július 27.

Júl. 23-án Bukarestben, a Victoria kormánypalotában a kormány és az osztrák OMV képviselői aláírták a Petrom állami olajtársaság privatizálásáról szóló szerződést. A szerződés értelmében az OMV 669 millió eurót fizet a Petrom részvényeinek 33,34 százalékáért. Emellett a későbbiek során az osztrákok 723 millió és 860 millió euró közötti összegű tőkeemeléssel 51 százalékos részesedést szerezhetnek a Petromban. A fenti összeg annak függvénye, hogy a Petrom kisrészvényesei mekkora részesedést vásárolnak a vállalatban. Ugyanakkor az OMV a Petrom 292 millió eurós külföldi és 160 millió eurós készpénzadósságát is magára vállalta. Az ügylet összértéke 1,5 milliárd euró körül mozog. A Petromnak Romániában két finomítója és 600 benzinkútja van, de jelentős koncessziókkal rendelkezik a Kaszpi-térségben is. Ezeknek köszönhetően a Petrom a délkelet-európai térség legnagyobb olajtársasága. Az OMV a Petrommal Románia legnagyobb munkaadóját vásárolta meg, amely jelenleg 57 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A nemzeti olajcég megszerzésével az OMV Kelet-Európa legnagyobb olajtársaságává vált. /Az OMV megvette a Petromot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. április 1.

Átlagosan 5 százalékkal drágul a benzin, a villamos energia, a földgáz, a személygépkocsi, a dohányáru, az alkohol, a fotó- és video-felszerelés, az arany ékszer és még sok minden más is, mert jelentősen – körülbelül 13,5 százalékkal – növekszik az árukban foglalt luxusadó. Április elsejétől egész sor áfa-kedvezmény is megszűnik, s a gyógyszer, a sajtó, a könyvek és a kulturális előadások kivételével mindenre, még a kábeltelevízióra is 19 százalékos áfát kell majd fizetni. A hőenergia ára április elsejétől 12 százalékkal nő. A Rompetrol és a Petrom olajtársaság bejelentette, hogy literenként 2000 lejjel drágítja a gázolajat. Július elsejétől újabb áremelési hullámra kell számítani. /Mától szinte minden drágul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2006. március 3.

Romániában a regionális pozíciókra törő magyar nagyvállalatok közül először a MOL jelent meg Romániában, majd követte a Danubius szállodalánc és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is. Dinamikusan terjeszkedik a korábban Matávként ismert Magyar Telekom romániai leányvállalata, a Combridge. Az OTP Bank romániai terjeszkedése az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, s most a MOL-lal együtt a legnagyobb magyarországi tőkeberuházásnak számít. Itt van az ingatlanfejlesztési projekteket tervező TriGránit is, amely Budapest és Pozsony után Pólus kereskedelmi központot épít Kolozsvárra is, legnagyobb vállalkozása a bukaresti Esplanada egymilliárd dollárt meghaladó projektje lesz. A Deutsche Telekomhoz tartozó Magyar Telekom esetében, a nagy világcégek magyarországi leányvállalataikat bízzák meg a térségbeli terjeszkedés irányításával. A román gazdaságban a Petromnak és a Rompetrolnak is vannak terjeszkedési szándékai, továbbá a Flamingo számítástechnikai üzletlánc és a Jolidon fehérneműgyártó cég akar multinacionális nagyvállalattá válni. /Králik Lóránd: Felsorakozott zászlóshajók. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. június 20.

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. november 23.

Új energiabiztonsági stratégia kidolgozásáról döntött november 22-én a Legfelső Védelmi Tanács (LVT), jelentette be Traian Basescu államfő Bukarestben azután, hogy az általa elnökölt, nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó testület az ország energiabiztonságát és a Petrom olaj- és gázipari vállalat privatizációs szerződését megvizsgálta. /Új energiabiztonsági stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2006. november 28.

Nagy Zsolt távközlési miniszternek is köze van az energiaiparban lebonyolított vitatott privatizációk miatt kémkedéssel gyanúsított bolgár Sztamen Sztancsevhez – állapította meg a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) jelentésében. Nagy Zsolt elmondta, hogy miniszterként sok személyt ismer, aki ehhez a területhez kötődik tevékenysége révén. Leszögezte, hogy nincs olyan viszonya senkivel, amely valamely privatizáció folyamatát károsította volna meg. Hangsúlyozta, hogy a kiírások nyilvánosak voltak. Elismerte, hogy találkozott Sztancsevvel, de már nem emlékszik, hogy miről tárgyaltak, hiszen miniszterként számos tanácsadóval folytat megbeszéléseket. A bolgár Sztamen Sztancsevről azt állítják, hogy egy nemzetközi bűnözőcsoport tagja. A nyomozók Sztancsev bukaresti lakásában házkutatást tartottak, stratégiai fontosságú létesítmények tervrajzaira bukkantak. A Legfelső Védelmi Tanács ülése után Traian Basescu államfő megerősítette, hogy a nyomozók vizsgálják Petrom magánosítására vonatkozó szerződést. A szervezett bűnözés- és terrorizmus-ellenes igazgatóság közleménye szerint nyolc személyt gyanúsítanak Románia nemzetbiztonságának veszélyeztetésével. A sajtó szerint az ügyben Nagy Zsolthoz hasonlóan közvetve Codrut Seres gazdasági miniszter is érintett. /B. T.: Petrom: politikusok is gyanússá váltak. Nagy Zsolt ellen egyelőre semmilyen bizonyítékot nem mutattak fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. december 1.

Előzetes letartóztatásba helyezték a Credit Suisse First Boston (CSFB) kémkedéssel vádolt két tanácsadóját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy minősített információkhoz jutottak hozzá Codrut Seres gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterek tanácsadóinak segítségével. A miniszterek tanácsadóit szintén letartóztatták. Állítólag a két miniszter megpróbálta rávenni a kormányban helyet foglaló többi minisztert arra, hogy a Petrom nyolc százalékos részvénycsomagját – ami a cég alkalmazottait illetné meg – a szakszervezeti vezetőből tulajdonossá lett Liviu Luca szerezze meg. Nagy Zsolt cáfolta ezeket az információkat. /B. T.: Letartóztatták a kémügy négy szereplőjét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. február 28.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2007. augusztus 28.

Megvásárolta a kazahsztáni KazMunayGaz a Romániában második piaci szereplőnek számító Rompetrol olajvállalatot – jelentette be Dinu Patriciu, a Rompetrol tulajdonosa. A részvények 75 százaléka került a kazahsztáni állami vállalat ellenőrzése alá. A Rompetrol 15 százalékos piaci részesedéssel a második legnagyobb olajvállalat Romániában a 34 százalék piaci szeletet magának mondható Petrom után. A harmadik a Lukoil 14 százalékkal, az oroszokat követi a Mol Románia 12,5 százalékkal. /B. T. : Patriciu eladta a Rompetrolt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2008. február 4.

A tavalyi 7 milliárd euró után idén is hasonló szinten maradnak Romániában a külföldi működőtőke beruházások. Idén elsősorban a zöldmezős beruházások növekedése lesz a legerőteljesebb. A rendszerváltás óta egyébként az országba összesen közel 37 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beruházás érkezett, de a beáramlás gyorsuló tendenciájáról csak 2004-től, a Petrom privatizációjától lehet beszélni, mert az elmúlt négy esztendő alatt a több mint 26,6 milliárd euró áramlott az országba, az eddigi volumen 72 százaléka. A beruházási csúcsot 9,1 milliárd euróval a 2006-os esztendő tartja, amiben a legjelentősebb tételt az osztrák Erste Bank a Román Kereskedelmi Bankért kifizetett 2,2 milliárd eurós akvizíciója jelentette. /D. L. : Ömlik a tőke Romániába. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2009. január 14.

Alig fél éve polgármestere Sepsiszentgyörgynek Antal Árpád, a városon máris meglátszik a változás. Antal Árpád elmondta, a város vezetését kiürült kasszával vette át, elkészített tervek sem nagyon sorakoztak a polcokon. Lendületet vitt a hivatalba, hatékonyabban és gyorsabban kezdtek el dolgozni. Jobban kell gazdálkodni a saját vagyonnal. Eddig aránytalanul kapott pénzt a Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház, Antal Árpád kiszámolta, hogy az Andrei Muresanu Színház költségvetése soha nem lehet több, mint a Tamási Áronnak az egyharmada. Népszerűtlen intézkedés volt a butikháború, le kellett bontani a butikokat, felháborodást váltott ki a Petrom benzinkút mögötti disznópajtasor lebontása is. A polgármester szerint veszélyben van a székelység, megpróbálnak bennünket egymásnak ugrasztani, mondta. Közben létrehozták a székely városok szövetségét, elég jó együttműködés alakult ki a székely városok polgármesterei és a két megyei önkormányzati vezető között. /Váry O. Péter: Városépítés ellenzékből (Év elején a városgazdák) Beszélgetés Antal Árpád Andrással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2009. november 17.

Romániának 15 évre elegendő olaj- és gázkészlete van, és 30 évig elég a szénkészlete. A gázkészlet 185 milliárd köbméter, az olajkészlet 74 millió tonna. Az évi gáztermelés 12 milliárd köbméter. A Petrom évente közel 5 millió tonna kőolajat termel ki. Alexandru Patruti elmondta azt is, hogy az ország 755 millió tonna szénkészlettel rendelkezik, de csak 100 millió tonna bányászható ki gazdaságosan. Románia évi széntermelése 3 millió tonna. /Románia 15 évre elegendő olaj- és gázkészlettel rendelkezik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998