udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Piarista Diakszovetseg

1991. április 27.

A pápa magyarországi látogatása alkalmával a budapesti rendezvényen a moldvai csángó-magyarok 500 küldötte szeretne részt venni. A Piarista Diákszövetség alapítványa segít megszervezni a vendégek elszállásolását, étkeztetését. Ehhez kéri az alapítvány a segítséget, az adakozást. /A moldvai csángó-magyarok részvétele a pápa budapesti látogatásán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1992. május 24.

Máj. 24-én Csíksomlyón, a ferences kegytemplomban átadták azt a zászlót, amely alatt vonulnak majd a csángó magyarok a búcsú alkalmával. Az ünnepi szentmisére a megajándékozottak népviseletbe öltözve érkeztek, több autóbusszal. Ott voltak az adományozók, a budapesti Lakatos Demeter Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség képviselői. Az utóbbi szervezet nevében Némethi Gábor azt kívánta, hogy a Szűzanya és Szent István király, akiknek a képe látható a zászlón, egyesítse és erősítse meg a magyarságot, hogy minden körülmények között megmaradhasson. A Lakitelek Alapítvány is segítette a zászló elkészítését. A zászló nyelén apró fémlemezkéken 170 olyan moldvai település neve olvasható, ahol csángók laknak. Erőss Péter, a Moldvai Csángó Magyarok Szervezetének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a csángó magyaroknak a legelemibb jogokat sem biztosították. Horváth Antal esperes az újságírónak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a Vatikántól arra a levélre, amelyet az elmúlt évben személyesen adott át II. János Pál pápának magyarországi látogatása alkalmából, s amelyben a csángóknak magyar papokat kért. /Csíksomlyói zászlóátadás. Csángók fohásza. = Új Magyarország, máj. 25./

1992. június 29.

Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./

1993. január 28.

A csángó szervezetek közötti ellentétet, ellenségeskedést akarta megszüntetni a minisztérium azzal, hogy a vitázó feleket egy asztalhoz ültette, béküljenek meg egymással. Budapesten, Andrásfaly Bertalan oktatási miniszter hívta meg a két csoport képviselőit. Az egyik oldalon a Moldvai csángó Magyar Szövetség vezetői ültek, Erőss J. Péter elnök, Katyi György titkár, Kosa Borbála pénztáros. Az asztal túloldalán ült Töttösy Istvánné dr., a minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztály vezetője és Atzél Endre, a főosztály jogtanácsosa. A Magyar Hírlap munkatársa birtokában van Szőcs Anna, a csángók két évvel ezelőtti magyarországi képviselőjének levele, aki meghallgatást kért Töttösynétől. Erőssnek és társainak Atzél Endrével van vitájuk. Mindenki csak a legnagyobb elismeréssel vallotta, hogy Atzél mindent megtett a csángókért /szállást ad nekik lakásában, utakat szervez az anyaországba, adományokat gyűjt, alapítványával csángó fiatalok oktatását készíti elő/, azonban később nem volt hajlandó elszámolni az adományokkal, állította Erőss J. Péter. Atzél akciót szervezett a pápa magyarországi látogatására, ennek eredményeképpen ezer moldvai csángó jött át Romániából, felét ő, felét a Piarista Diákszövetség finanszírozta. Atzél Endre nem tartotta megfelelőnek a csángó szervezetet, a Magyar Hírlap munkatársa szerint az ő segítségével megalakult 1992. aug. 28-án a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet. - A minisztériumi megbeszélés hosszúra sikerült, az ellentétek valószínűleg megmaradtak. Erőss J. Péter szervezetét védte Némethi Gábor budapesti ügyvéd, aki szerint Atzél Endrének kritikusan kellene látnia saját tevékenységét. A megbeszélés végén a miniszter megjegyezte: aki ilyen ügyekkel foglalkozik, az mind egy kicsit őrült is. Nélkülük nem mennének előre ezek a dolgok. /Rejtő Gábor: Szenvedő szerkezetben - avagy csángó magyarok Budapesten. = Magyar Hírlap, jan. 28./

2000. október 22.

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

2005. november 18.

November 16-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség szervezésében tartották a gyulafehérvári Batthyaneum, valamint az ex librisek bemutatóját. Balázs Kornél, az Erdélyi Piarista Diákszövetség főtitkára tartott előadást a gyulafehérvári könyvtárról. Az ex libriseket Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője ismertette. A rendezvényt a Schola Gregoriana Monostorinensis két kis dallal zárta. /Lőrincz Levente: Batthyaneum és Ex Librisek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2006. február 24.

Megalakult a máramarosszigeti volt piarista diákok baráti köre. Jelenleg a bírósági bejegyzésnél tart az egyesület. A kis csoport tagja az Erdélyi Piarista Diákszövetségnek, s a kolozsvári piarista öregdiákok baráti körével közösen alakult meg. A baráti társaság anyagi lehetőségeihez mérten támogatni fogja a Leövey Klára Gimnázium katolikus diákjait. A baráti társaság elnöke Takács Sándor, alelnöke Darvay Noémi, titkára László Irén Etel. /Piarista diákok baráti köre. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 24./

2006. március 16.

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a piaristák szervezésében báró Jósika Miklós emlékestet tartottak. A magyar regényírás atyja Kolozsváron a Piarista Líceum diákja volt. Fodor György a Piaristák Romániai Rendtartományának megbízottja és az Erdélyi Piarista Diákszövetség elnöke a piarista diákokról emlékezett. Orbán István, a Báthory István Elméleti Líceum tanára felelevenítette báró Jósika Miklós életének meghatározó pillanatait. A regényíró Tordán született, 1830-ban Wesselényi oldalán, az ellenzék mellett állt ki. 1836-ban jelent meg az Abafi című romantikus regénye, amely egy csapásra meghódította az olvasóközönséget. A regényíró 1848–49-ben Kossuth Lajos híve volt, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kell, majd Lipcsébe, végül pedig feleségével Brüsszelbe ment, ahol az emigrációs politika egyik irányító személyiségévé vált. /D. I.: Báró Jósika Miklósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. április 4.

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elégedetlen a határon túli magyarságnak odaítélt támogatások összegével. Ha a magyar költségvetés kétszer, háromszor akkora összeggel támogatná az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki kultúrát, sokkal jelentősebb eredményeket érhetnénk el – vallja. Két évvel ezelőtt már le akart mondani. Két nagy területet támogatnak: egyrészt intézmények alapítását finanszírozzák, iskolák, kulturális központok, idősek otthona, vagy egyházi épületek felépítését vagy renoválását, másrészt a határon túli magyar politikai, kulturális szervezetek működését segítik, hogy találkozókat, konferenciákat, programokat rendezhessenek. A Medgyessy-kormány 2004-ben a támogatási rendszert százmillióval csökkentette, ekkor Pomogáts bejelentette, hogy nem vállalja tovább a vezetést. Végül rákényszerült arra, hogy maradjon, a határon túli magyar kulturális és politikai szervezetek kérésére. Idén tovább csökkentették a támogatást: csupán 800 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítvány. Pomogáts szeptemberben távozni kíván a kuratórium éléről. Idén a legjelentősebb beruházások között van az erdélyi magyar irodalmi múzeum felépítése Kolozsváron. E fontos kulturális központ Szabédi László író, költő egykori házának kibővítésével történik.  Támogatnak több iskolát, diákotthont a szórványvidéken. Ilyen például a dévai nagy középiskolai centrum, amelyet nemcsak az Illyés Közalapítvány támogat, hanem az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és több magyarországi forrás is. Bentlakásos iskolát támogatnak Besztercén, épül egy középiskolai diákotthon. Ezen kívül Erdély vonatkozásában legalább nyolc-tíz épület épül.  Az Illyés Közalapítványt az Antall-kormány idején alapították a határon túli magyarok támogatására, s kezdetben minden párt képviseltette magát a kuratóriumban. Az RMDSZ jelentősen képviselteti magát a kuratóriumokban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség képviselői viszont nincsenek jelen az alkuratóriumokban. Pomogáts reméli, hogy a következő kuratóriumban majd figyelembe veszik az új magyar közképviseleti szervezeteket is. Pomogáts Bélát 1959-ben letartóztattak, internálták az 1960-as amnesztiával szabadult.      Ezután egy évig rendőri felügyelet alatt állt, csak 1965 végén kerülhetett vissza az Irodalomtudományi Intézetbe, Czine Mihály és Bodnár György segítségével. 1969 januárjában akadémiai ösztöndíjjal utazást tehetett Erdélyben. A kandidátusi értekezése a népi mozgalom költőiről szólt, de a nagydoktori disszertációját ismét az erdélyi irodalomról írta. Az erdélyi magyar irodalomról eddig körülbelül 18 kötetet írt. Nincsenek rokonai Erdélyben, de mindig érdekelte Erdély.  - 1983-ban készült a Memorandum az erdélyi magyarok üldözése ellen. Ezt a 72 magyar értelmiségi memorandumának nevezték, megjelent az illegális Beszélőben, továbbá a nyugati magyar sajtóban. Neves írók írták alá, mint Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós, Konrád György, Vásárhelyi Miklós, vagy színészek, mint Sinkovits Imre, sőt történészek és tudósok is kiálltak az ügy mellett. Az Irodalomtudományi Intézetből aláírta Béládi Miklós, Lukácsy Sándor, Szörényi László és Pomogáts. Ez a Memorandum később elkerült az ún. Európai Utóértekezletre: Helsinkibe és Madridba, s megjelent 26 nyugati lapban is. Akik ezt aláírták, azokat kitiltották Románia területéről.      Pomogáts a rendszerváltozáskor mind a két oldallal jó kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak. Részt vett az első 1987-es lakitelki találkozón, ahol felszólalt. A Magyar Írószövetségben barátságba került olyan emberekkel, akiknek nagy szerepe volt a Magyarok Világszövetsége újraszervezésében, így Csoóri Sándorral, sőt Csurka Istvánnal és másokkal. Antall Józseffel is jóban volt, családtagjaik jól ismerték egymást. A Piarista Diákszövetséget együtt indították útjára. Másfelől jó kapcsolatban állt az ’56-osokkal is, akik közül többen az SZDSZ alapítói lettek.   Pomogáts mindig olyan feladatokat vállalt, melyek politikailag függetlenek. Így került az Anyanyelvi Konferencia élére 1992-ben, vagy az Írószövetség élére 1995 és 2001 között. Sőt, így került az Illyés Közalapítvány élére is. Megőrizte a semlegességét, persze „elkötelezett stratégiák, eszmények, igazságok és ügyek mellett. De ezek nem pártkötelezettségek” – vallja. Nagyon megoszlott a magyar politikai tábor, kialakult egy kétosztatú Magyarország. Többször felszólították őt mindkét oldalról: döntse el, hová tartozik. A határon túli magyarokkal való szolidaritás nem lehet pártpolitikai ügy.Az Illyés Alapítvány nem tudta betölteni azt a nemzetstratégiai feladatát, amelyet az alapítók annak idején neki szántak. Magyarország költségvetésében a határon túli magyarság támogatása rendkívül alacsony összeggel szerepel! Ez a költségvetésben az 1 százalékot sem éri el, 0,018 százalék. Ez a támogatás nagyon alacsony. /Frigyesy Ágnes: Az erdélyi magyarság védelmében. Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2006. augusztus 3.

Kolozsváron a kánikula ellenére a zsúfoltságig megtelt a Római Katolikus Nőszövetség díszterme, ahol a Szent Mihály Caritas és az Erdélyi Piarista Diákszövetség szervezésében megemlékeztek a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójáról. Megjelent Szentpéteri István kolozsvári magyar konzul, Szilágyi György, az Amerikai Magyar Szervezetek nagybizottságának vezetőségi tagja, Szőcs László, a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjának társigazgatója és a történelmi egyházak képviselői is. Az előadó, Fodor György piarista konfrater, a diákszövetség elnöke méltatta az 1456. július 22-i diadalt a törökök fölött. Azóta megkondultak a harangok délben. /Balázs Kornél piarista öregdiák: Emlékezés a nándorfehérvári diadalra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998