udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pirospantlikas Neptancegyuttes (Magyarlapad)

2005. február 16.

A magyarlapádi Pirospántlikás népi zenekar és hagyományőrző gyerekcsoport a múlt hét végén Magyarországon, Hajdunánáson lépett fel az ottani református gimnázium 10 éves jubileumi ünnepségén. /T. A.: Pirospántlikások Hajdúnánáson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

2005. november 19.

November 20-án a Hargita együttes egykori prímása, Duduj Ádám emlékére állított plakett leleplezésével folytatódott az együttes születésnapi rendezvénysorozata. Este a VIII. Erdélyi Prímások Találkozója gálaműsorán kapott ízelítőt a közönség az autentikus népzenéből. A Hargita együttes zenekara után a magyarlapádi Piros Pántlikás Zenekar, a gyimesi Buhai Misi és Bodor Tibor, a kolozsvári Tarisznyás együttes, a Keleti Szél Szabadcsapat, a türei Magyarosi Laci és zenekara lépett színpadra. A gálát a szászcsávási cigányzenekar zárta. /Erdélyi prímások találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2006. március 6.

Az idei torockói farsangtemetés nyitóprogramja Balog István nagyenyedi képzőművész festmény- és grafika-kiállítása volt a Tóbiás Éva Galériában. Elindult a hagyományos farsangtemetési menet. Az egészet a színpompás menet képviselte. A kultúrműsorban felléptek az aranyosszéki és a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes tagjai. A program csúcspontja a kolozsvári Magyar Opera tagjainak fellépése volt. /Bakó Botond: Farsangtemetés Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 25.

A Fehér megyei Magyarlapád Pirospántlikás népi együttese 1985-ben alakult, 1986 pünkösd vasárnapján “keresztelték” el a hangszerekre kötött piros pántlikákról. Régi népi szokás, hogy ünnepnapokon pántlikát kötnek a leányok a hegedűre. Az együttes alakulásáról Turzai András mesélt. Először csak Magyarlapádon léptek fel, aztán hívták őket a környező falvakba keresztelőkre, konfirmálásokra muzsikálni. 1990-ben már volt táncegyüttesük, vette át a szót Székely György, a tánccsoport vezetője. A tánccsoporttal együtt először Sepsiszentgyörgyön táncház-találkozón voltak.– Először 1992-ben léptek fel Magyarországon. Egyből aranyminősítést kaptak. Budapestre először a Bartók néptánc együttes meghívására mentek, 1997-ben. Utána már jöttek a meghívások. Volt év, hogy hatszor muzsikáltak Magyarországon. A Duna Televízió 4 órás dokumentumfilmet készített a Pirospántlikásokról. Amióta MSZP kormány van, keveset hívják őket. Többgenerációs a táncegyüttesük van. Évek óta rendeznek tánctábort. Kiadtak két CD-t, magyarlapádi szöveges és szöveg nélküli népzenével. /Takács Ildikó: Elvitték Lapád hírét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2007. január 31.

Pedagógusbál volt Nagyenyeden, a talpalávalót a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes húzta. Középiskolás fiúk és leányok csoportja gyönyörű báli ruhákban klasszikus táncokat mutatott be, a Lőrincz házaspár irányításával. Szőcs Ildikó igazgatónő rövid videoprojektoros vetítéssel mutatta be a Bethlen Gábor Kollégium tavaly felújított termeit. Az első nagyenyedi pedagógusbál célja a hagyományteremtés volt. /(bakó): Pedagógusbál Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2007. február 19.

Február 17-én ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. A felnőttek is nosztalgiázhatta, a terem falán rengeteg, táncházban készült képet tekinthettek meg. A kerekasztal-beszélgetésen Pávai István népzenekutató hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. A táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzete magyarázható a zenészek hiányával, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértékével, a külföldi könnyűzene térhódításával. A táncházon fellépett a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürü, a Tüske zenekar, majd a kalotaszegi Czilika Gyula és zenekara, illetve a magyarlapádi Pirospántlikás együttes is. /Kiss Bence: Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2007. október 16.

Negyedik alkalommal rendezték meg október 12–14-e között a Fehér megyei Magyarlapádon a hagyományőrző tánctáborral egybekötött szüreti mulatságot, melyen a szervezők meghívására részt vett a budapesti Kertészeti Egyetem mintegy 50 fős néptánccsoportja is. A vendégeket a helybeliek szállásolták el magánházaknál, A mulatságon a Rojtos és a lapádi Pirospántlikás együttesek szolgáltatták a talpalávalót majdnem hajnalig. Az esemény főszervezője, br. Bánffy Farkas a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: a helységben szervezett nyári tánctábor népszerűsége és sikerei adták az ötletet ahhoz, hogy csak kimondottan népzenés és néptáncos bált szervezzenek. Magyarlapádon a kilencvenes évek elején sikerült újraindítani az addig elhanyagolt hagyományápolást. /Szakács Bálint: Hagyományos őszi mulatság Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2008. december 6.

Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998