udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Plugor Sandor Mûveszeti Liceum (Sepsiszentgyorgy)

1999. december 16.

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. november 14.

A Háromszék Táncegyüttes nov. 10-11-én 12. alkalommal szervezte meg a Népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. Az első napon bemutatták közös előadásukat, ezen fellépett a borsi Galagonya, a székelykeresztúri kis-Pipacsok, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum és a Váradi József Általános iskola tánccsoportja. A második lapon a hivatásos táncosok az adatközlőktől gyűjtöttek, majd az esti gálán a Háromszék együttes szerepelt. Végül következett a Szokásvilágunk címmel szervezett találkozó. A XII. népzene és néptánctalálkozót reggelig tartó táncház zárta. /XII. népzene és néptánctalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2001. október 8.

Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2001. október 8.

Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2002. január 3.

A Kovászna megyei önkormányzat december végi rendkívüli ülésén megerősítette Szilágyi Zsolt kinevezését a sepsiszentgyörgyi művészeti népiskola igazgatói tisztségébe. A zenei élet jeles képviselője versenyvizsga nyomán került az intézmény élére. /Új igazgató a művészeti iskola élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. április 18.

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2002. június 7.

Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. augusztus 3.

Három helyen /Ószandecen a Szent Kinga által 1280-ban alapított kolostor udvarán, Tarnówban és Krakkóban a főtéren/, több mint háromezer néző előtt rendkívüli sikerrel mutatta be Lengyelországban a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum meghívott művészekkel együtt a Szent Kinga gyűrűje zenés misztériumjátékot. Az ezeréves magyar-lengyel közös történelem legbeszédesebb helyszínein a szentgyörgyiek nyolcvanfőnyi csapata érezte, hogy a mindennapokba is beépült a lengyel és a magyar nép barátsága, ami a szandeci földön a lengyel nép anyjaként is tisztelt Kinga-kultusszal társul. A turnéban segített Magyarország varsói nagykövetsége, dr. Molnár Imre kultúrattasé, valamint dr. Kovács István krakkói főkonzul. /(fekete): Szent Kinga követei Lengyelországban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2002. augusztus 7.

A gyermekszínház gondolata, a Mesekaláka a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészének, László Károlynak, "Puki bácsinak" köszönhető. Évek óra népszerű a gyermekek körében Puki bácsi. A Puki bácsi elindította mozgalom a holnap olvasóközösségét is neveli azáltal, hogy bemutatva a gyermekirodalom egyes darabjait a gyermekközönség találkozik azokkal az írókkal, költőkkel, akiknek munkáiból a Mesekaláka színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. A Mesekalákának vannak 15-16 éves, de 20 évet betöltött tagjai, továbbá léptek fel kisebbek is. Többen beiratkoztak a László Károly színművész, Puki bácsi vezette Művészeti Iskolába. A Mesekaláka sok helyen fellépett: Baróton, Csíkszeredában, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Dálnokon, Angyaloson, Árkoson Brassóban és Csíkszentdomokoson. /Nagy Olga: A sepsiszentgyörgyi mesekaláka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2002. október 30.

Kovászna és Hargita megyei iskolások számára a sepsiszentgyörgyi Eufónia Kulturális Egyesület Tiszta forrásból címmel hirdetett népdalvetélkedőt. A Művészeti Líceumban (Sepsiszentgyörgy) okt. 18-án tartott vetélkedőre a székely megyékből népviseletben érkezett közel százötven diák. A többórás versenyt hangkazettára rögzítették, amelyből széles körben használható énekeskönyvet szerkesztenek. /(Ferencz): Székelyföldi népdalvetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2003. március 5.

Harmincmillió lej nyereséggel zárult a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki területi RMDSZ-szervezetek által rendezett bál, melyet márc. 2-án, vasárnap tartottak Sepsiszentgyörgyön. A bál fővédnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet találónak tartotta a rendezvény nevét /Kikelet-bál/. A bált a Művészeti Líceum diákjai palotással nyitották meg. /(sz.): Gyűl a pénz székházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

2003. április 1.

Márc. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a felekezeti és zeneiskolák, elméleti líceumok énekkarainak körzeti versenyét. A vetélkedőn öt megyéből - Brassó, Dambovita, Hargita, Kovászna, Maros - tíz énekkar (vegyes, egynemű, kamara-) lépett pódiumra. Az egyházi kórusok között volt a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceum kamarkórusa, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum kórusa, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum Mikes Diákkara is. /(fekete): Iskolai énekkarok körzeti versenye. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2003. május 15.

A megye egyetlen művészeti középiskolájában, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban nyitott napot rendeznek, a díszteremben berendezett tavaszi tárlat keretében egy év képzőművészeti termésének legjavát állítják ki. Az iskolában, ahol a tanárok jó része nem csak tanítja, hanem műveli is a művészetet. /(fekete): Nyitott ajtók a művészeti osztályokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

2003. november 14.

Háromszék megyében reggelente hat iskolabusz indul, hogy összegyűjtse a környező falvakból azokat a tanulókat, akik együtt is alig tennének ki egy osztályra valót. Az utaztatást ellenben nem sikerült mindenütt megszervezni. Háromszéken tizenhét elemi és több mint húsz gimnáziumi összevont osztályban tanulnak együtt a különböző korosztályú gyermekek úgy, hogy a teremben legtöbben kilencen vannak. A magyar elemi iskolák közül e tekintetben a legkirívóbb példák: Zalánpatakon egy elsős, egy harmadikos és négy negyedikes tanul együtt az összevont elemiben, kilenc tanulóból áll az árapataki elemi iskola, és ebbe a kategóriába sorolhatóak az árkosi, hilibi, bitai kis létszámú osztályok. Román tagozaton városi iskolában is működik osztály alig néhány gyermekkel, a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban három, a Váradi József Általános Iskolában hét tanuló jár III. osztályba, hat faluban szintén négy-öt gyermekkel működnek az osztályok, Várhegyen (Lécfalva II.) pedig egyetlen IV. osztályos diákot tanít az ingázó helyettes tanító. Öt iskolában magyar és nyolc iskolában román nyelvű összevont V-VIII. osztályok működnek egyenként hét-nyolc diákkal. Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint a városi iskolákban egyre csökken a tanulónkénti finanszírozás, falun pedig egyre növekszik az egy diák utáni költség. A megyében a tanulók 38 százaléka az iskolák háromnegyedét kitevő falusi iskolahálózatban tanul szétszórtan, s e rendszer veszteségesen működik, az érintettek tanulmányi előmenetele pedig elégtelen. /(fekete): Veszteséges a kis falusi tanintézmények működtetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2004. január 7.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekesnek, kórusvezetőnek, iskolaigazgatónak ítéli oda a 2003. évi Kriterion-koszorút az erdélyi zenekultúra terén kifejtett több évtizedes munkásságáért. Szilágyi Zsolt zenetanárként került a sepsiszentgyörgyi Művészeti Iskolába, amelynek harmadik éve igazgatója. 1972-ben a zenetanárokból alakult Vox Humana kórus alapító tagja, és kezdettől fogva karnagya. Az ország valamennyi filharmóniájával együttműködött oratóriumok, passiók, kantáták, misék tenor szólistájaként, a kórussal pedig eljutottak a legtöbb erdélyi és romániai városba, Európa majd valamennyi országába. Szilágyi Zsolt emellett a Kárpát-medencei magyar zenepedagógus-továbbképzés egyik rendszeres előadója. A Kriterion-koszorú ünnepélyes átadása január 15-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Kriterion-koszorú Szilágyi Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2005. június 2.

Egy független civil szervezet, a Kultúráért, Emberekért, Barátságért Társaság szervezésében zajló LicArt, 2005 művészeti fesztiválon a Mikes Kelemen Líceum Osonó Diákszínházának és a Művészeti Líceum Dráma- és Tánctanszékének közös produkciója, a Farsang kiérdemelte a szakmai zsűri elismerését: a társulatot a legjobb hazai diákszínház címre jelölték. Június 4-én Bukarestben, a Nottara Színházban lesz a döntő. /(vop): Az Osonó a legjobb diákszínház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2005. június 7.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínháza és a Művészeti Gimnázium dráma- és tánc tanszékének diákjai érdemelték ki közös előadásukkal a legjobb csapatnak járó díjat a LicArt 2005 országos diákszínjátszó fesztiválon, Bukarestben. A fesztiválra idén 68 diákcsapat nevezett be az országból, köztük az egyetlen magyar társulatként a sepsiszentgyörgyi Osonó. /Bíró Blanka: Országos sikert aratott az Osonó diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. augusztus 10.

Bikfalván megtartotta évi közgyűlését a helybeli közbirtokosság. Szerény, osztalékot is kaptak a tagok az eddig visszaszerzett erdővagyon után. Abban reménykednek, hogy a harmadik földtörvény alapján vissza fogják majd kapni a még nekik kijáró 558 hektárnyi jussukat. Teleházat és egyfajta néprajzi dokumentációs központot létesített a volt községháza épületében a Bikkmakk Kulturális Egyesület, melynek lelke Kerezsi János, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója. Itt kapott helyet a háromszéki hímestojás-gyűjtemény, és a népi viseletbe öltöztetett fakanálbábukat is kiállították. /(kisgyörgy): Bikfalvi hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2006. január 23.

A magyar kultúra napját Sepsiszentgyörgy zenekedvelő közönsége Farkas Ferenc műveinek társaságában ünnepelhette meg. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott Farkas Ferenc-emlékhangverseny nagyszámú közönsége számára többek között Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és az ünnepelt zeneszerző archív felvételről bejátszott beszélgetése, valamint a Szilágyi Zsolt vezényelte Vox Humana kamarakórus és a Művészeti Líceum Sebestyén Lajos által vezényelt Szerenád zenekara által tolmácsolt zeneművek hozták jelenkori közelségbe az ötven évvel ezelőtt nacionalista eltévelyedésnek minősített Farkas-művek legismertebbjikét, a Csinom Palkót, valamint Babits Mihály Erdély című versének megzenésített változatát, a Kájoni Kódex Farkas-féle feldolgozását és a közismert Apor Lázár táncát. /(fekete): Vasárnap délután Farkas Ferenccel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2006. április 5.

A Megálló nevű kísérletező tárlatokhoz hasonlóan néhány lelkes fiatal művész kívánja bizonyítani, hogy Háromszéken is lehet alkotni és művészi víziókat nyújtani az azt igénylőknek. Az 1, 2, 4… Galéria megszervezője, kurátora Madaras Péter szobrász, tanár, aki egybegyűjti nemcsak a Művészeti Líceumban végzett aktív alkotókat, de más erdélyi városokból is hív művészeket.  Sepsiszentgyörgyön az első tárlaton Selyem Katalin és Végh Ibolya grafikái, Madaras Péternek kisplasztikáit láthatók. A csoport videó-­installációkat, kísérleti filmeket, animációkat mutat be. /Sántha I. Géza: Galéria 1, 2, 4… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2006. április 14.

Április 13-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban kilenc kórusban, mintegy négyszáz háromszéki gimnazista hangján szólalt meg a muzsika. A zeneolimpiának is nevezett megmérettetésen két kategóriában díjaztak, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum mellett a Mikes, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola és a kovásznai Tiszta szív kórus érdemelte ki az első, második, illetve harmadik helynek járó elismerést. /(Fer-): Négyszáz gyermekhang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2006. május 20.

Dániel Éva, a Svéd Képzőművészeti Szövetség és a Stockholmi Egyetemes Képzőművészeti Egyesület tagja hazahozta alkotásait szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre. Tehetsége a rajz és festészet irányában már fiatalkorában jelentkezett. A festészettel a 80-as években ismerkedett a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban; az országos népművészeti versenyen első díjat nyert alkotásaival. Mindent kipróbál, a klasszikus festészettől az absztraktig, munkái eljutnak a nagyvilágba. 1990-ben családegyesítéssel kikerült Svédországba, ahol 1991-től folyamatosan kiállít. 1994-től egy új technikát alkalmaz, amely ismeretlen mind ez idáig a világon. Az életét megmentő professzor után Hilmann-technikának nevezett festési módszere szokatlan, nem csak technikailag – több dimenzió megvalósítása síkban –, hanem eszmeileg is. Egyik kiállítása alkalmából műveiről Banner Zoltán művészettörténész így nyilatkozott: ,,Ilyen jellegű varázslatokat csak szintén magyar találmányon, Gábor Dénes hologramjain láthatunk, s ezt rendkívül nehéz megteremteni. Ez egy egyedi technika. Művészete kifejezi az élet szépségét, sokszínűségét, a szülőföld szeretetét. Alkotásai gyönyörűséget okoznak a szemnek, és nyugtató hatást érnek el érzelmileg.” /Diószegi Gábor: Fent a magasban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2006. május 26.

Kurta Béla, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum tanára 50 évesen, őszülő hajjal, „elsőkötetes” költőként jelentkezett. Kurta Béla igen erős egyéniség, verseivel rég nem jár már gyerekcipőben, határozott világlátásáról győz meg, írta Gazda Zoltán. /Gazda Zoltán: Új költő jelentkezett. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

2006. október 30.

Hármas ünnepre ült össze október 28-án Sepsiszentgyörgyön a művészeti oktatást, valamint Plugor Sándor képzőművész munkásságát értékelők tábora a Művészeti Líceum udvarán és kiállítótermében. Felavatták Plugor Sándor mellszobrát, Jecza Péter alkotását, iskolakeresztelőt tartottak, és emlékeztek a száz évvel ezelőtt kaput nyitó első sepsiszentgyörgyi állami elemi iskola megalakulására, a zenei oktatás 1968-as indítására, valamint a képzőművészeti, tánc- és drámaosztályok 1990 utáni alapítására. Akárhová mész és akárhol alkotsz, szűk közösségedet képviseled, eszerint kell élned és dolgoznod – ezzel az utókorra hagyott Plugor Sándor-i üzenettel nyitotta meg Ütő Gusztáv az emlékkiállítást az iskola dísztermében, amelynek anyagát a néhai művész felesége, Miklóssy Mária válogatta, majd a jelen lévő képzőművészek, művész tanárok Plugor emlékeztek egykori kollégájukra. /Fekete Réka: Dolgozz, míg tart a nap (Iskolát neveztek el Plugor Sándorról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2006. november 4.

Incze László örömmel értesült arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a Művészeti Líceum felvette Plugor Sándor, az egyik legkiválóbb művész nevét. Több mint három évtizeddel ezelőtt, 1971-ben, a múzeum szervezése idején Sylvester Lajos gondolata volt: jelezzék egy plakáttal, hogy múzeum nyílik Kézdivásár­helyen. A plakát elkészítésére Plugor Sándort kérték föl. Sylvester Lajossal egy albumot is szerkesztettek, amelyben felidézték a város múltját, az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepét, céhes hagyományait. A szép plakát kisebbített változata lett az album borítója. /Incze László, Kézdivásárhely: Névadó ünnepségre a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

2007. február 13.

Tananyagon kívüli alkotómunkára ösztönözte a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány pedagógusa az összes háromszéki diákot. A megyéből beérkezett száznyolcvan maszkot és rajzot kiállították a tanintézetben, zsűrizték, majd díjazták a munkákat. /Maszkok Szentgyörgyön és Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. április 21.

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik az ország egyetlen magyar nyelvű középiskolai drámatagozata. A 2000-ben indult képzést eddig két évfolyam végezte el, jelenleg egy X. osztály működik, ősztől újabb IX. osztály indítását tervezi az iskola, ennek érdekében egy felkészítő sorozatot már megtartottak. A drámatagozatos diákoknak lehetőségük van színházi előadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! című előadás, amely a Budapesti Magyar Művek Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang, amely a Licart 2005 bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a legjobb csapatnak/előadásnak járó díjat érdemelte ki. Az iskola elvégzése után a diákok szakérettségit is tesznek, nagyobb eséllyel indulhatnak a színművészeti egyetemek színész, bábszínész, rendező, teatrológia szakára meghirdetett felvételin. /Fekete Réka: Erdély egyetlen magyar drámatagozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. július 5.

Újszerű épületfestészetével kíván kitűnni Bartó Csongor nemrég végzett művészetis diák Sepsiszentgyörgyön megnyílt kiállításán. Festményein valós, nagyszebeni – itt épületszobrászként dolgozott – és képzeletbeli épületek szerepelnek. A 22 éves sepsiszentgyörgyi képzőművész a Művészeti Líceumot végezte, anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy egyetemen továbbtanuljon. /Erdős Zsófia: Épületképek a teázófalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2007. július 24.

Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998