udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Posticum – Kereszteny/Romai Katolikus Ifjusagi Kozpont

1997. október 24.

Rencsik Imre, a nagyváradi katolikus egyházmegye keretében működő Keresztény Ifjúsági Mozgalom /KIM/ vezetője elmondta, hogy sokat jár külföldön azért, hogy befejezhessék a Teiului utcai Keresztény Ifjúsági Központot. Az egyik szintjén informatikai terem, a másikon filmstúdió lesz, az épületben lesz még több műhely, egy műterem és egy zeneterem. A központba várnak minden fiatalt, felekezeti különbség nélkül. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 24./

2000. május 22.

Máj. 21-én amelyet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök felavatta Nagyváradon a Keresztény Ifjúsági Mozgalom központját. A latinul Posticumnak, vagyis hátsó ajtónak keresztelt épületegyüttes a keresztény kultúra háza lesz, ígérte a központot létrehozó Rencsik Imre, az egyházmegye ifjúsági lelkésze. Tempfli püspök hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a fiatalságot odavonzani, hiszen elsősorban nekik épült a központ. A központban impozáns imaterem, tízszobás szálló és vendéglő is található, így igen sok vendég befogadására képes. A Posticum alapkövét 1995-ben helyezték el az újvárosi plébánia adományozta telken, és a néhai Szabó Arnold nagyváradi műépítész tervezte. Az építkezést támogatta a Soros Alapítvány, a bécsi Salesianer Don Bosco szervezet, az osztrák püspöki kar és a németországi Privatinitiative für Rumänie szervezet. /Felszentelték a Posticumot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. július 9.

Nagyváradon Tempfli József megyéspüspök a Varadinum zárónapján benedikálta a Keresztény Ifjúsági Mozgalom (KIM) új impozáns székházát. Az időközben elhunyt Szabó Arnold műépítész tervezte impozáns épületegyüttesben megtalálni majd a folyóirat-böngészőt, a filmklubot filmstúdióval, internet hozzáférési lehetőséget, diákszállót, szállodát, jazz-klubot. Zsugán János programszervezőt elmondta, hogy a filmklub nem merül ki a szokásos heti vetítéssel, hanem szeretne egy igazi filmes értékekre fogékony magot kialakítani úgy, hogy azok majd gyakorolhatják is a filmkészítést. Az utcagyerekekkel (csellengőkkel) való törődés-étkeztetés átkerültek Várad-Velencére, a plébániára. /Tüzes Bálint: A KIM-Posticum. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./

2000. július 24.

Júl. 22-23-án az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) földmérési szakosztálya szakmai találkozót tartott Nagyváradon, a Keresztény Ifjúsági Központban (Posticum). A szakosztály elnöke, a találkozó szervezője dr. Ferencz József szerint az eszmecserén az aktuális kérdések kötetlen megtárgyalása, a magyarországi kollégákkal való tapasztalatcsere volt a fontos. Dr. Gyárfás Márton szerint belföldön a földmérés jelenlegi helyzete éppolyan bonyolult, mint a román politikai élet. Az első földtörvény '91-ben jelent meg, de a kataszteri jogszabály csak '96-ban. A földtörvényt azóta kétszer módosították, a megyei kataszteri hivatalok érdemi átszervezése helyett pedig létrehoztak egy párhuzamos intézményt, a Mezőgazdasági Kataszteri és Területrendezési Hivatalt (OCAOTA). A szakembergárda szétosztása és az adatbázis kezelése miatt a két hivatal között feszültség alakult ki. - Magyarországon hatékonyan folyik a munka. 15-20 éven belül befejeződik az egész ország területének digitális feltérképezése, jelenleg intranetes kataszteri adathálózat kiépítésén dolgoznak. /Albert Ferenc: Földmérők tanácskozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./

2000. július 24.

Júl. 22-23-án az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) földmérési szakosztálya szakmai találkozót tartott Nagyváradon, a Keresztény Ifjúsági Központban (Posticum). A szakosztály elnöke, a találkozó szervezője dr. Ferencz József szerint az eszmecserén az aktuális kérdések kötetlen megtárgyalása, a magyarországi kollégákkal való tapasztalatcsere volt a fontos. Dr. Gyárfás Márton szerint belföldön a földmérés jelenlegi helyzete éppolyan bonyolult, mint a román politikai élet. Az első földtörvény '91-ben jelent meg, de a kataszteri jogszabály csak '96-ban. A földtörvényt azóta kétszer módosították, a megyei kataszteri hivatalok érdemi átszervezése helyett pedig létrehoztak egy párhuzamos intézményt, a Mezőgazdasági Kataszteri és Területrendezési Hivatalt (OCAOTA). A szakembergárda szétosztása és az adatbázis kezelése miatt a két hivatal között feszültség alakult ki. - Magyarországon hatékonyan folyik a munka. 15-20 éven belül befejeződik az egész ország területének digitális feltérképezése, jelenleg intranetes kataszteri adathálózat kiépítésén dolgoznak. /Albert Ferenc: Földmérők tanácskozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./

2001. február 14.

Febr. 19-én nyílik meg Nagyváradon a Posticum folyóirat-olvasó terme. Több, mint hatvan magyarországi, számos angol, német és francia nyelvű folyóiratot lehet majd fellapozni a hazai sajtótermékek mellett, tájékoztatott Zsugán Gyula, a Posticum kulturális és ifjúsági központ programszervezője. /Olvasótermet nyit a Posticum. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

2001. február 25.

A Keresztény Ifjúsági Mozgalom Nagyváradon levő székhelyén, a Posticumban tartotta fiókszervezeti közgyűlését a Máltai Szeretetszolgálat. A közgyűlésen Barla Zsuzsa, a kolozsvári székhelyű országos szervezet főtitkára elmondta, hogy máj. 11-re tervezik az országos ünnepi közgyűlést. A váradi fiók vezetője dr. Földes Béla maradt. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./

2001. december 11.

A Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete erdélyi magyar egyetemi diáklapok szerkesztőinek találkozóját szervezte meg Nagyváradon a hétvégén. A Posticum Római Katolikus Ifjúsági központban kolozsvári, brassói és nagyváradi diákszerkesztők jöttek el, mintegy 30-an. Amellett, hogy bemutatkoztak az egyetemi lapok, előadásokat hallgathattak a résztvevők. Nagyváradon első ízben rendeznek ilyen programot. /(balla): Tollforgatók a Posticumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2002. augusztus 13.

A kolozsvári-szegedi közös kiadású filozófiai folyóirat, a Kellék 21. száma, amely nemrég jelent meg, hat szerző dolgozatát tárja az olvasók elé. A tanulmányok a nagyváradi Posticum katolikus ifjúsági központban tavaly októberben megrendezett Isten arca és/vagy a szentség megnyilvánulása a zsidó és a keresztény hagyományban című konferencián hangzottak el elsőként. A szerzők: Bruncsák István, Bendl Vera, Veress Károly, Gáspár Csaba László, Petres László és Rigán Loránd. A Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület újabb konferenciát hirdet ez év októberére Lélek és élet - a bioetika és a keresztény vallás lehetséges kapcsolatai címmel, amelyre a fenti témában írott tanulmánnyal nevezhetnek be a szerzők. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

2002. október 17.

Okt. 15-én Kolozsváron Zudor János És egy kicsit tovább /Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület, Nagyvárad, 2001/ című verseskötetét ismertette, majd verseket adott elő. /Köllő Katalin: Zudorig, de egy kicsit tovább. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 29.

Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2003. január 4.

A nagyváradi Posticum gyermekkara gregorián énekekkel, népdalfeldolgozással és klasszikus művekkel lépett fel Nyugat-Európában tett turnéján. Szabó Éva tanárnő, a kórus vezetője tájékoztatott: 2002-ben Rencsik Imre ifjúsági lelkész és az ő kezdeményezésére alakult meg az énekkar. Nagyvárad 12 iskolájának tanulóiból válogatták ki a Posticum kórust. Püspöki jóváhagyással Rencsik atya Svájc német ajkú részén tevékenykedik, és az ő szervezőmunkája révén jutott ki az énekkar. Templomokban, Nürnbergben pedig az ottani városháza rendezésében léptek fel a karácsonyi vásáron. Mindvégig öt nyelven, magyarul, németül, románul, angolul és franciául énekeltek. Hazafele jövet Passauban első szent királyunk feleségének, Gizellának a sírjánál is énekeltek. /Tüzes Bálint: Zenei szolgálat: Svájcban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2003. március 25.

Márc. 24-én Mindenki iskolája címmel rendeztek konferenciát Nagyváradon, a Posticum Ifjúsági Keresztény Központban. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a közoktatási intézményekbe való integrálásáról tárgyaltak a meghívottak, a közoktatási intézmények igazgatói és pedagógusai. A konferencián javarészt pszichopedagógusok adtak elő. A megyében több mint 2100 hátrányos helyzetű óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csupán 74-en járnak közoktatási intézménybe, túlnyomó többségük speciális óvodát vagy iskolát látogat. Biharban jelenleg csupán négy, közoktatási feladatokat ellátó óvoda (valamennyi Nagyváradon) és három iskola (Erdőgyarakon, Tenkén és Nagyszalontán) fogad hátrányos helyzetű gyermekeket. /Pengő Zoltán: Mindenki iskolája a Posticumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2003. május 15.

Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2003. október 22.

Nagyváradon a város tudós püspökei közül idén dr. Széchenyi Miklósra (1868-1923) emlékeztek okt. 18-án a Posticum Ifjúsági Központban. Dr. Sándor Gábor győri teológiai tanár ismertette Széchenyi püspök életét, Fodor József vikárius beszélt Széchenyi Miklós tizenkét évig tartó váradi püspökségéről, aki Trianon után próbálta összetartani az egyházmegyét. Széchenyi Miklós művelődéstörténeti szerepének bemutatását dr. Fleisz János történész. Hangsúlyozta, hogy az ötödik alkalommal szervezett konferenciasorozat a régi Nagyvárad jeles szülötteinek, tudós egyházfőinek emlékét hivatott ápolni. Végezetül Dukrét Géza, a Partumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke mutatta be a 25. Partiumi Füzetként megjelent Nagyvárad tudós püspökei című gyűjteményes kiadványt. /(Balla Tünde): Széchenyi Milós, Várad tudós püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2005. január 24.

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2007. augusztus 27.

Jó hangulatú koncertet tartott augusztus 25-én a budapesti Cornelio Tutu Band a nagyváradi Posticum ifjúsági központ Jazzland nevű dzsesszklubjában. /Balogh Levente: Dzsesszvirtuózok Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2008. december 21.

A szegedi és a nagyváradi zeneiskolák közös koncertet tartottak Nagyváradon a Posticumban december 14-én. Szinte hagyománynak számít e koncert a szegedi és a váradi zenelíceum diákközössége előadásában. A székelyföldi karácsony hangulatát Böjte Csaba szerzetes a Posticum kápolnájában december 14-én hagyományos székely adventi misével teremtette meg, majd a mise után zsíroskenyér, forralt bor várta a megjelenteket. /Rendezvények a nagyváradi Posticumban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 21./

2009. május 25.

Négynapos rendezvénysorozattal ünnepelte meg a nagyváradi Posticum Kulturális Központ azt, hogy kilenc évvel ezelőtt, 2000. május 21-én nyitotta meg kapuit. A római katolikus egyház által támogatott kis házban a nyitás óta folyamatosan szerveznek minőségi kulturális programokat, mind hagyományos vallási alkalmakat, szentmiséket, zsolozsmákat, mind pedig szélesebb közönséghez szóló eseményeket: koncerteket, filmvetítéseket, illetve gyermekeknek szóló foglalkozásokat. Május 21-én megnyitották a Bibliotheca Corvina című vándorkiállítást, amelyen a Mátyás király híres könyvtárából megmaradt néhány darab fakszimiléit tekinthették meg az érdeklődők. Másnap az újszegedi Schola énekkar lépett fel. Május 23-a főleg a gyerekprogramoké volt. Este a Posticum elnöke, Csernák Béla tartott előadást a központ Mementó című sorozatában neves váradi személyekről, majd a kápolnában klasszikus zenei koncertre került sor, amelyen fellépett Kristófi János váradi orgonaművész, illetve Huszár Emőke szegedi hegedűművésznő. /Nagy Orsolya: Kilencéves a nagyváradi Posticum központ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2009. december 4.

Magyar filmklubot szervez a nagyváradi Metrion és a Posticum Egyesület azzal a céllal, hogy a magyar filmtermés egy-egy alkotását a rendező jelenlétében mutassák be az érdeklődőknek. A Fekete Sas-palotában működő Szabadság moziban a 2009/2010-es évad első filmjeként Lakatos Róbert Bahrtalo! című filmjét választották a szervezők. /A Bahrtalo! Váradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998