udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Princeton University

2006. január 10.

Komlós Attila alig egy hete foglalta el a HTMH elnöki székét, részt vett a csíkszeredai magyar főkonzulátus történelmi pillanatnak tartott megnyitásán. – Örült annak, hogy hosszú várakozás után megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A főkonzulátus megnyitójának időpontja egybeesik két fontos, a határon túli magyarság életét érintő magyarországi törvény életbelépésével. Az egyik a honosítás megkönnyítését lehetővé tévő jogszabály, emellett hatályos lett a speciális nemzeti vízum. „Ez a sorozat beleillik a magyar kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett törekvésébe, amellyel öt pontban határozta meg a nemzeti felelősség programját. Vagyis a Szülőföld Programcsomag létrehozása, a honosítás méltányosságának és gyorsaságának bevezetése, a nemzeti vízum, az európai integrációs folyamat segítése a környező országokban, beleértve az ott élő magyarság autonómiatörekvésének erkölcsi és politikai támogatását, végezetül a határon túli magyarság státusának az alkotmányban való rögzítése. Mindebből az első négy pont megvalósult, az utolsón pedig erőteljesen dolgoznak a szakemberek a határon túli magyar közösségek képviselőinek bevonásával” – nyilatkozta Komlós Attila. Ő a Magyarok Világszövetségének 1989-től 1991 decemberéig főtitkára volt, hangsúlyozta, hogy annak a világszövetségnek, semmi köze nincs a mostanihoz, sem a tendenciájában, sem felfogásában. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli bonyodalom „a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, mély sebet ütött rajtunk, amit nehéz gyógyítani.” A történészek majd megállapítják, ki a felelős mindezért. Komlós azt szeretné elérni, hogy „a határon túl élő nemzettestvéreink és Magyarország viszonya nem a megsegített és a megsegítő viszonylatában létezzen, hanem a partnerség keretében.” Komlós szerint a határon túli magyarság komplex fogalomként már nemigen létezik, hanem van erdélyi, felvidéki, vajdasági magyarság, mind sajátos problémákkal. – Elégségesnek tartja a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok iránti erőfeszítéseit? Hiszen az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a Gyurcsány-kabinetet a támogatások késése, csökkentése okán. Erre a kérdésre Komlós kifejtette, amit ígértek, azt szinte teljes mértékben betartották. Szerinte a kormány kezdeményezése jól szolgálja az anyanyelvi, nemzeti önazonosság megélését jelentő kulturális egység teljesülését. A kémbotrányról az a véleménye, hogy az ország és az intézmény hírének nem tesz jót. „Méltatlanul érintett olyan embereket, akik nem is voltak érintettek” – jelentette ki. A HTMH és az általa képviselt ügy nem szennyezhető be ezzel a botránnyal. Komlós Attila /sz. 1947/ elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró iskoláját és az amerikai Princeton University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. /Rostás Szabolcs: „Nagy család vagyunk” Beszélgetés Komlós Attilával, a HTMH elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998