udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Bartok Tarsasag (Nagyszentmiklos)

2004. március 30.

Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2005. március 30.

Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2005. március 31.

Nagyszentmiklóson Bartók Béla születésnapja, március 25-e tiszteletére a szülővárosban immár hagyományosan megtartott Bartók Nap rendezvényei a világhírű zeneszerző köztéri szobránál kezdődtek. Toró T. Tibor parlamenti képviselő méltatta az esemény jelentőségét, fellépett a Pro Amicitia fúvószenekar és a Bartók Béla Énekkar. Megkoszorúzták a Jecza Péter készítette Bartók-szobrot. Az évfordulóra elkészült a Nákó-kastélyban berendezett Bartók Béla-emlékkiállítás felújítása. A hangversenyt Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke vezette. /(Szekernyés Irén): Bartók nagyságához méltón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2005. szeptember 27.

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Bartók Béla (1881–1945) halálának 60. évfordulójára emlékeztek szeptember 25-én, vasárnap Nagyszentmiklóson, szülővárosában, a Pro Bartók Társaság szervezésében. A köztéri Bartók-szobornál elhangzott ünnepi beszédek után elhelyezték koszorúikat a Pro Bartók Társaság, Kazincbarcika és Kiszombor önkormányzatának, a Temes megyei RMDSZ-nek és a Temesvári Magyar Nőszövetségnek a képviselői. Ezt követően a megemlékezők a szülői ház helyén álló épületen megkoszorúzták az 1970 szeptemberében elhelyezett román és magyar nyelvű emléktáblát, majd az ún. német temetőben, a Bartók család sírjánál adóztak kegyelettel a zeneszerző emlékének. Bartók Béla magyar zeneszerzőnek tartotta magát, és visszautasított a korabeli román propagandát, amely román művészként tüntette fel. Ennek ellenére az emlékünnepség “hivatalos” nyelve a román volt, a programok közti összekötő szövegeket románul mondták, a díjkiosztó ünnepség is így zajlott, holott a rendezvényt magyarok szervezték, a meghívottak, érdeklődők zöme helybéli, temesvári és anyaországi magyar volt. A rendezvény a Nákó-kastélyban – amelyben egy Bartók-emlékszobát, vagy inkább emléksarkot tart fenn a múzeum – folytatódott, ahol Tamás Sándor, a Bartók Társaság vezetője olvasta fel románul és magyarul a zeneszerző méltatását, illetve Kerek Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti karának főigazgatója elevenítette fel emlékeit arról, miként került kapcsolatba a Bartók munkásságával, hagyatékának kutatásával, illetve a nagyszentmiklósi egyesület fáradhatatlan tagjaival. Az erre az alkalomra Varga István temesvári képzőművész által készített plakettekkel azokat tüntették ki, akik a Bartók-kultusz ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók szelleme kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2006. március 27.

125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2006. június 12.

Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2007. április 2.

A bánsági Nagyszentmiklós két nagy szülöttje: Bartók Béla és Révai Miklós. Tavaly volt Bartók Béla születésének 125., idén a pap-tanár, költő és nyelvész Révai Miklós halálának 200. évfordulója. Rájuk emlékeztek meg hazai és anyaországi magyarok március 31-én a Révai Miklós Egyesület és a Pro Bartók Társaság szervezésében. Böcskei László általános helynök a helyi római katolikus templomban szentmisét cerebrált a Révai családért, majd a templomban leleplezték és felszentelték a kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, nyelvész és költő emlékére elhelyezett, In memoriam Révai Miklós 1749–1807 feliratú márványtáblát. A megemlékezők ezután Bartók Béla köztéri szobrához vonultak, ahol a zeneszerző tiszteletére elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az ünnepi műsor a Nákó-kastélyban tudományos szimpóziumnal folytatódott, Velcsov Margit, a Révai Miklós Egyesület titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Révai és a szülőföld kapcsolatáról értekezett. Révai tiszteletére szülővárosában emlékoszlopot állítottak 1893-ban, a torontáli néptanítók adakozásából, az oszlopon elhelyezett bronz Révai-dombormű készítője Holló Barnabás. Az emlékoszlop 1925-ig állt Nagyszentmiklóson, amikor Eminescu-szobrot helyeztek el a talapzaton. A Révai bronzrelief sorsa ismeretlen, de feltételezik hogy beolvasztották. Dr. Nagy János egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság képviselője, Baranyai Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem docense és Szekernyés János temesvári helytörténész Révai Miklós tudományos munkásságát méltató, illetve bánsági kötődéseit bemutató dolgozataikat ismertették. Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnökének köszöntője után hangverseny következett. /Pataki Zoltán: Révai és Bartók a Nákó-kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. január 11.

A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2008. április 1.

Március 30-án, a helyi Pro Bartók Társaság kezdeményezésére, nyolcadik alkalommal emlékeztek meg Nagyszentmiklós legnagyobb szülöttje, Bartók Béla születésnapjáról. A Nákó kastély dísztermében harmadik alkalommal, teltház mellett tartották meg a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny díjazottjainak gáláját. /Pataki Zoltán: Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2008. szeptember 29.

Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában néhány tucatnyi nagyszentmiklósi, temesvári és szegedi zenész és zenerajongó vett részt szeptember 27-én a nagy zeneszerző halálának 63. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. A Bartók emlékműnél elmondott ünnepi beszédében Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke arra emlékeztetett, hogy 2002 óta, amikor állandó határátkelő nyílt Nagycsanádnál, a határ két oldalán élő zenebarátok együtt ápolják a Bánság nagy szülöttjének emlékét, évente többször is találkoznak Nagyszentmiklóson. A megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a Bartók emlékműnél, majd ünnepi hangversenyre került sor a Nákó-kastély dísztermében. Tamás Sándor elmondta: az utóbbi években a Pro Bartók Társaság több mint 40 koncertet szervezett Nagyszentmiklóson, az idén ez volt már a harmadik, Bartók emlékének tisztelgő zenei esemény. A szegedi és a temesvári egyetem zeneművészeti karának tanárai és hallgatói immár rendszeresen találkoznak és koncerteznek Nagyszentmiklóson. /Pataki Zoltán: In memoriam Bartók Béla. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. október 17.

Nemrég elhunyt nagy fiára, Jecza Péter (1939-2009) szobrászművészre emlékezett Temesvár, abból az alkalomból, hogy az élők sorából 2009. március 24-én eltávozott neves alkotó október 16-án töltötte volna be 70. életévét. A művészpedagógus, Sepsiszentgyörgyön született, Kolozsváron tanult, de Temesváron bontakoztatta ki tehetségét, itt alkotta meg 700 plasztikai művét. A város hálája jeléül, post mortem díszpolgárává avatta. A temesvári Központi Parkban (Scudier-liget), az augusztus 3-án létesített Személyiségek Sétányát a tájegység legnagyobb szülöttjének, Bartók Bélának a szobrával egészítették ki. Bartók arcmását Jecza Péter 1973-ban mintázta meg: az alkotás 1993-tól Bartók szülőhelyének, Nagyszentmiklósnak megbecsült dísze. Az emlékműnek módosított, egyszerűbb változatát állították fel október 15-én Temesváron. Az ünnepi rendezvényen Tamás Sándor, a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság elnöke mondott beszédet. Temesváron a Héliosz Galériában rendezett emlékkiállítás: De Magister. In memoriam Jecza Péter, az elhunyt alkotó, Jecza Péter művészpedagógusi munkásságát állította előtérbe. 21 szobrásztanítványa, az ő szellemiségét továbbéltető alkotásával tisztelgett a Mester emléke előtt. Október 25-én pedig az Operaházban De Amicitia. In memoriam Jecza Péter címen emlékhangverseny lesz, amelyen a nagy alkotó zenészbarátai róják le hódolatukat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2009. október 22.

Ismeretlen tettesek ellopták a nagyszentmiklósi Bartók Béla szobor – a közelmúltban elhunyt Jecza Péter szobrászművész alkotása – talapzatáról a három nyelvű, bronzból készült emléktáblákat. „Bejelentettük a rendőrségen a bronztáblák eltűnését – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke. Jecza Péter özvegye felajánlotta, hogy újrakészítteti a táblákat. /Pataki Zoltán: Kifosztották a nagyszentmiklósi Bartók-emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2009. december 21.

A Pro Bartók Társaság és elnöke, dr. Tamás Sándor szervezésében koncertezett Bogányi Gergely magyarországi zongoraművész a hét végén Nagyszentmiklóson a Nákó kastélyban. /Szekernyés Irén: Hangverseny a Nákó-kastélyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998