udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Hungaris Kulturalis Ertekkozvetitõ Alapitvany

1995. január 25.

Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. december 14.

1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. október 26.

A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1990. okt. 4-én volt az első évnyitó. Az első évben hittantanári szak indult, idézte fel az intézmény történetét Méder Zsolt ügyvezető igazgató. A második évben nappali tagozatos hittantanár-szociális munkás, hittantanár-jog és hittantanár-némettanár szakra vettek fel hallgatókat. 1993 decemberében, az akkreditációs törvény életbe lépésével a hittantanár-jog szak nem kapott működési engedélyt. Ez a döntés mély nyomot hagyott a hallgatókban és a tanárokban. 1994-ben kántorképzést indítottak /ezt a szakot még nem akkreditálták/, 1995-ben közgazdasági-egyházi intendáns, 1996-ban zenepedagógia-egyházi zene szak indult. A főiskolának nincs önálló épülete, így több helyen, köztük a püspöki palotában folynak az előadások. Jelenleg 280 hallgatójuk van. - A felvételizők felkészültsége évről évre javul, állapította meg Mester Zsolt rektor. Bogdán Irén könyvtáros a bővülő állományú könyvtárukat ismertette. A budapesti Pro Hungaris Alapítványtól kapták állományuk felét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ A Pro Hungaris Alapítvány vezetője, mindenese Húbert Ferenc.

1998. március 19.

Bíró István, a Teleki Oktatási Központ /Szováta/, a TOK igazgatója, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ főtitkára bemutatta az intézményt. Három évvel ezelőtt vette meg az RMPSZ a szovátai épületet, melyet azóta folyamatosan bővítettek. Jelenleg 80 férőhelyes konferenciaterem, 40 férőhelyes tanácsterem, 50 személyes étterem van benne konyhával, emellett 80 személyt tudnak ellátni szállodai körülmények között. Sok vállalat támogatásának eredménye, hogy most a TOK a romániai magyar pedagógustársadalom dokumentációs és továbbképző intézménye, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Pedagógiai Főiskola kihelyezett tagozatának székhelye, pedagógusok pihenőhelye, ifjúsági, tanulmányi és üdülőtábor, művelődési központ. Itt működik az ország legjobban felszerelt magyar pedagógiai könyvtára is. 1996. december 14-én avatták fel abból az alkalomból, hogy Péterfy Emília marosvásárhelyi tanítónő és tankönyvíró a TOK-nak ajándékozta csaknem ezer kötetes gyűjteményét. A könyvtár az ő nevét viseli. A könyvtár mai állománya meghaladja a hétezer kötetet, ezek zömében kézikönyvek, a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány és a békéscsabai főiskola adományai. A PHARE program négyezer ECU-jével sikerült kiépíteni a könyvtár számítógépes adatbázisát. Elkészítették a témakörök katalógusait és azt elküldik az összes magyar oktatási és művelődési intézménynek, hogy postai úton kölcsönözzenek szakkönyveket. Ebben az évben, januárban beindította a TOK az Oktatási Hírek című havi közlönyt Sebe Gyöngyvér, Márton Zoltán és Bíró István szerkesztésében. A lapot elküldik az érdeklődőknek. A Bolyai Nyári Akadémia hét tanfolyamát szintén Szovátán tartják, a TOK rendezésében. A TOK helyet ad tantárgyversenyeknek, itt zajlanak le az Erdélyi Múzeum Egyesület Fizikus Napok rendezvényei, a csángó felkészítők, vitafórumokat szerveznek a magyar történelem oktatásáról, egybehangolják a szórványiskolák könyvsegélyezését. /Így él a Teleki Oktatási Központ. Bíró István válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), márc. 19./

1998. szeptember 11.

1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. február 4.

A Duna Televízió által tavaly ősszel meghirdetett könyvgyűjtési akció során 1060 adományozó hozzávetőlegesen 180 ezer kötetet juttatott el a gyűjtőhelyekre. A könyveket a Szeptember végén címmel közzétett felhívásnak megfelelően a vajdasági, bánáti és erdélyi szórványfalvakba szállíttatják el. Az adományoknak köszönhetően teljes alapkönyvtárat állíthatnak össze két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló épülő művelődési háza számára. Az összegyűlt könyvek csaknem felét magánszemélyek, másik részét könyvkiadók és intézmények, főképpen iskolák ajánlották fel. A Duna Televízió összesen 1,2 millió forint értékben adományozott lexikonokat és szótárakat. A kötetek feldolgozását, osztályozását a Pro Hungaris alapítvány végzi, amely várhatóan április végére fejezi be munkáját. A mostani akcióban kétszer annyi kiadvány gyűlt össze, mint 1995-ben, amikor a kárpátaljai iskolák megsegítését kezdeményezte a Duna Televízió. /Lezárult a Duna TV könyvgyűjtési akciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. június 15.

A Duna Televízió 1998 őszén Szeptember végén címmel hirdette meg újabb könyvakcióját. A felhívásra 1060 nézőtől közel 200 ezer könyv érkezett be. Az adomány számítógépes feldolgozását, tematikus rendezését, illetve az egyes könyvtárak közötti arányos felosztását a Pro Hungaris Alapítvány vállalta el. A munka befejeződött, s az összegyűjtött könyveket a vajdasági és az erdélyi szórványfalvakba juttatják el a szervezők. Kiemelt figyelmet fordítanak az elosztáskor a kárpátaljai árvíz során kárt szenvedett falvak könyvtárainak pótlására, ugyanakkor teljes könyvtárat kap a két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló. Az Erdélybe irányuló adományok elosztását a kolozsvári székhelyű Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vállalta. Az alapítvány illetékeseitől megtudtuk, hogy a Duna Televízióhoz és az alapítványhoz Erdélyből beérkezett kérések elbírálása folyamatban van, s nemsokára gazdára talál a régióba irányított mintegy 40 ezer kötet. Ma délelőtt a budapesti Horvát Klubban adják át a szervezők az adományokat a megbízott szervezetek vezetőinek. /Könyvadományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

1999. december 4.

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1999. december 30.

A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. február 24.

A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2001. szeptember 1.

Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2002. március 22.

Értékes adományokat kapott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai könyvtára: dr. Szent Györgyi Mária hagyatékából 3019 kötet és dr. Jäkli István hagyatékából 570 kötet került Csíkszeredába – tájékoztatott Balog László könyvtárigazgató. A Szent Györgyi-hagyaték a határon túli könyvtárellátással foglalkozó Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével ért a csíkszeredai könyvtárba.Jäkli István nürnbergi történész-professzor hagyatéka a Duna Televízió adományaként érkezett Csíkszeredába. /Sarány István: Szent Györgyi-hagyaték az EMTE-nek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2002. május 10.

Kézdivásárhelyen a tanítóképző immár 10 éve viseli Bod Péter református lelkész és polihisztor nevét. Az idei Bod Péter napok /máj. 10-11/ gazdag műsort kínáltak: rendhagyó órák, előadások, kiállítások, tolmács- és szónokverseny, játszóház, sportrendezvények, s táncház. A Pro Hungaris Alapítvány, valamint a városi tanács jóvoltából könyvjutalmakkal és oklevelekkel tüntették ki a tantárgyversenyek díjazottjait. Két nagyobb kiállítás volt Ady és a világ, valamint Múlt, jelen és jövő Székelyföldön címmel. Ezzel egyidőben zajlott le a Kossuth-szónokverseny és az immár negyedik alkalommal megrendezett tolmácsverseny. Megkoszorúzták a Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán lévő Bod Péter-szobrot, majd a nevezetes református lelkész szülőhelyén elhelyezett kopjafát. /(dimény): Kétnapos rendezvény a Tanítóképzőben. Bod Péter Napok – 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

2002. május 11.

A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évről évre biztosította, és a támogatás idei előirányzata több mint tízmilliárd forint – jelentette ki az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására. A támogatás alapvetően a különböző közalapítványok és alapítványok - Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány - közreműködésével történt és történik folyamatosan - közölte az elnök. Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpra állásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésére. A különböző szaktárcák és a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül is támogatják pénzzel a határon túli magyarok oktatását és kulturális életét, s hasonlóképpen juttatnak összegeket a tudományos kutatás segítésére. Szabó Tibor szólt arról, hogy a közalapítványok és alapítványok esetében a támogatások odaítélése nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében történik a kuratóriumok döntései alapján. Szabó Tibor hozzátette: a közalapítványok tevékenységükről éves közhasznúsági jelentést készítenek az alapító számára, amely értelemszerűen kiterjed annak számszaki vonatkozásaira is. Tevékenységüket az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi. A hivatal elnöke utalt arra, hogy a támogatások döntéshozatalába bevonják a határon túli magyar szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is. - Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mellett immár kilencedik éve működik az az alkuratóriumi rendszer, amelynek keretében az érintett szomszédos országokban működő magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőiből álló testületek tesznek javaslatokat a keretösszegek elosztására. Szabó Tibor kijelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását és fejlesztését szolgáló támogatások esetében a romániai magyar egyházak alapítványt hoztak létre, és minden esetben az alapítvány kuratóriuma dönt a fejlesztési projektekről, a finanszírozás pedig a döntésnek megfelelően történik. /A határon túli magyarok támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2002. május 14.

Az Agape – Koltó-Katalini Falusi Szociális Támogatások Alapítványt 1999-ben hozták létre Koltón. Elnöke, Bencze Béla nyugdíjas ácsmester. Vallja, hogy Koltó nem létezhet alapítvány nélkül. 1999-ben, induláskor négymillió lejes alaptőkével rendelkezett az Agape, amihez még hozzájött a huszonöt alapító tag – értelmiségiek, gazdák – anyagi hozzájárulása. A székhely – mely egyben az elnök családi háza – a Petőfi Sándor Kultúrotthon szomszédságában található. Koltón a Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotta Petőfi–Júlia-szobor körülötte por és földnyomok, a talapzat márványlapjai közül legalább öt elvált, kettő pedig már el is törött. A tollat már ki is törték a költő kezéből. A kastély jelenlegi gondnoka, Szász Imre nemigen törődik a dolgokkal. Az alapítványnak jelenleg harmincmillió lejes tőkéje van, emellett természetesen magyarországi alapítványok, szervezetek is segítik működésüket. Az Illyés Közalapítvány támogatásával egy albumot adtak ki az itteni faluturizmus népszerűsítése céljából, amely Vendégváró Koltó címmel kétszáz példányban jelent meg. Emellett a Határon Túli Magyarok Hivatala – már működésünk kezdetén – 100 ezer forintot adományozott nekünk, aminek a kamataiból a helyi . A Pro Hungaristól ezer könyv és százhúsz videokazetta érkezett. /Szika Levente Zoltán: Tenni akarnak falujuk jövőjéért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. február 26.

Öt pályázatot nyert meg a tavalyi évben Börvely önkormányzata - többek között a Pro Hungaricus Alapítvány által meghirdetettet -, amelynek révén 2500 darab könyvvel gazdagodott a napokban a község könyvtára. Tavaly az interneten figyelt fel Fosztó Zoltán alpolgármester a Pro Hungaricus Alapítvány pályázatára. Elkészítették egy jegyzéket, amelyben feltüntettékk azoknak a kiadványoknak a címét, amelyeket szerettek volna megkapni. Egy idő múlva értesítést kaptak arról, hogy beadványuk pozitív elbírálásban részesült. A szállítmány nemrégiben megérkezett. Már decemberben át akarták hozni az egészet, Peténél azonban nem engedték át őket, így a múlt héten Borsnál hozták be a könyveket. Börvely község könyvtárának eddig körülbelül tizenkétezer könyve volt, így a Magyarországról hozottakkal együtt körülbelül tizenötezer darabjuk lesz. /Simon Levente: Börvely: Kétezer-ötszáz magyar és német nyelvű könyvet kapott az önkormányzat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./

2003. március 13.

Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2003. május 14.

Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 14.

A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 22.

Alapításának ötödik évfordulóján műsoros rendezvényt tartottak Szilágysomlyón a református gyülekezeti házban a Báthory István Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége szervezésében. Öt éve, 1998. máj. 16-án nyitották meg a Báthory István Anyanyelvi Könyvtárat, amely hiányt pótolt, mert a városi könyvtárból lassan kikoptak a magyar nyelvű könyvek és könyvtárosok. Azóta a könyvtár immár szűk, szükség lenne egy olvasóteremre. A rendezvényen dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke emlékezett azokra a személyekre, intézményekre, akik segítették a könyvtáralapítást. A felsorolás nem teljes, de nem maradhatott ki a helybeli Acsádi Elek; a HTMH Pro Hungaris Alapítványa; a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány élén Pillich Lászlóval; a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár és igazgatója, Major Árpád és a szilágysági származású Juhász András a budapesti Országos Széchényi Könyvtártól. A kezdetben 4500 kötetes könyvtár állománya napjainkra 7000 kötetre gyarapodott. A könyvtárnak néhány száz beiratkozott olvasója van. A könyvtár megnyitója öt évvel ezelőtt szerzőavatással járt együtt, akkor mutatták be a Zilahon élő Fazakas Ferenc - az RMSZ-ben sorozatban közölt - Elmesélem életem című önéletírását. Rendszeresen tartanak könyvbemutatót, karácsonyi könyvvásárt, író-olvasó találkozót. Ezúttal Szabó Zsolt a Művelődés kiadásában megjelent könyveket (Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből; Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák; Balaskó Nándor: Akt; Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr) és a folyóiratot mutatta be. Nem maradt el a Hepehupa, a Szilágyság művelődési folyóiratának az ismertetése sem. A hagyományos író-olvasó találkozó keretében Lászlóffy Csaba a Magyarok története című könyvsorozatát ismertette. A református gyülekezeti teremben megnyílt ex libris kiállítás a kolozsvári Gábor Dénes gyűjteményéből származik. Születésnapját ünnepelte úgyszintén a helyi EC-(Paró)diákok diákszínjátszó csoportja, mely a könyvtáravatáson lépett először közönség elé. /Fejér László: Jubiláló Báthory- könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2003. szeptember 11.

Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2003. szeptember 25.

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány legújabb kezdeményezése elsősorban magyar iskolák, tagozatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, művelődési társaságok figyelmére számíthat. Az alapítvány a budapesti Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével nagyobb könyvadományhoz jutott hozzá. Egy amerikai kiadó magyar nyelvű köteteiről van szó, szépirodalmi kiadványokról, tankönyvekről, gyermekkönyvekről, folyóiratokról, amelyeket a Bernády Alapítvány szétoszt az azokat igénylő közösségek között. /Ajándékkönyv igényelhető. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. november 26.

Az elmúlt néhány hónap folyamán mintegy ezer kötetnyi könyvadomány és két folyóirat-előfizetés érkezett a leendő Bolyai Egyetem számára. Ennek megalakulásáig a könyveket az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezeli. A körülbelül egymillió forint értékű adományról annak összegyűjtője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus nyilatkozott. Elmondta, hogy a fizika kari könyvtár híján van a modern szakirodalomnak, különösen a modern magyar és angol nyelvű szakirodalomnak. Ezt tetézi a könyvtárak rossz szervezettsége: nincsenek szabadpolcos könyvek. 1998-ban már szerveztek egy gyűjtést, amelynek során angol nyelvű szakirodalmat vásároltak. Ezek is az EME könyvtárában vannak; megvásárlásukat nyugati magyar szervezetek és magánszemélyek finanszírozták. A Pro Hungaris Alapítványnál és az Országos Széchényi Könyvtárban is vannak szakkönyvek, melyek csak kiválogatásra és elszállításra várnak. Hantz Péter leszögezte, hogy mindenki segített, akit csak kért. Pénzadománnyal segített a Balassi Bálint Intézet, dr. Lovas István és dr. Néda Zoltán professzorok, valamint a gr. Degenfeld Sándor és a dr. Apponyi Gyula által kezelt pénzalap. /Lőrincz Edina: Magyar nyelvű szakirodalom - egyelőre csak a fizikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. október 29.

A múlt hét folyamán a Rákóczi Szövetség a Stúdium Alapítvány támogatásával a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány számítógép-ajándékát (tizenegy Pentium I-I.-es számítógép) juttatta el a magyarózdi, csekelaki és istvánházi iskoláknak, illetve a marosludasi Magyar Háznak. /Számítógép-adományok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2004. november 16.

Modern könyvtár nyitotta meg kapuit nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A könyvtár kezdeti állománya 20 ezer kötet, a felekezeti iskola diákjai jan. 10–től használhatják azt, a nagyközönség előtt pedig csak 2005 szeptemberében nyílik meg. A könyvtárban a diákok és az érdeklődők a világhálón adatbázisokat érhetnek el, és használhatják a saját szervergépre telepített elektronikus adatbázisokat is. A könyvtár két olvasóterme 34 olvasót képes egy időben fogadni, a tudományos diákköri foglalkozásokat kutatószoba segíti. A könyvtár néhány éven belül regionális könyvtári centrummá szeretne válni. Schönberger Jenő püspök elsősorban Istennek mondott köszönetet a könyvtárért, majd pedig azoknak, akik az Ő eszközei voltak ebben. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester az RMDSZ megyei szervezete nevében 10 millió lej pénzadományt adott át a könyvtár gyarapítására. A Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány /Budapest/ 7 millió forint értékben adományozott könyvet az iskola könyvtárának. Dr. Bura László, a katolikus iskola alapító igazgatója átadta a könyvtár számára a most kiadott Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII.–XIX. században című könyvét. /Elek Anikó: Modern könyvtárt avatott a Hám János Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

2004. december 19.

A szatmári Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban modern, 20 ezer kötetes könyvtárat avattak november 15-én. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a vendégeket, és tájékoztatott arról, hogy a könyvtár a nagyközönség számára is megnyílik 2005 szeptemberében. A két olvasóterem 34 olvasót képes fogadni. A szkennerrel és fénymásolóval ellátott kutatószoba pedig a tudományos diákköri foglalkozásokat segíti. Schönberger Jenő püspök átadott a könyvtárnak mintegy 60 CD-t. Bakos László, a Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány képviseletében hétmillió forint értékben adományozott könyveket az új könyvtárnak. /Nagy Karolina: Könyvtáravató a Hám János Iskolaközpontban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 19./

2005. december 29.

A marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség a Pro Hungaris Alapítvánnyal közösen pályázott meg könyveket 360.000 forint értékben. A kiadványokat – köztük számos értékes könyvet, lexikont, világatlaszt – négy iskolának juttatják el. A Rákóczi Szövetség az elmúlt két évben 51 számítógépet adományozott különböző középiskoláknak. /Könyvadomány iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998