udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 143 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro-Print Konyvkiado

1994. október 4.

A privatizációval kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze az RMDSZ gazdasági főosztályának kiadványa, a Privatizáció Romániában /Pro-Print, Csíkszereda/, közli a fontosabb rendeletek listáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1995. május 20.

A Civitas Alapítvány, a Soros Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatásával megjelent a Valóság és lehetőség /Pro-Print Kiadó, Csíkszerda/ című, az önkormányzat kérdéskörét tárgyaló tanulmánykötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./

1995. május 31.

A napokban jelent meg az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a csíkszeredai Pro Print Rt. közös kiadásában két fontos kiadvány: A hitelek és a hiteltípusok Romániában, a másik pedig A szövetkez/z/etek című szövetkezeti kézikönyv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1995. október 4.

A csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/ Regionális és Antropológiai Kutatások Központja bemutatta a Pro Print Kiadóval közösen indított sorozatuk első kötetét: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról című tanulmánykötetét. A házigazdák nevében Túrós Endre és Bíró A. Zoltán beszélt a KAM eddigi eredményeiről, terveiről, a Helyzet-könyvek néven induló új sorozatukról. Ez a sorozat a KAM és a Pro Print Kiadó által elindított Társadalomtudományi Könyvkiadási Program részét képezi. A sorozat következő két kötete lesz: Elvándorlás? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön, illetve Egymás mellett élés. A román-magyar, magyar-cigány kapcsolatokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1995. november 18.

Megjelent egy mindenes, háromnyelvű kézikönyv Csíkszeredáról /Nagy István: Csíkszereda, Miercurea Ciuc, Szeklerburg, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1995/. Székedi Ferenc recenziójában átgondolatlannak, nyelvileg kidolgozatlannak, sajtóhibákkal terhes kiadványnak minősítette a könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

1996. február 16.

Bíró A. Zoltán és társai megváltoztatták csoportjuk nevét: KAM /Kulturális Antropológiai Munkacsoport/ helyett Regionális és Antropológiai Kutatások Központja néven dolgoznak Csíkszeredában. Kiadványukat /Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról, Pro Print Kiadó, Csíkszereda,1995/ ismerteti Gáll Ernő, kiemelve, hogy könyvük a csoport szemléletében bekövetkezett bizonyos változásokat mutat. A könyv alcíme: Elemzések a romániai magyar társadalomról. Vizsgálódásaik többnyire Székelyföld hétköznapi valóságát mutatják be, azonban az egész romániai magyar társadalomra vonatkoznak. A csíkszeredai kutatók a változó Erdély felfedezőivé válnak. Megállapították, hogy a magyar és román társadalom kapcsolata "szerkezetileg nem konfliktusos", a két népcsoport kapcsolatában erőteljesen jelen van az asszimetria, a magyarság és a románság nem együtt, hanem egymás mellett él. A csíkszeredai kutatócsoport a romániai magyar elitet is vizsgálja erősen bíráló hangon, megállapítva, hogy a magyar elit működésében "1989 nem hozott szerkezeti változást", legitimációjukhoz újabb és újabb intézményeket hoznak létre. Szerintük ez az elit legitimációs válsággal küzd. Gáll Ernő felveti: nem érti "honnan az az indulat, ami szinte kisüt a romániai magyar értelmiség tegnapi és mai szerepét taglaló írásaikból?" Nem érti, mi tagadtatja meg velük a folytonosságot, "ami őket az erdélyi magyar önismeret régebbi próbálkozásaival összeköti?" /A Hét (Bukarest), febr. 16./

1996. április 26.

Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./

1996. június 4.

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1997. május 15.

Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1997. július 1.

Megjelent Gráma Béla Elhullott kalászainkat szedjük össze - Adatok a csíkszeredai református egyház 100 éves múltjához /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1997. november 2.

Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1998. január 20.

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1998. november 28.

Testes mű, 600 A4-es oldalnyi monumentális munka Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között /Pro Print Kiadó és a Teleki László Alapítvány közös kiadása, 500 példányban Csíkszeredában nyomták. A könyv tanúsítja, hogy egy 4-5000 főnyi magyar falu hogyan csökkent két-három emberöltő alatt 40-50-re. /(Willmann): Csontok és számok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

1999. július 3.

A napokban jelent meg Panigay Róbert ismert gyergyószentmiklósi orvos-vadász új novelláskötete Magaslesen címmel, a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó gondozásában. A kötetet Rangyák József illusztrálta /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. július 6.

Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

1999. július 6.

Molnár Vilmos /Csíkszereda/ Első kötete /Levél Szingapúrból/ osztatlan elismerésnek örvendett a kritikusok körében is. Második novelláskötete /Az értelmetlen csoda, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ továbbviszi azt a groteszk, csúfondáros stílust amely már első kötetét is jellemezte. Novelláiban, karcolataiban mindig ott bujkál valami mesés, valami szinte hihetetlen. /Molnár Vilmos második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

1999. augusztus 2.

Hermann Gusztáv Mihály muzeológus /Székelyudvarhely/ ismertette A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999. Múltunk Könyvek sorozat. Alcím: Tanulmányok a székelyföldi románság történetéről/ című tanulmánykötetét. A többség kisebbsége annyit jelent, hogy az államban többségben levő etnikum, a románság bizonyos területen kisebbségbe kerül. Ez a terület a Székelyföld. A románság a Székelyföldön kisebbségben van, kisebbségben volt, a kötet erről szól. Hermann Gusztáv Mihály a kutatáshoz megszerezte az MTA mellett működő Történettudományi Intézet támogatását. A román történetírás ezt a kérdést a maga tudományidegen, nemzeti álláspontjáról közelítette meg, a magyar történetírás érthetetlen szemérmességgel, mint kényes kérdést, agyonhallgatta. Akadtak neves magyar kutatók, akik megpróbálták lebeszélni a kutatásokról. Háromszék, Csík, Udvarhely plusz az esettanulmányok: gyakorlatilag majdnem az egész Székelyföld megjelenik a kötetben. Marosszék viszont kimaradt, mert a Maros- és Aranyosszéket ismertető átfogó tanulmány nem készült el. A kutatás folytatódik. A Székelyföldre telepedett románok arányszáma lényegesen kisebb annál, mint amit erről a román nemzeti propaganda terjeszt, de jóval nagyobb, mint ami a magyar köztudatban él. A székelyföldi román népelem a XVI. századtól kezdődően áramlott be erre a területre. A kutatási program vezetője, a társszerkesztő Hermann Gusztáv Mihály. /Oláh István: Az Osszián-daloktól a kenézségig. Románok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. szeptember 29.

Megjelent a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja legújabb kiadványa Ismerős terepen /ProPrint Kiadó, Csíkszereda/ címmel. Gagyi József, a könyv szerkesztője elmondta, hogy ez a kötet korábbi írásaikból készült válogatás. A könyv a társadalomtudományokat tanuló fiataloknak, a társadalomtudományok, főként a kulturális és szociál-antropológia, annak módszertana iránt esetleg érdeklődőknek készült. Összegezve: a kötetben antropológiai leírásról van szó és ez azt jelenti, hogy az idő és tér folyamatosságából kiemelünk egy meghatározott helyzetet, és azt megvizsgáljuk, körbejárjuk. Ez a leírás egyrészt tényszerű, tehát rögzíti mi és hol történik, másrészt értelmezés, választ ad arra, hogy miért történik. A történésen túl mindig valamilyen szabályszerűséget kell keresni, azt, hogy mi működteti a vizsgált emberi csoportot, társadalmat. /Az apró részletektől a monografikus igényig. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

1999. november 16.

Megjelent A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című tanulmánykötet, amely - alcíme szerint - a székelyföldi románok történetével foglalkozik. A kutatási program vezetője és a könyv társszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya (Villa nostra olachalis - Egy hamis oklevél utóéletéről) nemcsak a szakemberek számára érdekes. Egy 1301-re keltezett, hamisított oklevél alapján - még kellő ellenérvek felsorolása után is - az oláhfalusi "kenézség" létezésének bizonyítékáról beszéltek román történészek. Sabin Opreanu, aki ismerte az oklevél hitelességét kétségbe vonó véleményeket, 1925-ben azt állította, hogy a 14. században Udvarhelyszék népességének legalább 40%-a román volt. /P. Buzogány Árpád: Tanulmánykötet a székelyföldi többség kisebbségéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 16./

1999. december 23.

Dec. 22-én negyedik alkalommal adták át a Bálint András Alapítvány nívódíját, melyet a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Kinga, a Cimbora című folyóirat szerkesztője kapta. A díjátadó ünnepségen mutatták be Bálint András cikkeinek válogatását /Menetközben, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999/. A kötet előszavát Gálfalvi György írta, a cikkgyűjtemény végén Ferencz Imre és Ferenczes István búcsúztatója olvasható. /Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

1999. december 28.

Öt év telt el Bálint András újságíró, a Hargita Népe munkatársa halála óta. Olvasói megőrizték emlékét, azért jött létre a nevét viselő alapítvány, amely a fiatal újságírók teljesítményeit díjazza. Napvilágot látott a válogatott írásait egybegyűjtő kötet (Menetközben, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1999.). Dec. 27-én a Hargita Népe szerkesztőségében felavatták Bálint András emléktábláját, Nagy Ödön szobrászművész alkotását. /Ünneppé szelídült fájdalom. Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2000. január 19.

Varga E. Árpád összeállításában az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című mű első kötete 1998-ban látott napvilágot. A kötet Kovászna, Hargita és Maros megye adatait tartalmazza 1850 és 1992 között, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozása szerint, felhasználva az utóbbi 150 év 14 hivatalos népszámlálási és három összeírási adatait. Kádár Lajos cikkében a Maros megyére vonatkozó adatokat elemezte. Megállapította, hogy a megyében az etnikai arányok 1977 után alapvetően megváltoztak, a románok lélekszáma erőteljesen növekedett. /Kádár Lajos: 150 év etnikai és felekezeti statisztikája Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2000. április 4.

Tíz év terméséből adott válogatást az angol nyelvű tanulmánykötet /Szekleland in Transition, Pro Print Kiadó, Csíkszereda (Székelyföld átmenetben)/ a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja gondozásában. A könyv a székelyföldi lehetőségekről adott számot, az embereknek a hagyományokhoz való viszonyáról, továbbá a migráció gondjáról, Székelyföld gazdasági helyzetéről, végül a magyar-román és a magyar-cigány viszonyról. /Mihály László: Angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. április 29.

A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.

2000. június 6.

Június 1-5-én Budapesten a magyar könyv ünnepi hete volt. A Vörösmarty és a Deák téren felállított 96 pavilonban másfélszáznál több kiadó volt jelen. A téren már első nap nagy volt a zsúfoltság. A romániai magyar kiadóknak két pavilonjuk is volt. Az egyikben a Kriterion, a Pro Print és a Pallas Akadémia, illetve a Corvina Könyvesház révén több kisebb, zömmel székelyföldi kiadó köteteit kínálták. A másik a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonja volt, ahol a Mentor, Tinivár, Polis és Gloria kiadók mutatkoztak be. A csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, Bencze Tibor elmondta, hogy az eladott könyvek zömét a néprajzi, történelmi, helytörténeti tárgyúak tették ki. A Romániai Magyar Könyves Céh standján bemutatott kiadók kötetei közül is főleg a néprajzi, tájegységleíró, természettudományos, történelmi, illetve publicisztikai tárgyúakat vásárolják, de szépirodalmi kiadványaik is sikeresek. A Vajdasági Magyar Kiadók és a Felvidéki Magyar Kiadók könyvei közül is a vajdasági, illetve a felvidéki magyarság népi hagyományaival, történelmével foglalkozókat keresték. /Nyüzsgés 96 könyvpavilon körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. június 9.

Varga E. Árpád /Budapest/ demográfus elkészítette az 1850-1992 közötti erdélyi népszámlálások etnikai és felekezeti statisztikáját. Eddig két vaskos kötet jelent meg Kovászna, Hargita és Maros megye /1998/, illetve Bihar, Máramaros és Szatmár megye /1999/ településeinek adatait tartalmazza. Nyomdában van a harmadik kötet Arad, Krassó-Szörény, Temes megye adataival, az ötödik Brassó, Hunyad és Szeben megye adatait foglalja majd össze. Minden korábban önálló, később nagyobb településbe beolvadt kistelepülésről is vannak adatok a könyvben. A budapesti Teleki László Intézet és a csíkszeredai Pro Print Kiadó programja keretében látnak napvilágot a kötetek, sorozatszerkesztő Bárdi Nándor. /Oláh Sándor: Kötetsorozat jelenik meg Erdély etnikai és felekezeti adataival. Megbízható forrás tudósoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2000. szeptember 19.

Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998