udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Progress Alapitvany (Kolozsvar)

2004. január 9.

Vihart kavart egy döntés, mely szerint másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Előzőleg az IKA elfogadta az elszámolást . Orbán Attila, az alapítvány igazgatója politikai leszámolást sejt a döntés mögött. Az IKA honlapján megjelent a 2003. évi sikeresen pályázók listája. Máramaros megyéből a listát messzemenően az RMDSZ közeli Németh László Alapítvány vezeti, mely egy napilap megjelentetési költségeire 6 millió Ft-ot kapott, annak ellenére, hogy az IKA új lap indítására eddig nem adott pénzt. És talán az egész erdélyi sajtó nem kapott ennyit összesen. Ugyanakkor templom külső nagyjavítására 100 ezer Ft. elégséges a döntés értelmében. Továbbá a Kolozsváron bejegyzett Progress Alapítvány a 2003. július 10-i döntés értelmében 4 millió Ft-ot kapott "Mi számítunk – népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából" című programjára. /(dlf): Elszámolások vagy leszámolások ideje? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. április 26.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2004. május 15.

Barabás István hosszú cikkében támadta Tőkés László püspököt. Cikkéből megtudható, hogy a püspök azért nem lépett ki az RMDSZ-ből, hogy belülről bomlaszthassa egységét. A püspöknek „elvakult gyűlölettől áthatott” nyilatkozatai, szónoklatai vannak. A román sovén-nacionalizmus 14 éve útszéli módon támadja Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t. Közben Tőkés László is támadja az RMDSZ-t és Markó Bélát. Tőkés László máj. 7-i nyilatkozata „új szóalkotással lepi meg a közvéleményt: zsákmányszerzéssel, zsákmányosztó tevékenységgel vádolja az RMDSZ-t, a „zsákmány-elven működő" Communitas, Progress és Mecénás alapítványokat.” A Népszabadság is támadta a püspököt: Tőkés László az Orbán-kormány kedvezményezettje címen jelent meg, 2002. aug. 28-án újraközölte a Romániai Magyar Szó, de előszeretettel idézgetett belőle a román sajtó is. Szó van benne a püspöknek kiutalt 242 millió forint támogatásról. – Barabás cikkében szó esik Tőkés László megátalkodott aknamunkájáról, amelyet vaktöltényeivel és döglött aknáival folytat. /Barabás István: A püspök és az erkölcsök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2004. október 20.

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Progress Alapítvány támogatásával 30 millió forint értékű támogatást nyert el a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa /CSTIT/. A nyertes pályázat eredményeként a vidéki település számára elérhetővé lesz a világháló. A tervek szerint, harminc napon belül elkészült a rendszer első része – jelentette be Lőrincz Csilla, a CSTIT elnöke Borboly Csaba, a CSTIT alelnöke, valamint Becze István programfelelős. A tervek szerint 25 település számára teszik elérhetővé a világhálót. /(Daczó Dénes): Internet kapcsolat a falvaknak. Egy hónap alatt kiépül a Hargita Háló első része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2005. január 17.

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. március 8.

Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2005. április 4.

Az év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot hoznak létre a magyarok által is lakott határon túli vidékeken az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával – közölte Kovács Kálmán miniszter. A magyar informatikai szaktárca vezetője április 1-jén Nagyváradra látogatott, ahol megbeszélést folytatott Nagy Zsolt romániai távközlési miniszterrel. A találkozó után szervezett sajtótájékoztatón Kőhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója szerződést írt alá a Szülőföldön az információs társadalomba 1 nevű program romániai nyertesének, a Progress Alapítványnak a vezetőivel. Erdélyben a pályázat révén a Progress Alapítvány 89 ilyen pont létesítésére nyert jogot. Kovács Kálmán szerint az e-magyar pontok létrehozásának az az előnye, hogy a határon túli magyar közösségek is hozzáférhetnek a magyar országi oktatási tananyag és könyvtári anyag digitalizált változatához. A pályázat részeként a kolozsvári könyvtárban lévő mintegy 25 ezer könyvcímet is feldolgozzák. A két miniszter megállapodott, hogy az uniós informatikai szabályozás területén szerzett tapasztalatokat Magyarország megosztja Romániával. /E–magyar pontok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. július 2.

Az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókat rendszerező és összegező portált /www.csatlakozas.ro/ indított az RMDSZ a Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával. /B. T.: Magyar portál az EU-ról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2005. augusztus 22.

A Szapáryfalvi Napokon nyitották meg hivatalosan az e-Magyar pontot, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány és a romániai Progress Alapítvány támogatásával létrehozott információs irodát. A falunapokat szervező Gróf Szapáry Péter Társaskör székhelyén, az ifjúsági klubban Erdődi Endre, az egyesület elnöke ismertette a helybéliekkel és a meghívottakkal az e-Magyar pontok lényegét. /P. L. Zs.: e-Magyar Pontot avattak a Szapáryfalvi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2005. november 21.

November 19-én felavatták a gátaljai e-Magyar Pontot, a magyar Informatikai Minisztérium, valamint a romániai Progress Alapítvány támogatásával létrehozott számítógépes központot. A temesvári Szórvány Alapítvány pályázott meg két számítógépet a városkának, amit meg is nyert, a hozzá tartozó nyomtatóval, fény- és távmásolóval. Az e-Magyar Pont a Gorove László Társaskör székhelyén fog működni, az ünnepélyes avatón megjelent Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Nász Julianna helyi RMDSZ-elnök. A rendezvényen részt vett Kiss Károly, a megyei magyar gazdaegyesületek elnöke is, ugyanis szintén ezen a napon tartotta alakuló ülését és táblaavatóját a (Gorove-társaskörrel egy székházban működő) Gátaljai Szent István Gazdakör. A nap harmadik rendezvénye a kultúrotthonban tartott Erzsébet-napi bál volt. /P. L. Zs.: Hármas rendezvény Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2006. február 17.

Féléves várakozás után sem helyezték működésbe a pályázaton megnyert e-magyar internet-klubot Búzásbesenyőben. Január 16-án, az erdélyi e-magyar pontok beindításáért felelős kolozsvári Progress Alapítvány képviselője azt nyilatkozta, hogy január végén már internetezhetnek a búzásbesenyőiek. Kedei Pál Előd, a búzásbesenyői általános iskola igazgatója közölte: a többrendbeli ígéretek ellenére sem történt előrelépés az internet-klub megnyitásában. Tóth Elemér, a kolozsvári Progress Alapítvány képviselője megígérte: amennyiben megenyhül az idő, beindul az internet-szolgáltatás. /Simon Virág: A műszaki nehézségek és az időjárás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2006. március 6.

Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 18.

Március 17-én újabb eMagyar pontokat avattak a Maros megyei Nyárádgálfalván és Erdőszentgyörgyön. Az internet-hozzáférési pontok annak a Maros Hálónak a részei, amely keretében eddig a Progress Alapítvány a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával nyolc nyilvános hozzáférési pontot hozott létre, és mintegy tíz további pont jön létre 2006 folyamán. – Leginkább azért van szükség ezekre a pontokra, hogy megszűnjön a vidék és város közötti ellentét úgy, hogy a lakosság egyúttal helyben maradjon. 2006-ban további 60 eMagyar Pont kerül kialakításra a magyarok által lakott régiókban – hangsúlyozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2004-ben 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekű portál nyert támogatást. Szintén a 2004-es IHM-támogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíki-medence intranet-hálózata. A 2005-ös támogatás révén Erdélyben mintegy 90 eMagyar Pont jött létre, folytatódott a Hargita Háló kibővítése, elkezdődött a Bihar Háló és Maros Háló kiépítése. Megkezdődött az Erdélyi Közös Katalógus (www.konyvtar.ro) kialakítása, amely az erdélyi magyar könyvtárak kartotékrendszerének a digitalizálását és hálózatba kapcsolását teszi lehetővé. A március 4-én Kolozsváron megszervezett első Erdélyi eMagyar Pontok találkozóján a hálózattá fejlődött projekt jövőbeni feladatait beszélték meg. Szükséges a rendszer olyan jellegű alakítása, hogy ez 2007-től európai uniós támogatásban is részesülhessen. /Mészely Réka: Bővül a Maros Háló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. augusztus 15.

Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány képviselője az eddigi támogatások folyósításáról tájékoztatott. A Szülőföldön Magyarul elnevezésű program keretében az oktatási-nevelési támogatásra 126 877 pályázatot fogadott el a kuratórium, s 5387 hallgatói támogatást ítéltek meg. Az elfogadott pályázatok számát illetően minimális növekedést észleltek. Kelemen hangsúlyozta: nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett ennek folytatására. A felsőoktatásban tanulók támogatására 285 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, amelyre 526 fiatal nyújtott be pályázatot. Középiskolások számára 150 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, a rendelkezésre álló helyekre 299-en adtak be pályázatot. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány vezetője a Szülőföldön az információs társadalomban nevű program révén megvalósított informatikai fejlesztésről számolt be: összesen 162 személyi számítógépet és 51 nyomtatót vásároltak, amivel 51 iskola eszközparkját sikerült felújítaniuk. Sikerült a különböző civil szervezetek segítségével 89 eMagyar pontot, internet-kapcsolattal rendelkező számítógépes hálózat létrehozniunk. /K. O.: Nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás. Informatikai fejlesztés vidéki településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2007. február 15.

A Gyergyói-medence ifjúságának nagyobb szerephez juttatása, helyi ifjúsági központok kialakítása – ezzel a céllal pályázott a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács számítógépre és internet-hálózatra. A sikeres pályázatban 12 Gyergyói-medencei település vett részt: a települések mindegyikén márciustól kezdik el tevékenységüket az úgynevezett eMagyar pontok – mondta el Barti Tihamér, a GYTIET alelnöke, a program felügyelője. Az eMagyar pontok Gyergyó Háló néven kapcsolódnak majd össze. – A pályázatot kiíró Progress Alapítvány másfél évig ingyenesen szolgáltatja majd az internet-hozzáférést. /eMagyar pontok a Gyergyói-medencében. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /

2007. február 23.

Az 560 lelket számláló Kisbacon a helyi Bodvaj Egyesület révén pályázta meg az ifjúsági információs és szolgáltató iroda létrehozását a Progressnél. A fiatalok szülőföldön való megmaradása, illetve a helyi közösség önszerveződésének támogatása céljából avatott e-Magyar pontot Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter Benedek Elek szülőfalujában. A Háromszéken nyolcadik, országos szinten több mint 170. e-Magyar pontot üzemeltető program a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a kolozsvári Progress Alapítvány partnerségével valósult meg. /Domokos Péter: E-Magyar pont Elek apó falujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. március 24.

A Fehér megyében, Felvincen működő Mészáros–Bornemissza Alapítvány 2006-ban megnyerte a Progress Alapítvány “e-magyar pontok” pályázatát. A januárban megérkezett két korszerű számítógépet, képolvasót és nyomtatót a református parókia lelkészi irodájában helyezték el. Az “e-magyar pontok” két számítógépen ingyenes internet-hozzáférhetőséget biztosítanak a felvinci magyar közösség számára. /Takács I. : Ingyenes internet-hozzáférés Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2007. március 30.

A bejelentett érték több mint háromszorosáért adta el Markó Béla a Mentor kiadóbeli részesedését a cég igazgatójának, Káli Király Istvánnak. Ez derül ki a miniszterelnök-helyettes napokban frissített vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatából. A december végi nyilatkozatában Markó még arról számolt be, hogy a Mentor kiadóban 10/45-ödös részesedéssel rendelkezik, melynek értékét akkor 3200 euróra becsülte. A március 21-én keltezett érdekeltségi nyilatkozatában már nem szerepel a mentoros tulajdonrész. Vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy 2007-ben 33 ezer lej értékben adott át részvényeket Király Istvánnak. Az adásvétel tényét a Mentor igazgatója is megerősítette. A részvényeladásból származó összeg – mely közel kétharmadát teszi ki az éves miniszterelnök-helyettesi fizetésnek – nem szerepel viszont Markó Béla vagyonnyilatkozatának a bevételi oldalán. Itt csupán a Mentortól kapott 9000 lejes osztalék található. A miniszterelnök-helyettesi éves fizetés 50 202 lej, az RMDSZ-elnöki juttatás pedig 45 371 lej. Markó tavalyi vagyonnyilatkozata alapján az ügyészség korrupcióellenes osztálya is vizsgálatot indított. Akkor ugyanis a miniszterelnök-helyettes 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó jövedelemről számolt be. A bevételt Markó Béla azzal magyarázta, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy romániai könyvkiadónak. Később kiderült, a jogdíjat a csíkszeredai Bookart Kiadó fizette. A Bookart korábban egyetlen könyvet sem adott ki, és mindeddig Markó verseivel sem lépett piacra. A kisvárosi tömbházlakás árával egyenértékű összeg pedig a legnagyobb, amelyet a romániai magyar könyvkiadásban 1989 után szerzői jogdíjként kifizettek. Az elmúlt napokban frissítette vagyonnyilatkozatát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter is, aki tárcavezetőként 46 953 lejt, a Progress Alapítvány elnökeként pedig 11 832 lejt könyvelhetett el. Borbély László tárca nélküli területrendezési miniszter vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a családjában továbbra is a feleség az elsőszámú kereső. Míg Borbély miniszteri fizetése 2006-ban 46 953 lejre rúgott, melyet az RMDSZ-től kapott 2731 lejjel és a Sapientia Tudományegyetemen tartott órákért járó 424 lejjel egészített ki, a felesége, Borbély Melinda a román közszolgálati rádiónál viselt tisztségekért 64 304 lejt keresett. /Gazda Árpád: Miniszteri adok-veszek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2007. július 2.

A nagykárolyi RMDSZ elnöke, Visnyai Csaba a hét végén Bekő Tamás polgármesterrel együtt bemutatta Nagy Zsoltnak, a szövetség európai parlamenti jelöltjének a Transylvania Egyesület és a Progress Alapítvány által Nagykárolyban létrehozott e-Magyar pontot. A Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület által működtetett központ Csajkos Szabolcs vezetésével hetekkel korábban megkezdte tevékenységét. Nagy Zsolt elindítója volt annak az információs programnak, amely ma 171 erdélyi magyar településre terjed ki és mintegy 400 ezer embernek kínál internet-hozzáférhetőséget. Zömében olyan településekre került e-Magyar pont, amelyek távolabb esnek a forgalmasabb utaktól. /Újabb e-Magyar pontot avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2007. augusztus 31.

Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

2007. október 1.

Az eTransylvania Egyesület szeptember 28-án Kolozsváron tartotta a II. eTransylvania Pontok Találkozóját. Az „Út a fenntarthatóság és fejlődés fele” címmel megtartott rendezvényen Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány és az eTransylvania Egyesület Tanácsadó Testületének elnöke az e-magyar pontok és az erdélyi informatikai fejlesztések stratégiájának alakulását ismertette. 2003-ban a Magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az RMDSZ közösen dolgozta ki az együttműködés konkrét kereteit. Ennek eredményeként 2004-ben 164 számítógépet helyeztek ki vidékre, 54 iskola eszközparkját javították fel és 10 országos, 8 regionális, 8 szakmai honlap tartalomfejlesztését támogatták. 2005-ben 89 e-magyar pontot hoztak létre, amely a szakmai továbbképzési lehetőséget is biztosított. Létrejött a Hargita Háló mintájára a Maros és a Bihar Háló, és folytatódott a honlapok tartalomfejlesztése is, 41 honlapot támogattak. 2006-ban további 72 e-magyar pont jött létre és elindult az Udvarhely és Gyergyó Háló. Jelenleg több mint 160 e-magyar pont működik Erdélyben és ezzel közel 350 ezren férnek hozzá a modern kommunikációs eszközökhöz – összegzett Nagy Zsolt. /E-pontos informatika. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2008. december 11.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Communitas, az Iskola, a Progress és a Jakabffy Elemér kolozsvári székhelyű alapítványok ügyében vizsgálódik. Takács Csaba, a Communitas elnöke megerősítette, hogy tíz nappal ezelőtt bekérték az iratokat. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány elnöke elmondta: az alapítvány nem közpénzeket kezel, ezért nem érti milyen alapon vizsgálódik a DNA. Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke megerősítette, hogy november közepén bekérték az iratokat. Hozzátette: az általa vezetett alapítvány a támogatások 90 százalékát Magyarországról kapja, román pénzek pedig a finanszírozás 10 százalékát teszik ki. A Communitas Alapítvány kezeli a romániai magyar közösségnek adott román állami támogatást. Az alapítványnak idén több mint hárommillió euró volt a költségvetése. Ennek a pénznek egy részét nyilvános pályázatokon osztják el az alapítvány szaktestületei. A Progress Alapítvány nevéhez fűződik a státustörvény lebonyolítására kiépített irodahálózat működtetése és az eMagyar pontok működtetése. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor vezette Iskola Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott oktatási-nevelési támogatás lebonyolításával foglalkozik. A Jakabffy Elemér Alapítvány társadalomtudományi kutatásokkal kapcsolatos rendezvényeket szervez, háttérkeretet biztosít kutatócsoportok számára, olvasótermi, könyvtári és dokumentációs szolgáltatásokat biztosít. /B. T. : Magyar alapítványoknál vizsgálódik a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998