udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Project on Ethnic Relations /PER/

1993. február 12.

Febr. 11-12-én kétnapos kerekasztal-megbeszélést tartottak a román-magyar kapcsolatokról. A tanácskozást három nem kormányzati szervezet kezdeményezte: az etnikai viszonyok tanulmányozásának amerikai programja, a Project of Ethnic Relations /PER/, a bukaresti Jövőt Romániának Alapítvány /JRA/ és a budapesti Teleki László Alapítvány. Kedvezően nyilatkozott a tanácskozásról Vasile Secares, a JRA elnöke. Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese rámutatott: a XX. században első alkalommal történik meg, hogy Magyarország és Románia vitás kérdéseit közvetlen tárgyalásokon oldhatja meg. /Tárgyszerűen az etnikai feszültségekről. = Népszabadság, febr. 15./

1993. február 12.

Febr. 11-12-én kétnapos kerekasztal-megbeszélést tartottak a román-magyar kapcsolatokról. A tanácskozást három nem kormányzati szervezet kezdeményezte: az etnikai viszonyok tanulmányozásának amerikai programja, a Project of Ethnic Relations /PER/, a bukaresti Jövőt Romániának Alapítvány /JRA/ és a budapesti Teleki László Alapítvány. Kedvezően nyilatkozott a tanácskozásról Vasile Secares, a JRA elnöke. Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese rámutatott: a XX. században első alkalommal történik meg, hogy Magyarország és Románia vitás kérdéseit közvetlen tárgyalásokon oldhatja meg. /Tárgyszerűen az etnikai feszültségekről. = Népszabadság, febr. 15./

1993. március 19.

Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány az amerikai Project on Ethnic Relations szervezet közreműködésével, melyen részt vett a Teleki László Alapítvány /Budapest/ néhány kutatója. A tapasztalatokról az utóbbi alapítvány két kutatója, Molnár Gusztáv és Diószegi László számolt be. Molnár Gusztáv előadásában Közép- és Kelet-Európa geopolitikai elemzésével foglalkozott, és ezeket az országokat belső integrációs képességül alapján két csoportba osztotta. Az elsőbe Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát sorolta, míg a másodikba Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Szlovákiát. Molnár Gusztáv elmondta, hogy előadása nem váltott ki megütközést román részről. Ovidiu Sincai /a román parlament mellett működő szakértői tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tagja/ az RMDSZ szélsőségeseit vádolta a megegyezés késlekedéséért, végül kimondta a helyi önkormányzatok, az autonómia szükségességét, azonban hozzátette: az meg, a kormány illetékessége. Diószegi László kedvezőtlennek tartja, hogy az önkormányzat kérdését helyi szinte utalta, ahol a Funar-féle szélsőségesek is helyet kapnak. Molnár Gusztáv szerint a jövőben a tanácskozásokon föl kell vetni a regionalizmus kérdését. Project on Ethnic Relationsnak Bukarestben már van irodája, tervezik a marosvásárhelyi kirendeltség megnyitását, jövőre pedig Budapesten nyílik meg irodájuk. /Neumann Ottó: Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban? = Magyar Hírlap, márc. 19./

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. július 22.

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

1993. július 22.

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

1993. július 29.

Júl. 29-én tartotta sajtóértekezletét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ahol elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel /Project on Ethnic Relations/ Neptunfürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleuval. Erről a titkos tárgyalásról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségüket nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Tőkés László meggyőződése, hogy az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. /Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1993. augusztus 5.

A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.

1993. augusztus 13.

Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./

1993. augusztus 14.

Aggódik az RMDSZ-ért a cikkíró, nem kell vitákba bonyolódni, nem oldott meg semmit az "etnikai tisztogatás" vita, szerinte helyes volt a három RMDSZ-vezető tárgyalása a PER /Project on Ethnic Relations/ égisze alatt, Romániát mindenképpen felveszik az Európa Tanácsba, tehát el kell fogadni a felajánlott engedményeket. /Bucur Ildikó: Mielőtt összeugranánk = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

1993. augusztus 24.

Larry Watts, a PER /Project on Ethnic Relations/ munkatársa bemutatta a PER-t, melynek közép-európai központja Bukarestben működik. Vezető tanácsának tagjai között van Harry Barnes /Egyesült Államok/, Bronislaw Geremek /lengyel parlamenti képviselő/, Donald Horowitz /amerikai egyetemi tanár/, Allen Kassof /a PER igazgatója/, Pók Attila /magyar egyetemi tanár/, Elie Wiesel és Cyrus Vance /volt amerikai külügyminiszter/ is. Gyarmath János a beszélgetést úgy vezette be, hogy lassan kötetnyivé kerekedik a neptunfürdői "titkosnak kikiáltott" tanácskozás körüli vita. A PER úgy vélte, hogy Romániában léteznek a párbeszéd feltételei. Az első megbeszéléseken tudták meg a kormány képviselői, hogy 1989 előtt az I-IV. osztályban a történelmet és földrajzot anyanyelven tanították, a fordulat után visszalépés történt még a diktatúrához képest is, állította Watts. Az első találkozón Domokos Géza, Borbély László és Ioan Talpes /aki akkor még elnöki tanácsos volt/ vett részt, de akkor még messze estek egymástól az álláspontok. A második találkozón az autonómiáról volt szó. Larry Watts dicsérte a megbeszélésen megjelenteket: bátor emberek. Vállalták megbélyegzést, hogy szóba álltak ez "ellenséggel". A PER úgy látja, nyíltabbá kell válniuk. Larry Watts aggasztónak találja az RMDSZ köreiben az általános reakciót- Watts szerint David Binder a közép-európai helyzet jó ismerője, nem ő írta a kifogásolt részt, hanem a szerkesztője változtatott a cikken. Watts is elismételte azt az állítást, hogy a megbeszélések után a résztvevők részletesen nyilatkoztak a történtekről. /Gyarmath János: "Megpróbáltunk egy kommunikációs csatornát nyitni." Beszélgetés Larry Watts-szal, a PER közép-európai irodájának munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1993. szeptember 6.

1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik.

1993. szeptember 9.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szept. 8-i száma Andreas Oplatka cikkét közölte, aki Küzdelem a kisebbségi jogokért Romániában /alcíme: Ellentétek egy közvetítési kísérlet következtében/ címen megállapította, hogy a Project on Ethnic Relations /PER/ nevű szervezetnek a közvetítési kísérlete részeredményre vezetett, és heves vitát váltott ki az RMDSZ-ben. A közvetítő tárgyalásokon résztvevő RMDSZ-képviselők szerint Romániában csak kis lépésekkel lehet előrejutni a kisebbségi kérdés megoldását illetően, ezért minden esélyt meg kell ragadni. Tőkés László szerint viszont a tárgyalók csak magánemberként vettek részt a megbeszéléseken, megkerülték pártjukat. Ráadásul a tárgyalásokra egyedüli újságíróként meghívott David Binder újságíró a New York Timesben az RMDSZ-t radikális, szeparatista szervezetnek nevezte. A cikk a kisebbségi jogok terén tett ígérteket megvalósult tényként kezelte. /Egy kisebbségi közvetítés utóélete. = Új Magyarország, szept. 9./

1993. szeptember 9.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szept. 8-i száma Andreas Oplatka cikkét közölte, aki Küzdelem a kisebbségi jogokért Romániában /alcíme: Ellentétek egy közvetítési kísérlet következtében/ címen megállapította, hogy a Project on Ethnic Relations /PER/ nevű szervezetnek a közvetítési kísérlete részeredményre vezetett, és heves vitát váltott ki az RMDSZ-ben. A közvetítő tárgyalásokon résztvevő RMDSZ-képviselők szerint Romániában csak kis lépésekkel lehet előrejutni a kisebbségi kérdés megoldását illetően, ezért minden esélyt meg kell ragadni. Tőkés László szerint viszont a tárgyalók csak magánemberként vettek részt a megbeszéléseken, megkerülték pártjukat. Ráadásul a tárgyalásokra egyedüli újságíróként meghívott David Binder újságíró a New York Timesben az RMDSZ-t radikális, szeparatista szervezetnek nevezte. A cikk a kisebbségi jogok terén tett ígérteket megvalósult tényként kezelte. /Egy kisebbségi közvetítés utóélete. = Új Magyarország, szept. 9./

1993. szeptember 14.

Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1993. szeptember 14.

Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1993. szeptember 24.

Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor egykori emberi jogi szakértője Tőkés Lászlóhoz írott levelében fejtette ki véleményét a Neptun-ügyről. Néhány "magánember" alkalmanként összeverődik egy-egy luxusüdülőben diskurálni a romániai kisebbségek helyzetéről. Soványka látszatengedményeket közölnek a kormányzati "magánemberek", a résztvevők harsány hozsannázása mellett. Az amerikaiak hiszékenyek, fogalmuk sincs a bizánci kultúráról, ahol a tárgyalás sikerének mércéje az, hogy mennyit sikerül hazudni a partnernek. Az amerikai külügyes a zavartalan viszonyt szereti, nem érti, mit számít az, hogy milyen nyelven tanul a gyermek. Azután jön a PER /Project on Ethnic Relations/, felsorakoztatják a bértapsolókat, David Binder cikket ír, jöhet a divide et impera taktikája, le kell választani a radikálisokat - Azokkal, akik a jogoktól akarják megfosztani az embereket, azokkal nem lehet kompromisszumot kötni. Ezért tartja Veress Bulcsú helyesnek Tőkés László útját. /Veress Bulcsú: "Kellemetlenek vagytok, mert ragaszkodtok a jogaitokhoz." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1993. október 22.

A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1993. október 22.

A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1993. december 9.

A bukaresti Evenimetul Zilei dec. 8-i száma közölte a PER /Project on Ethnic Relations/ rendelésére készült felmérés eredményét: a románság 51 százalékban kedvezően ítéli meg a magyarokat. /A románság 51 százaléka magyarbarát. = Magyar Nemzet, dec. 9./

1994. szeptember 15.

Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.

1994. november 12.

Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1995. február 7.

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./

1995. március 8.

Márc. 8-án Bukarestben Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tárgyalt Allan Kassof, a Project of Etnic Relations /PER/ igazgatója, hangsúlyozva, Romániának esélye van rá, hogy modellként szolgálhasson a térségben a kisebbségi helyzet rendezése tekintetében. /Magyar Hírlap, márc. 9./

1995. május 20.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1995. május 20.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1995. július 1.

Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../

1995. július 19.

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

1995. július 19.

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998