udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Protestans Magyar Szabadegyetem

1991. szeptember 15.

Az Új Ember hetilap köszöntötte a 90 éves Domokos Pál Pétert. Az Erdélyi Magyarság (Budapest), augusztusi számából idézte az ünnepelt szavait: "Sepsiszentgyörgyön csángó szervezet alakult, s újságot adnak ki. Kétnyelvű újságot, hogy a magyar iskolába nem járt csángók is olvashassák benne a népük múltjáról és jelenéről szóló írásokat. Csángó gyermekek jönnek tanulni Erdélybe, s ez roppant fontos dolog. Moldvában csángó fesztiválokat rendeznek, Budapesten megalakult a Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő nevét viselő egyesület, amelynek célja azok összefogása, akiket érdekel a moldvai magyarság ügye. A Tudományegyetemen kiadták Lakatos Demeter verseit egy szebb kiadásban Svájcban is megjelent Csángó strófák címmel. Úgy gondolom, hogy az erdélyi és a magyarországi magyarok szerető segítségével a moldvai csángók nagy elesettségükből visszatérhetnek a magyarság egészének körébe." /Rendhagyó köszöntő. = Új Ember (Budapest), szept. 15./ Az említett könyvek: Lakatos Demeter Csángó strófák /ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1986/ Lakatos Demeter Csángú strófák válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1988/ Válogatta, a szöveget gondozta és a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T. Ádám, Szász Judit Anna.

1993. május 18.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem /EPMSZ/ idén Erdélyben, Szovátán rendezte meg találkozóját /máj. 16-22./, az akadémiai napokat. Máj. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban volt az ünnepélyes megnyitó. A résztvevőket Fülöp G. Dénes református lelkész, Kolcsár István unitárius esperes, Sütő András, Markó Béla és Nagy Győző polgármester köszöntötte. Dr. Bárczay Gyula, az EMPSZ svájci elnöke meghatottan köszönte meg a lehetőséget, hogy itt rendezhetik meg az EMPSZ összejöveteleit. Este már Szovátán kezdődtek meg a Kereszténység - megújulás - társadalom központi téma első előadásai. /Nagy Miklós Kund: Megkezdődtek az akadémiai napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

1993. május 19.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem /EPMSZ/ idén Erdélyben, Szovátán rendezte meg találkozóját. Balla Bálint /Berlin/ szociológus Társadalom - megújulás - kereszténység címen, Bárczay Gyula Kereszténység és szabadság, majd Cettler Antal jogász, történész Keresztény ihletésű szabadságmozgalmak címen tartott előadást. /(bodolai): Társadalom - megújulás - kereszténység. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában köszöntötte az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem résztvevőit. /Keressünk gyógyírt a sebekre! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

1997. június 5.

Varga Gábor közreadta a sorskérdésekről való tűnődéseit, amelyet a Protestáns Magyar Szabadegyetem Akadémiai Napjain mondott el, a stuttgarti evangélikus egyházközség üdülőtelepén, Gomadingenben. A kommunista diktatúra évtizedeiben Európa, annak nyugati része az emberek szemében a valóságos Éden volt, a társadalmi fejlődés csúcsa. Az integráció ezért Romániában egyértelműen népszerű. A nyugati és keleti kereszténység találkozásánál kialakult bonyolult törésvonalak mellett a szellemi eredés világközpontjaitól való távolság növekedése, a társadalmi fejlődés lefékeződése mellett be kell látni, hogy ebben a régióban sokkal fatalistábbak, beletörődőek az emberek. Bárminemű változás lehetőségének a tudatosítása errefelé hatványozott energiabefektetést igényel. Varga Gábor elsorolja dilemmáit. Ilyen örökség mellett Európának szüksége van-e ránk? Nyugat érdekelt-e olyan csődtömeg revitalizációjában, mint amilyen pillanatnyilag Románia gazdasága? Kézenfekvő megoldás lenne a gazdaság átalakítására a működő tőke beáramlása. Azonban optimizmusra nincsen ok Az elmúlt hat évben Romániába 1,5 milliárd dollár tőkebefektetés történt, szemben Magyarország 13 milliárdos, Lengyelország 8 milliárdos tőke-importjával szemben. Közismert tény, hogy Románia különböző fejlettségű országrészek egyesüléséből jött létre. Más hagyományokkal rendelkezik az egyesült két román fejedelemség, mással az 1878-ban hozzájuk került Dobrudzsa és megint mással az 1918-ban odakerült Erdély. A fennálló különbözőségeket mutatták az 1992-es és 1996-os választások eredményének területi megoszlása, de a külföldi tőke beruházási zónái is látványosan differenciálódnak: Erdély a nyugati tőke érdekszférájába került, a Regát pedig a balkáni és közel-keleti tőke övezetévé változott. Az erdélyi megyék a regionális együttműködés gazdaság-élénkítő hatásában érdekeltek. El tudja majd viselni Románia a történelmi tartományai különböző fejlődési üteméből következő centripetális folyamatokat? Következő dilemma az értelmiségi részvétel. Kelet-Európa értelmiségének nem csekély hányada elindult más országokba, tízezrek hagyták ott a szülőföldet. Ki tudnak-e dolgozni olyan ellenlépéseket, amelyek itthon tartják az értelmiséget? Azután itt a következő dilemma, a nemzetiségi kérdés. A kommunista rendszerben lefojtott indulatok a felszínre törtek. Az a kérdés, hogy az integráció stratégiai kényszere elegendő lesz-e a gyanakvás felszámolására? Évtizedek sorsa múlhat azon, hogy a hatalmat gyakorló politikai elit "itt és most" milyen válaszokat tud adni. "Kelet és Nyugat határmezsgyéjén imbolyogva most minden döntésnek hatványozott kockázata van." /Varga Gábor: Gomadingeni tűnődések avagy sorskérdések 199-ben. = A Hét (Bukarest), máj. 29., folyt. jún. 5./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2001. június 5.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem múlt heti illyefalvi akadémiai napjai Sepsiszentgyörgyre kihelyezett pódiumbeszélgetésén a polgárvárosok, polgárosodás a Székelyföldön volt a téma. Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának tagja azt a székelyföldi jövőképet vázolta, mely szerinte a régió Európához tartozását szavatolja. Szerinte el kell tűnnie annak a különbségnek, ami jelenleg a falu és a város között létezik, létre kell jönnie annak az együttműködésen alapuló, kiegyensúlyozó versenynek. Ide kell vonzani a felkészült szakembereket, és ezzel párhuzamosan helyben kell felsőfokú oktatási intézményeket létesíteni. A protestáns szabadegyetem házigazdája, Kató Béla illyefalvi református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője leszögezte, hogy polgár csak az lehet, aki tulajdonos. /(fekete): Polgár csak az lehet, aki tulajdonos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2002. december 10.

Dec. 7-én tartotta Marosvásárhelyen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre évi konferenciáját. A rendezvényre eljött Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Deé Anikó történész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője, a Szabadegyetem Erdélyi Körének vezető értelmiségi tagjai. A rendezvény témája: Erdélyi társadalom, erdélyi értelmiség a Bolyaiaktól a 21. századig. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre még mindig alakulóban van, noha már negyedik ülését tartotta. Az Erdélyi Kör eddigi találkozói Nagyenyeden, Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen zajlottak. Dr. Deé Anikó történész a XIX. századi magyar értelmiségi létről tartott előadást, Fülöp G. Dénes az egyházi értelmiség, az erdélyi magyar szellemiség szerepéről beszélt, Csiha Kálmán nyug. ref. püspök szerint az erdélyi magyar értelmiséget több veszély is fenyegeti: elvándorlás, az értelmiségi bérmunka és a passzív hozzáállás. Csiha Kálmán eszmefuttatásában valamiféle szellemi lovagrendet sürgette. Kántor Lajos úgy vélte, a sokat vitatott kedvezménytörvény szellemileg Illyés Gyulától származik. Ő fogalmazta meg: történelmi okok miatt bár földrajzilag elszakadtunk, de nem vagyunk idegenek a magyar nemzettesttől. Gálfalvi György a véleménynyilvánítás akadályairól, az értelmiség függetlenségéről szólt. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi magyar értelmiség közérzete rossz. /Lokodi Imre: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének marosvásárhelyi konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2003. október 16.

Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

2003. október 20.

Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2005. október 10.

Bartók Béla emlékének szentelték a szervezők az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciáját Szászrégenben. A háromnapos rendezvényt a református egyház diakóniai központjában tartották magyarországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki résztvevőkkel. Az október 7-i megnyitót követően Bartók Béláról László Ferenc Bartók-kutató, másnap pedig Kántor Lajos tartott előadást. Orth Enikő nagyszebeni zongoratanárnő Bartók erdélyi gyűjtésének jelentőségét hangsúlyozta előadásában. A Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre elnökének Tonk Istvánt, az erdélyi református egyházkerület főgondnokát választották meg. /A. E.: Európa szelleme Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998