udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Rakoczi Alapitvany (Toronto)

2000. július 7.

Háromhetes táborozásra indul 54 erdélyi diák, akik a Rákóczi Alapítvány meghívására Kárpát-medencei tanulótársaikkal nyaralhatnak. A táborozás Győrben kezdődik, majd Kecskeméten, Pécsett folytatódik, és háromnapos budapesti ismerkedéssel ér véget. A táborozás keretében történelemórák megtartására is lehetőséget teremtenek. /Győrben kezdik a táborozást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2003. június 10.

A rettegés idején, Ceausescu Romániájában 1986-ban bombaként robbant, hogy Magyarországon megjelent a háromkötetes Erdély története. A mű, amely a történelem előtti idők településeinek bemutatásától a trianoni békeszerződés megkötéséig tudományos alapossággal tárta fel Erdély korszakait, óriási fejtörést okozott a román diplomáciának éppúgy, mint a politikai rendőrségnek. Túlzás nélkül mondható, az életét kockáztatta az, aki a történelmi igazság terjesztése végett megkísérelte átcsempészni a határon a Köpeczi Béla akadémikus-történész főszerkesztésében megjelent munkát. A román politikai diplomácia hatalmas erőfeszítésekkel elérte, hogy a világ valamennyi nagy enciklopédiájában Erdély mint ősi román föld szerepel. A közelmúltban, a nyugati szórványmagyarság anyagi áldozatvállalásával és némi anyaországi szellemi hozzájárulással megjelent e tekintélyes történelmi munka angol nyelvű változata. Kevéssel az Erdély története I. kötetének megjelenését követően Keith Hitchins, az Illinois-i Egyetem (USA) történész-professzora máris kedvező recenziót írt a műről. Kifejtette, hogy bizonyítottnak találja Makkai Lászlónak az archeológiai leletekre és a földrajzi nevek etimológiájára támaszkodó érveit. Nem helytálló az a román hivatalos álláspont, miszerint e Erdély területén a római birodalom bukása után visszamaradt úgynevezett "romanizált lakosság" vert tanyát. Makkait helyeselve a történész-professzor a románok megjelenését e térségben a XIV. századra teszi, amikor a tatárjárás, majd a törökök elleni harcok a magyarokat és a székelyeket nagyon megritkították. Akkoriban kezdődött meg a románok fokozatos betelepülése a még lakatlan, vagy azzá vált területekre. A tudományos munka angol nyelvű kiadását a torontói egyetem keretében működő Magyarságkutató Intézet kezdeményezte. Az előfordítás munkálatait a Debreceni Egyetem angol tanszékének munkatársai végezték Szafkó Péter professzor irányításával. A fordítás véglegesítését a torontói egyetem politikatudományi tanszékén végezték Kovrig Bencének, a tanszék nyugalmazott vezetőjének közreműködésével. A mű lektorálását ugyancsak Kovrig Bence látta el. E hatalmas, 2635 oldalas munka fordítása valamivel több, mint egy évtizedet vett igénybe. A kiadáshoz szükséges anyagiakat a Kanadai Magyarságért Alapítvány, a Calgary-i Széchenyi Társaság és a torontói Rákóczi Alapítvány állták. Az ezer példányban megjelent munkát az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány (USA) irányításával, Király Béla professzor felügyeletével a New York-i Columbia Egyetem könyvműhelyében nyomtatták ki. 2003 áprilisában a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen egy konferencia keretében a Magyarországra akkreditált külföldi nagyköveteknek mutatták be a munka angol nyelvű változatát, s a résztvevőket a mű egy-egy példányával (ára 300 kanadai dollár) is megajándékozták. A terjesztés és népszerűsítés további folyamata a magyar politikai diplomácia egyik legfontosabb feladata. Paizs Tibor hozzátette: hetekkel ezelőtt az egyik tv-csatornán egy francia diplomata mint szláv népcsoportról beszélt a magyarokról. /Paizs Tibor: Megjelent az Erdély története című mű angol fordítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún.

2004. július 21.

A kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére idén immár a tizenegyedik alkalommal került sor. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26.–július 12. között rendezték meg a tábort, melyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki cseppkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. /Nemes Dénes Zsolt, Nemes László, Csíkszereda: Rákóczi-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

2005. július 19.

A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdetett meg Kanadából határon túli magyar gyerekeknek, hogy jobban megismerhessék az anyaországot. A táborban kb. 135-en voltak, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. A gyerekek 16 napot tölthettek Magyarországon, a Magyarságismereti Mozgótáborban. Nagyon sok helyre elvitték őket, voltak Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Ópusztaszeren, Székesfehérváron, Aggteleken stb. /Simon Izabella, X. osztályos tanuló, Református Kollégium: Rákóczi-tábor, legszebb vakáció. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2008. február 23.

A kanadai Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdetett a Kárpát-medencében határon túli magyar területen élő 13-18 éves fiataloknak, akik elkötelezetten érdeklődnek a magyar történelem és kultúra iránt. /A pályatételek között szerepel többek között: a Rákóczi szabadságharc egy részének leírása; Kárpát-medencei magyarság Európa schengeni határain belül és kívüli kihívások és lehetőségek; Milyen történelmi tragédiák történtek abban a régióban ahonnan származnak 1944-ben?/ Akik megnyerik a pályázatot, részt vehetnek a Magyarságismereti Mozgótáborban. A Magyarságismereti Mozgótábor célja: határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatása, amelynek során megismerkednek a résztvevők a magyar történelemmel, kultúrával, művészetekkel. /Magyarságismereti Mozgótábor fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2009. július 21.

A kanadai székhelyű Rákóczi Alapítvány 2009-ben is megszervezte az immár tizenhatodik mozgótábort, mely feledhetetlen élményt nyújtott százharmincöt tehetséges, határon túli magyar fiatalnak. Idén rekordszámú pályázatot kapott az alapítvány, háromszor többet, mint az ezelőtti években. Sokan szülőhelyük szépségét vagy az ott virágzó ősi mesterségeket mutatták be pároldalas esszé keretében. A tábor lényege: a Magyarország határain kívül élő magyar ifjak együvé tartozásának tudatosítása. Az első napon három csoportra osztották a fiatalokat, a Zrínyi, Bethlen és Rákóczi csoportokra. Számtalan település utcáján hangzottak fel a magyar népdalok. Szakszerű idegenvezetéssel több magyarországi városban megfordultak. Fürödtek a Balatonban, Szántódon, Csontváry Kosztka Tivadar festményeit csodálhatták Pécsett, a mohácsi csata helyszínén is jártak. Látták a pannonhalmi apátságot, majd a tihanyi apátságot. Ópusztaszeren megnézték a Feszty-körképet, Kecskeméten a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vendégelte meg őket. Budapesten a három csapat találkozott, és együtt szállt meg régi rákóczis fiatalokkal, akik találkozóra jöttek. /Szucher Ágnes, Bolyai Farkas Líceum: Hajrá, kisebbség, előre! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2009. október 1.

Minden év június-júliusában megrendezik a Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábort. A szervező a kanadai (főleg ottani magyarokból álló) Rákóczi Alapítvány, a helyszín Magyarország, a résztvevők pedig határon túli magyar fiatalok. Aki részt vesz a táborban, az a Rákóczi Családi Kör tagja lesz, ez pedig egy élő kapcsolatrendszert jelent. A létrejött barátságokat találkozók és közös kirándulások ápolják tovább. Egy ilyen kirándulásra került sor szeptember 13–16-a között Strasbourgba. A tábor egyik fő támogatója Surján László európai parlamenti képviselő. Ő hívott meg körülbelül 50 főt. Autóbusszal indultak Budapestről, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, felvidéki és magyarországi fiatalok. Strasbourgban megnézhették a város főbb épületeit. Meghallgatták Gál Kinga képviselő asszony előadását, látogatóként részt vettek egy plenáris ülésen. /Bolyaisok Strasbourgban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998