udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Onkormanyzati Hirlevel

1992. december 9.

Szász János teljes egyetért Szilágyi N. Sándor bíráló írásával, sőt hozzáteszi, hogy ezt a nézetet száz-és százezrek osztják. A magyarországi antiszemita tünetek "fel egész a kormánypárti körökig" a zsidók asszimilációja ellen hatnak. - Össze kell fogni a román demokratákkal, türelem szükséges az intoleránsokkal szemben. Magyarország hibás abban, hogy kedvezőtlenek a magyar-román gazdasági kapcsolatok, nem segíti a magyar és román mozgássérültek otthonainak létesítését, ahogy a németek teszik, akik vetőmaggal, kisgépekkel segítik a mezőgazdasági társulásokat. /Szász János: Háromszor igen, háromszor nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9. Szilágyi N. Sándor cikke: nov. 25-i jegyzet.

1997. augusztus 5.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa Kolozsváron, márc. 22-én tartott ülésén felmerült egy, az önkormányzatok számára kiadandó hírlevél kérdése. A javaslat alapján az OÖT Elnöksége megpályázta és elnyerte az Illyés Közalapítványnál a hírlevél kiadásának fedezését.Ennek megfelelően ez év augusztus elsejével megkezdte működését az önkormányzatok tevékenységével foglalkozó Hírlevél szerkesztősége. Szerkesztőinek szándéka szerint az Önkormányzati Hírlevél eljut minden olyan községbe, ahol a helyhatósági választások során RMDSZ-színekben valamely jelölt tisztséget szerzett. A lap szerkesztői elsősorban az önkormányzati és a mindennapi életet érintő törvényeket, rendeleteket kívánják ismertetni és magyarázni, természetesen szakértők bevonásával. Továbbá olyan hírekre, eseményekre szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a jó megoldások, gyakorlatok követését teszik lehetővé /infrastruktúra-, gazdaságfejlesztés, civil kezdeményezések bevonása, városkép javítása, közterület rendezése, stb./. A lap egyéb célkitűzései közé tartozik az önkormányzatokat érintő kapcsolatteremtés, amit pályázati lehetőségekkel, illetve alternatív módszerek bemutatásával kíván megvalósítani. Célja továbbá az RMDSZ parlamenti csoportja és az önkormányzatok közötti kapcsolat létrehozása és ennek működtetése. Természetesen a lap szerkesztői számítanak az önkormányzati tisztségviselőkkel, illetve az RMDSZ helyi és országos tisztségviselőivel való állandó és élő kapcsolatra, együttműködésre, annak érdekében, hogy a Hírlevél választ adhasson a különböző területeken felmerülő helyi és országos érdekeltségű kérdésekre, népszerűsíthesse a jó ötleteket és kezdeményezéseket az önkormányzati munka bármely vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 1084. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1999. január 6.

Néhány múlt év végén a szerkesztőségbe küldött lapról, folyóiratról adott hírt. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványának /RMKT Hírlevél/ 4. száma tudósított az RMKT Félixfürdőn tartott vándorgyűléséről és az RMKT ifjúsági frakciójának /RIF/ megalakulásáról. A székelyudvarhelyi ifjúsági folyóirat, a Kedd november-decemberi száma riportokat tartalmaz, található benne továbbá portré és irodalmi rovat is. Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevél dec. 16-i számában Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Csíkszereda és Zilah polgármestere nyilatkozott. A székelyudvarhelyi Dr. Bányai János Líceum időnként megjelenő diáklapjának decemberi számában irodalmi oldalak is találhatók. Új kiadvány a Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti lapja, az első száma /1998. október/ után napvilágot látott a novemberi és a decemberi szám is. Újraindult 1998 novemberében a Besztercei Híradó közéleti folyóirat, szerkesztésében oroszlánrészt vállalt a Romániai Magyar Szó besztercei munkatársa, Guther M. Ilona. Folyamatosan megjelenik a Székelyföld /csíkszeredai kulturális folyóirat/, decemberi számában a kisebbségi irodalmakban jelen levő történelmi regényről közöltek műhelybeszélgetést. /Gyorsszemle, lapleltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. július 5.

Júl. 5-én rendezte meg Dicsőszentmártonban az RMDSZ Maros megyei szervezete a Dicső körzetében újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok első találkozóját. Jelen volt Hekman Andrea, az Önkormányzati Hírlevél főszerkesztője is. Boros János, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadója ismertette az önkormányzati tisztségviselők feladatait, kötelezettségeit, kitérve azon nehézségekre, amelyekkel mandátumuk során szembesülhetnek. Az előadást követően Boros János és Virág György a jelenlévők kérdéseire válaszoltak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 6. - 1759. sz./

2000. október 2.

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998