udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Also-haromszeki/Sepsiszeki Szervezet

1995. október 3.

Az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete nehezményezte, hogy a magyarországi tanügyi szakértői csoport sepsiszentgyörgyi látogatására nem kapott meghívást. Az RMDSZ a részvételt szakmai szinten képzelte el, több olyan vezető is van szervezetükben, aki négy évtizede dolgozik a tanügyben. Nehezményezték azt is, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatás megszüntetésére irányul a figyelem, emögött elsikkadhatnak a magyar nyelvű oktatás általános helyzetét érintő súlyos kérdések. /Új Magyarország, okt. 3./

1995. november 30.

Az RMDSZ sepsiszéki választmánya nyilatkozatban tiltakozott Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek Tőkés Lászlóhoz írt válaszlevele minősíthetetlen hangja miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. december 1.

Nov. 30-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete elnöksége. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés utáni helyzetet, a rendőrség ugyanis 150-150 ezer lej büntetést szabott ki a két iskolaigazgatónak. Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg. /Új Magyarország, dec. 1./

1996. március 1.

A megbékélésről folytatott tárgyalásokról fejtette ki véleményét az Új Magyarországnak Nemes Antal, az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöke: Iliescu megbékélési javaslata szemfényvesztés, félrevezetés. Milyen "történelmi megbékélés" az, ahol a kétmilliós romániai magyarságnak nem akarják megengedni, hogy anyanyelven tanulhassák saját nemzeti történelmüket és földrajzukat. Hetvenhét éve a román hatalom állandóan ígér, de vajmi keveset tart meg ebből. Nemes Antal nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalásokból kizárják a romániai magyarság képviselőit. /RMDSZ-vélekedés az Iliescu-féle javaslatról. = Új Magyarország, márc. 1./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1997. május 13.

Felsőháromszék után a megye legnagyobb széki szervezetében, a sepsiszéki szervezetben is megtartották a tisztújítást. Miután döntöttek a Sepsiszentgyörgy városi és széki szervezet különválásáról, a részvevők egyöntetűen Tok Gábort választották meg a Sepsiszéki RMDSZ-szervezet elnökévé. Alelnökök lettek Sántha Gyula, Szalad Árpád, Balogh Gábor és Pethő István. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./

2004. szeptember 7.

A Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezete párbeszédre hívja az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit, hogy megismerje a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérés részleteit. – Az RMDSZ Alsó-Háromszéki szervezete is párbeszédre hívta az MPSZ vezetőit, hogy vitassák meg az előválasztások megszervezését. /Érdekli az NLP-t az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2006. augusztus 29.

Budapestre utazott háromszéki elöljárókból álló küldöttség, támogatáskeresés céljából találkoztak budapesti kormányintézmények képviselőivel. Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének elnöke ismertette, hogy Szili Katalin országgyűlési elnökkel, illetve a gazdasági és kulturális tárcák tisztségviselőivel tárgyaltak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tárgyaltak a sepsiszentgyörgyi Lábasház, a bodvaji vashámor, illetve a kézdivásárhelyi volt katonanevelde rehabilitációs munkálatainak részfinanszírozásáról. /Erdélyi hírek. Háromszéki küldöttség Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2007. január 11.

Tizenhat települési önkormányzat határozatát készül megtámadni György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Szerinte visszavonás, illetve megszövegezési módosítások helyett a helyi tanácsok magyarázatokkal álltak elő a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez történő társulási határozataik ügyében. Ezzel szemben Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke kijelentette, hogy az önkormányzatok visszavonják kifogásolt döntéseiket, és javított határozatokat fogadnak el. /Megtámadja a prefektus a társulási határozatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2007. május 23.

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2007. július 6.

Albert Álmos, az alsó-háromszéki területi szervezet RMDSZ elnöke bízik benne, hogy az ősszel esedékes európai parlamenti választásokon sikeresen szerepel az RMDSZ. Nem tartja szükségesnek, hogy Tőkés László az RMDSZ-listán induljon, nélküle is elérik az öt százalékot. /(-kas): A püspök nélkül is nyer az RMDSZ (Albert Álmos bizakodó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2007. november 27.

Az RMDSZ kapta a szavazatok 14,86 százalékát az európai parlamenti képviselő-választáson, Tőkés László független jelölt pedig a 9,34 százalékát, derül ki a Központi Választási Iroda végleges adataiból. Országos szinten az RMDSZ 282 666, míg Tőkés 175 769 szavazatot kapott. Az RMDSZ a „magyar szavazatok” mintegy 60, míg Tőkés közel 40 százalékát kapta. Szinte valamennyi megyében az RMDSZ kerekedett felül – az egyetlen kivételt Kovászna megye, ahol a választásokon résztvevő 69 973 személy közel fele – 32 028 személy – Tőkés Lászlóra adta voksát, míg az RMDSZ jelöltjeit a választópolgárok 30 százaléka, azaz 20 091 személy támogatta. „Tőkés László fölényes Kovászna megyei győzelme után az alsó háromszéki RMDSZ vezetősége természetesen levonja a következtetéseket” – jelentette ki Albert Álmos. Hargita megyében az RMDSZ mindössze 789 szavazattal előzte meg a független jelöltet. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek és az ellenzéknek ki kell egyeznie. Fel kell hagyni az RMDSZ és a független jelöltet támogató szervezetek közti csúnya sárdobálással, és egyesített erővel kell készülni a 2008-as parlamenti választásokra – jelentette ki Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő. Csíkszeredában a választók 53 százaléka szavazott bizalmat a független jelöltnek. /Százezres vokskülönbség a RMDSZ és Tőkés László között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2007. december 1.

Frunda György helyett Winkler Gyula megy az Európai Parlamentbe. A szenátor azért lépett vissza, mert úgy döntött: előnyösebb, ha az Európa Tanácsban folytatja tevékenységét, ahol hamarosan felajánlják neki a jogi bizottság elnöki tisztségét. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: elemezni fogják az EP-választásokon elért eredményeket, azon területi szervezetek vezetőitől, ahol az RMDSZ gyengén szerepelt, elvárják, hogy mondjanak le vezető tisztségükről. Az udvarhelyszéki szervezet Verestóy Attilával az élen máris eleget tett a felszólításnak. Ami pedig a Toró-ügyet illeti: a képviselőtől azért válnának meg, mert valótlanságot állított – hangoztatták az RMDSZ vezetői. Győzelemnek tekinti az RMDSZ az EP választásokon elért eredményeket, ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság többsége továbbra is bízik a szövetségben – jelentette ki kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla. Arra a kérdésre, miszerint folytatják-e a tárgyalásokat az ellenzékkel, Markó úgy vélekedett: jó volna tudni, hogy mégis kivel kell leülni ahhoz, hogy a tárgyalás eredményes legyen. Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy esetleg a Fidesszel? Ki a legmegfelelőbb, legszavahihetőbb partner? – tette fel a kérdést Markó. Befejeződött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülése. A SZÁT javasolja az alsó-háromszéki és felső-háromszéki szervezet elnökeinek is, hogy mondjanak le tisztségükről. /Nagy-Hintós Diana: Frunda György helyett Winkler Gyula megy az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. december 3.

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 5.

December 6-án dönti el az RMDSZ alsó-, illetve felső-háromszéki területi szervezete, tartanak-e tisztújítást. Megszívleli ugyan, de nem siet eleget tenni az európai parlamenti választásokon gyengén szereplő két háromszéki területi RMDSZ-szervezet annak a felszólításnak, hogy tartsanak tisztújítást. /Cs. P. T., I. J. : „Lázadozva” tisztújítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2007. december 12.

Nem tartja helyesnek Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy egyes háromszéki RMDSZ-vezetők másban próbálják keresni a hibát, és nem önkritikát gyakorolnak. „Az RMDSZ-ben sem erkölcsileg, sem politikailag nem fogadható el, hogy bármilyen elemzést ne az önkritikával kezdjünk. Ilyen szempontból pedig azt látom, hogy egyik-másik háromszéki RMDSZ-vezető is próbálja másban keresni a hibát, és ez nem jó. Ahol nem jól alakultak a választási eredmények, ott meg kell kérdezni a tagságot, mi a véleménye erről, tovább akar-e menni ugyanezzel a vezetőséggel, vagy váltani akar, és meg kell adni a tagságnak a lehetőséget, hogy erről döntsön” – mondta Markó. A múlt héten a Háromszéki Képviselők Tanácsa bizalmat szavazott Albert Álmosnak, aki így az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke marad. A felső-háromszéki szervezet vezetője, Baka Mátyás szintén bizalmi szavazást kért, amelyre 60 napon belül kerül sor. /Mihály László: Markó Béla rosszallása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2008. január 9.

„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2008. február 15.

Várhatóan a március 10–15. közötti héten ül tárgyalóasztalhoz az alsó-háromszéki RMDSZ és a sepsiszéki MPSZ – jelentette ki Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke. Albert Álmos, az MPSZ januári felkérésére válaszolt, Gazda Zoltán akkor kérte, tárgyaljanak a közös jelölésről azokon a háromszéki településeken, ahol a magyarság kisebbségben él. /Farkas Réka: Márciusban tárgyal az RMDSZ az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2008. április 17.

Függetlenként indul a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a megyei önkormányzat és az alsó-háromszéki területi RMDSZ-szervezet alelnöke. Vajda visszavonja jelölését az RMDSZ megyei tanácsosi listájáról, de továbbra is az RMDSZ tagja kíván maradni. Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje őszintén sajnálja Vajda döntését. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségére eddig négyen pályáznak: Vajda Lajos független jelöltön kívül Tamás Sándor az RMDSZ, Kovács István a Magyar Polgári Párt, Ciprian Vrinceanu pedig a Demokrata-Liberális Párt színeiben. /Illyés Judit: Vajda függetlenként indul. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2008. április 18.

Megvonta az RMDSZ a politikai támogatást Vajda Lajostól, és az alsó-háromszéki szervezet operatív tanácsának döntése szerint leváltották az ügyvezető alelnöki tisztségből is ― tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Vajda egy nappal korábban jelentette be, nem indul az RMDSZ tanácsi listáján, és függetlenként pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. /Farkas Réka: Megvonták a politikai támogatást Vajdától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2008. április 19.

Tudomásul vette a Kovászna megyei egyeztető tanács az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének döntését, miszerint megvonták a politikai támogatást a függetlenként induló Vajda Lajostól, tájékoztatott Baka Mátyás, az RMDSZ megyei elnöke. Azonban jelenlegi megyei alelnöki tisztségéből leváltására a törvény nem ad lehetőséget, mert hat hónappal a választások előtt már nem elmozdíthatóak az önkormányzati vezetők. /Farkas Réka: Nem válthatják le Vajda Lajost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2008. június 13.

A tettlegességig fajult a kampány. Az alsó-háromszéki RMDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MPP köpeci kampányrendezvényén a Székely Hírmondó egyik újságíróját – munkája végzése közben – részeg polgáripárti szimpatizánsok bántalmazták, erőszakkal elvették és összetörték a fényképezőgépét. Az újságíró feljelentést tett a rendőrségen. „A RMDSZ alsó-háromszéki szervezete felkéri a Magyar Polgári Párt vezetőségét, határolódjon el az esettől, vagy ha felelősnek érzik magukat a történtek miatt, vállalják ennek következményeit” – áll a közleményben. Nagy István, az MPP támogatását élvező független jelölt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a köpeci incidens saját kampányrendezvényén történt, nem az MPP rendezvényén. „Az újságíró RMDSZ-es kampánytrikót viselt, nem tudom, hogy sajtós minőségében volt-e ott. Én nem láttam, mi történt” – mondta a jelölt. /Illyés Judit: Újságíróverés a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Június 11-én Nagy István, az MPP által is támogatott független polgármesterjelölt rendezvényén Köpecen az MPP hívei és az RMDSZ-es tábor összetűzött. Nagy István szerint a provokatívan fellépő, húszfős RMDSZ-es csapat okolható az atrocitásért. Az RMDSZ területi szervezete közleményben tiltakozott a munkáját végző Havelka Ferenc újságíró, a Székely Hírmondó tudósítója bántalmazása miatt. Az RMDSZ-közlemény szerint az újságíró le akarta fényképezni a lovas szekérrel felvonuló, Nagy Istvánnak kampányoló fiatalokat, de ostorral feléje csaptak, és elvették, összetörték fényképezőgépét. Nagy István elmondta: Havelka nem független újságíróként volt jelen, hanem Márton Árpád RMDSZ-es képviselő baróti irodavezetője. Köpecen a Nagy József RMDSZ-es polgármesterjelöltet reklámozó pólóban jelent meg, és provokálta az MPP-s tábort, belefényképezett az emberek arcába, hiába kérték, nem hagyta abba. Ez váltotta ki a jelenlevők dühét, ezért csaptak felé az ostorral (ez enyhén érte a tudósító kabátjának ujját). Nagy István provokációnak minősítette a Köpecen történteket. /Farkas Réka: Kampányösszetűzés Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2008. július 8.

A vargyasi RMDSZ-es alpolgármester, Szőcs Dénes mandátumának megsemmisítését kérte a szövetség alsó-háromszéki szervezete. Szőcs az RMDSZ listáján jutott be a vargyasi tanácsba, azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) jelölte az alpolgármesteri tisztségre, az RMDSZ által támogatott Borbáth Tibor ellenében. A hat RMDSZ-es és öt MPP-s tanácsosból álló testületben a titkos szavazás során Szőcs Dénes győzött. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke levélben kérte a vargyasi polgármesteri hivatal jegyzőjét, semmisítse meg Szőcs mandátumát, mivel az RMDSZ már nem tekinti a tagjának. Szőcs Dénes fellebbezett a döntés ellen, nem akar kilépni az RMDSZ-ből, és nem tartja akkora bűnnek, hogy elfogadta az MPP jelölését. Az alpolgármester hozzátette, úgy érzi, a falu lakossága őt támogatja. /Kovács Zsolt: Bekeményít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2008. július 17.

Közleményben tiltakozott a Magyar Polgári Párt (MPP) vargyasi szervezete az alsó-háromszéki RMDSZ azon döntése ellen, amellyel az kizárta a szövetségből Szőcs Dénes friss mandátumú alpolgármestert. Szőcs bűne az volt, hogy elfogadta az MPP jelölését az alpolgármesteri tisztségre. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke alkalmatlannak tartja Borbáth Tibort, az RMDSZ jelöltjét, aki betegnyugdíjas, és megítélésük szerint nem tudta volna ellátni feladatait. /Illyés Judit: Politikai viszályt keltett a vargyasi alpolgármesterség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2008. augusztus 20.

Raktározási gondokkal küzd a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Az intézmény idén jelentős adományokat kapott, így a könyvállomány eléri a 300 ezer kötetet. A könyvtárban körülbelül hatvanezer kötet várja dobozokban, hogy polcra kerülhessen. 2006 tavaszától használhatatlan az egyik raktárhelyiség, továbbá a könyvtárépületben bérelt irodát az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete is. Júniusban 70 ezer kötet érkezett a magyarországi Zala megye egy felszámolt szakszervezeti könyvtárának enciklopédikus gyűjteményéből. A könyvtár raktározási gondjait enyhítené, ha az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezetei kiköltöznének az intézmény épületében bérelt irodáikból. – Az elmúlt esztendőben több mint 72 ezren látogatták a sepsiszentgyörgyi könyvtárat, és összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek ki. /Bíró Blanka: Dobozolt klasszikusok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2008. szeptember 11.

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2008. október 3.

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. október 24.

Háromra nőtt a hatból azoknak a MPP által támogatott független jelölteknek a száma, akiknek bizonytalan az indulásuk a választásokon. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete megóvta Szilágyi Sándor független szenátorjelölt indulását arra hivatkozva, hogy az illető párttag és MPP színekben megyei tanácsos. A sepsiszentgyörgyi törvényszék visszautasította a fellebbezést, mivel Szilágyi a jelöltsége mellé nyilatkozatot mellékelt miszerint lemondott párttagságáról. Ezt a döntést azonban a brassói táblabíróságnál megfellebbezheti az RMDSZ, mint ahogyan már megetette Ötvös Mózes képviselőjelölt esetében, akinek támogató aláírásai hitelességét kifogásolják. Ördög Lajos, az alsóháromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Szilágyi Sándor esetében lapzártáig nem kapták meg a törvényszéki végzést, és annak ismeretében döntenek arról, hogy megfellebbezik vagy sem. Fekete Attila Gyula, az MPP által támogatott független sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt fellebbezett, mert a választási bizottság elegendő támogató aláírás hiányára hivatkozva visszautasította jelöltségét. Fekete számára 2300 aláírást gyűjtött az MPP a szükséges 2241 helyett, de a választási bizottság csak 2079-et érvényesített, arra hivatkozva, hogy a kézjegyek egy része nem volt 4 példányban aláírva. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke bírálta MPP országos vezetőségét, és kifejtette: bebizonyosodott, hogy erkölcsileg és jogilag is a pártként való indulás lett volna a vállalható út. /Kovács Zsolt: Három független jelölt bizonytalan. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2008. október 31.

Tizenöt pontos választási etikai kódexet állított össze az RMDSZ alsó-háromszéki szervezete. Albert Álmos területi elnök, a szövetség szenátorjelöltje elmondta, fontosnak tartják, hogy a választási kampány ne személyi támadásokról, hanem a jelöltek elképzeléseiről szóljon. A dokumentum aláírói vállalják, hogy ösztönzik a polgárokat a választásokon való részvételre, tartózkodnak a hitelrontástól, nem zavarják egymás kampányrendezvényeit, nem távolítják el egymás plakátjait. /K. Zs. Etikai kódex Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2008. december 5.

A választási eredmény Alsó-Háromszéken 33,51 százalékos részvétel mellett jött létre. A gyenge jelenlétért a legnagyobb felelősség az RMDSZ vezetőségét terheli. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint az alsó-háromszéki RMDSZ vezetősége elszakadt az emberektől, s igyekszik minden hibát az MPP-re és a Háromszék napilapra hárítani. Ezen változtatni kell. A Kereszténydemokrata Mozgalom a tisztújítás minél hamarabbi, demokratikus megszervezését kéri. /Szőke Szabolcs a Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából: Őszinte önelemzést és tisztújítást kér a Kereszténydemokrata Mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998