udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 117 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-117
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Arad Megyei Szervezet

1992. október 7.

Az Arad megyei RMDSZ szervezet tagjai létrehozzák a Damjanich János Alapítványt, melynek célja az Arad megyei, majd az erdélyi 1848-as emlékek és emlékművek jegyzékbe vétele, restaurálása és méltó gondozása. Jelenleg intézik az alapítvány hivatalos bejegyzését. /Temesvári Rádió, okt. 7., felhívás szövege: Jelen (Arad), okt. 6./

1993. május 12.

Matekovits Mihály /sz. Arad, 1946/ az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ megyei elnöke, az RMPSZ országos alelnöke aradi diákokat kísért el Sepsiszentgyörgyre, az ott folyó Határtalan Tanulmányi Versenyre. Matekovits Mihály már a fordulat előtt is az Arad megyei vezető magyar értelmiségiek között volt. Elmondta, hogy a fásultság és a közöny jelei náluk is megmutatkoznak. Sok aradvidéki gyermeke jelenleg Magyarországon tanul. Az aradi RMFDZ nagy gondja a magyar gazdasági szakemberek hiánya, sokan eltávoztak, kivándoroltak. Matekovits Mihály hangsúlyozta, hogy a szórványban élő biztonságérzetét Székelyföld adja. Náluk inkább az érdekvédelemnek van jelentősége, ezért jogi tanácsadás folyik az RMDSZ-szlkházban. Aradon a könyvtár számára négyezer könyvet tudtak összegyűjteni. /Matekovics János: Szórványban a határ mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

1995. szeptember 15.

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1997. május 30.

Az Arad megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmánt az RMDSZ megyei elnökének. Politikai alelnök Bognár Levente, aki jelenleg a megye alprefektusa is, jogi, kisebbségvédelmi alelnök Nagy Sándor ügyvéd, művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1999. június 23.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöksége június 15-i ülésén elemezte az anyanyelvű oktatás helyzetét, ezen belül a meglévő oktatási hálózat szinten tartási, illetve bővítési lehetőségeit. A megyei szervezet oktatási bizottsága nyolc pontból álló munkatervet dolgozott ki, melyet Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnökét, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Arad megyei elnöke ismertetett. Egyre kevesebb gyermek jár magyar iskolába, fogynak a szakképzett pedagógusok, ezért ötéves időszakra történő felmérést készítenek. Vidéken több helyen ingyenes lakás várja a pedagógusokat, mégsem jönnek. Szorgalmazzák a szülői munkaközösségek megalakítását. /Anyanyelvű oktatásunk munkaterve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2000. február 12.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetősége annak idején eljárást kezdeményezett mindazok ellen, akik csúfosan megzavarták az 1999. október 6-i emlékünnepséget a vértanúk obeliszkjénél. A napokban kezdődtek el az ügyészségi vizsgálatok ez ügyben. A tavaly őszi aradi események megzavaróit csendháborításért, szeméremsértésért és sírhelygyalázásért jelentették fel a rendezők. Az első 30 gyanúsítottat február 9-én idézték be kihallgatásra a törvényszékre. A rendőrségi vizsgálatokon valamennyi gyanúsított ártatlannak vallotta magát, s azt állítják, hazafiságból énekeltek. Hogy a román trikolór védelme egyet jelent a legordinárébb szavakkal illetni a magyar igazságügyi miniszter asszonyt, vagy torokszakadtából kiabálni, hogy ki a magyarokkal az országból, a lelkük rajta, csakhogy Péterszabó Ilona egyike volt a megfélemlített és meggyalázott embereknek, s mint magyar nemzetiségű román állampolgár, s mint újságíró is követeli a vétkesek kilétének feltárását, illetve példás megbüntetésüket. /(Péterszabó Ilona): Ügyészségen az október 6-i rendbontók ügycsomója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2000. április 19.

Pankotán járt az RMDSZ Arad megyei szervezetének két elnökségi tagja, Hosszu Zoltán gazdasági és Tóth László ügyvezető alelnök. Állítólag tíz éve nem gyűltek össze RMDSZ-gyűlésre ennyien. Valamennyien akarják a változást. A több mint 30 résztvevő láttán Hip János alapító elnök meg is jegyezte: 1989 óta ennyien nem jöttek össze RMDSZ-gyűlésre, az 1989. december 27-én 239 taggal létrejött szervezet mára szinte egytagúvá zsugorodott. Hip János elnök visszatekintett az elmúlt évekre, beszámolójából kirajzolódtak a leépülés elemei. Eleinte a város szülötte, Csiky Gergely emlékére különféle összejöveteleket szerveztek, majd lassan minden elmaradt. A városnak nincs kultúrotthona, az egykori moziteremben lehetne megtartani a különféle összejöveteleket ­ ha igény lenne rájuk. Csakhogy nincs igény, már az anyanyelvű oktatásra sem. 1989 után létrehoztak egy magyar nyelvű óvodai csoportot több mint 20 gyerekkel. Évekig működött is, majd leváltották az óvónőt, akit pedig a helyébe küldtek, egy hétig itt volt, egy hétig nem. A bizonytalanság miatt megszűnt a magyar óvoda. Hasonló helyzetben van a helybeli összevont magyar nyelvű elemi, ahova három évvel ezelőtt közel 30-an jártak, tavaly még 17-en, ebben a tanévben pedig öten, a négy osztályba. A tizenhéttagú városi tanácsban egy ember képviseli a magyarság érdekeit. Eddig valamennyi, a magyarság érdekeit is szolgáló eddigi javaslatát leszavazták. A vitaesten kiderült, hogy sok olyan szülő van Pankotán, akik szeretnék, ha gyermekük magyarul is megtanulna írni, olvasni. Jobb híján erre a fakultatív oktatás lenne a legmegfelelőbb. Az ülésen megválasztották meg az új RMDSZ-elnökséget, elnöke Pettenkoffer Pál, alelnök Hip János lett. /Balta János: Tisztújítás, újraélesztés Pankotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. április 27.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete ápr. 26-án sajtótájékoztatón mutatta be polgármester-jelöltjét, Bognár Levente jelenlegi alprefektust. Arad megyében az RMDSZ huszonhét helységben indít tanácsost, több mint kétszáz személy vállalná ezt a tisztséget. Tizennégy helyen van teljes lista, kilenc községben, két városban (Kisjenő és Kürtös), valamint Arad municípiumban polgármester-jelölt is indul a tulipán jelével. /Németh Beatrix: A sorrendet a népszerűség döntötte el. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2001. május 2.

Ápr. 28-án az Arad megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén Király András 54 éves történelem tanárt választották meg megyei elnöknek. A küldöttgyűlés a továbbiakban megválasztotta a Szabályzat-felügyelő, Ellenőrző és Etikai Bizottságok tagjait, majd kijelölte a 45 tagú Megyei Választmány 23 választott tagját. Az újonnan megválasztott választmány kijelölte, majd a küldöttgyűlés megerősítette a Megyei Elnökséget. /Király András az Arad megyei elnök. = RMDSZ Tájékoztató, máj. 2. - 1960. sz./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2002. február 6.

Király András Arad megyei RMDSZ-elnök helyben szeretné hasznosítani a protokollumot, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZDP-vel aláírt. A helyi megegyezés érdekében már tartottak egy előzetes tárgyalás az SZDP helyi képviselőivel. Az aradi Szabadság-szobor ügyét rendezni akarják, lehetőleg ebben a választási ciklusban. Az RMDSZ öt helyszínt ajánl, ebből négy a város központjában, a színház közelében van, egy pedig a várban, amennyiben azt átadnák a civil szférának. /Andó András: A színház körül vagy a demilitarizált várban? Öt helyszínt ajánl az RMDSZ a Szabadság-szobor felállítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2002. február 28.

Király András Arad megyei RMDSZ elnök a megyei protokollumról tájékoztatott: eddig kétszer tárgyaltak, az aláírásra márc. 15-e előtt nem kerül sor. Az aradi Szabadság-szoborról szakértői szinten akarnak tárgyalni. /Balta János: Mit hozhat az SZDP—RMDSZ Arad megyei egyezménye? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2002. március 19.

Aradon tíz éve aktívan működik egy magyar civil szervezet, az aradi Alma Mater Alapítvány. Márc. 13-án tartották évi közgyűlésüket, számolt be Nagy István, az Arad megyei RMDSZ művelődésügyi alelnöke, pécskai alpolgármester. Az Alma Mater megalakítását jó tíz éve kezdeményezte Éder Ottó, aki évek óta az alapítvány elnöke és a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, becsületes, önzetlen ember. A közgyűlésen, amikorra a szavazásra került volna sor, már nem volt meg a kvórum. Előtte ugyanis gittegyletnek, vagyis jelentéktelen, de fontoskodó szervezetnek nevezte az Alma Mater Alapítványt Király István, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Emiatt sokan távoztak. Ez az alapítvány évek óta a legnagyobb a költségvetésű a megyében működő magyar egyesületek közül, amelyik évente százmilliókat gyűjt össze és fordít a gyermekek oktatásának támogatására. - Nem az a jó, ha mindent és mindenkit ugyanaz a 8–10 ember vezet és irányít, szögezte le Nagy István. /D. L.: Bomlasztják az aradi békét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

2002. május 6.

Máj. 4-éről 5-ére virradó éjszakán ismeretlen tettesek az aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát festékkel leöntötték, ürülékkel bemázolták és obszcén szavakat írtak rá. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Elnöksége közleményben tiltakozott az emlékmű megbecstelenítése ellen. A meggyalázott emlékmű Arad város köztulajdonának része és április 14-én már célpontja volt egy hasonló esztelen akciónak, a polgármesteri hivataltól elvárják, hogy intézkedéseket hozzon a hasonló esetek megelőzésére. /Megbecstelenítették az emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2002. május 24.

Az Arad megyei RMDSZ máj. 22-i ülésén megvitatta a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatói tisztségével kapcsolatban a helyi sajtóban megjelent tájékoztatásokat. Állásfoglalásukban leszögezték, hogy Éder Ottó megbízott igazgató az intézmény légkörét károsító magatartást tanúsít. Egyszemélyes döntései és a csapatmunkát mellőző vezetői stílusa összeegyeztethetetlen a közösséget szolgáló munka és a korszerű intézményvezetés követelményeivel. Ezért RMDSZ Arad megyei szervezetének Elnöksége nem támogatja Éder Ottó további igazgatói megbízatását. /Az RMDSZ Arad megyei Elnöksége: Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2002. május 24.

Az Arad megyei RMDSZ máj. 22-i ülésén megvitatta a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatói tisztségével kapcsolatban a helyi sajtóban megjelent tájékoztatásokat. Állásfoglalásukban leszögezték, hogy Éder Ottó megbízott igazgató az intézmény légkörét károsító magatartást tanúsít. Egyszemélyes döntései és a csapatmunkát mellőző vezetői stílusa összeegyeztethetetlen a közösséget szolgáló munka és a korszerű intézményvezetés követelményeivel. Ezért RMDSZ Arad megyei szervezetének Elnöksége nem támogatja Éder Ottó további igazgatói megbízatását. /Az RMDSZ Arad megyei Elnöksége: Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2002. május 24.

Máj. 24-én Éder Ottó, a Csiky Iskolacsoport /Arad/ igazgatója benyújtotta lemondását a tanfelügyelőségnek. Döntése okaiként mandátumának 2002 márciusi lejárását, valamint az RMDSZ Elnökségének máj. 22-i állásfoglalását nevezte meg. Éder nehezményezte, hogy az RMDSZ-elnökség meg sem hívta a sorsát megvitató ülésre. /Az RMDSZ Arad megyei elnöksége állásfoglalása szerint nem támogatja tovább Éder Ottó további igazgatói megbízatását./ Nagy István, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke a döntés ellene szavazott. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke szerint mindenki elismeri Éder érdemeit, de az iskolában hiányzott a csapatmunka. /Tovább gyűrűzik a Csiky-botrány. Lemondott Éder Ottó igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2002. június 12.

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2002. július 20.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Oktatási Bizottsága kidolgozta a megyei anyanyelvű oktatás fejlesztésének a stratégiáját, amelyet júl. 19-én választmányi ülésen megvitattak. A fórumra meghívták a magyar nyelvű iskolák igazgatóit, aligazgatóit, a felekezetek, valamint a civil szervezetek képviselőit. Többen kritizáltál az anyagot, dr. Pálfi Sándor szerint például az oktatásnak nem lehet célja a pedagógus-állások megtartása. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő elismerte, hogy gondok vannak az Arad megyei anyanyelvű oktatásban, főként a szakképzett pedagógusok hiánya, illetve a vidéki önkormányzatok érdektelensége miatt. Király András megyei elnök kijelentette: az anyag nem stratégia, hanem munkaterv. /(Balta): Nem stratégia, munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. július 31.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2002. október 1.

Okt. 1-jén nyílik Aradon Dinyés László budapesti képzőművész kiállítása /festményei, grafikái, szobrai és bronzplakettjei/. Dinyés László tagja a magyarországi Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Kiállított Kossuth-domborművének gipsz-mintapéldányát a művész az Arad Megyei RMDSZ-nek adományozta, hogy annak bronzba öntött változatát későbbi időpontban Aradon megfelelő helyen állítsák fel. /Kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. december 2.

Nov. 30-án Ion Iliescu köztársasági elnök Tokay György Arad megyei RMDSZ parlamenti képviselőnek november magas állami kitüntetést nyújtott át: az Érdemrend tiszti fokozatát. Indoklása: "hosszas politikai tevékenysége, az alkotmány, illetve a modern jogrend kidolgozásához nyújtott hozzájárulása". Rajta kívül Verestóy Attilát és Varga Attilát is kitüntették. Tokay és Varga Attila a negyedik mandátumnál tart, 13 éve képviselők, mindketten alkotmányjogászok. Tokay magyarázta, hogy a kitüntetés az RMDSZ-nek szól. /Jámbor Gyula: Érdemrend Tokay Györgynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2002. december 18.

Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. január 25.

Az Arad megyei RMDSZ-PSD egyezmény egyik pontja idén is a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz - nyilatkozta Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Azt szeretnék, hogy a monumentális alkotás még az év végéig visszakerülne a Tűzoltó térre. A helyi szintű egyezménynek tartalmaznia kell majd a Csiky Gergely Iskolacsoport épületének felújítását is. /Cs. P.: Idén rendezni kell a Szabadság-szobor helyzetét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. február 17.

A borosjenői bíróság várhatóan febr. 19-én hirdet ítéletet az Arad Megyei RMDSZ-Informatia Ineului perben, miután a szövetség, magyarellenes viccek közléséért tavaly beperelte a hetilapot. Az ügyet vizsgáló borosjenői bíró eddig ötször halasztotta el az ítélethozatalt. Az Informatia a legutóbbi számában nyilvános elnézést kért. Sergiu Havasi, a lapot kiadó Petroprest kft. tulajdonosa viszont nem ússza meg az egyszerű bocsánatkéréssel, mivel a Búza Gábor ügyvéd képviselte aradi szövetség egymilliárd lejes kártérítést is követel. "Az ítélet, ha megszületik, precedensértékű lesz, bármikor, bárhol megmutathatjuk" - mondta Búza Gábor. /Irházi János: RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. február 20.

Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2003. február 26.

Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2003. március 5.

A munkálatok előtanulmányait végző szakemberek szerint az aradi Szabadság-szobor restaurálásának költségei elérhetik a 300 ezer eurót - tájékoztatta a Krónikát Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke. Az összeg összegyűjtése és a felújítás koordinálása céljából az RMDSZ Szabadság-szobor Egyesület néven nonprofit szervezetet kíván létrehozni. Az egyesület bejegyzése már folyamatban van. Az RMDSZ és a kormánypárt tavaly kötött egyezséget arról, hogy a Szabadság-szobrot legkésőbb 2003 végéig fel kell állítani Arad valamelyik közterére. Szili Katalin a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette: Magyarország a szoborcsoport felújításához szakmai és anyagi segítséget kíván nyújtani. /Szabadság-szobor Egyesület alakul. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-117




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998