udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Beszterce-Naszod Megyei Szervezet/MKT

1990. szeptember 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének aug. 15-i tanácskozásán napirendre kerültek a legégetőbb problémák. Besztercén eddig egy kis és egy nagy óvodai csoport működött magyar nyelven. Minisztériumi engedély van arra, hogy ősztől a városban három napközis és óvodás magyar csoport induljon. A megkelő napközikben azonban elutasították a kérést, mondván, nincs hely új csoport számára. A polgármesteri hivatal felajánlott két épületet, de először ezeket ki kell üríteni, utána pedig felújítás szükséges az épületek állapota miatt. A magyar tagozaton megüresedett tanítói helyekre pályázókat a szülők nem akarják elfogadni. Beindulhat a városban egy reál és humán profilú magyar osztály, a román líceum tagozataként. Megyeszerte mellőzik az RMDSZ által különböző funkciókba javasolt magyarokat azzal az indoklással, hogy soviniszták. Hiányoznak a fiatalok a megyében az RMDSZ-ből. A fiatalok biztosan elindítanának egy magyar újságot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1991. május folyamán

Újabb folyóirat indult, a Besztercei Híradó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének folyóirata. Ezzel a szórványvidék is magyar sajtótermékkel gazdagodott. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - 1. sz./

1995. január 19.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Tőkés László ügyében az etikai bizottság döntését várja. - Több besztercei magyar személyiség találta postaládájában a Tinerama Tőkés László püspököt lejárató cikkének fénymásolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. március 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete márc. 4-i ülésén arra szavaztak, tájékoztatott Jakab Mihály elnök, hogy a belső választáson közvetlenül voksoljanak, azon minden magyar részt vehet, a szavazás az RMDSZ-tagok 25 %-ának részvétele mellett érvényes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. február 20.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, Beszterce Művelődési Alapítvány és az EMKE megyei szervezete idén is megszervezi az immár hagyományossá vált "A nyelv csak élve tündököl" szavalóversenyt megyei szakaszát. A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében megrendezett vetélkedőn az I-IV. osztályos tanulók a hun, székely és magyar mondavilággal ismerkedek és ismertetik meg a hallhatóságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1999. március 23.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megyei küldöttei Bethlenben üléseztek márc. 20-án, kijelölve küldötteiket a májusi RMDSZ-kongresszusra: Szilágyi János megyei elnök, dr. Kerekes Zoltán MKT elnök, dr. Szántó Árpád mezőgazdasági alelnök, Székely Pál MKT alelnök, Toók Katalin MKT alelnök, Köő Márton, Árpástó polgármestere, dr. Fehér Gábor MKT-tag. A küldöttek egyhangúlag Markó Béla szövetségi elnökké jelölése mellett szavaztak. /Beszterce Markó Bélát támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2000. június 2.

A kereszténység 2000 éves, a magyar államiság 1000 éves és a magyarok kereszténységre való áttérése 1000 éves évfordulóját ünnepelték Besztercén máj. 28-án, a református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. A rendezvényt az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete kezdeményezte, az első ilyen jellegű, rendezvény, amit a városban tartottak és amikor együtt ünnepelt a magyarság vallási hovatartozás nélkül. Igét hirdetett Andrásy György unitárius egyházi tanácsos, Csenkei Ágoston római katolikus főesperes, Geréd Péter római katolikus plébános, Harcsár Sándor evangélikus lelkész és Czirmai Csaba Levente református lelkész a házigazda szerepében. Ünnepi előadást tartott dr. Egyed Ákos történész a magyar államiság fontosságáról a megmaradás érdekében. /Kresz Béla: Légy hűséges nemzetedhez és egyházadhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2002. április 6.

Ápr. 6-án avatják fel Besztercén az RMDSZ területi szervezetének új székházát. A felújított, központi ingatlant több mint százezer dollárért vásárolta meg az RMDSZ országos szervezete. Nagy Zsolt, a szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, jelen pillanatban senkinek sem hasznos, ha nyilvánosságot kapna a besztercei RMDSZ-székház vételára, inkább annak kell örülni, hogy a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság végre közösségi házhoz jutott, amelyben érdekvédelmi szervezete hatékonyan működhet majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Szilágyi János, az RMDSZ beszterce-naszódi szervezetének elnöke is. - A megye több településén a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését egy héten belül elvégzik. A jövőben az épület nemcsak RMDSZ-székházként, hanem kulturális központként, közösségi házként is működik majd. A székház felavatásával egy időben nyitják meg Szilai Sándor besztercei fotóművésznek a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását is. /Rostás Szabolcs: Titokban tartják az épület vételárát. Új székházba költözik az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. december 12.

Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat alelnökének továbbra sem áll szándékában átadni tisztségét a Parasztpárt jelöltjének. Szántó Árpád tagadja, hogy két és fél évvel ezelőtt előre aláírta volna 2002. júniusi lemondását, annak ellenére, hogy a dokumentum másolatára hivatkoztak. Az RMDSZ ügyvezető elnökség döbbenten hallgatta végig Szántó érveit, számolt be az ülésen elhangzottakról Szilágyi János, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke. Szántó feltette a kérdést: Ha ez a dokumentum létezik, akkor miért nem hozták nyilvánosságra? Hozzátette, lejáratási kampány folyik ellene. Gheorghe Marinescu, a megyei önkormányzat elnöke egyébként teljes mértékben elégedett beosztottja két és fél éves tevékenységével. Nagy Zsolt elmondta, a Beszterce-Naszód megyei szervezet számára fontos, hogy megtartsa ezt a tisztségét, hiszen így lehetett például méltányosan megoldani a megye több településén a kétnyelvű táblák kérdését. /Ifj. Cseke Péter: Szilágyi szerint Szántó lejáratta az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. november 12.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) nov. 8-i ülésén Borsos K. László, megyei RMDSZ ügyvezető elnök tartott beszámolót. Gönczi Irénke, az ifjúságért felelős alelnök rámutatott, idén létrehozzák Beszterce-Naszód megyei magyarlakta településein az ifjúsági egyeztető tanácsokat. Megkeresték azokat a fiatalokat, akik hajlandók meghatározni a legfontosabb helyi igényeket, összefogni a helyi ifjúságot. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Székely Dalma kiemelte, hogy céljuk a még élő hagyományok átadása, annál is inkább, mert az ifjúság körében egyre kisebb az érdeklődés a magyar hagyományok iránt. A Megyei Küldöttek Tanácsa megválasztotta új elnökét, aki Borsos K. László lett, így az új MKT- elnök hivatalosan is lemondott RMDSZ ügyvezetői tisztségéről. Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tanácsosok figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő évben, mely egyben a helyhatósági és általános választások éve is, szorgalmazzák a helyi szervezetekben a tisztújításokat. Emlékeztetett a színmagyar Zselyk falura, ahol egy szavazat híján nem lett tanácsosa a falunak. /Bencze Anna: Új MKT-elnöke van Beszterce-Naszód megyének. Ível Borsos K. László közösségépítő karrierje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2004. február 2.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ felügyelő testülete január 27-i tanácskozásán a tájékoztató iroda tevékenységét, valamint a módosított kedvezménytörvény végrehajtási rendeleteit elemezték. A tájékoztató iroda két év alatt a besztercei és a bethleni irodában 6.469 magyar igazolvány, 193 diákigazolvány és 35 pedagógus-igazolvány iránti kérelmet fogadott. Az igénylések – jóval a 29,15%-os országos átlag fölött – a megye magyar lakossága 35,16%-ától származnak. Döntöttek a nevelési-oktatási támogatások igénylése megszervezéséről. Az adatok szerint a megyében 1.254 diák jogosult a támogatásra. Szó esett az akadozó fakultatív magyar oktatásról is. /A lakosság 35,16%-a. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. április 27.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet küldötteinek tanácsa Besztercén ápr. 24-én döntött a megyei tanácsjelöltek rangsorolásáról. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke, aki a szavazás nyomán kialakult rangsor második helyére került Kocsis Andrással holtversenyben, és lemondott utóbbi javára, azt nyilatkozta, a szabályzatmódosítás nem történt az előírások szerint. /(Kresz Béla): Meg kell ismételni a rangsorolást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2004. július 14.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ minden politikai tisztségtől megfosztotta Szántó Árpád megyei tanácstagot, és kéri menesztését a megyei tanácsból, mivel ,,súlyosan megszegte a szövetség működési szabályzatát”. Szántó Árpád megtagadta a megyei szervezet egyik határozatának tiszteletben tartását, miszerint az RMDSZ egyetlen megyei tanácstagja sem támogatja szavazatával azt a pártot, amely megállapodást köt a Nagy-Románia Párttal. Szántó Árpád kijelentette, a megyei operatív tanács döntése szabálytalan, és óvást nyújt be ellene. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2004. július 19.

Készül a vádirat a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatója, Réman Domokos megvesztegetési ügyében. Az igazgató az első romániai magyar kormánytisztviselő, aki ellen korrupció gyanújával indítottak vizsgálatot. A nyomozók azzal gyanúsítják, hogy 2000 decemberében és 2001 januárjában 200 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy kereskedelmi társaság nagy mennyiségű takarmánykukorica behozatalára kapjon minisztériumi engedélyt. Alapos a gyanúja annak, hogy az igazgató két másik ügyben is eljárt ugyanannak a cégnek az érdekében. Réman Domokost előzetes letartóztatásba helyezték. Június végén a hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra bocsátani a volt igazgatót. Szabadulását az tette lehetővé, hogy Romániában törvény biztosítja a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) besztercei szervezete politikai játék elemeit vélte felfedezni a furcsa véletlenek mögött. Réman szabadulása ugyanis éppen abban az időszakban történt, amikor a Beszterce megyei tanácsban az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Szántó Árpád a szövetség korábbi döntését megszegvén a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt mellé állt. Az ő szavazatán múlott, hogy Beszterce megyében nem ellenzéki, hanem kormánypárti politikus kerülhetett a megyei önkormányzat élére. A PNL úgy vélte, Szántó a PSD jelöltjét tisztségbe juttató szavazattal tulajdonképpen sógora, Réman Domokos szabadon bocsátását hálálta meg a kormánypártnak. Réman Domokos kinevezésére az RMDSZ Beszterce megyei szervezete tett javaslatot. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség a Nastase-kormányzás idején már nem tett javaslatot a kormányzati tisztségek betöltésére. Markó kijelentette, az RMDSZ is lépni fog, hiszen a szövetség következetesen eljár azokkal szemben, akikre korrupció, vagy az egykori Szekuritátéval való kollaborálás árnyéka vetül. /Gazda Árpád: Az első korrupt RMDSZ-es közhivatalnok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2004. október 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete okt. 2-án megtartotta a megyei parlamenti képviselő jelöltjeit rangsoroló küldöttgyűlést. A képviselőlistán a következő sorrend alakult ki: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Az egyedüli szenátorjelölt  Koszorús Zoltán volt. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete okt. 1-én, megtartotta képviselő-, és szenátorjelöltjeinek rangsoroló küldöttgyűlését. A szavazás eredménye: Seres Dénes képviselő, és Fekete Szabó András szenátorjelölt egyformán 217 szavazatot kapott. Fehér megyében Rácz Levente megyei elnök áll a képviselői lista élén, őt követi Köble Csaba. Tóth Csaba a szenátori lista első helyére került. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4., 2826. sz./

2004. november 11.

Nov. 10-én a Beszterce megyei kisvárosban, Bethlenben tartott kampánygyűlést az RMDSZ. Orbán László városi RMDSZ-elnök és Szilágyi János Beszterce megyei elnök köszöntötte Markó Béla államfőjelölt szövetségi elnököt, aki szót emelt a szórványmagyarság megmaradásának fontossága, az összefogás szükségessége mellett. /(F.L.I.): Markó Béla azt üzente… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Az RMDSZ-vezetők Beszerce megyei körutat tettek. Az RMDSZ küldöttségét mindenhol többszázan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták. Markó Béla – immár hagyományosan – RMDSZ-ernyőket és az aradi Szabadság-szobor történetéről szóló könyvet adott át a helyi magyarság képviselőinek. Ellátogattak Tekére, Tacsra, majd Besztercére, ahol a helyi RMDSZ-székházban találkoztak a megyei szervezet vezetőivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András és Koszorús Zoltán magyar képviselő-szenátorjelölttel is. Magyarnemegyén Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatatásáról biztosította az RMDSZ-t. /(Csernik Attila): Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2006. február 14.

Hét végén került sor Besztercén a hagyományos farsangi batyubálra, az RMDSZ megyei és városi szervezete, a besztercei MADISZ és a Pro Hereditatem Egyesület szervezésében. A tizenhatodik alkalommal megszervezett bálra az egész megye területéről érkeztek vendégek. /D. I.: Farsangi batyubál. Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. március 12.

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 13.

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2009. szeptember 5.

Óradna példát mutat, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is – méltatta a sikeres Óradnai Magyar Kulturális Napok rendezvényeit Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vezetőségének tagja. Óradnán 1965-ben megszüntették a magyar oktatást, megindult az állam által remélt magyarságromboló asszimiláció. Az 1989-es fordulatot követően megindultak az iskolaalapítási törekvések a magyarság körében. 2000-ben sikerült magyar óvodát létrehozni, és Bauer Ilona tanárnő lelkesen tanította azokat, akik komolyan vették a magyar nyelv elsajátítását. Jó példa Robb Dániel, egyik hajdani diákjuk, akire nagyon büszkék, ő ugyanis nem tudott magyarul, és pap lett belőle, mondta el S. Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-es tanácsos, a magyar oktatásért folytatott küzdelem egyik „kiskatonája”. Osztrovszki összeírta 75 katolikus gyermek névsorát, a szülők egyetértő aláírásával, miszerint szeretnék, ha gyermekük magyarul is tanulna. 2006-ban kiderült, hogy van esély magyar nyelvű összevont osztályokat létesíteni. Borsos László tanfelügyelő segítette őket. 2006 őszén újra megindult a magyar oktatás Óradnán. Állandó tanárok jöttek, fiatalok, tele tettvággyal. Az óradnaik segítségére sietett a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány. Ennek keretében anyaországi tanárcsapatok indulnak kéthetente a határ közeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében. A mozgalom a pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. S. Osztrovszkij Erzsébet az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, az Óradnai Magyar Napok lelkes szervezője. A magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítványnak közel hatvan pedagógus tagja van. A református egyház – főleg Vetési László – segítségével választottak egy-egy települést, és van olyan közösség, ahova „hazajárnak”. A salgótarjáni Erdélyi Kör elnöke, Valiskó Ferenc 1997-ben a Duna TV-ből tudomást szerzett arról, hogy az akkori plébános, Pál Vilmos Barna támogatókat keresett az Óradnai Reményik Ház építéséhez. A soproni és a salgótarjáni Erdélyi Kör jelentkezett, ők részt vettek 1999-ben a Reményik Ház avatásán. /Bálintné Kovács Júlia: Óradna, a régió követendő példája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2009. december 21.

Kétévi szünet után december 19-én újra magyarul kántáltak a besztercei George Cosbuc Művelődési Házban. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, a városi tanács és a Pro Hereditatem Alapítvány támogatásával ismét megszervezték az Örvendj ég, örvendj föld című rendezvényt. Huszonhárom településről érkeztek gyerekek, ifjak, felnőttek, hogy köszöntsék a küszöbön álló ünnepeket. A mezőségi Vicéről, Óradnáról és a környékről eljöttek a megyeközpontba, Besztercére. Legalább nyolcszáz ember fordult meg a nap folyamán a művelődési házban. /Mayla Júlia: Angyaljárás Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998