udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Besztercei Szervezet

1997. április 2.

Koszorus Zoltán lemondása következtében a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ megüresedett ügyvezető elnöki tisztségébe Jakab Mihály megyei elnök javaslatára Illyés Istvánt választotta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ tisztújító közgyűlése. Új vezetőt választottak ugyanakkor a mezőgazdasági alosztály élére is, Halász Ödön agrármérnök személyében.- Tisztújító közgyűlést tartott a Beszterce városi RMDSZ is. Az eddigi elnök Tibád Antal tanár munkahelyi elfoglaltsága miatt nem vállalt további jelölést, helyébe Kertész Péter mérnököt választották a besztercei RMDSZ elnökévé. Megválasztásával háromra gyarapodott a negyven éven aluli helyi RMDSZ-elnökök száma Beszterce-Naszód megyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 999. sz./

1999. május 4.

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2001. október 30.

Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. március 23.

Gyergyóiakat telepítenének Beszterce-Naszód megye elöregedett magyar falvaiba. Arra a mintegy 2500 gyergyószentmiklósi családra építené a besztercei szórványmagyarság jövőjét Szilágyi János RMDSZ-elnök, akikre felhalmozódott közköltségi adósságaik miatt vár kilakoltatás. A beszterceiek a megye három, kihalófélben levő településére szándékoznak sokgyermekes székely családokat telepíteni. A kezdeményezés az érintett falvak – Tács, Zselyk és Magyarberéte – vezetői részéről indult el; a besztercei RMDSZ eredetileg a csángó lakosságot kívánta volna megszólítani ezzel az ajánlattal, a csángótelepítési terv azonban elméleti szinten megrekedt. A telepítésének feltétele, hogy legalább három óvodás, illetve elemi osztályos gyerekük legyen. A beszterceiek ajánlata a lakás mellett: termőföld a megélhetéshez. A felhívásra Gyergyószentmiklósról mindeddig egyetlen család sem jelentkezett. A három településén áll lakatlanul falvanként 10-15 ház, ahová magyar ajkú családok bevándorlását látnák szívesen. Az elhagyott házakat nem ingyen adják, hanem 25-30 millió lejért lehet azokat tulajdonosaiktól megvásárolni, egy hektár termőföldhöz pedig egymillió lejért lehet hozzájutni. /Gergely Edit: Székely családokat várnak a szórványba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. április 6.

Ápr. 6-án avatják fel Besztercén az RMDSZ területi szervezetének új székházát. A felújított, központi ingatlant több mint százezer dollárért vásárolta meg az RMDSZ országos szervezete. Nagy Zsolt, a szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, jelen pillanatban senkinek sem hasznos, ha nyilvánosságot kapna a besztercei RMDSZ-székház vételára, inkább annak kell örülni, hogy a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság végre közösségi házhoz jutott, amelyben érdekvédelmi szervezete hatékonyan működhet majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Szilágyi János, az RMDSZ beszterce-naszódi szervezetének elnöke is. - A megye több településén a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését egy héten belül elvégzik. A jövőben az épület nemcsak RMDSZ-székházként, hanem kulturális központként, közösségi házként is működik majd. A székház felavatásával egy időben nyitják meg Szilai Sándor besztercei fotóművésznek a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását is. /Rostás Szabolcs: Titokban tartják az épület vételárát. Új székházba költözik az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. május 28.

Második alkalommal szervezett máj. 25-én majálist a Beszterce melletti Schullerwald erdőben a megyei RMDSZ, Diáktanács, Madisz és Pro Hereditatem Alapítvány. A rendezvényen közel 400 besztercei magyar vett részt, de voltak németországi szászok is. Szabó Attila szervező szerint ez a majális felrázta egy kicsit a besztercei magyarságot. Voltak játékok, versenyek, foci, kocsihúzás, táncverseny. Sikere volt a könyvstandnak is. Este magyar bál volt a besztercei RMDSZ-székházban. /Bencze Anna: Könyvstand, báránygulyás és magyar bál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. január 8.

A Besztercei Híradót másfél évi szünet után 1998 októberében újraindították, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. Besztercén két független jelölt - bizonyára külső befolyásra - annyi magyar szavazatot vitt el, hogy végül a megyeszékhelyen a magyarok képviselet nélkül maradtak. Hasonló volt a helyzet Óradnán, Nagysajón és Zselyken. A megyei 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget. A megyei RMDSZ-lista rangsorolása körüli bonyodalmak vitát váltottak ki. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdőn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvű rádió- és tévéadás Besztercén. Először került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Kétnyelvű helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedte. Voltak kudarcok is, így az újősi magyar öt-nyolc osztályos gyermekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása. Valóra vált a besztercei magyarok évtizedes álma, tavaly április 6-án ünnepélyes felavatták a besztercei Magyar Házat. Az épület otthont ad az RMDSZ megyei szervezetének is. A magyar igazolványt igényeltek száma meghaladja az ötezret, amely Beszterce megye magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A megyei RMDSZ-ben szakadás történt. A beszámolót író Koszorús Zoltán szerint az RMDSZ megyei alelnöke hibás, mert úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek. /Koszorús Zoltán: A besztercei RMDSZ elmúlt esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2003. szeptember 16.

A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./

2003. október 29.

Okt. 25-én tartotta a besztercei RMDSZ közgyűlésen, melyen Szántó Árpádot, a megyei tanács jelenlegi alelnökét választották meg a besztercei szervezet elnökévé. Szántó Szabó Attilát váltotta fel e tisztségben. Mint ismeretes, a szabályzat értelmében városi elnököt kétévente választanak. Jona Zsolt, a városi szervezet alelnöke köszöntő beszédében felkérte a jelenlevőket, hogy ne a széthúzás hanem az összetartás jegyében próbáljanak együttműködni. /Bencze Anna: Szántó lett a besztercei RMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998