udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 121 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-121
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Csiki Teruleti Szervezet

1991. február 18.

Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

1991. március 16.

Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

1991. július 14.

Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. december 18.

Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

1992. február 27.

Erdélyben csak Csíkszeredán történt meg, hogy a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett egy másik magyar csoportosulás, a Csík-platform is indított jelölteket. Csíkszeredában a választáson részt vevő lakosok 25 százaléka /kb. 6000 ember/ szavazott a Csík-platformra. A Csík-platform polgármester-jelöltje, György Béla Zsolt szerint a magyarságnak ki kell termelni haladó ellenzékét is. A jövőben felügyelik a városi tanács munkáját. Székedi Ferenc. A csíki RMDSZ elnöke szerint a választás az RMDSZ döntő fölényét mutatta. A csíki RMDSZ területén az összesen 337 tanácsosi helyből az RMDSZ jelöltjei 246-ot szereztek meg, a független magyar tanácsosok hetet, a többit pedig a románok. Kisebbségi létben az egység a legfontosabb, hangsúlyozta Székedi Ferenc. /Botos László, Csíkszereda: A Csík-platform tovább él. = Új Magyarország, febr. 27./

1992. május 8.

Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./

1993. január 15.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. július 29.

Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1993. augusztus 25.

Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. szeptember 10.

Csíkszeredában a szept. 5-én tartott polgármester-választás eredménytelen volt, a lakosságnak csak 25 százaléka ment el a választásra, de a lakosság mindenütt dr. Csedő Csabára, az RMDSZ jelöltjére szavazott. A Csíki RMDSZ felhívással fordult Csíkszereda lakosaihoz, kérve, hogy a választások második, szept. 19-i fordulóján minél nagyobb számban vegyen részt. A súlyos megélhetési gondokkal küszködő világban sem szabad megfeledkezni a közösségi összetartozásról. /A Csíki RMDSZ felhívása Csíkszereda lakosaihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1994. július 2.

A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1994. augusztus 26.

Borbély László volt képviselő, a csíki RMDSZ elnöke reménykedik abban, hogy az RMDSZ kezdeményezése, 250 ezer aláírást összegyűjtenek az Oktatás a nemzetiségek nyelvén című törvénytervezet parlamenti vitára bocsátása érdekében. Az előírások szigorúak: legalább tizenegy megyéből kell, megyénként minimum 10 ezer aláírást összegyűjteni. /Új Magyarország, aug. 26./

1994. november 21.

Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./

1995. január 5.

Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. január 13.

Tovább érkeznek a testületi és egyéni állásfoglalások Tőkés László mellett a Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Az RMDSZ gyergyói választmánya egyetért a csíki RMDSZ határozatával, szintén megvonja bizalmát Nagy Benedektől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1995. január 14.

Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

1995. március 1.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nevében Borbély Ernő nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor Nagy Benedek kizárásáról döntöttek, ezt igazolta az Etikai Bizottság határozata és az SZKT döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1995. augusztus 11.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az anyanyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért a következő tiltakozó akciókat tervezi: aug. 13-án szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, tiltakozó levelek küldése az Európa Tanácshoz, a kormányhoz és a parlamenthez, könyvgyűjtés Csíkszereda főterén a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért /aug. 18.- szept. 5./, tiltakozó nagygyűlés Csíkszeredában szept. 8-án, lakossági fórum Csíkszeredán /okt. 2-7-e között, lármafa rendezvények okt. 7-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 594. sz./

1995. augusztus 11.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az anyanyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért a következő tiltakozó akciókat tervezi: aug. 13-án szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, tiltakozó levelek küldése az Európa Tanácshoz, a kormányhoz és a parlamenthez, könyvgyűjtés Csíkszereda főterén a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért /aug. 18.- szept. 5./, tiltakozó nagygyűlés Csíkszeredában szept. 8-án, lakossági fórum Csíkszeredán /okt. 2-7-e között, lármafa rendezvények okt. 7-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 594. sz./

1995. augusztus 12.

Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./

1995. augusztus 12.

Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./

1995. szeptember 4.

Húsztonnás kamion hozta Németországból az adományt: egy teljes rádióstúdió-berendezést. A Transmedia Alapítvány igazgatója, Burus Endre és a csíki RMDSZ elnöke, Borbély Ernő elmondták, hogy személyes kapcsolatuknak köszönhető az adományozás. Egy német adó digitális technikára tért át, a régi berendezést átadta. Kétnyelvű, 24 órás adást terveznek Csíkszeredában, januárban szeretnének indulni, a BBC magyar és román világhíradóját műholdon keresztül megkapják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1995. szeptember 8.

Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./

1995. november 7.

Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke a 15. napja éhségsztrájkot folytató Katona Ádámhoz írt nyílt levelében a területi szervezet nevében szolidaritást, erkölcsi és politikai támogatást fejezett ki. A tiltakozó akciókra továbbra is szükség van. Az eddigi tiltakozó akciók nem vezettek eredményre, olvasható a nov. 7-én kelt levélben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1995. december 3.

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1996. február 17.

Febr. 17-én tartotta Csíkszeredában a Csíki RMDSZ közgyűlését, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök is megjelent. Nem fogadták el Borbély Imre képviselő indítványát, hogy független jelölteket állítsanak a következő választáson, az elsöprő többség az RMDSZ-jelöltek állítása mellett maradt. Úgy döntöttek, hogy bármely RMDSZ-szervezet vagy civil szervezet állíthat jelöltet. Csíkszeredában nehéz lesz az RMDSZ-jelölt állítása, mert a városban nincs önálló szervezet, hasonló a helyet egyes községekben is. A tisztújítást elnapolták, Borbély Ernőt, a Csíki RMDSZ elnökét és csapatát megerősítették tisztségében. A Csíki RMDSZ több mint ötventagú, döntéshozó választmányában képviseltetik magukat a civil szervezetek. A választmánynak állandó elnöksége van, a területi elnököt négytagú ügyvezető elnökség segíti munkájában. /Székedi Ferenc: A Csíki RMDSZ minden helységben jelöltet állít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1996. március 27.

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

1996. április 10.

Ábrahám Dezső, a megszűnt Transsylvania Nemzetközi Alapítvány volt főtitkára nyílt levéllel fordult Borbély Ernőhöz, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökéhez, hangoztatva, hogy 1991-ben 200 ezer forintot vett fel, a Labirintus Kft nevében, egy évre szóló kölcsönről volt szó, tehát Borbély Ernőnek kötelessége ezt az összeget visszafizetni. Ábrahám elmondta, hogy senkit sem vádolt sikkasztással. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-121




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998