udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 206 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-206
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Erdelyi Magyar Kezdemenyezes

1992. március 14.

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1992. március 24.

A BBC magyar adása márc. 24-én telefoninterjút készített Katona Ádámmal, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának vezetőjével. Nem székely autonómiáról van szó Katona Ádám csoportjának tervében, hanem székelyföldi magyar autonómiáról. Az önrendelkezés jegyében az autonómia különböző fajtáira szükség van. A jelenlegi román hatalom neokommunista hatalom, szögezte le Katona Ádám, ez a hatalom látszatengedményeket tesz a magyarságnak, de retteg mindenfajta demokratizálástól, mindenfajta autonómiától. /MTI/

1992. április 11.

Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./

1992. április 30.

Az RMDSZ-en belül eddig négy platform nyújtotta be szándéknyilatkozatát: a keresztény-nemzeti értékeket hangsúlyozó Erdélyi Magyar Kezdeményezés, vezetője Katona Ádám, a liberális eszmékre épülő Szabadelvű Kör, élén Borbély Ernővel, a Kolozsváron létrejött Ifjúsági Platform és a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés, Borbély Imre egyszemélyes beadványa. - A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

1992. május 26.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közzétette a román vezetőkhöz és a nemzetközi emberjogi szervezetekhez eljuttatott, a jogtiprások elleni felhívását. Az 1989. decemberi népítéletekre vonatkozón amnesztiát hirdettek, ennek ellenére a magyar közösség megfélemlítésére súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek több személyt, így például az oroszhegyi Ambrus Pált /15 évre/, Nagy Istvánt /15 évre/, Nagy Imrét /18 évre/, Vass Kiss Elődöt /18 évre/, valamint a zetelaki Boldizsár Ferrencet /19 évre/, Karsai Lászlót /19 évre/ és Ilyés Istvánt /20 évre/. Hasonlóképpen a magyar népmegfélemlítése miatt az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után ártatlanul elítéltek több embert: a marosszentimrei Szabadi Ferencet /5 évre/, illetve az erdőcsinádi Füzesi Albertet /4 éver/, Füzesi Andrást /5 évre/, Papp Árpádot /4 évre/, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet /3 évre/ és Hanzi Valentint /3 évre/. A letartóztatások folytatódnak, elég a marosvásárhelyi Cseresznyés Pálra gondolni, aki előzetes letartóztatásban van. A jogsérelem etnikai jellegű: magyar és cigány embereket sújtott az igazságszolgáltatás. Két évvel ezelőtt már aláírásgyűjtést kezdtek érdekükben, összegyűlt 16 ezer aláírás. Nyílt levelet írt - Tőkés László püspök kezdeményezésére - 1991. aug. 30-án valamennyi magyar történelmi egyházfő Iliescu elnökhöz. Választ nem kaptak. Most az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újból aláírásgyűjtést kezdeményez, egyúttal törvényes keretek közötti polgári engedetlenségi mozgalmat hirdet meg. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26., Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1992. július 1.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ jún. 20-án kiadott közleményében csatlakozott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezletének jún. 11-én közreadott nyilatkozatához, amely tiltakozott a tanügyi törvény tervezete és a romániai magyarságot sújtó jogsérelmek ellen. Az EMK folytatja aláírásgyűjtését a marosvásárhelyi és környéki igazságtalanul elítéltek kiszabadítása érdekében. - Az EMK felhívással fordul valamennyi RMDSZ-szervezethez a második világháború erdélyi magyar áldozatainak számbavétele és emlékük megfelelő ápolása ügyében. Javasolják, hogy készítsenek külön névjegyzéket a hősi halottakról, a deportáltakról, a hadifogságot szenvedettekről, végül a még életben maradottakról, feltüntetve, rászorulnak-e anyagi támogatásra. - Az 1992. januári népszámlálás eddig közreadott adatai nem tekinthetők hitelesnek, ezért elodázhatatlan a magyarság hiteles számbavétele. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. július 25.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

1992. augusztus 8.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Csomakőrösön aug. 8-án tartott összejövetelén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melynek értelmében Király Károlyt jelölik szenátornak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1992. szeptember 24.

Katona Ádám hangsúlyozta, hogy nem szakad szét az RMDSZ. Szerinte az RMDSZ vezetésének van kormánypárti és ellenzéki szárnya. Az RMDSZ ellenzéki szárnyában két csoportosulás van, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Szabadelvű Kör. /Új Magyarország (Bukarest), szept. 24./

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1992. november 10.

A háromszéki RMDSZ választmánya tisztújító értekezletén az Erdélyi Magyar Kezdeményezés háromszéki csoportjának jelöltjét, Király Károlyt választották meg a háromszéki RMDSZ elnökének. A tisztújító közgyűlésen részt vett Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1992. november 14.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform nov. 14-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, létrehozta Intéző Bizottságát a sürgős teendők számbavételére. Korszakos jelentőségűnek tartják a belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1992. december 23.

Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./

1993. február 3.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozatában leszögezte: elfogadja az RMDSZ III. kongresszusának határozatait, ugyanakkor két kérdésben kinyilvánítja különvéleményét. A platform nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSZ programja, ehelyett a nemzetközi gyakorlatban általánossá vált, és a Kolozsvári Nyilatkozatban is szereplő nemzeti közösség megnevezés használatát szorgalmazzák. Az RMDSZ most elfogadott programjából hiányzik a területi autonómia követelése. A helyette elfogadott regionális önigazgatás fogalmilag nem azonos a területi autonómiával. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1993. február 19.

A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./

1993. március 4.

Gyergyószentmiklóson megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára ügyvezető elnökké választották Takács Csaba képviselőt, aki hamarosan lemond képviselői mandátumáról, hogy minden idejét új tisztségének ellátására szánja. A Takács által ajánlott ügyvivői testület nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Az RMDSZ-en belül platformok, frakciók jöttek létre, a liberális /Szabadelvű Kör/, a keresztény-nemzeti /Bethlen Gábor Kör/, a nemzeti-konzervatív /Széchenyi Kör/, az ifjúsági /MISZSZ/, de a legszámosabbak a függetlenek, akik nem határoztak meg részletesebb irányt. Egy-egy frakció egy-egy tagja nyilatkozott. Függetlenek - Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke alakította meg. Amikor alakultak a platformok, Varga Gábor felírta egy papírra: ő az RMDSZ tagja, független ember. Ezt aláírta még 54 ember. Nem biztos, hogy mindegyikkel egyetért. Varga Gábor korainak érzi a platformok alakítását mostani a feszült politikai helyzetben. Borbély Imre - Bethlen Gábor-frakció, "melynek központi gondolata a nemzetépítés, az erdélyi autonómiák valóra váltása". Méder Zsolt - Széchenyi-frakció- jelentős hányadukat az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teszi ki. Magyari Nándor László - Szabadelvű frakció: bíznak a Kerekasztal szerepében. Füstös Makár István - MISZSZ: konstruktív ellenzékiek maradnak. /Dénes László, Simon Judit: Gyergyószentmiklóson félmunkát végeztek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. március 30.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozott az ellen, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyék élére román prefektusokat neveztek ki. Felhívta a külföldi közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány az államapparátusban "a magyar nemzeti közösség rovására etnikai diszkriminációt érvényesít." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a szolidaritás kifejezésére polgári engedetlenségre szólított fel, egyúttal kérte, hogy aláírásgyűjtéssel támogassák "másik súlyos jogsérelmünknek orvoslása érdekében" az igazságtalanul elítélt magyarok kiszabadításáért indított akciót. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

1993. április 14.

Az RMDSZ platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés kezdettől síkraszállt az 1989. decemberi események miatt bebörtönzött zetelaki és oroszhegyi magyarok ügyében. Nem sok esély van az ítélet megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közbenjárására Buchwald Péter RMDSZ-szenátornak sikerült kieszközölni egy rendkívüli látogatást szamosújvári börtönben. Az elítéltek családtagjaival együtt felkeresték a börtönben Ambrus Pál, Nagy István, Nagy Imre s Vass Kiss Előd oroszhegyi bebörtönzötteket Buchwald Péter, Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője és Dénes László nagyváradi újságíró. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nem feledkezik meg Boldizsár Ferenc, Illyés István és Karsai László zetelaki elítéltekről sem, akik másik börtönben vannak. /Látogatóban a szamosújvári börtönben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

1993. április 16.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./

1993. május 25.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./

1993. július 3.

Az RMDSZ egyik platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatában kérte az egyházi javak visszaszolgáltatását és javasolni fogja, hogy az SZKT-n az alkotmány nemzetállamra vonatkozó meghatározásának módosítását. /A soros EMK-nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. augusztus 11.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. szeptember 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.

1993. szeptember 26.

Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./

1993. október 7.

Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1993. október 9.

Tőkés László Aradi mementó címen /okt. 6-i keltezéssel/ összefoglalta nézeteit. Okt. 6-a az önvizsgálat napja is egyben. A román nacionál-kommunista hatalom három éve elzárkózik attól, hogy szóba álljon a kisebbségi magyarság legitim képviselőivel, ehelyett az amerikai PER közreműködésével nem hivatalos tárgyalások folytak a rezsim és az RMDSZ önjelölt képviselői között. Az SZKT elítélte a mandátum nélkül tárgyaló RMDSZ-politikusokat, megállapítván, hogy jelentős károkat okoztak, politikai hiba elkövetésével vádolta őket. Ennek ellenére az RMDSZ képviselőházi frakciója újból vezetőjévé, illetve vezető-helyettessé választotta Tokay Györgyöt, illetve Borbély Lászlót. Ezzel "legitimálta a különutas tárgyalásokat, azt a hamis képet kialakítva, hogy az RMDSZ tárgyalóképes mérsékeltekre és a dialógustól elzárkózó radikálisokra" oszlana. Következésképpen a PER-folyamat elérte célját. A hatalomnak a PER közreműködésével sikerült megosztania az RMDSZ-t. Most a Neptunon tárgyaló három RMDSZ-képviselőn a sor, hogy érvényesítsék az SZKT konzekvenciáit. /Tőkés László: Aradi mementó Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ Az elmúlt napokban hasonló hangú állásfoglalást tett közzé az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is. /(cseke): Új formákat ölt a Neptun-ügy. = Magyar Nemzet, okt. 8./

1993. október 9.

Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ zavarba ejtőnek tartja - az Adevarul cikkírójához hasonlóan - azt, hogy az SZKT ülésén a radikális Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a Szabadelvű Kör összefogott az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel /vagyis Katona Ádám irányzatával/. Bíró Béla a Neptun-üggyel kapcsolatban mindenkit elítélt, az egész vitát egyszerűen pozícióharcnak nevezte. Sietett pálcát törni mindenki felett: "épp legjelentősebb személyiségeink vannak híjával a valódi demokrata legfontosabb erényének, a toleranciának. Itt /csaknem/ mindenki önmaga számára követel toleranciát, saját igazságának érvényesülésében látja az igazságosságot..."és "elvárnánk, hogy az általunk antidemokratáknak tartott románok tőlünk tanuljanak demokráciát." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Bent vagyunk? = Beszélő, okt. 9./

1993. november 3.

Katona Ádám, az RMDSZ egyik platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője nyílt levelet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz, a pártok vezetőihez. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára. Az utódállamok magyarsága nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarsága etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmeinek orvoslásának képviseletét a nemzetközi fórumokon. Az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét. Az összmagyar társadalom számára nemzetépítő programra van szükség. /Összefogási felhívás Erdélyből. = Új Magyarország, nov. 3, Népszabadság, nov. 3., teljes szövege: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-206




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998