udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Felsõ-haromszeki Szervezete

2002. június 20.

A prefektúra "zászlóbizottsága" helyszínelt Sepsiszentgyörgyön, a városházán, majd 50-50 millió (a legmagasabb) büntetést szabott ki a polgármesternek a városkupoláról hiányzó nemzeti zászló, meg a városháza által használt kétnyelvű fejléces papírokért, továbbá Albert Álmos házának kerítésére is kifüggesztették az összesen 100 milliós büntetésről szóló jegyzőkönyvet, a prefektúrán megjelent még két zászló, viszont lekerült a megyei tanács tetejéről a lobogó. Jún. 18-án az alsó- és felsőháromszéki RMDSZ szervezetek operatív tanácsa újabb kéznyújtásnak is értékelhető nyilatkozatot adott ki. Eszerint a Kovászna megyében kialakult helyzetért nem az RMDSZ a felelős, majd felsorolta a legutóbbi parlamenti választások óta a kormánypárt Kovászna megyei vezetőinek konfliktusgerjesztő cselekedeteit, amelyek lehetetlenné tették a két párt közötti megyei egyezmény aláírását. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a megyei tanács elnöke gondoskodnak a román nemzeti lobogók visszaállításáról a két intézményen. A nyilatkozatban felszólították az SZDP Kovászna megyei szervezetét, gondoskodjanak arról, hogy a prefektúrára, valamint a decentralizált intézményekre felkerüljenek a kétnyelvű táblák, álljanak el a megyecímer módosítási szándékától, valamint, a prefektúra állítsa le az Albert Álmos polgármester ellen indított törvénytelen eljárást. /Éltes Enikő: Visszakerülnek a zászlók, ha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2004. szeptember 8.

 Közleményben válaszolt a négy széki székely tanács elnöke a sajtóban megjelent felhívásra, amelyben az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek felkérik a megyei tanácsot, írja ki az autonómiáról szóló népszavazást. ,,A Sepsiszéki, a Kézdiszéki, az Orbaiszéki, valamint a Miklósvár-Bardocszéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezete felkérte a megyei tanácsot, tűzze napirendre és hozzon döntést a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához elengedhetetlenül szükséges népszavazás kiírásáról” – áll a közleményben. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök közleményben arról értesítették a két területi RMDSZ-szervezetet, hogy nem vesznek részt a Háromszéki Képviselők Tanácsának mai ülésén. Mint fogalmaznak: ,,a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szerveződés, hanem olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Mint ilyen nem vesz, nem vehet részt semmilyen (elő)választáson. Ezért képviselőinek sem tiszte az erre vonatkozó politikai egyeztetéseken, megbeszéléseken való részvétel.” /(Dánél): Sürgősen kell cselekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2004. november 10.

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. október 7.

Kézdivásárhely október 6-án a Gábor Áron téren az ágyúöntő hős szobránál alig harmincfős tömeg – zömében önkormányzati képviselők, tanárok és nyugdíjasok – gyertyával a kézben emlékeztek. A kézdivásárhelyi és felső-háromszéki RMDSZ által szervezett rendezvényen az RMDSZ-es tisztségviselők megkoszorúzták Gábor Áron szobrát, a résztvevők pedig gyertyáikat a szobor márványtalapzatán elhelyezett fakeretre helyezték. /Iochom István: A Magyar Golgota napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2007. december 1.

Frunda György helyett Winkler Gyula megy az Európai Parlamentbe. A szenátor azért lépett vissza, mert úgy döntött: előnyösebb, ha az Európa Tanácsban folytatja tevékenységét, ahol hamarosan felajánlják neki a jogi bizottság elnöki tisztségét. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: elemezni fogják az EP-választásokon elért eredményeket, azon területi szervezetek vezetőitől, ahol az RMDSZ gyengén szerepelt, elvárják, hogy mondjanak le vezető tisztségükről. Az udvarhelyszéki szervezet Verestóy Attilával az élen máris eleget tett a felszólításnak. Ami pedig a Toró-ügyet illeti: a képviselőtől azért válnának meg, mert valótlanságot állított – hangoztatták az RMDSZ vezetői. Győzelemnek tekinti az RMDSZ az EP választásokon elért eredményeket, ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság többsége továbbra is bízik a szövetségben – jelentette ki kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla. Arra a kérdésre, miszerint folytatják-e a tárgyalásokat az ellenzékkel, Markó úgy vélekedett: jó volna tudni, hogy mégis kivel kell leülni ahhoz, hogy a tárgyalás eredményes legyen. Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy esetleg a Fidesszel? Ki a legmegfelelőbb, legszavahihetőbb partner? – tette fel a kérdést Markó. Befejeződött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülése. A SZÁT javasolja az alsó-háromszéki és felső-háromszéki szervezet elnökeinek is, hogy mondjanak le tisztségükről. /Nagy-Hintós Diana: Frunda György helyett Winkler Gyula megy az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. december 3.

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 5.

December 6-án dönti el az RMDSZ alsó-, illetve felső-háromszéki területi szervezete, tartanak-e tisztújítást. Megszívleli ugyan, de nem siet eleget tenni az európai parlamenti választásokon gyengén szereplő két háromszéki területi RMDSZ-szervezet annak a felszólításnak, hogy tartsanak tisztújítást. /Cs. P. T., I. J. : „Lázadozva” tisztújítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2007. december 12.

Nem tartja helyesnek Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy egyes háromszéki RMDSZ-vezetők másban próbálják keresni a hibát, és nem önkritikát gyakorolnak. „Az RMDSZ-ben sem erkölcsileg, sem politikailag nem fogadható el, hogy bármilyen elemzést ne az önkritikával kezdjünk. Ilyen szempontból pedig azt látom, hogy egyik-másik háromszéki RMDSZ-vezető is próbálja másban keresni a hibát, és ez nem jó. Ahol nem jól alakultak a választási eredmények, ott meg kell kérdezni a tagságot, mi a véleménye erről, tovább akar-e menni ugyanezzel a vezetőséggel, vagy váltani akar, és meg kell adni a tagságnak a lehetőséget, hogy erről döntsön” – mondta Markó. A múlt héten a Háromszéki Képviselők Tanácsa bizalmat szavazott Albert Álmosnak, aki így az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke marad. A felső-háromszéki szervezet vezetője, Baka Mátyás szintén bizalmi szavazást kért, amelyre 60 napon belül kerül sor. /Mihály László: Markó Béla rosszallása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2008. január 21.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülése után a területi RMDSZ-szervezetek döntenek, hogy állóurnás titkos választásokkal vagy pedig elektoros választásokkal választják ki jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. Ezt várhatóan a január 26-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadja. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte: előválasztások esetén szigorításként előírnák, hogy csupán RMDSZ-tagok indulhassanak a jelöltségért. Ez a korlátozás 2004-ben még nem volt érvényben. A megfelelő módozat kiválasztása különösen Székelyföldön okoz majd fejtörést. „Csakis olyan embereket kell a közösségek élére állítani, akikben megbíznak a közösségek. Erre a legjobb módszer belátásunk szerint a belső választás” – vélte Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök. Borbolyhoz hasonlóan az előválasztások híve Molnár Endre, a Felső-háromszéki területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. Birtalan József, az udvarhelyszéki területi szervezet megbízott elnöke nem látja értelmét a mozgó- vagy állóurnás választásnak. Petres Sándor, a Gyergyó-területi szervezet elnöke olyan jelölőgyűléseket tartatna, amelyben az RMDSZ területi szervezetére a koordináció szerepe hárulna. Kelemen Hunor ügyvezető elnök korábban is ellenezte az előválasztások megtartását. /L. I., Cs. P. T. : Állóurnák vagy elektorok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2008. február 4.

Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2008. szeptember 11.

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2008. december 5.

Először ülnek össze az RMDSZ megújult frakciói december 6-án Marosvásárhelyen, december 8-án pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) Bukarestben kiértékeli a választások eredményét, valamint az új kormánykoalíció témája is napirenden szerepel. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint szervezési és személyi problémák vannak a Kovászna megyei RMDSZ-szervezeteken belül, ennek tulajdonítható az alacsony választási részvétel. Az elöljáró rámutatott, négy éve 70 ezren voksoltak a szövetség jelöltjeire, míg most csak 35 ezer szavazatot kaptak. Antal Árpád megoldásként azt javasolta, hogy szüntessék meg a két háromszéki területi RMDSZ-szervezetet, mivel ilyen kicsi megyében elég egyetlen szervezet is, és az új Kovászna megyei RMDSZ-szervezet élére Tamás Sándor megyei tanácselnököt nevezzék ki. Tamás Sándor volt az, aki korábban a két területi szervezet létrehozását szorgalmazta, ezért nem támogatja az egységes megyei szervezet megalakítását. Ezzel ellentétben Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke támogatja a két szervezet összevonását. /B. S., K. Zs. : Háromszéki egyesülés-terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2009. január 21.

Mind gyakrabban merül fel az RMDSZ két területi szervezetének egyesítése: elsősorban az alsó-háromszékiek szeretnék beszippantani az annak idején különvált felső-háromszékieket. Újrarendeződnek a megyei RMDSZ-es hatalmi viszonyok, az önkormányzati választásokon nyertes fiatalok igyekeznek minél több és fontosabb, döntő pozíciót megszerezni a szervezetben. Nem véletlen, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester állt elő az ötlettel, és az sem, hogy elválaszthatatlan barátját, Tamás Sándort javasolta a megyei elnöki funkcióra. Egy könnyen kézben tartható szervezet, élén a ,,megyei első titkárral”, kényelmes lenne. /Farkas Réka: Szervezetépítés központosítással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke egyetért a megyében működő két területi szervezet egyesítésével. A felső-háromszékiek, Tamás Sándorral az élen, eddig ellenezték az egyetlen megyei szervezet létrehozatalát. A két háromszéki területi szervezet a 90-es évek közepén vált külön, és első ízben 2007 decemberében, a kudarcos EP-választási szereplés után vetette fel az RMDSZ csúcsvezetése az újraegyesítést. /Farkas Réka: Egy jobb, mint kettő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2009. február 3.

Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2009. június 4.

A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ csíki területi szervezete. A csíki politikusok levélben kérték a gyergyói, udvarhelyszéki, alsó- és felső-háromszéki, valamint a Maros megyei RMDSZ- szervezeteket, hogy csatlakozzanak a csíkiak kezdeményezéséhez. /Kemenes Szidónia: Folytatódik az aláírásgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2009. július 7.

Szakembereket toboroz a Kovászna megyei közintézmények élére a felsőháromszéki RMDSZ – jelentette be Albert Álmos területi elnök. Elmondta, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, jobban tudja érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Úgy vélte, valószínű, hogy az államelnök-választások után feloszlik a jelenlegi kormánykoalíció, ezért a szövetség készül a kormányzásra. Biztosítani fogják, hogy minden szakterületen legyen felkészült, és az igazgatói, vagy más vezető beosztást vállaló szakemberük. Albert Álmos utalt arra, hogy a több mint 70 százalékban magyarok lakta Háromszéken csupán az intézményvezetők 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Jelenleg az új kormány intézkedései nyomán a 39 Kovászna megyei közintézmény közül csak hatnak az élén maradt magyar igazgató. /Bíró Blanka: Kormányzásra készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2009. július 8.

Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki szervezetének elnöke szerint fontos lenne, ha a két területi szervezet – a felsőháromszéki és az alsóháromszéki – egyesülne, és ezen szervezet keretében létrejönne négy kisebb széki fiók. /Egyesülhetnek az RMDSZ háromszéki szervezetei. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2009. szeptember 18.

Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2009. november 18.

Egyetlen pályázó, Tamás Sándor megyeitanács-elnök jelentkezett az RMDSZ Kovászna megyei elnöki tisztségére. A küldöttgyűlést november 18-án tartják. A két területi szervezet egyesítéséből létrehozott új megyei szervezet további vezetőségét majd a Háromszéki Képviselők Tanácsa választja meg. /Farkas Réka: Tamás Sándor lesz a megyei RMDSZ-elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998