udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Felsõoktatasi Tanacs

1994. május 11.

Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

1997. március 17.

Márc. 20-án Béres András oktatásügyi államtitkárral együtt Markó Béla szövetségi elnök részt vett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsának megbeszélésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./

1998. május 25.

Az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat telepítési tervezetéről olvashatunk, amelyet Jenei Dezső nyugalmazott műegyetemi tanár az RMDSZ által létrehozott Felsőoktatási Tanács 1998. április 6-i ülésére állított össze. A tervezet 20.000 diákkal számol, akik a Kolozsváron létesítendő társadalomtudományi, képzőművészeti, zenei, műszaki, mező- és kertgazdasági mérnöki, állatorvosi és állattenyésztési szakokon, illetve a Marosvásárhelyen létesítendő orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, nővérképző, színművészeti szakokon tanulnának. Jenei szerint "az egyetemnek minimális épületszükségletét sem lehet biztosítani akár társadalmunk, akár történelmi egyházaink birtokában levő épületekben", ezért az egyetlen járható út az építkezés, mely a tervezet alapján 50 millió dollárba kerülne. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1998. május folyamán

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

1998. június 5.

A Kolozs megyei RMDSZ máj. 30-i ülésén született határozatnak megfelelően az RMDSZ benyújtja az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy kiváló anyagként szolgál ehhez Jenei Dezső tervezete. Ezt vitte magával Bukarestbe és ezt tette az RMDSZ parlamenti csoportja elé, hogy egyeztessenek, melyik csoport nyújtsa be a tervezetet. Ez a tervezet átfogó, de mielőtt benyújtják, a felsőoktatási tanácsnak kell azt megvitatni jún. 11-én. Ezután nyújtják be az egyetemalapítási törvénytervezetet a parlamentben. Kötő József reméli, ha a törvénytervezet megszületik, Marga miniszter nem fog ellene cselekedni. Az újságíró kérésére Kötő kitért a tanítóképzőkre is: az új törvény értelmében főiskolákká válnak. A tanítóképzők jún. 15-ig választhatnak, melyik egyetemnek kívánnak kihelyezett főiskolai karává válni. A Sulyok István Református Tanárképző Főiskola megindította akkreditációs kérelmét, a többi magyar tanítóképző a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatává kíván válni. Az 1998-as tanév még a régi formában indul, egy év van tehát, hogy eldöntsék, hol induljanak tanítóképző főiskolák. /Zsehránszky István: Nem egyértelmű örömünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1998. június 11.

Jún. 11-én Kolozsváron ülést tartott az RMDSZ egyetemi szakemberekből álló Felsőoktatási Tanácsa. A tanácskozáson az önálló állami magyar egyetem létesítésével összefüggő kérdésekről folytattak eszmecserét, különös tekintettel a június 15-ig a parlamenthez beterjesztendő vonatkozó törvényjavaslatra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. -1283. sz./

1998. június 12.

Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa, hogy ajánlásokat tegyen a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásához szükséges törvénytervezetre. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban beszámolt az üléséről. A jelenlevő szakemberek megtették az ajánlásokat a minőségi oktatást szavatoló egyetemi struktúrára, de a törvénytervezet ezutáni sorsáról "a politikai vezetés dönt majd", mondta Kötő József. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy az ülésen kialakult az a nézőpont, hogy a törvénytervezet elfogadásának folyamata "párhuzamosan kell hogy haladjon az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadásával". A tegnap megfogalmazott tanácsi felsőoktatási javaslatok "mintegy szintézisei a már létező három törvénytervezetnek" és minden bizonnyal "előre fogják lendíteni az ügyet" ? vélte Kötő. A június 10-i koalíciós tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban pozitívum, hogy "először jelent meg hivatalos dokumentumban is megfogalmazva az önálló magyar egyetemhez való jogunknak az elismerése", állapította meg Kötő József. Kételkedésének is hangot adott az állásfoglalásban foglaltak megvalósítását illetően. "Ha viszont valóban betartják az ígéreteket, akkor ez nagyon jelentős előrelépés lehet kisebbségi létünk problémáinak megoldásában."- jelentette ki, de hozzátette: amennyiben nem valósul meg az ígéret, akkor az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia a koalíció rendszerét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12.

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1998. szeptember 2.

Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. február 5.

Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./

1999. július 16.

Júl. 16-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa. A megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István, az ügyvezető elnökség oktatási alelnöke és Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is részt vett. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy a felsőfokú oktatás tanerőinek sürgősen elemezniük kell a tanügyi törvény adta új lehetőségeket, és meg kell állapítaniuk a cselekvési prioritásokat. Az RMDSZ vezetőségének illetékesei külön is tárgyalni fognak a kolozsvári, a marosvásárhelyi és más városbeli felsőoktatási intézmények tanáraival, hogy megállapítsák a magyar nyelvű oktatás kibővítési lehetőségeit. Elsősorban azokra a területekre kell gondolni, ahol eddig nem volt magyar nyelvű oktatás, mint a műszaki, közgazdasági és más szakterületeken, ugyanakkor fel kell mérni a tankönyvekben, előadásokban mutatkozó hiányt. Markó Béla a kolozsvári MKT álláspontjáról elmondta, ő sem elégedett a törvénnyel, de mindenképpen előrelépést jelent az 1995-ös tanügyi törvényhez képest. "A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSZ csúcsvezetőségével szembeni ellenérzését jelenti." - állapította meg. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

1999. július 19.

Partiumi keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon - jelentette be Tőkés László püspök júl. 16-án, Nagyváradon megtartott sajtóértekezletén. A Partium Egyetemet a romániai református egyház fogja finanszírozni. A Partium Egyetem ökumenikus jellegű lesz. A többi egyház elvetette, hogy pénzügyi támogatást adjon. Évi 20-30 millió forintot remélnek a magyar kormánytól. Ugyanakkor tényleges támogatást kapnak majd a magyarországi, a svájci, a német és más országokbeli református egyházaktól - tájékoztatott Tőkés László. Az ősztől egyelőre 600 diákkal induló nagyváradi magyar tannyelvű egyetemnek a bejegyzés előtt álló Pro Universitate Alapítvány lesz a gazdája, székhelyéül pedig a Sulyok István Református Főiskola épülete szolgál. A főiskola, az ősztől induló egyetem hittanárképző karaként működik tovább. A partiumi magyar egyetemnek emellett közgazdasági fakultása, szociális gondozókat képző kara, zenei és idegen nyelv fakultása, valamint tanítóképző kollégiuma lesz. Tőkés László szerint az egyetem magába olvasztja a nagyváradi újságíróképző kollégiumot is. /Õsztől magyar egyetem indul Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., Magyar egyetem indul Nagyváradon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Az RMDSZ-en belül 1996-ban egy 11 tagú felsőoktatási tanács alakult. A szövetség oktatási alelnöke Béres András volt, aki nyilatkozatot fogalmazott meg arról, mit tartanak sürgősnek, fontosnak a magyar felsőoktatás fejlesztésében. Akkor három pontban foglalta össze a tennivalókat: 1. általános fejlesztés, melyben a Bolyai Egyetem elsőbbséget élvez; 2. a Sulyok István Főiskola önálló magyar egyetemmé fejlesztése; 3. a Székelyföldön lévő felsőoktatási intézmények összefogása egy egyetemen belül. - Tőkés László püspök elmondta, ha az állami magyar egyetem létrehozása nem lehetséges, akkor egyházi keretek között kell majd megvalósítani a magyar felsőoktatást. "Az igazi megoldás az egyházak bevonásával egy Erdélyi Magyar Keresztény Tudományegyetem létrehozása lenne. Ennek támogatására mozgósíthatnánk a világ magyarságát" - mondta Tőkés László. Tervek szerint ősztől már meg is kezdheti munkáját az egyetem. /Partiumi Keresztyén Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1999. december 2.

Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2000. április 12.

A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozásáról rendelkező, kompromisszumként született kormányhatározat jogi akadályai megszűntek. Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy a kormánybizottság kidolgozott egy jelentést az önálló magyar egyetem kapcsán. Közben jóváhagyták a Petőfi-Schiller-tervezetet és elkészült az erre vonatkozó jelentés is. Az alapelv a komplementaritás volt, olyan szakok létrehozása, amelyeken nincs pillanatnyilag magyar nyelvű oktatás: jog, közgazdaság, műszaki tudományok és mezőgazdaság. Elképzelés szerint a multikulturális egyetem Kolozsvár központú, de többpillérű lenne. Kolozsváron jogi, közgazdasági és műszaki fakultás működne, Marosvásárhelyen az élelmiszeripari és kertészeti, a műszaki tudományok közül pedig informatika, mekatronika, pszichológia. Ehhez kapcsolódna a nagyszebeni részleg. Ezeknek a tervezett képzéseknek kidolgozták a tantervét, az akkreditációs feltételeknek megfelelően felmérték az oktatói személyzetet, kiszámították az infrastruktúrához szükséges anyagi kereteket. A kormány asztalán lévő tervezet gyakorlatilag az akkreditációs szint biztosításáról gondoskodott. - Jelenleg már három alternatíva van. Az első a Babes-Bolyai tagozatainak megteremtése. Az utóbbi időben erőteljesen fejlődtek a magyar oktatói vonalak: 39 képzési forma létezik, ezeken több ezer diák tanulhat anyanyelvén. Létrejött a paritásos bizottság is, amely a magyar tagozat döntési joga terén jelent előrelépést. Második alternatíva az időközben létrejött magánegyetem, amely oktatási formáinak véglegesítésén most dolgozik a kuratórium. Harmadik pedig a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem-kínálat. A Felsőoktatási Tanács kompetens a hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozásában. Az RMDSZ Oktatási Főosztálya meg is kezdte a konzultációt a szakmai testületekkel. /Gál Mária: Kell-e nekünk a Petőfi-Schiller-egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2000. szeptember 23.

Szept. 22-én ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, napirendjén szerepelt az alapítványi magánegyetem, a román állami keretekben zajló magyar felsőoktatás, valamint a magyar kormány támogatási rendszere. A résztvevők leszögezték: minden döntés és intézkedés annak a folyamatnak a része, amely végső soron az önálló állami magyar egyetemhez fog vezetni. A tanácskozásról Nagy F. István oktatásügyi alelnök adott tájékoztatást. Megpróbálták felmérni azt a segítséget, amelyet a civil szféra és a politikum biztosíthat a felekezetközi alapítványi egyetem optimális beindításához. A másik kérdéskör a Babes-Bolyai Tudományegyetem új chartájának elfogadásával kialakult helyzet elemzése volt. Az új charta nem fogalmazta meg maradéktalanul az igényeket, de a lehetőséget optimálisan ki kell használni. "Elértük azt, hogy már hatezren tanulnak magyarul, létrejött két új magyar kar - a háromszor 25 fős jog, illetve közgazdaságtan" - mondta Nagy F. István. A tanácskozáson részt vett a magyar oktatási minisztérium részéről Ríz Ádám, aki beszámolt a magyar állami támogatásban eszközölt változtatásokról és meghallgatta az elhangzott igényeket. - A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem kérdése nem került szóba. Nagy F. István azonban úgy véli: ez is egyike a cél felé vezető utaknak. Szerinte egy olyan állami finanszírozású tudományegyetem ellen, amely magyar többségű szenátussal rendelkezik, amelyen az egyetemi autonómia értelmében a döntési jog a német fél figyelembevételével a magyar részre tartozik, nem hozható fel szakmai ellenérv. Politikai ellenérv annál inkább. Kérdés ugyanis, hogy ezt az egyetemet a többségi politikai akarat minek szánta. /Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. Lépésről lépésre az önálló magyar egyetem felé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. március 2.

Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. október 19.

Okt. 17-én rendkívüli ülését tartotta a Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke tájékoztatott a romániai magyar felsőfokú oktatás rekrutációs bázisának alakulásáról a 2001-2002-es tanévben. Nagy F. István elmondta, téves adatok jelennek meg, többek között az, hogy tavaly hétezer magyar fiatal felvételizett román nyelvű magánegyetemre, holott az elmúlt négy évben az érettségizők száma nem haladta meg az évi ötezer ötszázat. Sokan Magyarországon tanulnak, tehát nem maradhat hétezer "tartalék". Megvitatták a felsőoktatási törvénytervezetet, ehhez kidolgoztak módosító javaslatokat. Ez a tervezet erős visszalépés az elmúlt évek gyakorlatához képest, gyakorlatilag teljesen elhallgatja a kisebbségek nyelvén történő oktatást. /Balázsi-Pál Előd: A felsőoktatási törvényről tárgyalt az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2002. december 9.

Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2003. január 24.

Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2003. június 12.

Erdélyi látogatását megelőzően Szabados Tamás, a Magyar Oktatási Minisztérium új politikai államtitkára exkluzív interjút adott. Jún. 11-én Kolozsváron találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tisztségviselőivel, rektor-helyettesekkel és tanszékvezetőkkel, valamint fiatal egyetemi oktatókkal, kutatókkal, majd látogatást tett az RMDSZ ügyvezető elnökségénél. 12-én Szamosújváron meglátogatja a Téka Alapítványt és a helybeli iskolát, majd Kolozsváron a Báthory István Líceumban magyar iskolaigazgatókkal folytat eszmecserét. Marosvásárhelyen megtekinti a Stúdium Alapítvány által, az Apáczai Közalapítvány támogatásával épített tanári lakásokat és könyvtárat, majd a marosvásárhelyi állami felsőoktatás magyar képviselőivel találkozik, este pedig Markó Béla RMDSZ elnökkel. Jún. 13-án látogatást tesz Margittán. Szabados Tamás elmondta, hogy friss államtitkárként a helyszínen akar tájékozódni a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, illetve közoktatás helyzetéről. Az államtitkár magánemberként harminc éve jár Erdélybe. A Sapientia Egyetem jövőjét illetően a hangsúlyt nem a kiszélesítésére, egyre több szaknak az indítására helyeznénk, hanem a minőség biztosítására, hogy az akkreditáció folyamata minél zökkenőmentesebb legyen, szögezte le. "Tudomásul kell venni, hogy a támogatási pénzeket nem lehet növelni a végtelenségig." Szabados Tamás reméli, sikerül kiszélesíteni a Julianus Testvériskola Programban résztvevők körét. Minden terület esetében bevonják - már a döntés-előkészítés fázisában - a határon túli érdekképviseleti, szakmai szervezeteket. Folyamatosan működik az Ösztöndíjtanács, az Oktatási Tanács, a Határon Túli Tankönyv és Taneszköz Tanács, és most van megalakulóban a Határon Túli Felsőoktatási Tanács is, melynek mind a négy nagy régióban lennének regionális tanácsai. A hatékonyság érdekében fontos szempont még az oktatási támogatások összehangolása a különböző források - Oktatási Minisztérium, Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Határon túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyar Tudományos Akadémia stb. - között. Ennek érdekében május 7-én már megtörtént az első egyeztetés, ezt folytatják mind vezetői, mind szakértői szinten. /(Guther M. Ilona): Elsődleges a minőségi oktatás biztosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2003. szeptember 5.

Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2003. október 13.

Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998