udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Gyergyoszentmiklosi Szervezet

1994. május 24.

A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya állásfoglalásában védelmébe veszi Tőkés László püspököt és elmarasztalja elsősorban a Népszabadságban cikkező publicisták azon próbálkozásait, hogy leválasszák az erdélyi magyarságot az RMDSZ-től és az RMDSZ-t Tőkés Lászlótól. Az Állásfoglalás Szász János Tőkés-ellenes írásait méltánytalannak tartja. Szász János elgondolkozhatna arról, hogy aligha a mai Adynk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. június 7.

Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24.

1997. január 3.

1996. dec. 30-án Csíkszeredában ünnepélyesen beiktatták hivatalába Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek természetszerűleg le kell mondania gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségéről. Az így megüresedett polgármesteri székért új választásokat kell kiírni. Ezért a Gyergyószentmiklós városi RMDSZ Választmánya január 3-án összeült, hogy kidolgozza jelöltállítási rendszerét a polgármester-választásra. Minthogy előreláthatólag többen is megpályázzák a jelöltséget, a városi RMDSZ-nek szándékában áll új előválasztásokat szervezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. január 9.

A Dézsi Zoltán prefektusi kinevezésével megürült gyergyószentmiklósi városvezetői tisztség betöltésére a jelölteket Gyergyószentmiklós Városi RMDSZ-szervezete előválasztások útján kívánja kiválasztani. Ennek érdekében a városi szervezet felhívással fordult Gyergyószentmiklós lakosaihoz, a városban működő szervezetekhez, amelyben közli az előválasztásokon indulni kívánó jelöltekkel szemben támasztott követelményeket. Ezek: gyergyószentmiklósi állandó lakhely az utóbbi 10 évben, minimum egyéves RMDSZ-tagság (1996-os) és 200 támogató aláírás gyergyószentmiklósi polgárok részéről. A pályázatokat január 15-ig az RMDSZ Szabadság téri székházában lehet beadni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./

1997. február 15.

A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ választmánya febr. 17-i ülésén eldöntötte, hogy a szervezet jelöltjét a március közepén esedékes polgármester-választásra előválasztások útján jelöli ki. Ugyanezen az ülésen kidolgozták az előválasztások ütemtervét is. A két jelölt: Páll Árpád ideiglenes polgármester és Romfeld János tanácsos, jelenlegi alpolgármester. A mozgóurnás előválasztás február 21-23. között lesz, majd február 24-26-án a RMDSZ városi székházában felállított urnákban adhatják le voksukat azok, akiknek 21-23-án nem sikerült szavazniuk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./

2000. január 8.

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. július 13.

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

2001. január 26.

Rokaly József történelemtanár, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke a vele készült interjúban kifejtette, azért vállalta el, mert nem értett egyet azzal, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása példaértékű. Nem értett egyet azzal, hogy az RMDSZ hatodik kongresszusán a jelenlévők kétharmada elfogadta ezt az állapotot. Figyelmeztető jel, hogy az RMDSZ fizető tagságának száma lényegesen csökkent Gyergyószentmiklóson, s ezen változtatni kell. /Gál Éva Emese: Nem maradhatunk meg a beolvadási jogok szintjén. Beszélgetés Rokaly József történelemtanárral, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ újonnan megválasztott elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. január 27.

Rokaly József, a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet nemrég megválasztott elnöke kifejtette, hogy a város magyarságának kettészakadását több tényező okozza. Az RMDSZ felettes szerveinek legalább annyi köze van ehhez, mint a városi RMDSZ választmányának. A kiábrándultság, a függetlenedés, majd a román pártokba történő belépés mind a távolodás mérföldkövei. Úgy mondják, hogy a városban mintegy 5000 ember hagyta ott az RMDSZ-t, jelenleg 2500-as létszámú városi szervezet. Sokan támadják Tőkés Lászlót, Rokaly nem ért egyet a támadókkal. /Bajna György: Támogató ellenzékiségben az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2003. szeptember 20.

Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2003. november 7.

A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmányának újabb négy tagja adja be lemondását, így az eredetileg 15 tagú testület rövidesen csupán 9 tagot számlál. Ez működésképtelenné teheti a választmányt. A lemondást azzal indokolták, hogy az RMDSZ nem foglalt állást a Székely Nemzeti Tanáccsal kapcsolatosan, és kifogásolták Farkas Zoltán elnök vezetési stílusát is. Farkas Zoltán új elnök drasztikus ülésvezetést vezetett be, senki nem mer véleményt nyilvánítani.A gyergyói szervezetből való kilépések sorozata szeptember elején kezdődött el Rokaly József visszavonulásával, aki lemondott városi RMDSZ-elnöki tisztségéről (Rokaly azóta a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke). /Gergely Edit: Elfogy a gyergyói választmány? = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

2007. január 9.

Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2007. szeptember 8.

Félszáz gyergyószentmiklósi zarándokolt szeptember 9-én a Gac-oldali emlékműhöz, megemlékezve arról a 159 katonáról, akiket 1944. szeptember 7-én lemészároltak. Gyergyószentmiklós védelmére kiképzetlen osztagról van szó, melyet oda kivezényeltek, tagjait a román csapatok agyonlőtték. Az emlékműnél koszorút helyezett el a Loránffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a gyergyószentmiklósi önkormányzat, a városi és területi RMDSZ, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács, a helyi Magyar Polgári Szövetség és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület megbízottja. /Balázs Katalin: Gac-oldali megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2007. október 11.

Gyergyószentmiklóson az utóbbi években a nemzeti múlt fő eseményeiről való megemlékezéseken csak bizonyos személyek kaphattak szót. Garda Dezső elmondta, hogy képviselővé választása után legtöbbször a helyi és a területi RMDSZ szervezetek részéről vagy megtiltották neki az ünnep méltatását, vagy pedig olyan helyzetekbe kényszerítették, amikor beszéde értéke a minimálisra volt csökkentve. furcsának tűnt az idei október 6-i megemlékezés is. Garda bejelentette igényét, hogy a megemlékezésen rövid beszéddel ő is érzékeltethessem a korabeli eseményeket. A válasz határozott NEM volt, és jelezték, hogy csak az egyházak képviselői kapnak szót. Végül azonban Rokaly József ny. történelemtanár mondott beszédet. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Diszkrimináció gyergyói módra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /

2008. március 17.

Megosztottság nélkül, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajlott Gyergyószentmiklóson a szabadságharc megünneplése, mégis kevés volt az ünneplő. A Petőfi-szobornál tartott ünnepségen és koszorúzáson felszólalt Farkas Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A március 16-án tartott ünnepségeken jóval többen voltak jelen, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében dr. Koháry György képzőművészeti kiállítását láthatták. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Maroknyi székely ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2008. április 16.

„Versenytársnak, nem ellenfélnek tekintjük az RMDSZ és más politikai pártok által támogatott, illetve a függetlenként versenybe szálló jelölteket, hiszen két hónap múlva már munkatársként kell felelős döntéseket hozni” – jelentette ki Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke, aki a közeljövőben tárgyalóasztalhoz szeretné hívni az RMDSZ, illetve a független jelöltek kampányfőnökeit. Az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének jelöltlistája a március 30-án szervezett előválasztáson dőlt el. /Jánossy Alíz: Versenytársnak tekintik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2008. július 1.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2008. július 1.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa június 28-án tartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök kritikusan és önkritikusan elemezte az önkormányzati választások eredményeit, kijelentetve, azokban a szervezetekben, amelyek gyengén szerepeltek a júniusi választásokon, meg kell vizsgálni az okokat és tisztújítást kell kiírni. Kovács Péter felszólalásában élesen támadta a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi RMDSZ-t. Szerinte a gyergyószentmiklósi polgármester képtelen volt kihasználni a kormánytámogatásokat, a helyi RMDSZ pedig "nem volt képes vagy nem akart a város érdekében dolgozni". Azt állította, hogy Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányában "több száz önkéntest bevonva sok ezer marosvásárhelyi lakoshoz eljutott", ezzel szemben a városi szervezet "egyedüli eredményeként azt említhetném, hogy a kampány ideje alatt nem tettek keresztbe a polgármesterjelöltnek". Kovács Péter szerint a marosvásárhelyi RMDSZ szervezetek vezetőinek félre kell állniuk, fiatal embereknek kell átadniuk a szervezetet. Dr. Kelemen Atilla visszautasította a vádakat, olyanok oktatják ki arról, hogy mit kell tenni Maros megyében, akik nem ismerik a helyi viszonyokat. Dr. Benedek Imre megyei tanácsos szerint Kovács Péter megosztja a közösséget. Markó Béla azzal a Kovács Péter-féle állásponttal, hogy kuss az idősebbeknek, nem értett egyet, de ezt stílusbéli különbségnek nevezte. /Mózes Edith: Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2008. július 21.

Új elnököt választottak a gyergyószentmiklósi RMDSZ- szervezet élére Barti Tihamér, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója személyében, a július 17-i rendkívüli városi közgyűlésen. /Új gyergyói RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. június 22.

Nagy tömegeket mozgatott meg az a gyergyószentmiklósi lakossági fórum, amelyet a távhőszolgáltatás tisztázása érdekében hívtak össze. A városban nincs meleg víz. A fórumot az RMDSZ helyi szervezete hívta össze. Gyergyószentmiklóson több mint két hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert a felhalmozott gázszámlák miatt a földgázt szolgáltató Hargita Gáz Rt. elzárta a gázcsapot. A vitában Mezei János polgármester a távhő- és melegvíz-szolgáltatás egy magyarországi szakmai befektetőnek való átruházásában látta a fűtésgondok megoldását, Pál Árpád képviselő továbbra is kitartott amellett, hogy pályázati úton kormány- és uniós pénzeket kellene megszereznie az önkormányzatnak, és meg kellene tartania a szolgáltatást a város tulajdonában. /Jánossy Alíz: Továbbra sincs meleg víz Gyergyószentmiklóson és kérdéses a téli fűtés is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2009. július 17.

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998