udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Haromszeki Kepviselõk Tanacsa

2004. január 31.

Állóurnás előválasztásokon döntenek az RMDSZ színeiben induló polgármester- és tanácsjelöltekről az alsó-háromszéki települések túlnyomó többségében – határoztak a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) január 30-án. Eldőlt, hogy Kommandón mozgóurnás voksolás lesz, és öt községben elektoros előválasztást tartanak. /Farkas Réka: Állóurnás előválasztások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2004. szeptember 10.

Szept. 8-i összejövetelén a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozatban véglegesítette az RMDSZ-előválasztások menetrendjét. Az összejövetelre meghívták az SZNT, illetve a MPSZ képviselőit is. A SZNT közleményben jelentette be, hogy „nem politikai szerveződés, hanem egy olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése”, következésképpen nem vesz részt, nem vehet részt semmilyen előválasztáson. A MPSZ elnöke sem volt jelen, az összejövetelen, viszont ott volt a tömörülés egyik képviselője. Az ülésen egyhangú szavazattal megerősítették a megye két területi RMDSZ-szervezete egyeztető tanácsának javaslatát, hogy állóurnás közvetlen előválasztásokon véglegesítsék Háromszék érdekvédelmi szervezeteinek képviselő-, illetve szenátorjelöltjeit. Németh Csaba, Puskás Bálint szenátorok, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők tartottak beszámolót. /(Flóra Gábor): Alsó-Háromszéken állóurnás közvetlen előválasztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2006. január 17.

Félreértés vagy szándékos félrevezetés történt, egyetlen szervezet sem jelölte küldöttnek a Háromszéki Képviselők Tanácsába – pontosított Gazda Zoltán. A múlt héten telefonon kereste meg Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke őt, és felajánlotta, hogy az SZNT és az MPSZ háromszéki szervezetei mint magyar civil szervezetek delegáljanak egy-egy képviselőt a HKT-ba. ,,Elmondtam neki, az SZNT-nek nincs háromszéki szervezete, a négy széki elnök dönthet arról, hogy képviselje-e őket valaki a HKT-ban. Nemes Előd, EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) a szervezet egyik vezetőjét szintén telefonon keresték meg. Túl rövid volt az idő, nem tudtak egyeztetni a tagsággal, ezért nem válaszoltak, és nem küldtek senkit a HKT-ülésre. ,,Az EMI semmiképpen nem válhat az RMDSZ társult szervezetévé, nem lehet tagja a HKT-nak. Szívesen konzultálunk ifjúságot érintő kérdésekben, de nem kívánunk részt venni a szövetség tevékenységében” – szögezte le Nemes Előd. A HKT ülését követően Albert Álmos elmondta, az új szervezetek meghívásával nyitási készségükről akartak tanúbizonyságot tenni, szándékuk volt felhívni a figyelmet, hogy mindenki számára van hely a RMDSZ-ben. ,,Ha nem jönnek, hát nem jönnek” – mondta tömören a területi elnök. /(-kas): Hívták, de nem mennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2007. december 7.

Bizalmat szavazott a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) Albert Álmos területi elnöknek. Az RMDSZ alsó-háromszéki döntéshozó testületét az EP-választások után kialakult viták miatt hívták össze, az elmúlt napokban akadtak, akik kérték Albert Álmos lemondását, de az országos elnökség is megfogalmazta: távozniuk kellene azoknak a vezetőknek, ahol a szervezet alulmaradt Tőkés Lászlóval szemben. Albert Álmos a jelen levő 28 tag közül elnyerte 22 bizalmát, ellene négyen voksoltak, ketten tartózkodtak. /Farkas Réka: Albert Álmos marad az elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2007. december 8.

Nyugodt légkörben zajlott a vita a Háromszéki Képviselők Tanácsának december 7-i ülésén. A legfontosabb napirendi pont az Albert Álmos területi elnök által kért bizalmi szavazás volt. Az elnök félsikernek nevezte az EP-választások háromszéki eredményeit. A november 25-i választásokat az erdélyi magyarság nyerte, az emberek, akik elmentek, az egységre szavaztak – emelte ki Antal Árpád képviselő, aki szerint egy nagy hibát mindenképpen elkövetett az RMDSZ, amikor nem állt az autonómiáról szóló népszavazás mellé. A képviselő kezdeményezte egy székelyföldi politikai csoportosulás létrehozását, amely képviselőkből, szenátorokból, megyei és helyi önkormányzati vezetőkből állna. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint az eredményekért nem a helyi, inkább az országos vezetőket kell elmarasztalni, ugyanakkor bölcs döntésnek nevezte Frunda lecserélését, mert így legalább van esély arra, hogy Brüsszelben ne konfliktusokkal kezdődjék a magyar képviselők működése. Felhívta a figyelmet, hogy hiba volt a kampányban utcára szorítani Tőkés és Orbán nagygyűlését, meglátása szerint Magyarország jövőben esélyes miniszterelnökét vendégül kellett volna látnia, ha nem is az RMDSZ-nek, de legalább a megyei tanácsnak. /Farkas Réka: Ki a felelős? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

2007. december 12.

Nem tartja helyesnek Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy egyes háromszéki RMDSZ-vezetők másban próbálják keresni a hibát, és nem önkritikát gyakorolnak. „Az RMDSZ-ben sem erkölcsileg, sem politikailag nem fogadható el, hogy bármilyen elemzést ne az önkritikával kezdjünk. Ilyen szempontból pedig azt látom, hogy egyik-másik háromszéki RMDSZ-vezető is próbálja másban keresni a hibát, és ez nem jó. Ahol nem jól alakultak a választási eredmények, ott meg kell kérdezni a tagságot, mi a véleménye erről, tovább akar-e menni ugyanezzel a vezetőséggel, vagy váltani akar, és meg kell adni a tagságnak a lehetőséget, hogy erről döntsön” – mondta Markó. A múlt héten a Háromszéki Képviselők Tanácsa bizalmat szavazott Albert Álmosnak, aki így az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke marad. A felső-háromszéki szervezet vezetője, Baka Mátyás szintén bizalmi szavazást kért, amelyre 60 napon belül kerül sor. /Mihály László: Markó Béla rosszallása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2008. március 29.

Az RMDSZ megyei tanácsi listájára felkerülő alsó-háromszéki jelölteket rangsorolta március 28-án a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT). Nem dolgozták még fel annak a közvélemény-kutatásnak az adatait, amely eldönti, hogy Demeter János vagy Tamás Sándor lesz az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje. Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök megerősítette, amennyiben nem egyértelmű az eredmény, az RMDSZ felső döntéshozó szerve, az Állandó Tanács mondja ki a végső szót. A HKT rangsorolta, hogy a három, alelnöki tisztségre is jelentkező közül ki legyen a ,,biztos” alelnök. A legtöbb (39) szavazatot Demeter János kapta, Vajda Lajosra 32-en voksoltak, Klárik László a harmadik lett 19 szavazattal. /Farkas Réka: Továbbra is kérdés: ki lesz az elnökjelölt (rangsorolták a megyeitanácstag-jelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2008. június 18.

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2009. november 18.

Egyetlen pályázó, Tamás Sándor megyeitanács-elnök jelentkezett az RMDSZ Kovászna megyei elnöki tisztségére. A küldöttgyűlést november 18-án tartják. A két területi szervezet egyesítéséből létrehozott új megyei szervezet további vezetőségét majd a Háromszéki Képviselők Tanácsa választja meg. /Farkas Réka: Tamás Sándor lesz a megyei RMDSZ-elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998