udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Haromszeki Szervezet

1991. február 12.

A háromszéki RMDSZ tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától. /Állásfoglalás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

1991. október 23.

A háromszéki RMDSZ választmánya közleményben tiltakozott a "Hargita és Kovászna megyéből elűzött román nemzetiségű személyeket kihallgató bizottság jelentésének" tartalma ellen. A bizottság nem vizsgálta ki az állítások valódiságát, a jelentés rágalmazásokat tartalmaz. Sajnálatos, hogy Petre Roman okt. 17-én a televízióban a feszültséget növelő módon nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. december 12.

A háromszéki RMDSZ tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától. /Állásfoglalás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

1992. november 10.

A háromszéki RMDSZ választmánya tisztújító értekezletén az Erdélyi Magyar Kezdeményezés háromszéki csoportjának jelöltjét, Király Károlyt választották meg a háromszéki RMDSZ elnökének. A tisztújító közgyűlésen részt vett Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. május 26.

Lemondott Király Károly az RMDSZ háromszéki szervezete elnöki tisztségéből. A megyei vezetésben személyi ellentétek kerültek felszínre a prefektusügy kapcsán. /Választási válság Háromszéken. = Pesti Hírlap, máj. 26./

1993. június 23.

A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. június 30.

A Háromszéki RMDSZ Megyei Képviselőinek Tanácsa jún. 25-én határozatot fogadott el, melyben javasolja az RMDSZ színeiben bejutott 31 község és város tanácsosainak és polgármestereinek, hogy kezdeményezzék okt. 17-ére referendum kiírását a következő kérdésekben: a prefektus a megye lakossága döntő többsége számára elfogadható személy legyen-e, a kijelölt prefektus elleni tiltakozásul lemondjanak-e a tanácsosok és polgármesterek, hivatalokban az ügyfél által választott nyelvet használják-e, a hivatalos feliratok kétnyelvűek legyenek-e, létrejöjjön-e a térség helységeinek olyan társulása, mely hivatott a gazdasági, kulturális kérdések megoldására. /Lesz népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

1993. augusztus 13.

A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1993. szeptember 9.

Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1993. október 20.

Október közepétől Kovászna megyében is magyar alprefektust nevezett ki a kormány. A háromszéki alprefektus, Gyerő József függetlennek mondja magát, valójában a diktatúra idején propagandatitkár volt. Magyari Lajos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke kifejtette: korábban tiltakoztak amiatt, hogy Háromszék élére a nacionalista román Casuneant nevezték ki. A kormány nem visszakozott a magyar lakosság tiltakozás ellenére, hanem cinikusan felajánlotta az alprefetusi tisztséget. Az volt a háromszékiek véleménye, hogy magyar ember ne fogadja el ezt a felajánlott tisztséget. Mégis akadt egy ember /Gyerő József/, aki elfogadta a kormány kinevezését. Ez az ember tehát saját közösségének döntését figyelmen kívül hagyta. Ráadásul Gyerő azt állította, hogy az RMDSZ nem váltotta be a lakosság elvárásait. /Botos László: A többség akarata ellenére magyar prefektus. Hiába tiltakoztak Kovásznán. = Új Magyarország, okt. 10./

1994. október 4.

Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1995. február 1.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. február 14.

Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

1997. május 31.

Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./

1997. október 13.

Okt. 2-án és 3-án bővített ülést tartott Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöksége és Operatív Tanácsa. E fórumokon az oktatás, művelődés, foglalkoztatottság és mezőgazdaság terén felmerülő legsürgősebb megyei teendőkről esett szó. Az oktatással kapcsolatban a módosított tanügyi törvény alkalmazásáról és a tanügyi reformról, valamint a beiskolázás és a munkaerőpiac összehangolásáról folyt tanácskozás, a részvevők elemezték a művelődés decentralizálási folyamatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

1997. október 18.

Okt. 18-án bővített ülést tartott az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöksége. A jelenlévők megvitatták a cselekvési módozatokat az újabb magyarellenes kampány során a Székelyföldről terjesztett álhírek teremtette helyzetben. Elhatározták, hogy tiltakozó szöveget tesznek közzé a sajtóban, a szenátorok és képviselők pedig napirend előtti hozzászólásban hívják fel a közvélemény figyelmét az újabb nacionalista uszítások veszélyességére. Döntés született továbbá arról, hogy amennyiben ezt igénylik az érintettek, a megyei szervezet támogatást biztosít a megrágalmazott személyek számára, ha pert indítanak az álhíreket terjesztő sajtóorgánumok ellen. Egyezség született arról, hogy az RMGE és az RMDSZ közös akciót indít, melynek során egy hónapon belül minden községben tájékoztatják a lakosságot a mezőgazdasági kuponok felhasználási lehetőségéről, illetve a földtörvényt módosító törvénytervezet rendelkezéseiről, valamint a tervezet elfogadásának és kihirdetésének esetén az alkalmazás érdekében már most megtehető lépésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./

1997. október 22.

A háromszéki RMDSZ Márton Árpád elnök kézjegyével ellátott tiltakozó állásfoglalást adott közzé az újabb magyarellenes nacionalista kampánnyal szemben. A dokumentumban a szervezet aggodalmának ad hangot a Hargita és Kovászna megyékről szóló álhírek terjesztésével kapcsolatban, amit az 1990 óta folyó nacionalista, uszító kampány szerves részének nevez. Az állásfoglalás ugyanakkor hiányolja, hogy mindeddig elmaradt a hatalom részéről az ilyen hangok nyílt, határozott elítélése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./

1997. november 22.

Nov. 22-én rendkívüli küldöttgyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. Az ülésen Markó Béla beszámolt a szövetség kormánykoalíciós tevékenységéről, a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalások menetéről, valamint a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott koalíciós tárgyalásokról, a kormányrendelet helyzetéről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ezt követően Márton Árpád, a háromszéki RMDSZ elnöke tartott beszámolót a szervezet munkájáról, majd a részvevők megvitatták és módosították a szervezet szabályzatát, a kézdivásárhelyi területi szervezet önállósodása után kialakult helyzetnek és az V. kongresszuson elfogadott alapszabályzatnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./

1998. január 6.

Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./

1998. július 18.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának július 18-i ülése után az RMDSZ Háromszéki Szervezetének Ügyvezető Elnöksége felkérte tagságát, hogy legalább 1000 lejes adományokat fizessen be az RMDSZ által nyitott számlákra, és a betakarítás idején legalább 5-10 kg burgonyát, búzát, káposztát vagy kukoricát adományozzon az árvízkárosultak javára. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor levélben fordult a megye vállalkozóihoz, kérve azok pénzbeli, termékbeli (építőanyagok, vetőmag stb.) hozzájárulását és aktív részvételét az árvíz következményeinek felszámolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1999. június 21.

Márton Árpád képviselő Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén a Háromszéken is felerősödött magyarellenes hangulatkeltést az országszerte felszított gyűlöletkeltő mesterkedésekkel hozta összefüggésbe. Egybecsengnek a szólamok Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi álláspontja kapcsán is. A kétnyelvű településtáblák senkit sem "károsítanak", de eligazítanak, fölösleges a festékfecsérlés! Márton Árpád, az övezet parlamenti képviselője, a háromszéki területi RMDSZ elnöke kiemelte: a 47 állami fennhatóságú intézmény, gazdasági egység, hivatal vezetője közül mindössze 17 magyar nemzetiségű (a prefektus is román). A román ellenzéki pártok helyi fiókjainak egymást érő sajtóértekezletein "etnikai tisztogatásról", a román nyelvű média jogfosztásáról beszélnek. Többek között annak kapcsán, hogy a polgárőrségtől elbocsátottak öt román etnikumú személyt, ahol azonban az alkalmazottak több mint 35 százalékát így is a többségi nemzethez tartozók képviselik. A rendőrség, csendőrség, vagy a titkosrendőrség /SRI/ állományában a magyar nemzetiségű közösséghez tartozók részaránya öt százalék körüli, a parancsnokokról nem is beszélve. /Flóra Gábor: Különben minden csendes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2000. július 14.

Júl. 12-én tartotta újraalakuló gyűlését a Háromszéki RMDSZ Területi Szervezetének önkormányzati tanácsa: a választások után mandátumhoz jutott 278 RMDSZ-tanácsos, polgármester a reméltnél is nagyobb számban volt jelen a fórumon. A 9 tagú választmány elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester lett, alelnökök Ádám Attila (Zabola), illetve Albert Dénes (Barót) polgármesterek. Az ülés végén politikai állásfoglalásokat is megszavaztak. Ezek szerint a közeli SZKT-n a háromszékiek az RMDSZ-es parlamenti jelöltek állóurnás előválasztása mellett foglalnak állást. /(Flóra Gábor): Albert Álmos újabb megbízatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2000. december 27.

Márton Árpád képviselő, a Háromszéki területi RMDSZ elnöke elmondta, hogy a megye politikai alakulatai közül eddig még senki sem kopogtatott a lehetséges helyi együttműködés feltételeinek tisztázására a megye lakosságának meghatározó hányadát képviselő érdekvédelmi szervezetnél. /(Flóra Gábor): Még senki sem kopogtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2001. március 16.

Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./

2001. október 12.

Háromszéken a prefektúra folytatni akarja a "tankönyvkommandót." Bár Horia Grama prefektus ezt cáfolta, valójában azonban elrendelte a tanárok etnikai alapon történő kategorizálását. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, szóbeli felkérést kapott a prefektúráról a gimnáziumok, szakközépiskolák tankönyvhelyzetéről szóló jelentés elkészítésére. A főtanfelügyelő értetlenül állt a prefektus azon kijelentése előtt, miszerint az általa vezetett intézmény is több mint 90 ezer könyvet kapott. Elmondta, a tanfelügyelőség nem kapott egyetlen adományt sem, ám jó a kapcsolatuk a Duna Televízióval, és a magyarországi tévéadó gyűjtési akcióiból érkeztek könyvek. Eljutatták az iskolák könyvtáraiba, a könyveket, ahol leltárba vették az adományt. "Különbség van könyv és tankönyv között, ám a prefektúrán ezt nem akarják tudomásul venni. Szándékosan összemossák a két fogalmat" - adott hangot véleményének Keresztély Irma. Elmondta azt is, Kovászna megyében is kezdeményeztek hasonló könyvgyűjtési akciót a Pruton túli román gyerekek számára. Albert Álmos polgármester kifejtette, az iskolák az önkormányzatok vagyonlistáján szerepelnek, és egyetlen bizottság sem jogosult ellenőrzésükre. Felszólította a tanintézmények vezetőit, ne engedélyezzék, hogy bárki kivizsgálja az iskolák felszereltségét, didaktikai eszköztárát. A prefektus reagált a polgármester kijelentéseire és kifejtette, a város vezetőjének nincs joga megtiltani a felhatalmazott hatóságok ellenőrző akcióit. /Farkas Réka: Tankönyvkommandó alakult Háromszéken. A prefektus jelentést kért a tanfelügyelőségtől a tanári karok etnikai összetételéről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Harmadik hete folyik a tankönyvüldözés Háromszéken, sőt, időközben kibővült a pedagógusgárda etnikai összetételét kutató vizsgálódással. Az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi állásfoglalása óta, a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi csoportja kivételével, mindeddig sem a pedagógusszövetség, sem a háromszéki RMDSZ tisztségviselői, parlamenti képviselői/szenátorai nem hallatták hangjukat. A Háromszék kérdésére Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának alelnöke közölte: versengés kezdődött a prefektusok között, ki tud a magyar közösségről minél elmarasztalóbb jelentést letenni a kormány asztalára. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ oktatási főosztálya miért nem foglalt állást mindeddig a pedagógustestület etnikai összetételének vizsgálatával és a tankönyvüldözéssel kapcsolatban, Nagy F. István elmondta, hivatalosan nem keresték meg őket ebben az ügyben. Birtalan Ákos háromszéki RMDSZ-képviselő elmondta, mindeddig azért nem interpellált, mert úgy tartja, azt az RMDSZ csúcsvezetésének kell megtennie a parlament mindkét házában. /Fekete Réka: Magyar könyvek és pedagógusok összeírása. Veszélyforrás-e a magyar betű? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2001. október 15.

Érezhető a háromszéki közélet feszültségének növekedése. A látszólagos ok a tankönyvvita, valójában az alapvető kérdés, hogy nincs elegendő tankönyv a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek számára. Újratermelik azt a már elfelejtettnek vélt feszült légkört, mely a hajdani központi vizsgálódó brigádok "becsengetett" érkezése jelentett. Egyik-másik lapban, "tankönyvkommandóról" értekeznek. A tét olyan légkör teremtése, fenntartása, mely ellenlépések megtételét sugallhatja. S e tekintetben most Háromszék a célpont - emelte ki Puskás Bálint szenátor sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén. Az SZDP-RMDSZ országos szintű együttműködés lépésről lépésre megromlik. Az RMDSZ háromszéki területi szervezeteinek egyeztető tanácsa okt. 11-i összejövetelén elhatározta, hogy a hatalom helyi képviselőinek ténykedése nyomán megszakítja a két szervezet közti kapcsolatot. /Flóra Gábor: Egy légkör újratermelése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2001. október 29.

Okt. 28-án Uzonban a Tatrangi Sándor Általános Iskola alapítóinak állítottak örök emléket: az alma mater névadója, Tatrangi Sándor(1797-1875) és Benke Julianna (1794-1875) bronz domborművét ünnepélyes keretek között helyezték el az iskola falán. Ambrus Ágnes tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő és Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke leleplezték Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész két alkotását, az uzoni iskolaalapító. Ambrus László tanár az iskolaalapítók életpályáját és munkásságát foglalta össze. Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, Háromszék területi RMDSZ elnöke a nemrég lezajlott magyar könyvüldözésről szólva kiemelte: ,,Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek arra, hogy soha senki ne merészeljen a magyar iskola és magyar nyelv ellen ügyködni." /(ajtai): Uzon. Örök tisztelet az iskolaalapítóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2001. november 8.

A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998