udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Hargita Megyei Egyeztetõ Tanacsa /HET/

2005. január 5.

Rokaly József vagy a még korábbi gyergyói RMDSZ-vezetők idejében a sajtót is rendszeresen meghívták az RMDSZ-ülésekre, és hangsúlyozták a szervezet nyitottságát. Ez az utóbbi másfél évben másként van: az ülésekről nem hivatalos forrásokból értesülnek a sajtó képviselői. Súlyosabb probléma, ha a térség RMDSZ parlamenti képviselőjét, dr. Garda Dezsőt is rendszeresen „elfelejtik” meghívni az RMDSZ-gyűlésekre. Garda elmondta, hogy december 21-én egy megbeszélést tartott a területi RMDSZ, de őt nem hívták meg, ugyanúgy a Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésére sem. A december 28-i gyergyói RMDSZ-gyűlésen csak egy szűk csoport gyűlt össze, hogy személyeket javasoljon a térségből az RMDSZ országos vezetőségének bizonyos tisztségek betöltésére. /(Gál Éva Emese): Szűk körű RMDSZ-ülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2006. április 12.

Sürgősen megoldást kell találni a székelyudvarhelyi „tanács nélküli állapot” megszüntetése érdekében, hangzott el az RMDSZ három Hargita megyei területi szervezeteinek /Csík, Gyergyó és Udvarhely/ vezetőit tömörítő Egyeztető Tanácsának (HET) ülésén. A résztvevők elfogadták Verestóy Attila soros elnök javaslatát, miszerint állítsanak össze egy olyan, folyamatosan frissíthető adatbázist, amely tartalmazza a megyei, valamint a helyi önkormányzatok által a kormányintézményekhez benyújtott dokumentációk, kérések fontosabb adatait és helyzetét. A testület tagjai Székelyudvarhelyen részt vettek Jancsó Benedek A székelyek – Secuii – Les sicules című, három nyelven újra kiadott tanulmánykötetének bemutatóján. /Egyeztettek a területi szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2008. április 2.

Április 6-án, vasárnap dönti el az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET), kit jelöl a megyei tanácselnöki tisztségre Hargita megyében, közölte Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke. Amennyiben a HET-en nem születik döntés, a szövetségi állandó tanács dönt a kérdésben. Markó Béla nem kívánta megnevezni, kit támogat a három területi szervezet jelöltje közül, mondván, nem akarja befolyásolni a döntést. Hozzátette, szerinte nem előnyös, hogy a megyei RMDSZ-szervezetek területekre oszlanak. Hozzátette, jó megoldásnak tartja az új módszert, miszerint nem a rotációs rendszer alapján dől el, ki lesz a megyei tanács elnöke. /Sz. Z. : Nem a vetésforgóra? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. január 13.

Az RMDSZ ragaszkodik Háromszéken az intézményvezetői etnikai arányok megőrzéséhez. Tamás Sándor megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester erről is tárgyaltak a két kormánypárt megyei vezetőivel, akiknek kifejtették: tudomásul vették, hogy a két alakulatnak 70 százalékos többsége van, de emlékeztették a helyi román politikusokat, hogy Kovászna megyében a voksok kevesebb mint 20 százalékát tudták megszerezni. Ragaszkodik az etnikai arányok megőrzéséhez az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) is. /Politikai vagy etnikai logika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2009. február 9.

A hét végén az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa felhívással fordult a kormányhoz, illetve a két kormánypárt vezetőjéhez a magyar intézményvezetők leváltásának ügyében, melyben kifejtették, ,,a kormány eddigi, valamint az ezután várható intézkedései veszélyeztetik az elmúlt közel két évtized alatt demokratikus eszközökkel kivívott kisebbségi jogainkat”, ezért azt kérik a kormánykoalíciótól: vegyék figyelembe mind az ország törvényeit, mind a megyében élő nemzeti közösségek számbeli arányát, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények jelenlegi vezetőit; a koalíció használja ki a parlamentben levő túlnyomó politikai többségét, és állítson fel egy egyértelmű ütemtervet a tényleges decentralizáció megvalósítására, valamint hozzák nyilvánosságra Hargita megyére vonatkozó szándékukat. /RMDSZ-felhívás a kormányhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2009. február 10.

Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2009. december 8.

Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998