udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Hargita Megyei Szervezet

1994. szeptember folyamán

Az RMDSZ és a Corvin Magazin Bt. közreműködésével a szórvány részére négy lap indult: Hunyad Megyei Hírmondó. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének lapja /Déva/, Krassó-Szörényi Hírmondó. Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja /Resicabánya/, Nagy-Küküllői Hírmondó. Az RMDSZ Nagy-Küküllő menti szervezeteinek lapja /Medgyes/, Nagyszebeni Hírmondó. Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja /Nagyszeben/.

1990. február 9.

Napvilágot látott a Hunyad Megyei Hírlap első száma, ötezer példányban. Megtudhatjuk a hetilapból, hogy a Hunyad megyei RMDSZ jan. 21-én alakult meg Déván, elnöke Eöry László technikus, alelnökök: Zudor Endre tanár és Fazakas Károly mérnök, titkára: Segesvári Pál ny. jogász. Vajdahunyadon jan. 3-án alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, elnöke Zudor Endre, az alelnökök között van Takács Csaba. /Hunyad Megyei Hírlap (Déva), febr. 9. - 1. sz. - főszerkesztő Varga Károly./ Déván 1945 után nem adtak ki magyar újságot.

1990. szeptember 21.

Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./

1991. október 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1994. január 18.

A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1994. augusztus folyamán

A Hunyad megyei RMDSZ és EMKE közös közleményben tiltakozott Dávid Ferenc emléktáblájának meggyalázása miatt. Az unitárius egyház alapítójának a dévai várban elhelyezett emléktáblának magyar nyelvű feliratát letörték. A felháborító cselekedetről jún. 20-án szereztek tudomást, akkor írásban értesítették a megyei tanácsot, a rendőrséget és a sajtót. A jún. 23-án kelt tiltakozást a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Borbély Márton és az EMKE megyei elnöke, Scheiber István írta alá. /Hunyadvármegye (Déva), aug. - I. évf. 6. sz./

1995. március 2.

Az RMDSZ Hargita megyei területi szervezetei, a Csíki területi, a Gyergyó területi és az Udvarhely széki Szervezet képviselői márc. 2-án Gyergyószentmiklóson tartott ülésükön elhatározták az RMDSZ Hargita megyei Szervezetei Egyeztető Tanácsa - röviden a Hargitai Egyeztető Tanács /HET/ létrehozását, elfogadták a működési szabályzatát. A HET a résztvevő szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásával működik. A HET alakuló ülésén nyilatkozatot fogadtak el: szükségesnek tartják, hogy létrehozzák az RMDSZ székelyföldi szervezeteinek tanácsát. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./

1995. március 8.

Nagy Istvánt újraválasztották a tisztújító konferencián az RMDSZ gyergyói területi elnökének. Szeretné, ha a három Hargita megyei RMDSZ-szervezet /csíki, gyergyói, udvarhelyszéki/ együttműködne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),márc. 9./

1996. augusztus 31.

A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

1996. augusztus 31.

A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

1996. október 14.

A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1997. április 11.

A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadásra hívta meg Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselőt. A meghívásnak eleget téve, Antal István ápr. 11-én előadást tartott a romániai privatizációról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./

1997. május 6.

Máj. 6-án, a képviselőházban Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásban foglalt állást az erdők jogos tulajdonosaiknak történő visszaszolgáltatása mellett, és konkrét ? gyergyóbékási eset kapcsán ? rámutatott arra, hogy az erdőkben végzett irtásoknak nem a reprivatizáció az oka, hiszen a mértéktelen pusztítások éppen a 18-as törvény módosítását ellenző volt kormánypárt egykori kommunista aktivistáinak, polgármestereinek oltalma alatt mentek végbe. A Hargita megyei RMDSZ-képviselő leleplezte az SZDRP-hez közelálló Prosilva Alapítvány populista ihletésű kiadványát, és rámutatott arra, hogy az erdők és legelők visszaszolgáltatása nem változtat az erdőgazdálkodási törvénykönyv erdővédelmi előírásain, ellenkezőleg, az új tulajdonviszonyok az erdők hatékonyabb megőrzéséhez, ápolásához vezetnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1020. sz./

1997. május 16.

Lemondott Hunyad megye RMDSZ-es alprefektusa. Segesvári Miklóst prostituáltak felbérelésével vádolta a dévai Cuvantul Liber napilap. Az alprefektus az RMDSZ további lejáratásának elkerülése végett jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke máj. 15-én elfogadta. A megüresedett alprefektusi tisztségre az RMDSZ Hunyad megyei szervezete megyei képviselő tanácsának állandó bizottsága hamarosan új személyt fog kijelölni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1997. május 20.

A Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást tett közzé Segesvári Miklós Hunyad megyei alprefektus lemondási kérelmével kapcsolatban. A Hunyad megyei RMDSZ vezetősége kiválónak minősíti Segesvári Miklós alprefektusi tevékenységét és nem tartja indokoltnak alprefektusi tisztségéről való lemondását. Miután rámutat arra, hogy a Cuvantul Liber c. helyi lapban megjelent cikk egy bíróságilag még befejezetlen ügy rosszindulatú szellőztetése, és hogy a rendőrségi vallomás zsarolás hatására keletkezett, amit az alprefektus hivatalosan vissza is vont, a periratok pedig nem igazolják Segesvári Miklós bűnösségét, a Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága egyhangúlag kéri Markó Béla szövetségi elnököt, vizsgálja felül a lemondást és csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után határozzon. Hasonlóképpen közleményt adott ki az ügyben több politikai párt (RSZDP, SZDRP), továbbá a Romák Általános Szövetségének Hunyad megyei szervezete, valamint a helyi írott és elektronikus média, illetve a központi sajtó több Hunyad megyei tudósítója. Az állásfoglalások egybehangzóan pozitívan értékelik Segesvári Miklós politikai és szakmai hozzáértését, a megye érdekében kifejtett munkáját, és kérik a miniszterelnököt, illetve az RMDSZ vezetését, hogy ne fogadják el, illetőleg vizsgálják felül döntésüket az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./

1997. október 12.

Okt. 12-én Segesvári Miklós, Hunyad megyei alprefektus fogadta Déván Wagner András szombathelyi és Remus Maris vajdahunyadi polgármestert. A találkozón megbeszélés folyt a két város testvérviszonyi kapcsolatainak fejlesztéséről, Hunyad és Vas megye kapcsolatáról, valamint a turizmus fejlesztéséről. A találkozón részt vett Borbély Márton, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke és a megyei Kereskedelmi Kamara vezetősége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

2000. november 4.

A Hunyad megyei RMDSZ e heti sajtótájékoztatóján ismertette a szervezet országos kampányprogramjába foglalt Hunyad megyei célkitűzéseket. Elsőrendű feladat az önálló magyar iskola létrehozása Déván, egy általános szórványvidéki oktatási program kidolgozása, illetve - ha lehetőség adódik - egy szórványkollégium kialakítása a Zsil völgyében. Fontos helyet foglal el a tervek között a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) eurorégió működésének fejlesztése, Hunyad megye rácsatolása az autópályára, illetve Piskit a Zsil völgyével összekötő gyorsforgalmi út kivitelezése. Gazdasági téren a szervezet a testvérvárosi és egyéb magyarországi kapcsolatok révén szolgálhatná a megye lakóinak javát. /Gáspár-Barra Réka: A Hunyad megyei RMDSZ célkitűzései reálisak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2000. november 22.

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2001. április 9.

Ápr. 7-én tartották az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének közgyűlését. Elmaradt a tervezett tisztújítás, miután a közgyűlésről kivonult a dévai városi szervezet 34 képviselője. A dévaiak ugyanis javasolták a tisztújítás elnapolását, arra hivatkozva, hogy Borbély Márton jelenlegi megyei elnök kétéves mandátuma csupán máj. 28-án jár le. A 112 tagú testület azonban elvetette az indítványt, így a dévaiak 34 képviselője - élen Szőts Lajos elnökjelölttel, Borbély Márton megyei és Eöry László tiszteletbeli elnökkel - kivonult a munkálatokról. - Az RMDSZ megyei szervezetének legnagyobb szavazóbázisa Déva, amelyet mindenképp megilletne a megyei elnöki tisztség, hiszen a tavalyi választások során egyharmadát adta az RMDSZ-re leadott voksoknak - indokolta a dévaiak lépését a Borbély Márton. /Rostás Szabolcs: Kivonultak a dévai képviselők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2001. június 27.

Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2001. augusztus 7.

Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-szenátor nyílt levelet írt Nastase miniszterelnöknek az Úz-völgyében történtek ügyében. Egy hibásan, torzítva megkapott információ felesleges állásfoglalásra késztetett több állami szervet. Óvatosan és tárgyilagosan kell kezelni minden olyan elemet, mely az interetnikus kapcsolatokat érint, mert nem kevesen vannak azok, akik a pontatlan információkat nem késlekednek kihasználni. A szenátor felkérte a miniszterelnököt, hasson oda, hogy az állami szervek ne váljanak hangulatkeltés eszközévé. A pontos tájékoztatás alapfeltétele az országon belüli stabilitásnak és a békés együttélésnek, melyért Nastasénak személyesen garanciát kell vállalnia. /Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-szenátor: Tisztelt miniszterelnök úr! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. szeptember 26.

A Hunyad megyei RMDSZ és RMPSZ pályázatírásra felkészítő tanfolyamot szervez szeptember 29-én a dévai Melite Református Gyülekezeti Házban. Neves magyarországi és romániai szakértők tartanak előadássorozatot a hazai és külföldi pályázatok megírási módjáról. A meghívott előadók: Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője, dr. Balázs Péter, a Magyar Alapítványi Központ igazgatója, Beke Márton és Kovács Erika, a Magyarországon tanuló, kisebbségben élő magyar fiatalok elhelyezkedésével, problémáival foglalkozó AGORA iroda részéről. /Pályázatíró tanfolyam Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2002. január 11.

A petrozsényi és petrillai általános iskolákban működő magyar tagozatok összevonását rendelte el a Hunyad megyei Tanfelügyelőség. A törvény értelmében a megszüntetés előtt álló tanügyi állásokat megyénként bontják le. Az amúgy is létszám alatti osztályokkal működő Zsil-völgyi magyar nyelvű oktatás viszonylatában a petrillai és petrozsényi tanítást befolyásolja az intézkedés. A Hunyad megyei tanfelügyelőség rendelkezése értelmében a két városban működő 5–8. osztályos tagozatokat kell összevonni, és a petrillai magyar tanulóknak kellene Petrozsénybe ingázniuk. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének, valamint a helyi közösség tiltakozására a tanfelügyelőség végül a magyarságra próbálta átruházni a döntést: hol működjék tovább az új oktatási forma. Winkler Gyula, a szövetség megyei szervezetének elnöke szerint az intézmény ezzel csapdába csalta a megye magyarságát. "Mindenképpen arra törekszünk, hogy megmaradhasson mindkét magyar tagozat. Annál is inkább, mivel Hargita megyében például két román gyerekkel is működhetnek osztályok. Küldöttségük beadványban kéri a döntés megváltoztatását. Petrozsényben jelenleg 14 5–8. osztályos gyermek folytatja tanulmányait egy szakképzett magyartanárral. Petrillán már 22 diák tanul a helyi összevont magyar tagozaton, akikre azonban már kilenc szakképzett magyar tanerő jut. A Zsil-völgyi szórványmagyarság fogyását jellemzi, hogy Petrozsényben a 70-es évek közepén önálló magyar nyelvű gimnázium működött. /R. Sz.: Összevont tagozatok. Hunyad megyei harc a magyar oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2002. június 25.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke június 22-én végiglátogatták a Zsil völgyi településeket, hogy felmérjék az itteni magyarság és általában a lakosság helyzetét. A látogatás Petrozsényben kezdődött, Petrillán folytatódott. A Petrozsényben tartott lakossági fórumon jelen voltak a petrozsényi, petrillai, lupényi, vulkányi és az urikányi szervezetek képviselői is. A fórumon a helybeliek ismertették a magyar tannyelvű oktatás leépítését eredményező rendelkezéseket. Markó Béla szerint az RMDSZ a közeljövőben megpróbál sokkal nagyobb figyelmet fordítani e vidék fejlesztésére és az itt élő magyar közösség támogatására. /Markó Béla a Zsil völgyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2002. november 6.

A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2002. november 14.

Nov. 9-én Algyógyon 9 ifjúsági szervezet képviselője vett részt az I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytáborban a Lupényi MADISZ, Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács /HUMMIT/ és az RMDSZ Hunyad megyei szervezete szervezésében. A meghívott előadók a szervezetek működéséről tartottak előadásokat a fiataloknak. /I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2003. január 29.

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének Állandó Bizottsága kongresszus-előkészítő ülést tartott. A 2002-es év tevékenységét értékelték. A kedvezménytörvény alkalmazása zökkenőmentesen folyik. Az RMDSZ-SZDP protokollum hasznos volt a szövetség megyei és helyi szervezetei számára is. Ezért az RMDSZ Hunyad megyei szervezete támogatja egy újabb országos protokollum megkötését és ennek megyei szintre való lebontását. Az idei tervben kiemelt helyet foglal el a megyei magyar oktatás fenntartása, fejlesztése. A protokollumban el kell érni azt, hogy a magyar tagozatokat, osztályokat érintő döntések meghozatala előtt az illetékes szervek konzultáljanak az RMDSZ szakembereivel. Ezzel párhuzamosan, támogatni kell a magánoktatás megerősödését. Meg kell tenni az első lépéseket az önálló magyar oktatási központ beindítására Déván, illetve a zsil-völgyi oktatási stratégia kiépítésére. A Hunyad megyei szervezet szerint az RMDSZ-nek az egység jegyében kell folytatnia tevékenységét. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kacsolatban vita volt a megyei szervezetben, végül a többségi a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése mellett tette le a garast. /Gáspár-Barra Réka: Mérleg, tervek kongresszus előtt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. április 12.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet ápr. 11-én Vajdahunyadon nyitotta meg első idei konferenciáját. A küldötteket Borbély Károly, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke üdvözölte, majd Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke és Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök szólt a fiatalokhoz. A magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot Ocsovai Tamás helyettes államtitkár képviselte, a román Ifjú Szociáldemokraták szervezetét pedig Dogariu Eugen alelnök. /GBR: MIÉRT-konferencia Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998