udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Kuldottek Orszagos Tanacsa /KOT/

1991. július 6.

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. szeptember 7.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet is. A választás tisztaságát veszélyezteti az államhatalom monopóliuma a televízió felett. Szükség van Nemzetiségi Minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kérnek a Vatra Romaneasca tevékenységének tisztázására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1991. szeptember 7.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet is. A választás tisztaságát veszélyezteti az államhatalom monopóliuma a televízió felett. Szükség van Nemzetiségi Minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kérnek a Vatra Romaneasca tevékenységének tisztázására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1991. október 4.

Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, a következő napon, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ tartotta Aradon a gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukaresten tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó József telefonon közölték, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt az RMDSZ képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokon. /Mi történt Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9, 10./

1991. október 4.

Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, a következő napon, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ tartotta Aradon a gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukaresten tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó József telefonon közölték, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt az RMDSZ képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokon. /Mi történt Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9, 10./

1991. október 5.

Aradon ülésezett az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa, az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 4-én Aradon, okt. 8-án pedig Bukaresten tanácskozott. Az RMDSZ vezető testületei javasolták a szervezet rendkívüli kongresszusának összehívását. A székelység elmúlt évszázadokban kialakult autonómiája nem irányul senki ellen. Az autonómiát azonban csak a kölcsönös türelem alapján lehet megvalósítani. - Magyarország vámszigorítása elégedetlenséget ébresztett az emberekben. - Az Elnökség tiltakozott az aradi magyar líceummal szembeni tanügyi eljárás miatt. /Az RMDSZ vezető testületeinek ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 9.

Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ Kolozs megyei választmányához írott levelében jelentette, hogy egyetemi tanári munkája mellett nem tudja ellátni a jövőben a választmányi tagsági teendőket, ezért lemond tisztségéről, ugyanúgy KOT-tagságáról is. /KOT = Küldöttek Országos Tanácsa/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1991. október 9.

Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ Kolozs megyei választmányához írott levelében jelentette, hogy egyetemi tanári munkája mellett nem tudja ellátni a jövőben a választmányi tagsági teendőket, ezért lemond tisztségéről, ugyanúgy KOT-tagságáról is. /KOT = Küldöttek Országos Tanácsa/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1991. október 10.

Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 10.

Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 10.

Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 13.

Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1992. február 18.

Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:

1992. február 22.

Febr. 22-én az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja Gyergyószentmiklóson tanácskozott. A tanácskozás vendégei, meghívottjai között volt Töttösy Istvánné dr., magyarországi nemzetiségi főosztály vezetője, Atzél Endre, a csángó szervezetek magyarországi megbízottja, Verestóy Attila szenátor és több RMDSZ-es parlamenti képviselő. A tanácskozás Beder Tibor elnökletével zajlott le. A tanügyi törvénytervezet, a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének működése, a székelyföldi csoport és a csángómagyarok viszonya, a népszámlálás eredményeinek föltérképezése, a helyhatósági választások eredményei képezték a vita tárgyát. Lászlófy Pál ismertette a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének gondjait, Ősz Erőss Péter a moldvai csángók helyzetéről beszélt. A tanácskozáson pontokba szedték a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elé terjesztendő javaslataikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. február 22.

Febr. 22-én az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja Gyergyószentmiklóson tanácskozott. A tanácskozás vendégei, meghívottjai között volt Töttösy Istvánné dr., magyarországi nemzetiségi főosztály vezetője, Atzél Endre, a csángó szervezetek magyarországi megbízottja, Verestóy Attila szenátor és több RMDSZ-es parlamenti képviselő. A tanácskozás Beder Tibor elnökletével zajlott le. A tanügyi törvénytervezet, a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének működése, a székelyföldi csoport és a csángómagyarok viszonya, a népszámlálás eredményeinek föltérképezése, a helyhatósági választások eredményei képezték a vita tárgyát. Lászlófy Pál ismertette a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének gondjait, Ősz Erőss Péter a moldvai csángók helyzetéről beszélt. A tanácskozáson pontokba szedték a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elé terjesztendő javaslataikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. május 2.

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1992. május 2.

A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1992. május 2.

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1992. augusztus 20.

Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1992. október 25.

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa okt. 25-én kiadott közleményében értékelte a választásokat, elhatározta, hogy az RMDSZ III. kongresszusát 1993. jan. 15-17-e között tartják meg, Brassóban, ahol döntenek az alapszabály és a program kérdésében, addig is nyilvános vitára bocsátja a tervezetet. Az RMDSZ aggodalommal tapasztalja a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők uszítását, az ebből származó reális veszélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1992. október 25.

Kolozsvárott tanácskozott okt. 25-én az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. A tanácskozáson szétosztották azt a negyven oldalas dokumentumot, amely az RMDSZ Hargita megyei képviselőlistájának összeállításával kapcsolatos vitát, a nyilatkozatháborút és levélváltást tartalmazza. Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levelében lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szept. 30-i levelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul. /MTI/

1992. október 25.

Kolozsvárott tanácskozott okt. 25-én az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. A tanácskozáson szétosztották azt a negyven oldalas dokumentumot, amely az RMDSZ Hargita megyei képviselőlistájának összeállításával kapcsolatos vitát, a nyilatkozatháborút és levélváltást tartalmazza. Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levelében lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szept. 30-i levelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul. /MTI/

1992. október 26.

Az RMDSZ-en belül komoly feszültségek vannak, fejtette ki Bodó Barna és Toró Tibor. Szemléletbeli különbség van Domokos Géza és az őt támogató konzervatív erő, valamint a radikális tábor között. A radikálisok nem egységesek, de abban megegyeznek, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, más politizálási stílust kell bevezetni. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a megrendezendő RMDSZ-kongresszus előkészítésének menetrendjét és egy 68-70 pontos csomagot. Elhatározták, hogy egy előkészítő bizottság konszenzust alakít ki annak érdekében, hogy közös dokumentum kerüljön a kongresszus elé. /Temesvári Rádió, okt. 26./

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsvárott tartották az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését. Szőcs Géza javaslatára elnapolták a közte és Domokos Géza közötti levélváltás megvitatását. Tőkés László elmarasztalta Eckstein-Kovács Pétert a Szabadságban közölt cikkéért. A KOT megbízta a parlamenti frakciót, hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Heves, indulatos, személyeskedő vita zajlott. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSZ szenátorok és képviselők megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Eckstein-Kovács Péter kifogásolt cikke: A tüntetés szervezőihez /dec. 5-i szám/. Ebben azt írta, hogy megjelent a kolozsvári RMDSZ választmányi ülésén a szervezet Országos Elnökségének három tagja, akik a szoborügy kapcsán kizárólag a nemzeti sérelmeket hangoztatták és a román társadalmat tették felelőssé a történtekért. A cikkíró ezt ellenezte, mert a nemzeti ügy védelmére meghirdetett tüntetésre nem jönnek el a románok, veszélyes helyzet alakulhat ki.

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998