udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Kereszteny-Nemzeti Platform

1993. március 16.

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./

1995. augusztus 6.

Az RMDSZ nemzeti keresztény platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés meghívására aug. 5-6-án a Madarasi Hargitán a Székely Egyeztető Tanács, az RMDSZ több területi szervezetének képviselője, önkormányzati képviselők és parlamenti tagok vettek részt a tanácskozáson. Elemezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését és alkalmazásának feltételeit. A megjelentek kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SZKT összehívását. A résztvevők tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó részei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1995. augusztus 6.

Az RMDSZ nemzeti keresztény platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés meghívására aug. 5-6-án a Madarasi Hargitán a Székely Egyeztető Tanács, az RMDSZ több területi szervezetének képviselője, önkormányzati képviselők és parlamenti tagok vettek részt a tanácskozáson. Elemezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését és alkalmazásának feltételeit. A megjelentek kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SZKT összehívását. A résztvevők tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó részei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1995. szeptember 5.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti keresztény platformja kidolgozta a székelyföldi autonómia első tervezetét. A tervezet a dél-tiroli modellt követi. /Magyar Hírlap, szept. 5./

1996. január 30.

Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1996. október 30.

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja okt. 19-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, és a következő nyilatkozatot fogadta el. A magyar-román alapszerződés az erdélyi magyarságról alapvető önrendelkezési jogát megsértve döntött. A magyar kormány az alapszerződés aláírásával megszegte a júl. 4-5-én megtartott ún. összmagyar csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatot. Az alapszerződés nem biztosítja az egyházi intézmények visszaadását, továbbá nincs garancia a megállapodás betartásának ellenőrzésére. - Remélik, hogy az anyaországi nemzeti erőktől továbbra is hatékony erkölcsi-politikai támogatást kapnak. - A legsürgősebb feladat az autonómia-statútum elfogadása az RMDSZ illetékes testületei által. - A különböző RMDSZ-tisztségekbe történő jelöléseknél biztosítani kell a közösségi érdek föltétlen érvényesítését a szűk csoportérdekkel szemben. Nem értenek egyet azokkal az eljárásokkal, amikor nemzeti érdekek mellett elkötelezett személyek függetlenként kényszerülnek jelölni magukat. - Szükséges a belső választások mielőbbi megszervezése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1997. május 13.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./

1997. augusztus 11.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja sürgette az RMDSZ-t, hogy őszi kongresszusán vállalja fel az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét, adta hírül a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló új száma. A kérdést Katona Ádám a Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is felvetette. A felvetésre a jelen levő Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke diplomatikus választ adott: párta mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. - Ingerült elutasítást váltott ki Katona Ádám javaslata a romániai Helsinki Bizottság képviselőiből. Renata Weber szerint az indítvány jogtalanul, etnikai alapon osztja meg Románia állampolgárait. Gabriel Andreescu sem lelkesedett az ötletért. - Az Erdélyi Napló ismertette az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyéb javaslatait is, ezek között van a román-magyar alapszerződés felügyelete, illetve az erdélyi magyarság vezetői szekuritatés dossziéinak az RMDSZ etikai bizottságának való átadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1997. szeptember 16.

Az RMDSZ-ben Tőkés László után Katona Ádám /sz. Dicsőszentmárton, 1935/ váltja ki a legtöbb vitát. A Székelyudvarhelyen élő politikus az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának alapító elnöke. Katona Ádám a vele készített interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megkerülésével lépett be a kormányba. Többszöri érdeklődésére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elismerte, hogy írásos dokumentum nem született a belépéskor, csak szóbeli egyezség volt. A kormánykoalíciót alkotó román pártok viszont írásban fogalmazták meg feltételeiket. Ciorba miniszterelnök budapesti látogatásakor hivatkozott egy brosúrára, amely - szerinte - az RMDSZ kormányba lépésének alapja. Katona utánajárt ennek, a füzet olyan, mint az RMDSZ most érvényes programja, amelyet 1995-ben az RMDSZ kolozsvári kongresszusán fogadtak el. A brosúrából viszont hiányzik a közösségi, illetve a kollektív jogok követelése, nem szerepelnek benne az autonómiakövetelések sem. Katona Ádám többször megkérdezte Markó Béla elnököt, ki készítette a brosúrát, de kérdésére nem kapott választ. - A Ciorba-kormány száznapos programjában meg sem említették a magyar nemzeti közösséget, annak ellenére, hogy az RMDSZ kormánytényezővé vált. - Most is folyik a románosítás, katonaság, rendőrség, csendőrség betelepítése folyik, a tisztek hozzák családjaikat is. Egyetlen nagyobb városban nincs magyar rendőrparancsnok. Miközben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön új kaszárnyákat építenek, Nagyszebenben bezárnak kaszárnyát. /Görgényi Péter: A székelyföldi autonómia nem vágyálom. = Magyar Nemzet, szept. 16./

1997. december 14.

Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1998. január 26.

Katona Ádám, az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője jan. 21-i keltezéssel nyílt levelet intézett Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz, a két államfőhöz, kifejtve ismert álláspontját az erdélyi magyarság problémáiról. A Romániai Magyar Szó összefoglalta a lényegét, mert a "levél terjedelmi túlbeszéltsége nehezítené a megértést". Nem szabad megismételni az áltestvéri farizeusi ölelkezési jeleneteket, Kádár János, Grósz Károly és Ceausescu "örök barátsági" nyilatkozatait. Ezen nyilatkozatok idején a bukaresti hatalom eltaposta szülőföldjén a romániai magyarságot. A romániai magyar nemzeti közösség egyetlen politikust sem ruházott fel a közösségi jogok feladására. A jószomszédság kialakításának alapvető feltételei közül számos mindmáig hiányzik. Ezek között van az anyanyelvhasználat, az iskolarendszer és az anyanyelvű egyetem helyreállítása,a belső önrendelkezés törvényes kereteinek kiépítése. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az alapszerződés bizonyos előírásai nem valósultak meg, elsősorban a román kormány mulasztásai miatt. Politikai akaratot igényel "a Moldova-Románia megkönnyebbített határátlépési gyakorlatnak, illetve postai- meg telefon-díjszabás gyakorlatnak az átültetése Magyarország-Románia viszonylatára." A bukaresti külpolitika ügyességének köszönhetően Románia képe a nyugati világban megjavult, de nem változott "a romániai magyarság folyamatos negatív megkülönbözetésének ténye és a ma is meglevő lelki környezetszennyezés: ma is a közélet porondján ágáló sovén román politikusok gyűlölködő, undorító megnyilvánulásai" ismertek. A levélíró szeretné, ha a két elnök elítélné a román sovénnacionlizmus megnyilvánulásait. Katona Ádám részletezte az elrománosító politikát, Székelyföld erőltetett militarizálását /Székelyudvarhely és térsége településein ma 224 %-kal több rendőr tevékenykedik, mint a Ceausescu-korszakban, a rendőrök 84 %-a nem ért magyarul, az itteni lakosság nyelvén/ és az egyetlen román gyermek miatt megnyíló székelyföldi román iskolákat: Hargita megyében 1997-ben nyolc ilyen román iskolát létesítettek, miközben legkevesebb 18 magyar gyermek szükséges egy magyar osztály beindításához. A moldvai csángó falvakban viszont hiába kérik a szülők a magyar iskola engedélyezését. /Levél a Budapesten találkozó román és magyar elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24., mindkét lap részleteket közölt a levélből, a levél teljes szövege: Európai Unió (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ Az Adevarul "Elszabadult szélsőségesek" címmel szemelgetett a levél mondataiból. /MTI/

1998. április 23.

Az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleményében üdvözölte Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét és Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnökét a kettős állampolgárság javaslatáért. Az EMK emlékeztetett arra, hogy az a budapesti kormánykoalíció erőszakolta a felvidéki, illetve a romániai magyar közösségekre az alapszerződést, amely jelentősen megnehezíti e nemzetrészek küzdelmét. Egész sor ország ismeri a kettős állampolgárság intézményét: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország az Isztriában élő olaszoknak adja meg, Németország és Izrael etnikai alapon fogad be bárhol született és bármilyen állampolgárságú kérvényezőt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az EMK szerint "a Magyar Köztársaság euroatlanti csatlakozása miatt az a veszély fenyeget bennünket, utódállamokbeli magyarokat, hogy majd egy újabb vasfüggöny választ el anyaországunktól, elszigetelésünkkel nehezítve nemzeti önazonosságunk megőrzését, és elszakítva akár családi és baráti kötelékeinket is, mint a pártállami idők egyes periódusaiban". A közleményt az ügyvezető testület tagjai, Dr. Bartha Ádám, Dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám és Dr. Újvári Ferenc írták alá. /MTI/

1998. szeptember 29.

Katona Ádám ismertette az 1992 márciusában megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja tevékenységét és célkitűzéseit. Az EMK elérte, hogy "önmegnevezésünk a romániai magyar nemzeti közösség" legyen, továbbá azt, hogy az RMDSZ programja tartalmazza a három szintű autonómia követelést. Az EMK úttörő szerepet vállalt a közösségi jogsérelem orvoslása, a rendőrgyilkosságok ürügyén igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Elérték, hogy az SZKT támogassa Székelyudvarhely magyarságát az ún. csereháti botrányban. Az EMK mindeddig szövetségesek nélkül küzd a Székelyföldnek román rendőrökkel, katonákkal való betelepítése ellen. - Az RMDSZ-ben egyazon "ernyő alá kerültek "az egykori áldozatok és hóhéraik". Rontotta az RMDSZ hatékonyságát, hogy anyaországi hatásra létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot. /Katona Ádám: Az erdélyi magyarság cselekvési egységéért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 29./

1999. február 13.

Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./

1999. április 21.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Markó Béla szövetségi elnöknek szóló nyílt levelében leszögezte: az RMDSZ-platform saját meghívottjaiként Szőcs Géza írót és Hegyi Sándor református lekészt jelölte az RMDSZ VI. kongresszusára. Mindkét meghívott jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidő után érkezett a választási biztoshoz, az EMK tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen mások még később letett jelöléseit elfogadták. A népi-nemzeti platform azért fordult a szövetségi elnökhöz, hogy saját meghívottjaiként kérje föl Hegyi Sándort és Szőcs Gézát a részvételre. A levélben emlékeztettek az SZKT-ülésen elhangzott interpellációra, mely szerint a csendőrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére. /Az EMK nyílt levelet küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. május 11.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű nemzeti-keresztény platform Katona Ádám révén fejtette ki javaslatait, melyeket az RMDSZ kongresszusa elé tárnak. Az RMDSZ önmeghatározásaként szerepeljen a következő formula: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. Ezt az indokolja, írta Katona Ádám, hogy nincs az RMDSZ-nek önálló külpolitikája. A célkitűzések között szerepeljen: Az RMDSZ arra törekszik, hogy a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. A Közösségi jogvédelmünk szakaszban szerepeljen: az RMDSZ következetesen küzd a romániai magyarság közösségi jogaiért, illetve közösségi jogsérelmei orvoslásáért, elsőrendű feladatának tartja, hogy ellenőrizze valamely terület, település etnikai összetételének telepítéssel történő megváltoztatására vonatkozó tiltásának szigorú betartását. Ez a javaslat Erdély elrománosításának kormányzati stratégiájára vonatkozik, melynek következetes véghezvitelét bizonyítják a népesedési statisztikák Trianontól napjainkig. - Valamennyi RMDSZ-tisztségviselő készítsen politikai önéletrajzot, amelyben számoljon be az egykori Securitateval való kapcsolatáról. Katona Ádám javasolta még a partiumi területi autonómia kialakításának elkezdését. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Kellő következetességgel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

1999. szeptember 14.

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

2000. március 7.

Az RMDSZ belső vitái nem újkeletűek - állapította meg március 5-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény nemzeti platformjának vezetője. Az RMDSZ vezetőrétege önmagán és a hatalom biztosításán kívül mással nemigen foglalkozik, fejtette ki Katona Ádám. "Egy részük már a kommunizmus idején megbízható elvtárs volt." Annak idején "Domokos Géza gondoskodott ennek a rétegnek az RMDSZ vezető pozícióiba juttatásáról". A Markó Béla által vezetett csoportosulás öt éve a belső választást nem hajlandó napirendre tűzni. "Már régesrég nem bal- és jobboldalról van szó, hanem nemzet és nemzetietlen oldal szembeállásáról, éppen úgy, mint itt az anyaországban." /(Vasárnapi Újság): Tragikus megosztottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2000. szeptember 4.

AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

2000. szeptember 8.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilatkozatában felkérte a hét végén összeülő SZKT-t, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László református püspököt javasolja a szövetség elnökjelöltjeként a novemberi köztársasági elnöki választásra, "mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosát és Románia egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyiségét". /Elnökjelöltnek javasolják Tőkés Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2000. december 9.

A Pro Transilvania Egyesület washingtoni fiókja, az Egyesült Államokba szakadt erdélyi románok és magyarok csoportja tüntetéssel tiltakozik a szélsőséges erők romániai hatalomra jutása ellen. A tüntetők a washingtoni román nagykövetség elé vonulnak. A tiltakozók Erdély több etnikumú területi jellegének megtartását, a C. V. Tudor vezette NRP hatalomra jutásának megakadályozását, Erdély közigazgatási autonómiájának kiharcolását, valamint a magyar nyelvű iskolák és egyetemek visszaszolgáltatását követelik. Ismeretes, hogy Romániában az igazságügyi miniszter felkérésére illegálisnak minősítették a Sabin Gherman alapította Pro Transilvania Egyesületet, amely Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájáért szállt síkra. Gherman ellen másfél évvel ezelőtt indított pert az RTDP, az RNEP és az NRP. A washingtoni tüntetők, akik magukévá tették Gherman azon kijelentését, hogy ″Elegem van Romániából, saját Erdélyemet akarom″, tiltakozásukat fejezik ki az egyesület törvényen kívül helyezése ellen. - A washingtoni tüntetéssel egy időben Székelyudvarhelyen is tüntetésre kerül sor az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek szervezésében. A székelyudvarhelyiek többek között Székelyföld elrománosítása ellen tiltakoznak. /Tüntetések Washingtonban Erdélyért. Tiltakozó megmozdulás a Székelyföldön is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2001. november 5.

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) keresztény-nemzeti platformja nov. 3-4-én Kovásznán tartotta országos gyűlését, melyen mintegy félszázan vettek részt Erdély különböző régióiból. A tanácskozás napirendjén a kettős állampolgárság, a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá Székelyföld elszegényedése és elrománosítása szerepelt. Katona Ádám elnök ismertette az EMK elveit, és elmondta, hogy elsőkként kezdeményezték a kettős állampolgárság elfogadását. Az erdélyi magyarság helyzetének jogorvoslásában a státustörvényt nem tekintik végleges megoldásnak. A székely megyék elrománosítása folytatódik, javaslat hangzott el, hogy a helyzet tisztán látása érdekében felmérést kellene készíteni. Gazda István kovásznai tanár, a platform háromszéki képviselője kérte a vezetőtanácsból való felmentését, amelyet el is fogadtak. Helyébe időlegesen a kézdivásárhelyi Bakk László lépett. A közgyűlés állásfoglalásában elítélte a Tőkés László ellen irányuló ,,elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot". /(b. j.): Erdélyi magyar kezdeményezés. A státustörvény nem végleges megoldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2001. november 26.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2002. szeptember 26.

Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz (SZET) fordult az egyre inkább "rendpártivá formált érdekvédelmi és közképviseleti szövetségünk tevékenységének normalizálása végett". Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ csúcsvezetése és az RMDSZ szavazótábora közötti szakadék kialakulását és folyamatos mélyülését. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az RMDSZ az egymást váltó román politikai vezetés szövetségesévé vált. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, 1999 júliusában, az első, Romániában tett hivatalos miniszterelnöki látogatása során kijelentette, hogy "amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSZ-től, Magyarország meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai magyar nemzeti közösség minden tagjának". Markó Béla elnök úr sajátságos válasza: "az RMDSZ sem ellenzi ezt a lépést, sem nem javasolja, hanem elemzi". Erről a négy esztendeig tartó "elemzésről semmit nem tudunk!" - állapították meg a közleményben. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ létrehozása óta olyan mértékben vándorol el szülőföldjéről, mint két tragikus válságidőszak, a Trianon és a párizsi békediktátum után. /Rendpártiság helyett normalizálódást! Felhívás az SZKT-hoz és SZET-hez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2003. január 9.

Megbeszélést tartott jan. 7-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja. Bemutatták a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplő háromszintű magyar területi autonómiát illetően felmerült kérdéseket. Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: a statútum megjelentetése időszerű. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel jan. 15.-én tartandó egyeztetésen dől majd el. /Megbeszélést tartott az EMK. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2003. január 11.

Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. február 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2003. február 18.

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti platformja támogató aláírást gyűjt két témában: az autonómiamodell érvényesítése /az autonómia magába foglalná Székelyföld, Kalotaszeg és Partium területi autonómiáját is/, a másik a kedvezménytörvény jelenlegi formájának megőrzése ügyében./Az EMK RMDSZ-platform aláírásgyűjtése elé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2003. július 2.

Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnökségének közleménye az RMDSZ-ben elmélyült politikai-erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán (1995. május 26.) elfogadott három szintű autonómiakoncepció a szövetség 1996 óta tartó kormányzati szerepvállalása óta megfeneklett, holott éppen most az EU-igények folytán napirendre került regionalizálási folyamat reményt kelt a tömbmagyarság számára kialakítandó területi autonómia létrehozására. Az EMK vezetősége nagy jelentőségűnek tartja Tőkés László február elsejei kezdeményezését a három szintű autonómiaprogram valóra váltására, a majdani Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozása révén. A székelyföldi területi autonómia megteremtése véget vethetne annak a román nemzetstratégiai folyamatnak, mellyel a bukaresti kormányzatok a központilag irányított, megtervezett betelepítés révén e régió etnikai jellegének megváltoztatására, elrománosítására törekszik, áll az EMK közleményében, amely a határon túli magyarságnak alanyi jogon járó kettős állampolgárság és a védőhatalmi státus biztosításának igényét is hangsúlyozta. /Elszabotált három szintű autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2003. szeptember 1.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nemzeti, keresztény RMDSZ-platform elnöke, Katona Ádám úgy véli, elérkezett az ideje annak, hogy a politikusok nyíltan megvitassák az etnikai alapon szerveződő területi autonómia és a kettős állampolgárság ügyét. - A háromszintű autonómia-tervezet megvitatását napirendre fogja tűzni még az ősszel a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. A másik követelésünk, a kettős állampolgárság kérelme is már rég megfogalmazódott. Azt mondhatjuk tehát, hogy az autonómiára és a kettős állampolgárságra vonatkozó követelésünk, amely annyi ellenséget, megalázást szerzett az RMDSZ keresztyén nemzeti platformjának, most már megvitatható közelségbe került - nyilatkozta Katona Ádám. /Fülöp D. Dénes: Előtérbe került a kettős állampolgárság kérdése. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 1./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998