udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Keresztenydemokrata Platform/Mozgalom

1992. március 14.

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1997. szeptember 12.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti-kereszténydemokrata platformja képviseletében Katona Ádám elnök az RMDSZ kongresszusára az RMDSZ programjához kiegészítéseket javasolt. Az önmeghatározás legyen: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. A célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése. - Az RMDSZ ellenőrizze az etnikai összetétel megváltoztatására vonatkozó tiltás betartását. - Az RMDSZ tisztségviselői számoljanak be az egykori szekuritatéval való kapcsolatukról. - Ne legyen vezető a szervezetben az, aki ügynök, kollaboráns volt. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

1999. december 13.

Romániában 1990. március 30-án jött létre a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, kis létszámú, de elit tagsággal. Az RMKDP, mint az RMDSZ társszervezete, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában a Kereszténydemokrata frakciót alkotta egészen mostanáig. Idén június 5-6-án az új párttörvény értelmében az RMKDP átalakult Románia Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommá, amely továbbra is társszervezete az RMDSZ-nek és az SZKT-ban a Kereszténydemokrata Platformot adja. A temesvári RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja ez év december 4-én alakult meg, hamarosan Aradon és más helységekben is bejelentik létrejöttét, jelentette be dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos alelnöke. /Temesváron megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Platform. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. január 8.

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 9.

Jan.10-11. között Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke Berlinben részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU), illetve az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. A EDU-tag pártok vezetőinek 11-én kezdődő konferenciáján - melynek napirendi pontján a magyarországi FIDESZ-MPP és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az unióba való felvétele is szerepel - jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 9. - 1882./

2001. január 12.

Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./

2001. február 22.

A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2001. március 2.

A Kovászna megyei tanács RMDSZ képviseletében megválasztott tanácstagjai, a Megyei Tanács elnöke, alelnökei, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna polgármesterei, az RMDSZ Kovászna megyei Polgári Kör platform elnöke és a Kereszténydemokrata platform elnöke az RMDSZ országos vezetőségének, Markó Béla elnöknek, valamint az RMDSZ Kovászna megyei szenátorainak és képviselőinek címzett közös nyilatkozatot adtak ki Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának leváltásával kapcsolatosan. "Véleményünk szerint Jánó Mihály munkáját jól végezte, a megye művelődési képviseletét magas szinten látta el, a helyi román közösségnek sem volt panasza ellene. Ugyanakkor Bartók Botondot nem tartjuk alkalmasnak a tisztség betöltésére." - olvasható a nyilatkozatban. Az RMDSZ PDSR-vel kötött paktumára hivatkozva a nyilatkozat aláírói követelik a művelődési minisztérium döntésének visszavonását és Horia Grama prefektus leváltását, "mivel megszegett egy olyan elvet, amelyben a kormányfő az RMDSZ vezetéssel egyezett meg. Kérjük Markó Béla urat, hogy helyezze kilátásba a PDSR-vel kötött paktum felfüggesztését, amennyiben követelésünket a művelődési minisztérium, illetve a PDSR nem teljesíti, szenátorainkat és képviselőinket pedig, hogy a jelen pillanattól semmilyen kormányelőterjesztést ne szavazzanak meg." /Tiltakozás Jánó Mihály leváltása ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. június 11.

Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2003. október 13.

Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. február 23.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2004. április 2.

Sepsiszentgyörgyön elindította az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalma előválasztási kampányát. A KDM bemutatta Kelemen Tibort, sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltjét. Hangsúlyozták, hogy nem a Polgári Kör jelöltje és nem a jelenlegi polgármester, Albert Álmos ellen történt Kelemen Tibor jelölése, hanem a városért. /(Éltes Enikő): Beindult az előválasztási kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2004. április 27.

Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2004. november 11.

 Négy magyarországi megyébe készülnek utazni a kettős állampolgárság ügyének népszerűsítése céljából az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői a Fidesz, illetve néhány civil és egyházi szervezet meghívására. Ezt Puskás Bálint szenátor, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának vezetője közölte.  (MTI – Sz.): Magyarországon kampányolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

2004. november 11.

A Háromszék megyei RMDSZ képviselői magyarországi fórumokon és a médiában kérik a választópolgárokat, hogy a népszavazáson voksoljanak igennel a kettős állampolgárságra. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a szövetség Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának elnöke elmondta: a Fidesz, több civil szervezet és az egyházak meghívására Zala, Vas, Győr és Fehér megyébe utaznak, ahol különböző fórumokon és a médiában arra kérik a magyarországi választópolgárokat, ne fordítsanak hátat a határon túli magyaroknak. /A kettős állampolgárságért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2004. december 29.

Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.):   György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2005. január 8.

Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. február 22.

Háromszéken a megyei operatív tanács kilenc tagja – a képviselők, szenátorok, a két területi elnök, a megyei tanács elnöke és alelnöke – dönt arról, milyen álláspontot képvisel az RMDSZ a helyi koalíciós tárgyalásokon. Ők sikeresnek tekintik, hogy a kormányzati szerepvállalással az eddigi 38 százalékról 45-re tornázták fel a magyar intézményvezetők arányát. Antal Árpád képviselő azonban nem ért egyet a 45 százalékkal. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla szövetségi elnök: az intézményvezetőknél ragaszkodni kell ahhoz, hogy az RMDSZ súlyának megfelelő arányban nyerjen funkciókat. Az operatív tanácsban leszavazták Antal Árpád felvetését. Platformérdekek kerekedtek felül, a Polgári Kör és a Kereszténydemokrata Mozgalom harcot vív a ,,székekért”. /Farkas Réka: Több magyar intézményvezető kellene (Antal Árpád nem ért egyet az RMDSZ megyei vezetőivel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

2005. április 4.

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. június 23.

Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2007. február 19.

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2007. február 24.

Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja február 23-án a kovásznai Héphaisztosz Szálló konferenciatermében tartotta kongresszusát, amelynek megnyitóján Markó Béla szövetségi elnök is köszöntötte a résztvevőket. Markó Béla elmondta, tudomása van az unitárius lelkészi egyesület állásfoglalásáról, és tudja azt, hogy Szabó Árpád unitárius püspök aláírta az RMDSZ támogató listáját. Markó fontosnak tartja, hogy a papok megszólaljanak a közéletben. „Amit nem tudunk elfogadni, hogy a napi politikai vitában részt vegyenek, hiszen az egyháznak, az egyház vezetőségének szeretnie kell minden hívét, és úgy kell alakítani az álláspontokat, hogy minden híve szerethesse az egyházat. Ennyiről van szó. Tehát nem azt jelenti, hogy Erdélyben különösebben a papoknak nem kell részt venniük a közéletben. ” /Bodor János: Markó Béla: Az egyház tartózkodjék a napi politikai vitától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2007. december 1.

,,Háromszéki szinten nem beszélhetünk eredményekről, hacsak az embereknek az RMDSZ politikájától való eltávolodását, elfordulását nem tartjuk annak” – áll az RMDSZ Keresztény Demokrata Mozgalom sepsiszentgyörgyi platformja nyilatkozatában. A dokumentumban szerint a háromszéki RMDSZ marginális helyzetbe hozta a másként gondolkodókat, akiknek célja a nemzet összetartása volt. Az utóbbi négy esztendőben a háromszéki RMDSZ fantomszervezetként működött, választóit elkerülte, nem szövetkezett velük. Ezért a platform nevében Kerekes Mária megbízott elnök felkéri a szövetség háromszéki szervezetét, vizsgálja felül, mit mulasztott. /Farcádi Botond: Politikai baklövéssel vádolja a KDM a háromszéki RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

2007. december 10.

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2008. január 18.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége már előkészítette a helyhatósági választásokon történő jelöltállítás kritériumrendszerét, amelyet január 18-án tartandó marosvásárhelyi ülésén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) megvitatni készül. Az ügyvezető elnökség azt szorgalmazza, hogy a jelöltállításról szóló döntést a területi szervezetek hozzák meg – közölte Kelemen Hunor Kolozsváron. A jelöltállítás mikéntjéről állást foglalt a TEKT-ülés előtt a Szabadelvű Kör és a Nemzeti Szabadelvű Kör is. Kezdeményezésükre az öt szövetségi képviselettel rendelkező platform szorgalmazza a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) mihamarabbi összehívását. A Nemzeti Szabadelvű Kör jó ötletnek tartja Kovács Péter ügyvezető alelnök elképzelését. A fiatal politikus a területi RMDSZ-szervezetek helyi választmányainak állóurnás megválasztását javasolja. Tischler Ferenc, a Kereszténydemokrata Mozgalom Platform (KDM) elnöke szerint előválasztásoknak kellene megelőzniük a májusi önkormányzati választásokat. /Jelöltállítás, de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2008. január 30.

Sorra alakulnak az RMDSZ-en belüli platformok. Az RMDSZ új alapszabályzata szerint ahhoz, a platform megalakításához 750 támogató aláírásra van szükség. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Platform elnöke elmondta, több mint 1. 200 aláírást sikerült összegyűjteniük az ország összes, magyarok is lakta megyéiből. Külön jogi személyiségként létezik a Kereszténydemokrata Társulatuk, és ennek tagjai segítették, hogy elérjék ezt a számot. /Mózes Edith: Megalakult a Keresztény-demokrata Platform. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2008. március 11.

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2008. április 5.

A sepsiszentgyörgyi előválasztások eredményeinek semmissé nyilvánítását és új előválasztások szervezését kéri az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformja. Nem fogadják el, hogy ,,félrevezetés és csalás útján kerüljenek egyesek az RMDSZ városi tanács jelöltnévsorára”. Március 30-án egyesek ,,durván megsértették az erkölcsi szabályokat, és ez megkérdőjelezi a kialakult névsort”. /Farkas Réka: Új előválasztást kér a KDM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2008. június 30.

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2008. december 5.

A választási eredmény Alsó-Háromszéken 33,51 százalékos részvétel mellett jött létre. A gyenge jelenlétért a legnagyobb felelősség az RMDSZ vezetőségét terheli. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint az alsó-háromszéki RMDSZ vezetősége elszakadt az emberektől, s igyekszik minden hibát az MPP-re és a Háromszék napilapra hárítani. Ezen változtatni kell. A Kereszténydemokrata Mozgalom a tisztújítás minél hamarabbi, demokratikus megszervezését kéri. /Szőke Szabolcs a Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából: Őszinte önelemzést és tisztújítást kér a Kereszténydemokrata Mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998