udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Kolozs Megyei Kepviselõk Tanacsa

2004. február 2.

A Kolozs megyei helyhatósági választások előkészítése, a területi szervezet elmúlt évi költségvetésének kiértékelése és az idei elfogadása, a Kolozs megyei szervezet viszonya a polgári tömörülésekkel, a megyei ifjúsági alelnök megválasztása szerepelt az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) január 31-i ülésének napirendjén. A polgári tömörülésekkel kapcsolatban a megjelentek javasolták, hogy a kérdésben megyei elnöki minőségében Kónya-Hamar Sándor képviselő fogalmazza meg az álláspontját. Kónya-Hamar kifejtette, nincsen semmilyen "viszonya" a polgári körökkel, a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT). Jelenleg az RMDSZ megyei szervezetének választott elnöke, s kötelessége egységben tartani a szervezetet. /Papp Annamária: Elfogadták a helyhatósági választások forgatókönyvét. Két szakaszban zajlanak az előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. március 1.

Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. április 19.

Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2004. július 7.

Kolozs megyének a helyhatósági választások óta két magyar alelnöke van. Kerekes Sándor már négy évig betöltötte ezt a tisztséget, Pálffy Zoltán, a másik, az új alelnök most kezdte tevékenységét. Pálffy Zoltán az elmúlt négy évben az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke volt. Elmondta, hogy külföldi támogatással, pályázatok révén községenként orvosi rendelőket lehetne létesíteni, az ottani háziorvosnak lakást biztosítani. Pálffy Zoltán új feladata mellett továbbra foglalkozni fog a kárpótlás, hadifogság és háborús veterán ügyekkel. /Ú. I.: Pénzért fordulnak a megyei tanácshoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2004. július 12.

Júl. 10-én tartották Kolozsváron az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa ülését. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette a helyhatósági választások eredményeit. A szövetség Kolozsváron 31 ezer szavazatot szerzett. A város szavazati joggal rendelkező magyarsága eléri a 48 ezret, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ 17 ezer magyart nem tudott megszólítani. A urnák előtt megjelent magyarok csupán 82 százaléka voksolt az RMDSZ tanácsosi listáira. 1992-höz képest a szavazati joggal rendelkező kolozsvári magyarok száma kilencezerrel csökkent. Ennek ellenére a megszerzett tisztségek adatainak tükrében az RMDSZ 2000-hez képest jobb eredményt ért el Kolozs megyében és Kolozsváron egyaránt: 163 helyi, 7 megyei tanácsossal, 2 megyei tanácsi alelnökkel, 19 polgármesterrel, valamint 9 polgármesterrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a magyarság arányához képest felülreprezentált a helyi döntéshozásban. /Borbély Tamás: Viharmentes volt a Megyei Küldöttek Tanácsa. Az RMDSZ felülreprezentált a helyi döntéshozatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2004. augusztus 30.

Eckstein-Kovács Péter szenátort javasolja a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet a szövetség államelnök-jelöltjének. Erről döntött a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) aug. 28-án Kolozsváron. /Ö. I. B. – T. Sz. Z.: Eckstein-Kovács Pétert javasolják államfőjelöltnek. Az MKT is a nyitottságot szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2004. szeptember 8.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának Állandó Bizottsága úgy döntött: mind az urnás, mind a közvetett elektoros előválasztásra vonatkozó javaslatot a Megyei Képviselők Tanácsa elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnökének véleménye szerint Kolozsváron is meg lehet szervezni az urnás előválasztást a magyarság számarányától függetlenül, de nem kell elfeledkezni az akció költségvetési vonzatairól sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor minden alkalommal az urnás előválasztás mellett kardoskodott. Mint mondta, ezzel a módszerrel lehetőséget adhatnak a tagságnak, hogy értékeljen, minősítsen. – Az urnás előválasztás kötelezővé tételét az SZKT leszavazta, arra hivatkozva, hogy a szabályzat nem engedi meg, ez ugyanis a megyei szervezetekre bízza a módszer kiválasztását. Vekov Károly képviselő a legdemokratikusabb módszernek tartja az urnás választási módszert, viszont a szórványvidéken ez nehezen kivitelezhető. Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke mihamarabb véget vetne az "elektoros manipulációnak, amivel az RMDSZ csak tovább ássa a gödrét". – Aki képviselő vagy szenátor akar lenni, az álljon ki a nép elé, és ne gittegyletek döntsék el, hogy ki kerül fel a listára – mondta Pillich. /Köllő Katalin, Kiss Olivér: Urnás előválasztás Kolozs megyében? A demokrácia költséges mulatság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2004. szeptember 11.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének történetében először tartanak közvetlen előválasztásokat a megyét képviselő törvényhozók kijelölésére – döntötte el szept. 10-én a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Ezt azt jelenti, hogy október 10-én minden magyart az urnák elé várnak. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének évek óta problémája van a nyilvántartással. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök elmondta: az 1990-ben készített, és azóta csak részben frissített statisztika szerint valamivel több mint 40 ezer RMDSZ-tag létezik a megyében. Úgy vélte, hogy frissítés esetén ez a szám jelentősen csökkeni fog. A gyűlésen a jelenlegi törvényhozók /Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly parlamenti képviselők/ beszámolóját elfogadták. /Borbély Tamás: Közvetlen előválasztást szerveznek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. szeptember 13.

A közvetlen, állóurnás előválasztások megtartása mellett döntött az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Háromszéken szintén állóurnás, közvetlen előválasztásokon rangsorolják a jelölteket. A Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa (TKT) elvetette a közvetlen előválasztások megszervezésének ötletét. Szatmár megyében is az elektoros előválasztások megtartása mellett döntött a választmány. Bihar megyében is hasonló módon zajlanak le az előválasztások. Fehér megyében október elsején ül össze a rangsoroló küldöttgyűlés. /Előválasztások: hol közvetlen, hol közvetett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2005. január 15.

Háromszor is napirendre tűzték a Kolozs megyei alprefektus kérdését a bukaresti tárgyalásokon, de sem jártak sikerrel – magyarázkodott Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki a szövetség Megyei Képviselők Tanácsán (MKT) elhangzott elégedetlenkedő hozzászólásokra reagált. Az RMDSZ a hatvankét Kolozs megyei igazgatósági hely közül tizenhetet fog megkapni. Az RMDSZ-nek komoly gondot okoz megfelelő szakértők kinevezése a szóban forgó vezetői tisztségekre. Az MKT jóváhagyta Géczi Róbert kinevezését a Pillich László művelődési alelnök lemondása után megüresedett helyre. /B. T.: Tizenhét igazgatósági tisztség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2005. május 7.

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. június 3.

Rendkívüli ülést tartott június 2-án az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa, az MKT. A soron kívüli tanácskozás kezdeményezője Vekov Károly volt, aki az anyanyelvi oktatás kiterjesztésével kapcsolatos kérdéseket kívánta mielőbb vitára bocsátani. Vekov javasolta, hogy már a 2005–2006-os tanévtől vezessék be a magyarság történetének oktatását az óvodától az egyetemig a magyarul tanulók, illetve az ezt igénylők számára; a magyar tannyelvű oktatási intézmények minden évfolyamán minden tantárgyat magyar nyelven tanítsanak, (Románia történelmét és földrajzát is), természetesen a román nyelv kivételével, amelyet viszont ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként oktassák a magyar diákok számára; a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása érdekében igényelni kell a magyar és más kisebbségi csoportok számára az egy főre megállapított szorzó módosítását legkevesebb 2-re, (amint ez már megvalósult a németek esetében). Ez a döntés megteremtené a magyar karok, illetve tanszékek önálló működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételeket. Az MKT jelenlegi formájában még döntésképtelen. Az alapszabályzat szerint a kezdeményezések előbb az MKT Állandó Bizottságához kerülnek, majd ennek javaslatára az illetékes szakbizottsághoz, s csak ezután a plénumba. A szakbizottságok jelen pillanatban még nem léteznek, ezeket csak a jövő hétre alakítják meg. Máté András MKT-elnök szerint a Vekov által felsorolt követelések szerepelnek a kisebbségi törvénytervezetben, amelyet nemsokára a parlament is megvitat. Vekov Károly szerint ahhoz, hogy még ettől az évtől érvényesíteni lehessen a felsoroltakat, most kell lépni, nem kellene megvárni a kisebbségi törvény különben is bizonytalan kimenetelű vitáját. Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök a kötelező magyar történelemoktatást szükségtelennek tartotta, mert a diákok amúgy is túlterheltek. Ezenkívül a kisebbségek történetét kötelező tantárgyként tanítják VI. és VII. osztályban. Végül Máté András MKT-elnök javaslatára megszavazták, hogy egy szakbizottság tömörebb, módosított változatot dolgozzon ki, amelyet június 10-én majd előterjesztenek az MKT rendes ülésén. /D. I., Sz. K.: MKT-vita az anyanyelvi oktatás kiterjesztéséről. Lakatos: Nyitott kapukat dönget Vekov. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2005. június 11.

A Kolozs megyei RMDSZ támogatja az országos vezetést az önálló magyar tanügyi rendszer létrehozásában, a minden szinten való anyanyelvi oktatás megteremtésében (beleértve Románia történelmének és földrajzának magyar nyelven való oktatását is) – döntött június 10-én az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa (MKT). A testület hosszú vita után módosította, majd elfogadta Vekov tervezetét. Elsősorban azzal nem értettek egyet, hogy a Kolozs megyei RMDSZ szólítsa fel az országos vezetést az önálló tanügyi rendszer létrehozására vonatkozó kezdeményezésekre, hiszen a nemsokára a szenátus napirendjére kerülő kisebbségi törvény tartalmazza a Vekov által is sürgetett javaslatok nagy részét. A megyei szervezet legfennebb támogathatja az országos vezetést abban, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel érvényesítse ezeket, hangzott el az ülésen. /Sz.K.: Elhúzódó oktatási vita az MKT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. június 14.

A Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa legutolsó ülésén szorgalmazták, hogy az oktatási intézmények minden szintjén a tantárgyakat anyanyelven tanulhassák a diákok. A kolozsvári magyar üzletemberek klubja, az Eureka júniusi találkozóján ösztöndíjrendszert létesíttek azok számára, akik Kolozsváron állami reáloktatásban részesülnek. Kolozsváron a magyar gyermekekből 50%-kal kevesebb jut be a mérnöki, közgazdász, jogi, orvosi karokra, az ösztöndíjjal az ilyen tanulmányokat akarják ösztönözni. Úgy határoztak, hogy az állami műegyetemen, az orvostudományi egyetemen, a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdasági karán és a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen tanuló magyar diákok pályázhatnak erre az ösztöndíjra. – A BBTE keretében végzett felmérés eredménye lesújtó. A kérdés azokhoz a szülőkhöz szólt, akiknek a gyermekei az egyetemen tanulnak: akarnak-e önálló magyar egyetemet Kolozsváron? A nem hivatalos eredmény: fele plusz egy nem akar. – Kolozs megyében 84 magyar orvos dolgozik, de sebész nincs közöttük, többségük nem szakosodott semmire. Nincs közöttük bőrgyógyász, szemész, fül-orr-gégész stb. /Csomafáy Ferenc: Csak lelkesedéssel nem lehet politizálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2005. szeptember 8.

Megvonta támogatását az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettestől, akit azért menesztenének tisztségéből, mert a magyar nyelvű oktatásban számos probléma továbbra is megoldatlan, jelentette be László Attila RMDSZ-elnök a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Idén is késéssel érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek az iskolákba, mivel a kiadók többnyire olyan fordítókat alkalmaznak, akik felületes munkát végeznek. Például a felvilágosodás helyett fénykorszak, Nagy-Britannia helyett Brit Tenger, a baktériumok lebomlása helyett lefokozása jelent meg a tankönyvekben. Kolozs megyében 1997-hez képest az első osztályos gyerekek létszáma 50 százalékkal csökkent. Megnőtt a kiscsoportos óvodások száma. Eddig 17–18 gyerekkel indultak a csoportok, az idén mindenhol 30-ra bővült a létszám. Sikerült magyar bölcsődét indítani Kolozsváron. /Borbély Tamás: Leváltanák a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettest. A Kolozs megyei RMDSZ vezetői elégedetlenek Török Ferenc munkájával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2006. január 28.

Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. január 30.

Lakatos Artúr a válaszadás jogán pontosított, az MKT-ról szóló beszámolóval kapcsolatban. Az MKT tagjainak joguk van felháborodni és véleményt megfogalmazni a mindenkori elnökség tevékenységéről. László Attila azt állította, hogy Lakatos Artúr rokona Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnöknek, de ez téves. /Lakatos Artúr: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. január 30.

Kónya-Hamar Sándor nyilatkozatában reagált Szabadság a január 28-án megjelent számában közzétettekkel kapcsolatban. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnöke azt állította, hogy Lakatos Artúr igazgatótanácsi tisztségéből való visszahívása „a rokoni alapon történő kinevezések korszakának vet véget”. Azonban Lakatos nem rokona, a megfogalmazott alaptalan vád ezért rágalomnak minősül. Az említett MKT-ülésen Kónya nem állította, hogy László Attila elnök átjátszotta volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét az Euréka vállalkozói klubnak. /Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. április 29.

Anyagi gondokkal küszködik a Kolozs megyei RMDSZ – derült ki az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa ülésén. László Attila megyei elnök közölte, a tagdíjak beszedése kevéssé hatékony. A jövőben a tagdíjbeszedők vérnyomást is mérnek. Az RMDSZ kolozsvári székházában ingyenes kiscsoportos felvételi előkészítőket tartanak a VIII. osztályt végzőknek. /E.-R. F.: Vérnyomást is mérnek az RMDSZ tagdíjszedők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2007. április 23.

Április 21-én zajlott a Kolozs megyei RMDSZ küldöttgyűlése. László Attila elnöki beszámolójában a szervezeten belüli csapatmunkának, a három generáció együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Máté András parlamenti képviselő a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke beszámolójában a vidékre való odafigyelést emelte ki, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) gazdag és eredményes tevékenységét dicsérte. Vekov Károly parlamenti képviselő hiányolta az elnöki beszámolóból a szervezet állapotának jellemzését: a taglétszám kedvezőtlen alakulását, a kommunikációs válságot. Súlyos kérdésnek nevezte az elvándorlást, összefogást sürgetett a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és a tordai magyar iskola ügyében. A választás eredménye: újabb kétéves mandátumot kapott László Attila. A küldöttgyűlés elfogadta az alapszabályzat módosításának elveit. A Kolozs megyei RMDSZ az első megyei szervezet az országban, amely a szövetségnek a márciusi kongresszuson elfogadott új statútuma értelmében koordináló tanácsokat hozott létre. /Ö. I. B. : Újraválasztották László Attilát a Kolozs megyei RMDSZ élére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2007. május 12.

Május 11-én tartotta ülését az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Elfogadták a megválasztott megyei elnökséget: elnök – László Attila, alelnökök – Makkai Zsolt (gazdasági), Vákár István (mezőgazdaság), Csoma Botond (jog, humán erőforrások), Dáné Tibor Kálmán (tanügy), Deák Ferenc (ifjúság, szervezés), Kerekes Sándor (megyei önkormányzatok). László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a jövő feladataként tüntette fel Kolozs megye nyolc kisrégióra – Nádasmente, Bánffyhunyad és környéke, Felső-Kalotaszeg, Torda és Dél-Mezőség, Mezőség, Aranyosgyéres és környéke, Szamosújvár és környéke, Aranyosvidék – való decentralizálását. Ezekkel havonta egyeztető tanácsokat tartanak. A hozzászólások során Eckstein-Kovács Péter szenátor kételyét fejezte ki Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Ö. I. B. : Bemutatkozott az új MKT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2007. szeptember 29.

Szeptember 28-án zajlott az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT), amelynek keretében többek között megválasztották az RMDSZ megyei szervezetének új oktatási alelnökét, Péter Tünde személyében. László Attila megyei elnök a demográfiai mutatók alakulását részletezve kifejtette: 2008 valószínűleg az utolsó vonat az erdélyi magyarság számára. A Kolozs megyében és Kolozsváron észlelhető fejlődés azt jelzi, hogy a magyarság részarányának csökkenése itt még hangsúlyosabb lesz. Hangsúlyozta: Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a negatív kampány, az egymásra mutogatás befolyásolja a kampányt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európarlamenti választásokra készül a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. október 27.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) október 26-i ülésén megválasztotta a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) hét Kolozs megyei tagját /Balázs Bécsi Attila, Dáné Tibor Kálmán, Magyari Tivadar, Molnos Lajos, Péter Tünde, Szabó Lóránd és Tonk Márton/, és döntött a kistérségi egyeztető tanácsok létrehozásáról. /Ö. I. B. : Megválasztották a KAT Kolozs megyei tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2008. február 22.

Kolozsvári politikai körökből kiszivárgott információk szerint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselőt indítaná a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltként a május 25-én esedékes helyhatósági választásokon. A politikus cáfolta, hogy vállalta volna ezt. „Nem tagadom, hogy az MPP képviselői megkerestek az előző hetekben, de arról nem tárgyaltunk, hogy vállalnám-e ezt a feladatot – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor. – Egyelőre egyetlen célom van, tisztességesen végigdolgozni a mandátumom hátralévő időszakát, aztán a nyáron majd eldöntöm, hogy a jövőben egyáltalán szeretnék-e aktívan politizálni. Tudomásom szerint a kolozsvári magyarságnak már van megfelelő polgármesterjelöltje László Attila személyében. ”Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az MPP minden magyar többségű településen saját polgármesterjelöltet indít, és saját önkormányzati képviselő-jelöltlistát állít, Kolozsvár vonatkozásában azonban egyelőre nem döntöttek. „Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselővel konkrétan nem egyeztettünk a kérdésről, azt azonban kijelenthetem, hogy a Kolozs megyei politikust sosem tartottuk tőlünk távolinak” – fogalmazott a pártelnök. Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsának február 15-i ülésén döntés született arról, hogy László Attila, a szervezet Kolozs megyei elnöke lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a kincses városban. /Gyergyai Csaba: Kónya cáfol. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2008. április 8.

A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra sem hajlandó az RMDSZ listáján jelölteket indítani, fennáll a lehetőség, hogy a két alakulat összefog Kolozs megyében a júniusi önkormányzati választásokon. Ezt az RMDSZ részéről László Attila Kolozs megyei elnök és az MPP-vel való tárgyalásokkal megbízott Eckstein-Kovács Péter szenátor, az MPP április 5-én megalakult Kolozs megyei szervezete részéről pedig Sándor Krisztina elnök is sejtetni engedte. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselői tanácsa (MKT) már rangsorolta a szövetség megyei tanácselnök, illetve képviselőjelöltjeit, László Attila elmondta: indokolt esetben a megyei küldöttgyűlés módosíthatja az MKT döntését. Az MPP továbbra is elzárkózik ettől a lehetőségtől. Bihar megyében folytatódnak a tárgyalások a lehetséges együttműködésről az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezete között. /Benkő Levente: Kockázatok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2009. január 17.

Kolozsváron január 16-án ülésezett az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa. Elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. László Attila megyei elnök elmondta: amennyiben jövő héten úgy döntenek, hogy az RMDSZ állítson jelöltet a februári polgármesteri választásokon, akkor az egyik esélyes Csoma Botond jogász, az Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatója. A megyei küldöttgyűlésen elhangzott László Attila elnöki beszámolója. Több hozzászóló sérelmezte, hogy az elmúlt négy-nyolc évben a megyei RMDSZ közel húszezer szavazatot vesztett, s az ok kiderítését kérték. Követendő példaként említették Szilágy megyét, ahol 2000-től kezdődően nem történt számot tevő szavazatcsökkenés. Míg 2000-ben huszonhatezer szavazatot szereztek a parlamenti választásokon a Szilágy megyei RMDSZ jelöltjei, idén 25 600 magyar voksolt. /MKT: elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2009. március 21.

Nem volt egyértelmű a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) álláspontja azon RMDSZ-es tisztségviselők sorsát illetően, akik a minisztériumoknak alárendelt megyei hivatalok, ügynökségek élén állnak, ezért lehet számítani a változásokra, jelentette be Csoma Botond alelnök, városi tanácsos az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsán (MKT), utalva Hegedűs Lajos alprefektus néhány nappal ezelőtti leváltására. Az RMDSZ április végi országos tanácskozásán, amelyre Kolozsváron kerül sor, kongresszusi küldöttnek számít valamennyi SZKT-tag, az RMDSZ megyei tanácselnökei, alelnökei, polgármesterei, alpolgármesterei. Rajtuk kívül Kolozs megyét további 14 hely illeti meg. A titkos szavazással megválasztották a küldötteket. /Sz.K.: Kongresszusi küldöttválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2009. június 26.

„Kolozs megye jobban teljesített az idei júniusi EP-választásokon, mint a 2007-es európai parlamenti, illetve a 2008-as parlamenti megmérettetésen”, tájékoztatta június 25-én László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Megyei Képviselők Tanácsát (MKT). Az önálló elnökjelölt állítását szkeptikusan fogadták a küldöttek. Többen is úgy vélték, alaposan meg kell fontolni a jelöltállítás gondolatát. Vekov Károly szerint a felsorolt nevek közül egy sincs olyan, akit szélesebb körben elfogadnának. Az egyik esélyes jelölt, Kelemen Hunor ellen azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a fiatal politikus, amikor kulturális államtitkári tisztséget töltött be, nem volt hajlandó még csak fontolóra se venni Tompa Gábornak, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának leváltását, pedig többen is kifogásolták „káros színházpolitikáját”. Az MTK ülésén tárgyaltak a Kolozs megyei RMDSZ elnökségének kiegészítéséről is. Heves vita volt. Többen kifogásokat emeltek Czika Tihamér személyére vonatkozóan. Sokak egybehangzó véleménye szerint Czika nem méltó a Kolozs megyei alelnöki tisztség betöltésére mindenekelőtt az egyházi iskolákról képviselt álláspontja miatt. Czika „védőbeszédében” többek között a magánvéleményhez való jogát kérte ki. /Sz. K. : Csonka maradt a megyei RMDSZ elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2009. július 11.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) július 10-én tartott ülésén a megyei szervezet elnökségének a kiegészítéséről tárgyaltak, mivel a június 26-i gyűlésen nem sikerült dönteni az ügyben. Ez alkalommal is élénk vitát váltott ki a kommunikációs alelnöki tisztségre egyedül pályázó Czika Tihamér jelöltsége. A pénzügyi és vidékfejlesztési alelnökségre pályázó személyeket – Horváth Anna és Szenczi Bianka – megszavazták. Czika Tihamér pályázatát az MKT döntő többsége elutasította. Czika Tihamér azt nyilatkozta: „Ameddig az MKT többsége a múltat nézi, s nem a jövőt, addig nincs helyem ebben a tisztségben!” /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége /Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2009. augusztus 11.

Mióta Kolozsváron a Főtér feldúlása májusban elkezdődött, jó néhányan írtak róla. Egyesek bírálták az átalakítást. Ezekre sütötték a „negatív hozzáállás” bélyegét. Voltak, akik egyenesen „magyar paranoiát” varrtak a tér arculatát védők nyakába. Miért negatív a tér jó száz éves arculata melletti kiállás? Akkor, amikor ez lényegében hagyományőrzés. És ma világszerte erre törekednek. És miért pozitív a tér átalakítása melletti kiállás? Talán a Szent Mihály-templomot is el kellene tüntetni a „magyar paranoia” kezelése során? A kérdésnek mellékhatása is volt. Czika Tihamér megpályázta a Kolozs megyei RMDSZ kommunikációs alelnökségét. Azonban a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT), ismerve Czika egyházi iskolákat kifogásoló szabadelvű nézeteit, továbbá a Főtér átalakítását ellenzőkre sütött „magyar paranoia” bélyegét, megválasztását kétharmados többséggel elutasította. Erre ő kijelentette, addig nincs helye a megyei RMDSZ vezetőségében, amíg az MKT „múltba tekintő”. Éppen az ő véleménye a múltba tekintő. A kommunista múltba. /Asztalos Lajos: Főtér, divat, üzlet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998