udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Kulturalis Autonomia Tanacs /KAT/

2007. január 24.

Markó Bélának kételyei vannak, hogy lehetséges-e a kormány átszervezése, illetve hogy a kormányprogram fontosabb pontjaival kapcsolatosan lehetséges egy újabb egyezség. Az RMDSZ kongresszusán Szövetségi Egyeztető Tanács helyett létre fogják hozni a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát, amely erősebb lesz az eddigi SZET-nél. Az alternatív szervezetekkel való kapcsolatról Markó leszögezte, az RMDSZ-t nem alakíthatják át olyan értelemben, hogy más csoportosulásokkal való valamiféle koalíció legyen. A nemzeti minimum programnak az RMDSZ programjának meg kell felelnie. Nem lehet más, mint ami az RMDSZ programjában is benne van. /Tibori Szabó Zoltán: Ahol senki senkinek nem partnere. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2007. február 5.

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2007. február 5.

A romániai magyar sajtó vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen Markó Béla és Kelemen Hunor. A találkozón – a helyi rádióktól az országos médiumokig – huszonegy főszerkesztő vett részt. Az RMDSZ-kongresszuson várható alapszabály-módosítás nyomán megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómia Tanács lép, amely tényleges hatáskörökkel rendelkezik majd – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hagyományos, negyedévente megtartott tanácskozáson elemezték az időszerű politikai helyzetet. Az RMDSZ kommunikációjának hiányosságaival kapcsolatban több kritikai észrevétel is elhangzott. Markó Béla szerint jelenleg az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat is fennhatósága alá vonni. Az RMDSZ nem ért egyet ezekkel a hatalom-koncentrációs törekvésekkel. Az EP-választások kapcsán Tőkés László függetlenként való indulási szándékára vonatkozóan Markó úgy fogalmazott, „a múltat nem lehet visszahozni. Ha valaki, politikai pályáját tekintve, 1990-ben valamit elmulasztott, azt nem lehet 2007-ben megismételni”. /Egy asztalnál a politika és a média. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. február 19.

Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke beszélt az RMDSZ programjának és szervezeti szabályzatának főbb módosítási terveiről. Ezek között szerepel az Autonómia Tanács létrehozatala is. A 14 tagú új szerv havonta legalább egyszer tanácskozik, megszűnik az RMDSZ Egyeztető Tanácsa, az Ügyvezető Elnökség megmarad, de világosabban körvonalazott adminisztratív feladatkörrel. /Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2007. február 20.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómiatanács vegye át. Ez a testület részt venne azokban a döntésekben, amelyek a romániai magyarság oktatási, kulturális kérdéseiben megszületnek. A tanács hatáskörét a törvénybe foglaltakkal és az abban szereplő jogosítványokkal kibővítik. A Kulturális Autonómiatanács a kisebbségi törvénybe foglalt jogok érvényesítését segítené elő. Amennyiben a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor is szükséges, hogy az RMDSZ-nek legyen egy olyan szerve, amely részt vesz a közösség oktatási és kulturális életét érintő kérdésekben. /Gujdár Gabriella: Új testület segítené a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2007. február 27.

Centralizációs törekvést látnak a bírálók az RMDSZ alapszabályzat-módosításában. Míg Seres Dénes képviselő, az alapszabályzat-módosító bizottság elnöke a döntéshozatal mobilitásának növelését, illetve a felelősségre vonás keretének kidolgozását tartja a tervezett módosítások legfőbb következményeinek, az RMDSZ belső ellenzéke a centralizálási törekvést lát benne. A szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyét a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ foglalja el. A KAT létrehozását eredetileg Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője javasolta. Székely tervezete szerint a kulturális tanács magában foglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és oktatási főosztályait is, a szakmai szervezetek és az egyházak képviselőit is bevonta volna. Az Aradon előterjesztendő alapszabályt módosító tervezetben azonban a KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mint elődje, a SZET. A SZET és a KAT közötti különbség, hogy a különböző kulturális, tudományos, oktatási szervezetek, valamint az egyházak képviselői mellett a KAT-ban helyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek által megválasztott képviselő. A tervezett módosítások szerint a jövőben „nem lehet RMDSZ-jelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon”. Ugyancsak tiltják az RMDSZ-jelöltként való indulást a választásokon azon szövetségi színekben megválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ az elmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjaként számon tartott politikus élesen bírálta az alapszabály-tervezetet. /Farcádi Botond: Reform helyett szigor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2007. március 1.

Kötő József, az RMDSZ programmódosító bizottságának elnöke beszámolt azokról a főbb változtatásokról, amelyeket a szövetség hétvégi kongresszusán fogadnak majd el. Változatlanul célként fogalmazzák meg a romániai magyarság érdekképviseletét, ugyanakkor azonban az uniós struktúrákban való jelenlétet is fontosnak tartják. Az RMDSZ módosított programja leszögezi a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanács hatáskörét. A közoktatás területén a szövetség a kistérségi iskolahálózat rendszerének a kiépítését tűzte ki célul. A felsőfokú oktatást illetően az RMDSZ továbbra is ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem létrehozásához. /Farcádi Botond: Frissít a szövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 2.

Több pontban is módosul az RMDSZ felépítése, működési elve az aradi kongresszus után, ha a küldöttek elfogadják az alapszabályzat-módosító bizottság javaslatait. A korábbi Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) átalakult Szövetségi Állandó Tanáccsá (SZOT). A testület havonta legalább egyszer ülésezik. A SZÁT irányítja az RMDSZ folyamatos tevékenységét, politikailag irányítja a szenátusi és képviselőházi frakciókat. A SZÁT kétharmadának támogatásával – konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elő a frakciótagok számára. A Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) átalakul a Kulturális Autonómia Tanácsává (KAT). Bevezetik az elszámoltatás intézményét is. A választott tisztségviselőknek negyedévente beszámolót kell írniuk a tevékenységükről. /Cs. P. T. : Operatív döntéshozatal, szigorú számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2007. március 5.

Március 3-án kora délután Aradon véget ért az RMDSZ nyolcadik kongresszusa. Módosították az RMDSZ alapszabályzatát, elfogadták a szövetség európai parlamenti választási programját, és határozatokat fogadtak el a jövő prioritásairól. Ötödszörre választották újra a szövetség elnökévé Markó Bélát, aki immár tizennégy éve tölti be ezt a tisztet. A szövetség programjába beiktatták a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Az alapszabályzat tekintetében az RMDSZ vezetői fontosnak ítélték, hogy a szervezet megőrizte szövetség jellegét, nem alakították az RMDSZ-t párttá. Javaslatok születtek az önkormányzatiság, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében. A bizottság elnöke, Kötő József elmondta: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Az alapszabály-módosító javaslatokat Seres Dénes szenátor ismertette. A legfontosabb módosítások: a szövetség kongresszusa ezentúl kétévente ülésezik, s minden második kongresszuson történik majd tisztújítás; megszűnik az értelmiségieket, egyházi és civil társadalmi vezetőket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) foglalja el, amelynek kibővítették hatáskörét; megmarad a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelyben nagyobb súllyal lehetnek jelen a különböző platformok; a platformok létrehozásához 750 tagra van szükség, úgy, hogy legalább három megyében 150-150 taggal legyen az illető platform képviselve; aki a szövetség ellen, más szervezet képviseletében választásokon vesz részt, négy évig nem lehet az RMDSZ színeiben jelölt a választásokon; akitől a szövetség megvonta a bizalmat nyolc évig nem vehet részt az RMDSZ nevében a választásokon; megszűntették az Operatív Tanácsot (OT), s helyette – két SZKT-ülés között – a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg a szükséges döntéseket; megyei szinten is állandó tanácsokat hoznak létre. Bodó Barna úgy vélte, a szövetség vezetőinek be kellett volna vallaniuk, hogy a SZET működése ellehetetlenült, a KAT viszont nem felel meg a civil szervezetek által támasztott követelményeknek. Nagy Zsolt kifejtette: versenyképes magyarság nem képzelhető el egységes, megreformált RMDSZ nélkül, amelyben számonkérés is működik. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a szakemberek által készített demográfiai elemzésre. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségnek kell maradnia. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra a szövetség elnökévé Markó Bélát. Markó Béla „Új Erdélyt, új magyarságot” című programbeszédében kifejtette: a romániai magyarság sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától, a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. Hozzáfűzve, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túlra szakadt magyarokról sem feledkezhet el. „Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem” – fejtette ki Markó. Azonban „népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem” – mondta. A leadott 479 szavazatból 478 volt érvényes és egy érvénytelen. Markó Bélát 436 szavazattal és 42 ellenszavazattal választották meg újabb négy évre a szövetség elnökévé. Elsőként Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke gratulált Markó Bélának újraválasztásához. A választás eredményének közzététele után Markó Béla régi-új elnök úgy vélte, soha nem volt olyan egységes az erdélyi magyarság, mint 1989-ben, és ezt az egységet feltétlenül meg kell őrizni. Ebben a pillanatban nincs alternatíva a szövetségben, és amit eddig cselekedtek alapvetően helyes volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. Az RMDSZ határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómia megvalósításáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról, illetve a kongresszus azzal a felhívással fordult a romániai magyar választópolgárokhoz, hogy az EP-választásokon szavazatukkal támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla: Erdély legyen a Keleti Svájc! Egységes, következetes és fegyelmezett szövetséget ígért a régi-új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2007. március 6.

A román lapok viszonylag semlegesen számoltak be az RMDSZ aradi kongresszusáról. A Gandul azt emelte ki, hogy az RMDSZ elnöke Erdélyt Kelet-Európa Svájcává változtatná, a Gardianul ennek kapcsán „autonomista álomról” írt. A Cotidianul szerint az RMDSZ autonomista üzenetét „szervezési húzással” erősítette meg: létrehozta a Kulturális Autonómiatanácsot. A Curierul National szerint Tőkésnek még vannak hívei az RMDSZ-ben, és Markó számára aggasztó eseménynek nevezi azt, hogy Ráduly Róbert támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómia-referendumot. Az RMDSZ megszegett ígéretei miatt fizet – vélte az Evenimentul Zilei, amely szerint azok a pártok, amelyek hosszabb időn át nem változtatnak felső vezetésükön, óhatatlanul megkopnak. A magyarországi lapok közül a Magyar Hírlap „szinte tökéletesre hangszerelt” kongresszusról írt. A Népszava a nap emberének nevezte Markó Bélát, aki nincs könnyű helyzetben, hiszen az RMDSZ megosztásával romániai pártok és magyarországi erők egyformán megpróbálkoztak. /Kongresszusi echo: gúnytól a dicséretig. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2007. április 16.

Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2007. június 11.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2007. július 9.

Július 7-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Hunyad megyei szervezete a dévai Magyar Házban. Winkler Gyula, a harmadik mandátumát záró megyei elnök beszámoló-leköszönő beszédében egyben jövőbeni terveiről is beszélt, hiszen egyértelmű volt, hogy ő fogja betölteni a következő két évben is a megyei elnöki tisztséget. Egyetlen ellenjelölt sem merészkedett a porondra. Szinte egyhangúan szavazták meg Winkler mandátumának megújítását. Egymás közt sokan pusmogták, hogyan is fogja a brüsszeli képviselet várományosa sok ezer kilométerről irányítgatni a Hunyad megyei RMDSZ-szervezetet. Winkler Gyula számos magyar embert juttatott kulcspozícióba. A csodaszámba menő dévai Téglás Gábor Oktatási Központ megépítése mellett épül a teljes megyei oktatási hálózat, minden nagyobb településen megalakultak a magyar házak. A megyei küldöttek megválasztották a megyét képviselő új SZKT-tagot, illetve az alakulóban lévő Kulturális Autonómia Tanács tagját. Ez utóbbi tisztséget Burján Gergely nyerte el. Az új SZKT-tag Benedekfy Dávid lett. /Gáspár-Barra Réka: “Tisztújítás” az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. augusztus 7.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az RMDSZ területi szervezetek nagy része a közelgő tisztújításokra, az SZKT képviselőinek, a kulturális autonómiatanács tagjainak megválasztására készül. Kelemen Hunor szerint a területi szervezetek véleménye: egységre kell törekedni, ki kell egyezni Tőkés Lászlóval. Nagy Zsolt felvetette: legyen előválasztás. Kelemen Hunor ennek nem sok értelmét látja. /Gazda Árpád: Kiegyezést várnak tőlünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2007. szeptember 14.

Június vége óta első ízben tartott sajtótájékoztatót az Arad megyei RMDSZ vezetősége. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő az RMDSZ szeptember 8-án elfogadott európai parlamenti jelöltlistájáról elmondta: nehéz kampányra számítanak. A választás premier is lesz: a hazai magyarság valóban választhat az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László között. A megyei elnök elégedetten közölte, hogy a megye magyar, vagy magyar szekciókkal is működő iskolái jelentős pénzeket kaptak az előkészületekre, felszerelésre. Az SZK-tagságra négyen jelentkeztek – Albert László, a megyei ifjúsági igazgatóság aligazgatója, Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor megyei tanácsi alelnök és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke –, az aradi kongresszuson megalakult Kulturális Autonómia Tanács tagságára Matekovits Mihály tanügyminisztérumi igazgató és Szabó Mihály, a megyei RMDSZ alelnöke pályázott. /J. Gy. : Megvannak az SZKT- és KAT-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

2007. szeptember 29.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövő majdani KAT-ba. Hangsúlyozták: a kisebbségi törvénytervezet a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólították az RMDSZ-t, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. /Tiltakozik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének küldöttgyűlése szeptember 27-én szavazott a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a most alakuló Kulturális Autonómia Tanács Temes megyei tagjairól. Az SZKT-ban négy hely illeti meg a Temesközt, de ebből kettő foglalt, mert az elnök (Halász Ferenc) és a parlamenti képviselő (Toró T. Tibor) hivatalból tagja. A másik kettőt megválasztották: Takács Mihály/Zsombolya/ és Pastean Erika /Végvár/. A KAT-ban két képviselője lesz Temes megyének: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye lugosi esperese és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány és a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. /P. L. Zs. : Megszavazták az SZKT- és KAT-jelölteket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2007. október 12.

Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2007. október 27.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) október 26-i ülésén megválasztotta a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) hét Kolozs megyei tagját /Balázs Bécsi Attila, Dáné Tibor Kálmán, Magyari Tivadar, Molnos Lajos, Péter Tünde, Szabó Lóránd és Tonk Márton/, és döntött a kistérségi egyeztető tanácsok létrehozásáról. /Ö. I. B. : Megválasztották a KAT Kolozs megyei tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2008. január 31.

2007 a tisztújítás éve volt a helyi, a területi, illetve a megyei RMDSZ-szervezetekben. Az egész választási ciklusról elmondható, hogy ígéreteinket beváltottuk, eredményesek voltunk, állapította meg Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő. A szervezeti életről elmondta, olyan szervezeteket, amelyek a tagságon kívül a mögöttük lévő tömegekre, a magyarságra támaszkodnak, kevés található. A megélhetési gondok kerülnek előtérbe, kevesen vállalják fel, hogy teljes szívvel-lélekkel végezzék szervezeti munkájukat. Nem tudják megfelelően megmozgatni a közösséget. A közösségépítésben nagy szerep hárulna a magyar civilszervezetekre, illetve az egyházakra. – 2007-ben egyedüli megyei szervezetként felvállalták a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ létrehozásának ösztönzését. Azonban a KAT alakuló ülésétől kezdve lemorzsolódtak a civilszervezetek. A Magyar Polgári Pártot nem gáncsolják, Király András kijelentette, bennük partnerre találhatnak. /Tükör előtt az elnök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2009. február 23.

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. április 24.

Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. április 25.

Az RMDSZ és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti feliratvita okoz feszültséget a szövetségnek a kolozsvári Diákművelődési Házban sorra kerülő IX. kongresszusát megelőzően. A városházának nem tetszik, hogy az épületre kifüggesztett feliratok csak magyarul hirdetik az eseményt. Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, hogy rendelkeznek a két pannó kifüggesztésére szóló engedéllyel, ezért nem veszik le azokat. Az RMDSZ kongresszusán a számos romániai és külföldi vendégen kívül részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is, aki a 2003-as szatmárnémeti kongresszus után a szövetség vezetőségéből kiszorult Tőkés László EMNT-elnök levelét tolmácsolja a küldötteknek. Tőkésnek a kongresszuson való „közvetett rézvétele” premiernek számít, és gyakorlatilag következménye az RMDSZ és az EMNT közötti idei megállapodásnak. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete legutóbb 2007-ben ülésezett Aradon, ahol elhatározták, hogy a négyévente megrendezett tisztújító kongresszusok közé beékelik az úgynevezett félidei kongresszusokat. A kongresszuson módosítják az RMDSZ alapszabályzatát és programját is. Az egyik fontos módosító-javaslat szerint az alapszabályzatból nagyrészt törlik azokat a szakaszokat, amelyek a Kulturális Autonómia Tanácsok (KAT) létrehozására vonatkoznak. A KAT intézményének megalapításáról éppen a két évvel ezelőtt megrendezett aradi kongresszuson született határozat. A KAT működését szabályozó cikkelyek nagy részét azért vonják vissza, mert az RMDSZ februárban megállapodott az EMNT-vel, és ennek az egyezségnek a részét képezi az, hogy a tanácsot közösen hozzák létre. /Borbély Tamás: Feszültség az RMDSZ kolozsvári kongresszusának felirata miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. április 27.

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. szeptember 21.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 19-i ülésén felértékelődtek az erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a tömeggyilkosnak tartott Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy tévednek az RMDSZ-en kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. A csíkszeredai nagygyűlés hozadéka az, hogy összefogást nyilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, akik azt hiszik, hogy kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó a szlovák nyelvtörvény ügyét hozta fel arra, hogy Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogásolta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200-ról 300-ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez lefejezi szórványban az anyanyelvű oktatást. Az SZKT állásfoglalásában felszólította a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Elfogadta az SZKT azt a határozattervezetet, amely a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről rendelkezik: az RMDSZ a helyek 75 százalékéra (84 hely), az EMNT pedig 25 százalékára (28 hely) tarthat igényt. /Borbély Tamás: Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A Kulturális Autonómia Tanácsban megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy szeptember végére elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. /Salamon Márton László: BeKATtant” autonómia. A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről döntött az SZKT Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2009. szeptember 26.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyelőre még nem döntött arról, hogy támogatja-e vagy sem a november 22-i elnökválasztáson az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort, jelentette be szeptember 25-én Tőkés László, az EMNT elnöke Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT képviselőit magában foglaló Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ, illetve Tőkés László számolt be. Létrehozzák a Kulturális Autonómia Tanácsot (KAT), amely várhatóan 2010. január 16-án tartja alakuló ülését. Létrehozták a szociális, gazdasági, oktatási, külpolitikai és nemzetpolitikai szakbizottságokat, amelyeknek sikerült vezetőit is megválasztani. Mindkét politikus megállapította, hogy továbbra is működik az erdélyi magyar összefogás. A szeptember 5-én megtartott székely önkormányzati nagygyűlésről szólva, Tőkés László elmondta: az itt elfogadott memorandumot valamennyi erdélyi magyar helyi és önkormányzati képviselővel aláíratják, és a dokumentumot eljuttatják az Európai Unió illetékes szerveihez. Az RMDSZ esetleges kormányba lépésével kapcsolatban Tőkés László kifejtette: vannak ugyan kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de úgy érzi, hogy ezekben is sikerül megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ és az EMNT Markó szerint is különbözőképpen látja a kormányzásban való részvétel lehetőségét, de nem homlokegyenest ellenkezőleg. /P. A. M. : Az EMNT még nem döntött Kelemen Hunor támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. szeptember 28.

Bár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum hétvégi kolozsvári ülése után az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői azt hangoztatták, működik az EMEF, utóbbi szervezet még nem döntötte el, támogatja-e Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét az elnökválasztásokon. Tőkés László, az EMNT elnöke természetesnek tartotta volna, hogy az RMDSZ konzultáljon az EMNT-vel a jelölt személyéről. Megalakultak az EMEF szakbizottságai. „Az autonómia szakbizottság működik: az első konklúziókat, alternatívákat már előterjesztették. Létrehoztuk a szociális, gazdasági, oktatási, külpolitikai és nemzetpolitikai szakbizottságot, megneveztük ezek társelnökeit” – tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bejelentette, hogy létrejön a Kulturális Autonómia Tanács (KAT), amelyben közösen vesznek részt az RMDSZ és az EMNT által delegált tagok: 3-1-es arányban. Levélben kérte fel együttműködésre a hétvégén Gyergyócsomafalván ülésező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit Tőkés László. Az EMNT elnöke megújította azt az ajánlatát, hogy az SZNT is legyen az EMEF tagja. /Cs. P. T. : EMEF: kérdőjeles összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998