udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Nagybanyai Szervezet

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. április 6.

Németh László emléknapot rendezett Nagybányán, április 6-án a nagybányai RMDSZ és a református egyház, a város nagy szülöttje, az író születésének 90. évfordulóján, felavatták a Németh László-emléktáblát. A szülőház már nincs meg, ezért az emléktáblát a református templom előcsarnokában állították fel. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

1994. november 16.

A Romániai Református Egyház bekapcsolódik az Egyházak Emberjogi Programjának /CHRP/ munkájába. Az EBEÉ Budapesten tartott konferenciáján szept. 2-7-e között részt vett Tőkés László püspök és előadást tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1996. szeptember 1.

Szept. 1-jén a nagybányai RMDSZ szervezésében rendezték meg a hagyományos koltói Petőfi-ünnepséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

1996. november 26.

Nagybányán érdekes kiállítás nyílt Népi hagyományos díszek címmel, több múzeum összefogásával. A térségben ezerszáz éve magyarok is élnek, a magyar népviselet azonban hiányzott a kiállításról. A múzeum igazgatója az utolsó napon odaszólt a nagybányai RMDSZ-székházba, nincs-e valamilyben néprajzi anyaguk. Természetesen nem volt, így a magyar anyag nélkül nyitották meg a kiállítást. /Hiányos... hagyományos népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1997. január 25.

Olajos Pál László, a nagybányai RMDSZ elnöke, SZKT-tag, megyei tanácsos 1997. január 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 29-én, szerdán délben egy órakor lesz a nagybányai katolikus temető kápolnájából. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./

1997. június 12.

Jún. 12-én tartotta tisztújító közgyűlését a Nagybányai RMDSZ. A küldöttek Ludescher István mérnököt választották meg elnöknek. Ludescher István régóta aktív tagja a nagybányai RMDSZ-nek. 1992 óta nagybányai városi tanácsos és elnökké választásáig az RMDSZ vezetőségi tagja volt. A nagybányai RMDSZ vezetőségének tagja még: Csiha Tamás politikai alelnök, Pintér Attila szervezési alelnök, Vida Zoltán oktatási alelnök, Dávid Lajos művelődési alelnök és Farkas Zoltán ügyvezető alelnök. Olajos Pál januári halála óta Csiha Tamás töltötte be ideiglenesen az elnöki tisztséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./

1999. szeptember 25.

Szeptember 21-ről 22-re virradólag ismeretlen tettesek betörtek a nagybányai RMDSZ-székház épületébe. Csak az egyik terembe mentek be. Jóllehet az irodában és a mellette levő helyiségben ott volt két személyi számítógép, fénymásoló,TV, videó, értékes festmények, a tettesek csak egy lakattal zárt fémszekrény ajtaját feszítették fel. Ott is a felső polcon volt 1 700 000 lej egy nylonzacskóban, amihez hozzá sem nyúltak. Csak egy kulcsra zárt pénztartó fémkazettát loptak el. A nevezett dobozban 1 egy millió lej volt, néhány akta és lejárt bankcsekk-lapok. Az első teremben minden aktát, könyvet, újságot és a két telefont össze-vissza dobálták a földre. /Betörtek az RMDSZ székházba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

2000. augusztus 4.

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti frakciójának egyetlen nőtagja, Máramaros megye magyarságának képviselője visszatekintett a négy évre. Kezdeményezte a nagybányai RMDSZ képviselői iroda megalakítását, ami sikerült is. Az irodavezetőnő fogadja az ügyfeleket, rendszerezi a felgyűlt problémákat. A nagybányai irodavezető bérén kívül, bértámogatásban részesítette a máramarosszigeti, a felsőbányai, a színérváraljai szervezetek irodavezetőit is. Előfizetett a legfontosabb helyi és országos lapokra, amelyeket bárki fellapozgathat a képviselői irodában. Általában hetente tartottam fogadóórát Nagybányán. Néhány cikket, szaktanulmányt is írt, azok megjelentek a Caritas füzetekben. A lobbizás legfontosabb eredményének a nagybányai önálló magyar középiskola 1997-es kiharcolását tartja. Nemrég sikerült a máramarosszigeti magyar líceum számára is megszerezni a tárca beleegyezését, remélhetően az idei tanévben ott is beindulhat az önálló magyar iskola. - A munkaügyi és szociális bizottságban fejtette ki parlamenti tevékenységét. Ő kezdeményezte 1997-ben a szülési szabadságnak az újszülöttek két éves koráig való meghosszabbítását, 85 %-os javadalmazás mellett. Két évig az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára is volt. Böndi Gyöngyike a MÁÉRT társadalmi és egészségügyi szakbizottságának egyik szakembere. Újra akar indulni az őszi megmérettetésen. /Farkas E. Zoltán: Beszélgetés négy év politikai tevékenységéről. Válaszol: Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2001. január 13.

Döntés született Nagybányán gróf Teleki Sándor hajdani lakóházának megvásárlására. A műemlék jellegű ingatlant a társadalmi szervezetek Magyar Házzá szeretnék alakítani. A kezdeményező szervezetek, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin Osztálya, a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, valamint a nagybányai RMDSZ Reform Tömörülés platformja írták alá a szándéknyilatkozatot. Nagybányán hozzávetőleg 25 ezer magyar él (a lakosság 16-17 százaléka), s legalább 6-7 aktív magyar egyesület és alapítvány tevékenykedik, amelyek összejöveteleiket rendszerint közösen használt, alkalmi termekben kénytelenek lebonyolítani. /Dávid Lajos: Magyar Ház lesz a "vad gróf″ hajdani nagybányai lakóépületéből? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2001. július 16.

Ellenjelölt nélkül Ludescher Istvánt választotta újra elnökévé a hét végén az RMDSZ Nagybánya területi küldöttgyűlése. Megalapozatlannak nyilvánítva a Reform Tömörülés kérését, a jelenlévők elutasították, hogy a platform alanyi jogon képviseltesse magát a közel kilencvenfős testületben. Az RMDSZ területi szervezetének elnöki tisztségére pályázóknak az idén először két feltételnek kellett eleget tenniük: legkevesebb 11 éves tagság és legalább egy alkalommal betöltött elnöki vagy alelnöki tisztség valamelyik helyi szervezetben. A jelölési feltételeket a Reform Tömörülés (RT) tagjai is megkérdőjelezték, mert ezek ellentmondásban vannak a tagok megválaszthatóságát garantáló szövetségi alapszabályzattal, és eleve kizárják a fiatalok bekapcsolódását a szervezet vezetőtestületeibe. Ludescher kiemelten szólt a civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködésről, a rendszeres konzultáció igényéről. /Dávid Lajos: Nagybánya: újra Ludescher. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2001. szeptember 17.

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jóvoltából 913 kötetes adomány érkezett a nagybányai RMDSZ égisze alatt működő Németh László Könyvtárba. Nagybánya magyarságának gyakorlatilag ez az egyetlen közkönyvtára, jóllehet a most újjáépülő Megyei Könyvtárban is létezik egy régi könyvállomány, amely jelenleg hozzáférhetetlen és a Németh László Középiskolának is van egy kis könyvtára. Az adomány a Duna Televíziótól kapott könyvekből, folyóiratokból áll. A helyi magyar könyvtár több mint ezer olvasójának eddigi tizenkétezer kötetes volt az állománya. /Bővül a Németh László Könyvtár könyvállománya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. május 31.

Oktatási fórumot szervezett május 16-án a Nagybánya területi RMDSZ. A tanácskozás célja a magyar nyelvű oktatás helyzetének felmérése és a lehetséges megoldások számbavétele. Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes ismertette a megye anyanyelvű oktatásügyi hálózatát érintő problémákat. A magyar gyermekeknek csak 30 százaléka jár magyar tagozatra, a fennmaradó 70 százalék románul tanul." – állapította megVida Noémia nagybányai RMDSZ ügyvezető elnöke. Felsőbányán jobb az arány: 156 magyar nemzetiségű tanulóból jelenleg 115 tanul magyarul. Szinérváralján a legnagyobb gond a szakképzett, fiatal tanárok hiánya, az oktatók többsége vagy bedolgozó, vagy nyugdíja, továbbá a magyar tagozatot átköltöztették egy másik épületbe, ahol nincsenek mellékhelyiségek, sem víz, de pénz sem a helyreállításra. Koltón talán két pedagógus helybéli, a többiek Nagybányáról vagy Felsőbányáról ingáznak, sőt messzebbről is Domokoson 6-8 gyermekkel működő (összevont) osztályok is vannak. Kapnikon már csak I-IV. osztály működik. Magyar óvoda létezik ugyan, de az óvónő szeptemberben Magyarországra távozott, így most – más megoldás hiányában – román óvónő foglalkozik a magyar tagozatos gyermekekkel. Szamosardó a pozitív példa: bentlakásos szórványiskola működik már évek óta. Megnyertek egy pályázatot az Illyés Közalapítványnál a működési költségekre, saját gazdaságuk van, majdnem mindent megtermelnek, amit a gyermekek ellátása igényel. Megyei szinten 10-12 magyar nyelvű tagozat szűnt meg az utóbbi tíz évben. Ezt csak némileg ellensúlyozta a Németh László Gimnázium beindulása. Szinérváralján és Apahegyen a román lakosság egy része veszélyforrásnak érzi a magyar nyelvű oktatást, ennek is köszönhető, hogy a gyermekek egy része nem iratkozik magyar tagozatra, annak ellenére, hogy otthon magyarul beszélnek. Magyarellenes megnyilvánulásokat Felsőbányán is voltak: a román anyanyelvű rajztanárnő letérdepeltette a diákokat, mert azok magyarul beszéltek egymás között. A különböző tantárgyakat, mint rajzot, idegen nyelveket a magyar tagozaton is román anyanyelvű tanárok tanítják, mivel nincs magyar oktató. Ősztől beindulhatna Máramarosszigeten az önálló magyar nyelvű középiskola, a minisztérium azonban az épület helyreállításához kötötte ennek végső jóváhagyását. Az önkormányzat az ígért 400 millió lejnek csak egy részét tudta erre a célra elkülöníteni, a megyétől pedig nem sikerült pénzt szerezni. A máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium sorsa az egész környékre kihatással lehet, hiszen legtöbb településen már csak fakultatív anyanyelvű képzés folyik. Félő: a magyar nyelvű zenei oktatás ősztől nem indulhat majd be Nagybányán. /Dávid Lajos: Oktatási fórum: tartjuk "a formánk". A magyar gyermekeknek csak egyharmada jár magyar tagozatra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 31./

2007. december 3.

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2008. április 9.

A Magyar Polgári Párt máramarosi fiókja március 29-én akarta tartani alakuló gyűlését Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a politikai szervezetek és gazdasági vállalkozások esetére megállapított órabér kifizetésével. Ludescher István területi RMDSZ-elnök és nagybányai alpolgármester felháborodottan kért telefonon magyarázatot arra, hogy Dávid Lajos miért adott engedélyt a rendezvény megtartására, majd megfenyegette őt: amennyiben az MPP gyűlésére a Teleki Magyar Házban kerül sor, az intézmény elveszít minden támogatást, amelybe az RMDSZ-nek és neki személyesen beleszólása, befolyása van. Dávid Lajos erről tájékoztatta az MPP alakuló gyűlésének szervezőit, akik úgy döntöttek, hogy ezek után a rendezvényt egy másik helyszínen fogják lebonyolítani. Dávid Lajos közleményében leszögezte, hogy a Teleki Magyar Ház a nagybányai magyar közösséget és a helyi magyar szervezeteket szolgáló civil kulturális intézmény. Összefogni szeretne és nem szétválasztani, politikai szervezet csak terembér kifizetése ellenében használhatja az intézmény termeit. Minden más nagybányai magyar szervezetnek, egyesületnek, társaságnak díjmentesen biztosítanak otthont. Dávid Lajos emlékeztetett: 2001-ben a helyi RMDSZ-szervezet a magyar egyházak és civil szervezetek ellenében egyedüliként (!) nem támogatta magyar ház megalapítását Nagybányán. Ludescher István megengedhetetlen eszközökkel próbálta egy civil szervezet és egy civil intézmény vezetőjének döntését befolyásolni. /RMDSZ-zsarolás a nagybányai Teleki Házban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 9./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998