udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Nemzetepitõ Platform

1999. augusztus 18.

Minden magyar felelős minden magyarért! - jelszóval idén nyáron megalakult a Nemzetépítő Platform politikai kezdeményezés, amelynek legalább a programtervezete már napvilágot látott. Ennek értelmében pedig a nemzeti szolidaritás és a szakszerű politikai képviselet jegyében a Nemzetépítő Platform (rövidített nevén: NÉP) fő feladatának tartja egy olyan politikai irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a romániai magyar egyének korlátok nélküli állampolgári jogait, valamint ezek gyakorlása alapján a nemzeti közösség megmaradását, egészének, illetve egyes tagjainak anyagi, szellemi és számbeli gyarapodását olyképpen, hogy ősei földjén "mindenki itthon érezhesse magát". A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség, a polgári jogállamiság és a kereszténydemokrácia, az európai, illetve nemzeti hagyományok s végül a magántulajdon szentségének a szolgálata is. Az új platform elsődlegesen nem tagjai létszámára fekteti a hangsúlyt, hanem a tagok elkötelezettségére, vállalási készségére. Felépítése az RMDSZ területi struktúráját követi, vezetősége a területi elv és a demokratikus jogszabályok alapján jön létre egy ideiglenes választmány (Országos Tanács) formájában az alakuló ülésen. /Kisgyörgy Réka: Útban a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

1999. szeptember 8.

A lapok utaltak arra, hogy az RMDSZ-en belül új platform születik, a "Nemzetépítő Platform". Fey László a meg sem született platformot támadta cikkében, kifogásolta a névtelenséget, továbbá azt állította, hogy a készülő platform programjáról sem esett szó. Fey ironizált, milyen nemzetet akarnak építeni? Az egész magyar nemzetet? Megjelent szándéknyilatkozatuk /Szabadság, szept. 2./ Feynek nem mond újat, olyan célt, ami ne volna meg az RMDSZ programjában. A szándéknyilatkozatot a cikkíró hordószónokhoz illő közhelyeknek minősítette. - Fey szerint a platformok léte szükséges rossz. /Fey László: A névtelenség homályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1999. szeptember 14.

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

0. április 2.

Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. szeptember 29.

Szept. 29-én összeül az RMDSZ "miniparlamentje", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tervek szerint az SZKT elemzi a romániai gazdasági helyzetet, ismertetik a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának jelentését. Minden bizonnyal szó kerül a Reform Tömörülés székelyudvarhelyi elnökségi üléséről készült jegyzőkönyvről is. Az SZKT elnöki tisztségére sajtóértesülések szerint Frunda György szenátor a legesélyesebb, Az etikai bizottság jelentése szintén vitára adhat alkalmat, amennyiben az elmarasztalja Tőkés László püspököt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök kifejtette: az ülésen amellett fog érvelni, hogy az SZKT térjen vissza arra a döntésére, amellyel meghiúsította a belső választásokat. Kónya-Hamar megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy afféle pártfegyelmi rendreutasítás alapján megvonják a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, aki ezt a címet még 1989 előtti tevékenységével érdemelte ki. Az RMDSZ szociáldemokrata platformja szerint a tanácskozás egyik legfőbb pontját az RMDSZ és a kormánypárt közti viszony elemzése kell hogy képezze, hangsúlyozta Bucur Ildikó platformvezető. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő platform elnöke szerint a tulajdon kérdésére kell koncentrálni. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa szabályszerűen működik-e, vagy sem, nincs értelme napirendre tűzni az SZKT-elnökválasztást. A Reform Tömörülés javasolni fogja az SZKT ÁB megújítására vonatkozó napirendi pont elhalasztását mindaddig, amíg a szabályzatfelügyelő bizottság megfogalmazza álláspontját. Toró szerint a mai tanácskozáson vita tárgyát kell hogy képezze az RMDSZ álláspontja a státustörvény végrehajtásával, az ajánlószervezetek összetételével kapcsolatban is, és szintén az SZKT keretében kellene megvitatni az RMDSZ alkotmánymódosító indítványait. /Mélyülő ellentétek, vagy közeledő álláspontok? Az SZKT napirendjén az etikai bizottság jelentése Tőkés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. december 1.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Vekov Károly Kolozs megyei képvisel egy éve került be a parlamentbe. Vekov Károly létrehozta a kereszténydemokrata elkötelezettségű Nemzetépítő Platformot, ennek egyik fontos célkitűzése a romániai magyarság önrendelkezési jogának megvalósítása. A Szent Mihály templomban 1992-ben elhangzott Kolozsvári Nyilatkozatot elfeledték. Vekov leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat aktuálisabb, mint valaha. A Nemzetépítő Platform szerint el kell érni, hogy a román politikai élet fogadjon el minden olyan autonómia formát, amely Európában használatos. Nyilvánvaló, "hogy elvárásainkat csakis a román politikai élet képviselőivel folytatott tárgyalások során érhetjük el." - emelte ki Vekov. Ideje végre véget vetni a hatalom előtti hajlongásnak és megalázkodásnak, hangsúlyozta a képviselő. Ebben a pillanatban úgy kellene tekinteni, hogy a vállalások be nem tartása miatt semmis a kormánypárttal kötött protokollum. - Az RMDSZ jó ideje lemondott arról, hogy külföldön is megjelenítse a magyarság érdekeit. Újbóli nyitás szükséges külföld felé. - A választók tényleges eredményeket várnak. Az RMDSZ-nek ezzel szembe kell néznie. - Az a gond, hogy az RMDSZ-ben nincs egy olyan fórum, ahol döntő, kulcsfontosságú kérdéseket alaposan végig lehetne tárgyalni, állapította meg Vekov Károly. Jelenleg egy szűk - főleg vásárhelyiekből álló - csoport hozza meg a fontos döntéseket. Az RMDSZ-t meg kell reformálni, fogalmazott a képviselő. A magyar nemzeti közösség számára döntő kérdéseket újra meg kell fogalmazni. - Román és magyar vonatkozásban egyaránt megfeledkeztek Kolozsvárról. Az RMDSZ ejtette Kolozsvárt. /Makkay József: Belső reformra szorul az RMDSZ. Beszélgetés Vekov Károllyal, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 4.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának (NEP) hétvégi üléséről számolt be dec. 3-i sajtótájékoztatóján Vekov Károly képviselő, a NEP elnöke. A NEP már 1999-ben megalakult, az RMDSZ csak másfél év után hagyta jóvá működését. A platformnak két fontos célkitűzése van: egyrészt a valós egyenlőség megteremtése a magyarok és a románok között, másrészt pedig, hogy ez a román politikai pártokkal közösen, partnerségi alapon történjen. Az ülésen megállapították, hogy az ország, a romániai magyar közösség és az RMDSZ válságban van. A legsúlyosabb a gazdasági és a szociális helyzet, amely a képviselő szerint a romániai magyar kisebbséget még jobban érinti. Az RMDSZ politikus külön kiemelte az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a kérdését, amely megoldásként szolgálhatna a szociális problémák orvoslására. A kolozsvári helyzetről szólva, Vekov Károly kifejtette: úgy tűnik, hogy mind a kormány, mind az RMDSZ "tartózkodó magatartást" tanúsít Kolozsvár ügyében, ezért a platform erélyesebb fellépést sürget a polgármesterrel szemben. A platform szükségesnek tartja az RMDSZ-nek és egyes intézményeinek, többek között a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a megreformálását. A kormánypárttal kötött együttműködési megállapodással kapcsolatban, Vekov Károly elmondta: a protokollum több, lényeges pontját nem teljesítették. /Vekov: Valós partnerségi alap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. december 19.

Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a legfőbb ügyészség "kiegyensúlyozott és észszerű" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban. A dec. 17-i román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu "elhatárolódott az ügyészségtől", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter dec. 18-i nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. "Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" - mondta a miniszter asszony. - Románia legfőbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bűnügyi vizsgálat elrendelésével - írta az Adevarul. Szomorúnak nevezte, hogy "Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis "világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését. - Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem "a politikai tőkére éhes demagógoktól", "a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit - mutatott rá a román lap. A Ziarul Politic és a Jurnalul National a magyar kedvezménytörvénnyel hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselője nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. A lapok szerint a román hatalomnak, hogy "ostobán reagált". - Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitűzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élő magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumainak használatát. /Adevarul: Nem az RMDSZ-től kell félteni a román nemzeti jelképeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2002. január 29.

Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2002. február 26.

A Nemzetépítő Platform nyilatkozatban üdvözölte a Polgári Szárny megalakulását az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül, mivel ennek révén ténylegesen is érvényesülhet az RMDSZ programjában meghirdetett politikai sokszínűség. "Mindaddig, amíg az RMDSZ csúcsvezetősége nem a konszenzusos alapon megfogalmazott célkitűzéseket veszi figyelembe a protokollum szövegének véglegesítésénél, szükségesnek tartjuk, hogy a Polgári Szárny képviselői monitorizálják az RMDSZ–SZDP-protokollum előírásainak betartását. – olvasható a nyilatkozatban. /Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2002. november 11.

Egységeseknek kell lennünk közös céljainkban, a normatiszteletben, a hitben, a következetességben, és autonómiatörekvéseink konok képviseletében. Egy keresztény értékelvű alapon nyugvó magasabb rendű egység lehet csak jövőnk záloga" - áll a Keresztény értékek a politikában című szimpózium résztvevői által elfogadott zárónyilatkozatban. A hétvégén a témáról szóló konferenciát tartottak Temesváron a Gerhardinum Katolikus Líceum dísztermében. Keresztény értékek az erdélyi magyar politikában című előadásában Toró T. Tibor elmondta, a keresztény értékek tisztelete talán az egyetlen dolog, amelyről konszenzus van az RMDSZ-en belül. Jelenleg négy platform tűzte zászlajára a keresztény demokrácia értékeit: az Erdélyi Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform és a Reform Tömörülés. Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba, és Hermán M. János is tartott előadást. Borbély Zsolt Attila politológus, a Reform Tömörülés egyik alelnöke kifejtette: Romániában, illetve Magyarországon a szocialisták a francia típusú nemzetfogalmat követik, amely kizárja a határon túli magyarokat a magyar nemzetből. Sógor Csaba szerint a keresztény hitet nem a közéletben kell megélni, hanem a lélekben, a keresztény hit szerint kell cselekedni. /Jantó-Petneházy István: Szükség van a keresztény értékelvű politizálásra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. november 26.

Markó Béla szövetégi elnök az RMDSZ alapszabályzatának, illetve programjának módosítása kapcsán nov. 25-én Bukarestben megbeszéléseket folytatott a Nemzetépítő Platform elnökével, Vekov Károllyal, majd a Reform Tömörülés vezetőivel, Toró T. Tibor elnökkel és Szilágyi Zsolt alelnökkel. A Reform Tömörülés vezetőivel folytatott megbeszélés során megállapodtak abban, hogy a továbbiakban folytatni kívánják a kétoldali egyeztetéseket. /Egyeztetés a belső ellenzékkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2002. december 3.

A Reform Tömörülés (RT) hétvégi döntése nem veszélyezteti az RMDSZ-kongresszus legitimitását - vélték a Szabadság által megkérdezett platformvezetők. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kijelentette, hogy mérlegelik a kongresszuson történő részvételt vagy távolmaradást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kifejtette: a kongresszus lebonyolítását semmiképpen sem befolyásolja az RT döntése. Nincs szó RMDSZ és RT közötti konfliktusról, az alapszabályzat szerint az RT a szövetségnek egy platformja. A szövetségi elnök egyeztetett mind a tíz platformmal, az alapszabályzat- és programmódosító bizottság minden módosító javaslatot elemez, és alternatívaként minden javaslat megjelenik. Szó sincs arról, hogy két szervezet leüljön és tárgyaljon - zárta az elnökhelyettes. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke kijelentette: nem érti, a Reform Tömörülés miért nem vesz részt a kongresszuson. Nem hiszi hogy az egyházakra vonatkozóan hízelgő lenne, ha az alternatíva szerint a kongresszus töltené be a legfőbb szerepet, míg az egyházak csupán harmadrangú szereplőként jelennének meg. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke sajnálta, hogy így döntött az RT. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke szerint egyesek értelmezhetik az RT távolmaradása következtében az RMDSZ-kongresszust illegitimnek, de a távolmaradás nem olyan arányú, hogy ezt föl lehessen vetni. Vekov szerint nem az RT válságának, hanem az RMDSZ válságának a következménye a kongresszusi döntés. /B. T.: Az RMDSZ-kongresszus legitimitása és az RT távolmaradása. Egyesek rossz döntésnek, mások megfontolandónak tartják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 16.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében: Katona Ádám és Moldován Béla; a Nemzetépítő Platform nevében: Vekov Károly; a Reform Tömörülés nevében: Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt; a Magyar Ifjúsági Tanács részéről: Jakab István és Szabó László közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének politikája veszélyezteti a romániai törvényhozásban való részvételhez szükséges öt százaléknyi szavazati arány elérését is. A válság legfőbb okai: a belső törvényesség megszegése; az autonómiaprogram semmibevétele; a belső választások elodázása; az ifjúság megosztása; a klientúra-építés a civil szféra, a sajtó és az ifjúsági képviselet területén is. Az aláírók szükségesnek tartják a szövetségi jelleg helyreállítását, az általános, közvetlen és titkos belső választások megtartását a választási kampányban való esélyegyenlőség biztosításával, a történelmi egyházak szerepének és súlyának tiszteletben tartását, az ifjúsági szerveződések autonómiájának tiszteletben tartását, a pénzügyi források méltányos elosztását a történelmi egyházak, a civil szervezetek, illetve a politikai szféra egyenrangú képviseletének biztosításával. A fentiek érdekében találkozót, párbeszédet kezdeményeznek a tiszteletbeli elnök, a szövetségi elnök, az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-platformok, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői között. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ RMDSZ - erdélyi magyarság

2003. január 15.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NP) egyetért azzal, hogy a szövetségnek folytatnia kell az együttműködést a kormánypárttal, fogalmazta meg az RMDSZ-SZDP közötti protokollumról kialakított véleményét Vekov Károly képviselő, az NP vezetője kolozsvári sajtótájékoztatóján. Markó Béla közölte szándékát, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumot megkössék januárban, tehát még a kongresszus előtt, de ezt nem tárgyalták meg az RMDSZ-en belül. A protokollumban megfogalmazott kérelmek nem tükrözik a magyarság specifikus kérelmeit, hangsúlyozta Vekov. Bizalmi válság van az RMDSZ-ben, ezt a válsághelyzetet csakis a kongresszus oldhatta volna meg, de a jelenlegi vezetőség nem veszi figyelembe sem a demokrácia belső törvényeit. Vekov Károly szerint egy éven belül sor kerülhet egy rendkívüli RMDSZ kongresszusra. Hozzátette: az RMDSZ-t csakis az azon belül lehet megváltoztatni. /Köllő Katalin: Nem hoz változást a kongresszus. További együttműködést, de feltételekke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Új magyar párt lehetne a megoldás az RMDSZ-en belül kialakult válságra - fejtette ki Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke. Szerinte ha Markó Béla még egy évig betölti a szövetség elnöki tisztét, akár egy rendkívüli kongresszusra is sor kerülhet. /Lepedus Péter: Új pártot akar. Vekov bírálja az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./ Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NP), valamint a Bolyai Társaság vezetősége elégedetlenségét és tiltakozását fejezte ki jan. 14-i sajtótájékoztatón Markó Béla azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, de ez nem fog szerepelni az idei protokollumban, 2003-ban ugyanis azt akarják megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű tanszékeket és karokat alapítani a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint a Bolyai Társaság (BT) elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ csúcsvezetősége a protokollumok révén az egyetemépítésben elért. Ugyanakkor a Társaság azzal is elégedetlen, ahogyan Markó Béla nyilatkozott az új megállapodásról. Vekov Károly hangsúlyozta, hogy nemcsak a Nemzetépítő Platform /NP/ nevében, hanem az erdélyi magyarság legnagyobb részének nevében tiltakozott, hiszen a többség magyar tannyelvű állami egyetemet igényel, erről senki nem mondott le, és senki nem kapott felhatalmazást, hogy erről lemondjon. /Köllő Katalin: Kell az önálló magyar egyetem. Elvárások a szövetség vezetőivel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2003. január 18.

Kell az önálló magyar egyetem - Elvárások a szövetség vezetőivel szemben címmel jelent meg a Szabadság január 15-i számában az az interjú, amelyben Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Vekov Károly Kolozs megyei parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője fejtette ki álláspontját az önálló magyar egyetem ügyében. Ők "az erdélyi magyarság legnagyobb részének" nevében is tiltakoztak. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke kiállt az RMDSZ vezetése, a protokollum mellett. Ő természetesnek vette, hogy a magyar tannyelvű karok önállóságának megteremtése a protokollumba bekerült, és be fog kerülni a következőkben is. Nagy szerint van önálló magyar tudományegyetem, igaz, egyelőre csak a magyar állam anyagi hozzájárulása révén, "de az RMDSZ politikai támogatásával." Az egyetemalapítás mindannyiunk közös ügye kell hogy legyen, írta. /Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke: Az érem másik oldala... egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2003. február 1.

Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 2.

Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

2003. február 22.

Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője febr. 21-i sajtótájékoztatóján elemezte a kormánypárt és az RMDSZ között megkötött új együttműködési megállapodást. A képviselő szerint a protokollum a Szociáldemokrata Párt (SZDP) sikereként könyvelhető el. Az együttműködési megállapodás szövege 60-70 százalékban ugyanaz, mint a 2002-es évi protokollumé, hangsúlyozta Vekov Károly. Ezenkívül nagyrészt általánosságokat tartalmaz. A képviselő sérelmezte, hogy a megállapodásból kimaradt a Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása, bizonyos magyar középiskolák, köztük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kérdésének rendezése, valamint az aradi Szabadság-emlékmű elhelyezésének megoldása és az . alkotmánymódosítással kapcsolatos kitételek is. Vekov többször javasoltam, hogy előbb a megyei protokollumokat kellene megkötni. /Köllő Katalin: Vekov Károly bírálja a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2003. március 6.

Az RMDSZ Szabadelvű Köre nem kapott meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által március 14-én Kolozsváron tartandó Márciusi Fórumra, nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor, a platform vezetője a Szabadságnak. Vekov Károly képviselőtől, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője közölte: hivatalos döntés született arról, hogy a platform részt vesz a fórumon. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kijelentette: elnökségi döntés született arról, hogy a megyei RMDSZ március 15-én ünnepli a forradalom napját, a fórum szervezésében nem vesznek részt. /(köllő): Ki lesz jelen a fórumon? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. március 6.

Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. március 25.

Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./

2003. június 5.

A belső választási folyamat több mint 85 SZKT-képviselői mandátum megújítását eredményezte. A zömmel közvetett módon, tisztújító közgyűlések mintájára megszervezett "belső választások" az ellenzék meggyengülését hozták. Ellenzékinek számító RMDSZ-politikusok a mostani SZKT-ban is vannak, de szervezett ellenzékként való fellépésük minden bizonnyal elmarad. A Reform Mozgalom jelöltjei nem indultak, jóllehet ezt megtehették volna, és a Székelyföldön lett is volna esélyük pozíciókat szerezni. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) Felső-Háromszéken rendelkezik 2-3 képviselővel, másutt azonban nem jutott SZKT-mandátumhoz. A Nemzetépítő Platform csak vezetője, Vekov Károly parlamenti képviselő révén van jelen az SZKT-ban. Az ifjúsági szervezetek számára elkülönített 11 helyet "az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket" tömörítő Miért kapta meg. Az SZKT a lényegi politikai döntések meghozatalában eddig sem játszott fontos szerepet, az RMDSZ döntéshozó centrumai néhány éve már az Operatív Tanács, a parlamenti frakciók és a Szövetségi Elnöki Hivatal. Az SZKT-nak egyetlen fontos politikai szerepe maradt: a belső politikai nyilvánosság fenntartása. /Bakk Miklós: Egyszínű az RMDSZ politikai térképe. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. augusztus 22.

Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2003. december 12.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja valamennyi romániai magyar szervezethez, minden romániai magyarhoz intézett felhívásában leszögezte, hogy a magyar nemzeti közösség legfontosabb politikai célja a teljes parlamenti képviselet biztosítása Románia parlamentjében. Tárgyalásokra van szükség az RMDSZ-en belüli és kívüli csoportosulások között. Az RMDSZ-en kívül is vannak jószándékú emberek. Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége vessen számot azzal, hogy eddigi politikai vonalvezetése megosztottságot eredményezett. /Felhívás valamennyi romániai magyar szervezethez, minden romániai magyarhoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2004. március 15.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja felhívással fordult valamennyi romániai magyar szervezethez, minden romániai magyarhoz azzal, hogy „az erdélyi magyarság jelenlegi súlyos helyzetében kötelességünk összefogni, de nem demagóg jelszavak vagy az öndicséret jegyében, hanem a magyarság tényleges érdekének a védelmében”. Létkérdés, hogy tárgyalásokra kerüljön sor az RMDSZ-en belüli és kívüli csoportosulások között. El kell fogadni, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak jószándékú emberek és hogy velük együtt még több magyar helyhatósági vagy parlamenti képviselő választható meg. „Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége vessen számot azzal, hogy eddigi politikai vonalvezetése megosztottságot eredményezett” és rajta áll, hogy hajlandó-e helyreállítani az erdélyi magyarság egységét. /Felhívás valamennyi romániai magyar szervezethez, minden romániai magyarhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. március 17.

Az RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform felhívásához fűzött megjegyzéseket Fodor Sándor. Egyetért a romániai magyarság összefogásának szükségességével, valóban tárgyalásokra van szükség az RMDSZ-en belüli és azon kívüli csoportosulások között az egységes fellépés érdekében. De miféle tárgyalásokra? Alkudozásokra, hogy lehetőleg minden parlamentből kibukott politikusunk visszakerüljön oda? – kérdezte Fodor. Ezek egytől egyig becsületes, tisztességes emberek, jó magyarok, tette hozzá. Azonban parlamenti képviselői feladatra alkalmatlanok. Alkalmatlanok, mert vagy nem tudnak eléggé románul, vagy mert keresztülvihetetlen követelésekkel ámítják választóikat. Egyébként Nemzetépítő Platform felhívásának „sok mindenben igaza van.” Fodor sem tartja indokoltnak egyes RMDSZ-es vezető személyiségek életfogytig való tisztségviselésének fontosságát. A vezetők mond tisztességes magyarok. Fodor Sándor azt kérte, hogy írják alá a nevüket azok, akik a felhívást megfogalmazták. /Fodor Sándor: Döntsék el az urak! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2004. július 20.

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja nyilatkozata szerint a szavazáson a "nagy-arányú távolmaradás" bizonyítja, hogy a választók elégedetlenek az ország állapotával, saját helyzetükkel, a kormány és a kormánypárt, illetve a többi politikai párt tevékenységével. Ez alól az RMDSZ sem kivétel. A platform szerint az RMDSZ-nek nem sikerült mindenütt olyan jelölteket állítania, akik maradéktalanul bírták volna a magyar választók döntő többségének a bizalmát. A közösség érdekeinek érvényesítése a magyar kormányon is múlik. Budapest viszont nem mindenben vállalja fel a határon túli magyarság érdekeit, bizonyítja ezt a MÁÉRT összehívásának ügye és több más, határon túli kérdés körül folyó vita. A Nemzetépítő Platform sérelmezte, hogy a felmerült kérdéseket az RMDSZ vezetősége nem tette szóvá. Fontos lenne az önálló erdélyi magyar egyetemet sürgetni. /Bírál a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998