udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 306 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-306
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Operativ Tanacs /OT/

1993. március 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán minden területi szervezet elfogadta az autonómia alapelveit. Most következik a gyakorlati megvalósítása. - Nem fogadja el azt, hogy elnökké választásával a mérsékelt szárny győzött. - Tőkés Lászlóval állandó konzultációban van, a tiszteletbeli elnök részt vesz a testület munkájában, az Operatív Tanácsban. Az Operatív Tanács a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik a Szövetségi Képviselők Tanácsa túl gyakori összehívását. Meg kell teremteni a romániai magyarság állandó intézményrendszerét, azonban ezen a területen alig tudtak előre lépni. Az egész román társadalomban jelen van a visszarendeződés. A román külügyminisztérium évente összeállítja a fehér könyvet, amelyből kiderül, milyen kedvező a romániai magyarság helyzete. Ez emlékeztet a Ceausescu korszak szemfényvesztésére. El kell készíteni a "magunk fehér könyveit. Reális, sokszorosan ellenőrzött adatok birtokában kell a jogsértéseket a nagyvilág elé tárni." Az RMDSZ-nek minden területen kezdeményezőnek kell lennie. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyarország, márc. 11./

1993. augusztus 13.

A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1993. szeptember 14.

Újabb tanügyi kisebbségi jogsérelem történt: 1993 őszétől Románia történelmét és földrajzát az elemiben is kötelező románul tanulni, továbbá Kovászna megyében román iskolákat vagy tagozatokat akarnak indítani azon helységekben is, ahol erre nincs igény. Az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa közleményben jelentette be, hogy tiltakozásul fekete lobogót tűznek ki az RMDSZ háromszéki székházára. /(benkő): Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1993. szeptember 16.

Kovászna megye prefektusának rendelete kötelezővé teszi a román nyelvű oktatást minden olyan helységben, ahol iskoláskorúak vannak. Ez a rendelet megváltoztatja 70 falu etnikai összetételét, ugyanis a rendelet falvanként 8 román tanárt jelent és ez családostól 30-40 román személy megjelenését jelenti. A megyében 70 faluban a román lakosság aránya 2 % alatt van, 13 faluban csak magyarok élnek, 12-ben 1-1 román ember. /Újabb betelepítési kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Kovászna megye prefektusának rendelete diszkriminatív intézkedés, mert színmagyar falvakban, ahol a tanulók létszáma nem elegendő magyar iskola létrehozására, román iskolákat létesítenek, azonkívül román tanárok betelepítése megváltoztatná az etnikai összetételt, ezért az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa nyilatkozatban tiltakozik és kéri Casuneanu prefektus, továbbá a rendelet két értelmi szerzője /Solomon Ioan vezérigazgató és Cirlanescu Nicolae/ menesztését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1994. június 22.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jún. 22-én ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet és a tanügyi törvénytervezet parlamenti vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát. A Kolozsváron kialakult feszültség merényletet jelent az egyetemes kulturális örökség ellen is. Sorozatos tiltakozó megnyilvánulások szükségesek, az első a jún. 24-ére tervezett ökumenikus istentisztelet Kolozsvár főterén. Ügyelőszolgálatot kell felállítani az ásatások megkezdésének megakadályozására. Az oktatási törvénytervezet diszkriminatív, alkotmányellenes, ellentétes az ET-ajánlásokkal. Az RMDSZ-nek a tiltakozás határozottabb formáit kell alkalmazni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1995. január 4.

Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/

1995. január 5.

Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. január 6.

Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1995. január 7.

Az Operatív Tanács jan. 5-i üléséről nyilatkozott a Népszava munkatársának, Kepecs Ferencnek Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Nagy Benedek képviselő a magyar frakcióban olyan röpiratot terjesztett, amely az egész RMDSZ-ben komoly zavart támasztott. A tanács leszögezte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni román sajtótámadásokat diverziós jellegűnek tekinti. /Népszava, jan. 7./

1995. január 17.

A Romániai Magyar Szó jan. 17-i száma csaknem egy oldalon mutatta be a vita dokumentumait, Megkérdőjelezett égi háborúnak nevezte vezércikkében a vitát, közölte Tőkés László két levelét, amelyben a püspök élesen bírálta a napilap szerkesztőségét, mert nem tette közzé Nagy Benedek ellene irányuló röpiratát. A mostani számban szerepel Nagy Benedek írása, továbbá Borbély Imre nyílt levele és 15 RMDSZ-képviselő állásfoglalása.- Tőkés László levelében sérelmezi, hogy Gyarmath János főszerkesztő a Magyar Nemzetben ismertette Nagy Benedek képviselő rágalmazó írásának lényegét, annak ellenére, hogy a képviselő nem járult hozzá a közzétételhez. Most viszont úgy érzi, ezt a másik levelében írja, hogy közölni kell a Mind nem vagyunk bűnösök című írást.- Az RMDSZ tizenöt parlamenti képviselője állásfoglalásában élesen elítéli Nagy Benedek Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét rágalmazó, megbélyegző röpiratát. Nagy Benedek magatartása összeegyeztethetetlen RMDSZ-tisztség betöltésével.- Borbély Imre az RMDSZ Operatív Tanácsához és a parlamenti frakcióihoz intézett nyílt levelében felvázolta, miért döntött Nagy Benedek írásának nyilvánosságra hozása mellett. Borbély Imre indítványát, hogy a frakció azonnal tárgyalja meg a röpirat ügyét, Tokay György megtiltotta. Számolni kellett azzal, hogy a röpirat "megtalálja útját a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához", ezért döntött a nyíltság mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., Népszabadság, jan. 18./

1995. január 18.

Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

1995. január 24.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 23-án Marosvásárhelyen ülésezett és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a most megalakult négypárti koalíciót, és annak jan. 20-i nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. "Ugyanakkor a kormánykoalíció vezető politikusainak az RMDSZ beszüntetését követelő kijelentései, a nyíltan egyfajta etnikai tisztogatásra felszólító lakosságcsere-javaslatok nemcsak hogy válasz nélkül maradnak, hanem maga az igazságügy-miniszter is felelőtlen kijelentésekkel súlyosbítja ezt a kampányt." AZ RMDSZ visszautasítja ezeket a támadásokat. A belső önrendelkezésen alapuló autonómia-koncepciót tartalmazó kisebbségi törvénytervezetet egy éve benyújtották a parlamentnek. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsához hasonló szerveződések több pártnál megtalálhatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25., Új Magyarország, jan. 25./

1995. február 1.

Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. február 7.

Az RMDSZ Etikai Bizottsága febr. 7-én döntött Nagy Benedek Tőkés Lászlót támadó röpiratának ügyében. Döntésüket nem hozták nyilvánosságra, hanem azt az Operatív Tanács elé tárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1995. július 18.

Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1995. augusztus 25.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1995. augusztus 25.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1996. március 13.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 21-re Marosvásárhelyre összehívta az RMDSZ legfőbb vezetőit magába foglaló Operatív Tanács ülését. A ritkán összeülő legfőbb testület arra szolgál, hogy sürgős kérdésekben, válsághelyzetekben az RMDSZ fő vezetői egyeztessék nézeteiket. Az ülés összehívását Markó Béla nem indokolta. Nyilvánvaló, hogy ezen az ülésen megkísérlik feloldani a Tőkés László és Markó Béla közötti konfliktust. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, márc. 13./

1996. március 20.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának márc. 20-i kolozsvári ülésén tisztázó vita folyt, hogy előkészítsék az RMDSZ Operatív Tanácsának márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartandó ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 744. sz./

1996. március 21.

Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./

1996. április 3.

Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

1996. április 5.

Az RMDSZ-ben két nagy tábor létezik - nyilatkozta Borbély Imre parlamenti képviselő az élesen magyarellenes Vocea Romaniei kormánylapnak. "Az egyiket lényegében a volt kommunisták alkotják, akik demagóg megfontolásokból mérsékelteknek nevezik magukat, bár semmivel sem mérsékeltebbek, mint mások. A másik tábor az antikommunistáké azokból áll, akiknek fő céljuk az autonómia." Az elsőnek Markó Béla, a másodiknak, melynek ő is tagja, Tőkés László püspök áll a középpontjában. Az interjú címe: Az RMDSZ monolitikus egysége egyszerűen utópia. A lap munkatársa, Alexandra Rizea összegezte: a szemben álló felek vitája nem más, mint személyi és csoportérdekek szembesülése. A nyilatkozatot ismertető Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette, ez jelzi, az RMDSZ Operatív Tanácsán megkötött egyezség gyenge lábon áll, szerinte Borbély Imre tábora nem nyugszik bele a kialakult helyzetbe. Borbély Imre kifejtette: elképzelhető, hogy független jelöltként indul az elnökválasztási versenyben. /Gyarmath János: Kommunisták és... antikommunisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Gyarmath János ugyanezt összegezte Az egység csupán utópia címmel: Magyar Nemzet, ápr. 5./

1996. augusztus 16.

Aug. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy megfogalmazza álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban. A kiadott állásfoglalás szerint az RMDSZ továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ SZKT 1994. okt. 1-jei állásfoglalását. Az RMDSZ üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, azonban szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és a nemzetközi monitorizálás kérdése egyelőre megoldatlan. Az RMDSZ felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsa fel az RMDSZ-szel való konzultációt a jelzett problémák megoldása céljából. Az RMDSZ szorgalmazza a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva szeptember folyamán az újabb találkozót. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást nyújt a történelmi egyházaknak, és elfogadja a Szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy az alapszerződésről aug. 19-én konzultációt tarsanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ A tanácskozás után Markó Béla nyilatkozott. Az alapszerződés tartalmaz számos pozitív kitételt, mondta, az RMDSZ viszont nem ért egyet a kollektív jogok kiiktatási kísérletével. A romániai magyarság számára fontos a közösségi és egyházi javak visszaadása, ez nem szerepel a dokumentumban. Megjegyzés: A hivatkozott júl. 5-én elfogadott zárónyilatkozat utolsó pontja szerint: "A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést, és elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit." Ennek alapján javasolja az RMDSZ, hogy szeptemberben legyen az újabb találkozó. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./

1996. augusztus 20.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 20.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 21.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./

1996. augusztus 21.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./

1996. augusztus 29.

Iliescu elnök aug. 29-re meghívta a Cotroceni palotába a román politikai pártokat, hogy kifejtsék véleményüket a magyar-román alapszerződésről.A szélsőséges nacionalista pártok képviselői felhasználták az alkalmat az RMDSZ elleni újabb kirohanásra, bírálták az alapszerződés szövegét, amely szerintük túl nagy engedményt tesz a magyar kisebbségnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette azt, ami az RMDSZ Operatív Tanácsának állásfoglalásából ismert: az RMDSZ az alapszerződést nem tartja kielégítőnek, mert nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az RMDSZ képviselői személyesen átnyújtották Iliescunak az RMDSZ Operatív Tanácsának. A fő kormánypárt és az ellenzéki pártok megfelelőnek tartják az alapszerződést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 856. sz./ A hatórás vita után Iliescu megállapította, hogy a román pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. A vezető kormánypárt mellett főleg az ellenzék vezetői nyilatkoztak a dokumentum mellett. /Magyar Nemzet, aug. 30./ RMDSZ Operatív Tanácsának ülése: aug. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 29.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./

1996. augusztus 29.

Iliescu elnök aug. 29-re meghívta a Cotroceni palotába a román politikai pártokat, hogy kifejtsék véleményüket a magyar-román alapszerződésről.A szélsőséges nacionalista pártok képviselői felhasználták az alkalmat az RMDSZ elleni újabb kirohanásra, bírálták az alapszerződés szövegét, amely szerintük túl nagy engedményt tesz a magyar kisebbségnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette azt, ami az RMDSZ Operatív Tanácsának állásfoglalásából ismert: az RMDSZ az alapszerződést nem tartja kielégítőnek, mert nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az RMDSZ képviselői személyesen átnyújtották Iliescunak az RMDSZ Operatív Tanácsának. A fő kormánypárt és az ellenzéki pártok megfelelőnek tartják az alapszerződést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 856. sz./ A hatórás vita után Iliescu megállapította, hogy a román pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. A vezető kormánypárt mellett főleg az ellenzék vezetői nyilatkoztak a dokumentum mellett. /Magyar Nemzet, aug. 30./ RMDSZ Operatív Tanácsának ülése: aug. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-306




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998