udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Orszagos Onkormanyzati Tanacs /OOT/

1995. január 14.

Jan. 14-én Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanács elnökét választották. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntéselőkészítő, határozathozó feladatköröket lát el, célja az RMDSZ-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Népszabadság, jan. 16./

1995. január 20.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 20. 454. sz./

1995. január 21.

Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./

1995. január 23.

Jan. 23-án a hat magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát az RMDSZ politikáját és státusát illető romániai megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a román kormány jan. 20-i nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az Országos Önkormányzati Tanács feloszlatására, megdöbbenést váltott ki az RMDSZ betiltásának követelése. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi céljait a hat magyarországi parlamenti párt megalapozottnak fogadja el. - Sajnálattal vették tudomásul, hogy most a vádaskodó kampányhoz csatlakoztak felelős román állami és kormánytényezők is. Remélik, hogy a román kormány felülvizsgálja álláspontját. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 25., Magyar Nemzet, jan. 24./

1995. január 23.

Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./

1995. január 24.

Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1995. január 24.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 23-án Marosvásárhelyen ülésezett és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a most megalakult négypárti koalíciót, és annak jan. 20-i nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. "Ugyanakkor a kormánykoalíció vezető politikusainak az RMDSZ beszüntetését követelő kijelentései, a nyíltan egyfajta etnikai tisztogatásra felszólító lakosságcsere-javaslatok nemcsak hogy válasz nélkül maradnak, hanem maga az igazságügy-miniszter is felelőtlen kijelentésekkel súlyosbítja ezt a kampányt." AZ RMDSZ visszautasítja ezeket a támadásokat. A belső önrendelkezésen alapuló autonómia-koncepciót tartalmazó kisebbségi törvénytervezetet egy éve benyújtották a parlamentnek. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsához hasonló szerveződések több pártnál megtalálhatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25., Új Magyarország, jan. 25./

1995. január 28.

Jan. 28-án Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatot adtak ki, tiltakozva a kormány jan. 27-i közleménye ellen, amely újabb támadást intéz az RMDSZ ellen, felszólítva, hogy számolja fel az Országos Önkormányzati Tanácsot, az SZKT-t és kérdést tettek fel, milyen módon sérti az alkotmányt az Országos Önkormányzati Tanács és milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SZTK? A konkrét válasz megkerülése elismerése annak, hogy a közlemény az RMDSZ ellen irányuló diverzió része. A kormány folytatja az etnikai összetétel megváltoztatását célzó politikáját. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., RMDSZ Tájékoztató, jan. 30.,460. sz./

1995. január 30.

Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./

1995. január 30.

Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

1995. február 1.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. február 1.

A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./

1995. február 14.

Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

1995. február 18.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./

1995. február 18.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./

1995. február 20.

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

1995. február 20.

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

1995. február 22.

Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1995. február 25.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1995. március 1.

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője márc. 1-jén találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A megbeszélés tárgyát az RMDSZ-tanácsosok elleni felfüggesztési eljárás, valamint a más megyékben ugyancsak az RMDSZ-tanácsosok ellen tervezett eljárások képezték. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Romániai Megyei Tanácselnökök Egyesületének és az RMDSZ képviselői között Nagyszebenben megtartott találkozóról febr. 23-án kiadott közleményt, miszerint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ az RMDSZ belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy az eljárást leállítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., RMDSZ Tájékoztató, márc. 2., 483. sz./ A BBC márc. 4-i adásában Hrebenciuc azt mondta, hogy egészen másról beszéltek, mint ami az RMDSZ-tájékoztatóban áll. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./

1995. március 1.

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője márc. 1-jén találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A megbeszélés tárgyát az RMDSZ-tanácsosok elleni felfüggesztési eljárás, valamint a más megyékben ugyancsak az RMDSZ-tanácsosok ellen tervezett eljárások képezték. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Romániai Megyei Tanácselnökök Egyesületének és az RMDSZ képviselői között Nagyszebenben megtartott találkozóról febr. 23-án kiadott közleményt, miszerint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ az RMDSZ belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy az eljárást leállítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., RMDSZ Tájékoztató, márc. 2., 483. sz./ A BBC márc. 4-i adásában Hrebenciuc azt mondta, hogy egészen másról beszéltek, mint ami az RMDSZ-tájékoztatóban áll. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./

1995. április 5.

Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

1995. április 7.

Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1995. május 3.

Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, miután részt vettek a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferencián is /ápr. 28-29./. A tanácskozáson a program-téziseket véglegesítették. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1995. szeptember 16.

Szept. 16-án Szatmárnémetiben tartották az Országos Önkormányzati Tanács ülését, melyen részt vett Markó Béla elnök is. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket a szept. 23-i SZKT-ülés elé terjesztenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 15.

Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998