udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 123 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-123
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Orszagos Elnokseg

1990. március 17.

Az RMDSZ Elnöksége márc. 17-i nyilatkozatában a magyarellenes provokációk ellen tiltakozott, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. Marosvásárhelyen Tőkés László, Smaranda Enache ellen tüntettek, a felvonulók magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1990. március 19.

Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatában megdöbbenéssel tapasztalta, hogy folytatódnak a magyarellenes provokációk a márc. 16-i szatmári és marosvásárhelyi erőszakos cselekményekkel. Marosvásárhelyen a román tüntetők Tőkés László ellen tüntettek, a felvonulók "magyar vért követeltek s kötelet Sütő András, Király Károly, Tőkés László és Kincses Előd nyakába." A Vatra Romaneasca sovén, szélsőséges magatartást tanúsított, rendezvényeiről minden nem román nemzetiségűt kitiltott. Az RMDSZ bírálattal illeti a kormányt, mert a beadványokra nem reagált. "Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja: küzd Románia demokratizálásáért s ennek keretében a magyar kisebbség egyéni és kollektív jogainak biztosításáért." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1990. március 29.

Az RMDSZ Elnöksége márc. 29-én munkaülést tartott. A szélsőséges nacionalista elemek fellépése miatt felhívják a romániai magyarság figyelmét arra, hogy ne engedjen semmiféle provokációnak, folytassa az építő jellegű párbeszédet. Az RMDSZ csatlakozik a Temesvári Kiáltványban foglaltakhoz. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 9.

Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatot adott ki, ebben elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachét képviselői jelölési jogától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 13.

Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében leszögezte, hogy Románia az 1947. dec. 30-i kommunista puccs óta törvénytelen állapotban él. Emiatt amíg a román társadalom nem döntött törvényesen az államformáról, addig elsietett volna köztársasági elnököt választani. Elnökválasztás esetén az RMDSZ nem kötelezi el magát egyik elnökjelölt mellett sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1990. május 29.

Az RMDSZ tiltakozást juttatott el Iliescu elnöknek, Petre Roman miniszterelnöknek és Mihai Sora oktatási miniszternek a kormányfő által aláírt 521. sz. határozattal kapcsolatban, amely korlátozza a nemzetiségi oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ kéri a határozat felfüggesztését, hozzátéve, hogy annak kidolgozásában nem vett részt, a tervezetet nem juttatták el a kisebbségi szervezeteknek. A határozat olyan kereteket ír elő a kisebbségeknek, amelyek elmaradnak a kisebbségi oktatás diktatúrabeli kereteitől. /Az RMDSZ Elnökségének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Balázs Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Tiltakozunk! címmel részletezte a határozat kisebbségellenes részeit. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1990. május 30.

Az RMDSZ Elnöksége máj. 29-30-án Sepsiszentgyörgyön munkaülést tartott, meghívottként részt vettek a megválasztott RMDSZ-képviselők és szenátorok. Az RMDSZ támogatja a decentralizált struktúrákra épülő demokratikus jogállami törekvéseket. Az Elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Ennek oka az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1990. június 26.

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i ülésén Domokos Géza sikerként érzékelte, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó téziseket az alkotmányozó gyűlés jún. 19-én megszavazta. Az Elnökség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy képviselőház a nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján államellenes cselekedetnek minősítették a területi szeparatizmust, ezt kiterjesztették a "szegregációs" jellegű szeparatizmus bármely formájára. Ez a fogalmazás lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja a törvénytervezet ellen szavazott. Az RMDSZ kiemelt jelentőségűnek tartja az államosított vagyon feletti tulajdonjog visszaállítását az 1947. dec. 31-i állapotok szerint. /Az RMDSZ Országos Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1990. szeptember 10.

Az RMDSZ elnöksége Bukaresten munkaülést tartott. Értékelték az ország helyzetét, a politikai bizonytalanságot. Aggodalommal állapították meg, hogy nem szűnik meg a magyarság elleni támadássorozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. november 29.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1990. november 30.

Az RMDSZ elnökségének 1918. december 1-jének megünneplésével kapcsolatban kiadott nyilatkozata a minden együttélő nép számára teljes nemzeti szabadságot ígérő gyulafehérvári határozat jelentőségére emlékeztetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1991. január 8.

Az RMDSZ Elnöksége jan. 8-án munkaülést tartott a képviselőcsoport, a megyei vezetők és a Főtitkárság bevonásával. Támogatásukról biztosították Temesvár sztrájkoló munkásait. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot kezdeményeznek a nyugat-európai politikai tömörülésekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1991. január 18.

Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatában reményének adott kifejezést, hogy a mostani nemzetközi összefogás megfékezi az iraki agressziót és helyreállítja Kuvait függetlenségét, egyben szolidaritását fejezte ki a balti államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1991. február 8.

Az RMDSZ Elnöksége febr. 7-én munkaülést tartott bukaresti székházában. Az RMDSZ külkapcsolatokkal foglalkozó irodája megtette az első lépéseket a szomszéd országokban, illetve Nyugat-Európában működő pártokkal és kisebbségvédelmi szervezetekkel való együttműködésre. Az RMDSZ változatlanul küzd az anyanyelvű oktatásért, a pedagógushiány pótlásáért. A jövőben a Bolyai Társaság elnöke az RMDSZ oktatási bizottságának társelnöke lesz. A közlemény hangsúlyozta, hogy erősödik a magyarellenes kampány. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. április 6.

Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott ápr. 6-án Kolozsváron. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ kiadott nyilatkozatában elítélte a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát /Adevarul de Cluj, márc. 26./. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi. A Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozata szerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik. Demokráciaellenes az a követelésük, hogy minden nemzetiségnek egyetlen képviselője legyen a parlamentben. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatát Ioan Al. Crisan pártelnök aláírásával közölték. A nyilatkozat szerint a Román Nemzeti Egységpártnak sok románban sikerült tudatosítani a magyar irredentizmus veszélyét, amely Erdély elszakítását célozza. Ezt az RMDSZ közreműködésével valósítják meg. Az RNEP szerint olyan alkotmányt kell kidolgozni, amely a románok számára készül és nem arra, hogy kielégítse a magyar kisebbség előjogokra vonatkozó kéréseit. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek a Kovászna és Hargita megyéből elűzött románok. Szüntessék meg az iskolai szeparatizmust, amelyet a magyar kisebbség vezetett be és büntessék meg azokat, akik támogatták ezt a szeparatizmust. Mindazokat büntessék meg, akik vétkesek egyes helységek, utcák, intézmények nevének románról magyarra változtatásában, valamint a kétnyelvű feliratok megjelenéséért. A magyar kisebbségtől meg kell vonni előjogaikat. Ezentúl minden kisebbségnek egy képviselője legyen a parlamentben. /Szemelvények a Román Nemzeti Egységpártnak a nemzeti kérdés megoldására tett nyilatkozatából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

1991. június 20.

A szenátus után jún. 20-án a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i üléséről kiadott közleménye szerint az RMDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az elfogadott nemzetbiztonsági törvényben alkotmányellenesen szerepel a "szegregációs jellegű" szeparatizmus, ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Az RMDSZ elutasítja a privatizációnak azt a módját, amely az állami vagyonból származó tőkét a kormány által kinevezett testületekre bízza, valamint elutasítja azt is, hogy nem rendelkeznek az elmúlt 43 évben elkövetett tulajdonjogi sérelmek orvoslásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. július 26.

Az RMDSZ Elnöksége július 26-án Bálványos-fürdőn tartotta ülését, melyről közleményt adtak ki. A romániai demokratikus erők jelentős állásfoglalása a Polgári Szövetség nemzetiségi jogokkal kapcsolatos nyilatkozata. Az RMDSZ szerint nem tanárképző intézet oldja meg a problémát, hanem az önálló magyar tudományegyetem visszaállítása. Szükség van arra, hogy az Oktatási Minisztériumban létrejöjjön a nemzetiségi oktatással foglalkozó államtitkárság, a megyei tanfelügyelőségek pedig tükrözzék a nemzetiségi összetételt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1991. augusztus 9.

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1991. augusztus 30.

Az RMDSZ Elnöksége aug. 30-án Nagyváradon tartott üléséről kiadott közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Román Televízió aug. 20-án nem sugározta az RMDSZ nyilatkozatát, az aug. 28-i, a Moldova Köztársasággal kapcsolatos RMDSZ-nyilatkozatot pedig csak megcsonkítva közölte, kihagyta a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását. Az Elnökség sajnálkozását fejezte ki azért, mert a Nemzeti Megmentési Front visszautasította a kerekasztal-tárgyalás javaslatát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1991. augusztus 30.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon, aug. 30-án. Megegyeztek a helyhatósági választásokon való együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1991. szeptember 25.

Az élet minden területén visszarendeződés történt, olvasható a Maros megyei RMDSZ elnöksége nyilatkozatában, a földművesek nem kapták vissza földjeiket, a hatóságok gyakorlattá tették a diszkriminációt. A kormány nem vette figyelembe a prefektusi és egyéb kinevezéseknél az RMDSZ javaslatait. Maros megyében a prefektúra elzárkózott minden együttműködéstől, sőt magyarellenes magatartást tanúsít. Az RMDSZ megyei elnöksége többször fordult a kormányhoz, Iliescu elnökhöz, a főügyészhez, kérve a törvénytelen helyi intézkedések megakadályozását. Sok esetben válaszra sem méltatatták beadványaikat. Maros megyében a hatalom továbbra is a kommunista rendszer hűséges kiszolgálóinak kezében van. Ezért határozták el - összefogva az ellenzéki erőkkel - tiltakozó népgyűlés szervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

1991. szeptember 28.

Az RMDSZ Elnöksége szept. 28-án Kolozsvárott rendkívüli értekezletet tartott, megállapodtak abban, hogy hajlandók részt venni az új kormányban. A megbeszélés eredményeképpen közleményükben a következő alapelveket fogalmazták meg: a pártállam restaurációjának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, a privatizáció felgyorsítása. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1991. október 4.

Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, a következő napon, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ tartotta Aradon a gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukaresten tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó József telefonon közölték, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt az RMDSZ képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokon. /Mi történt Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9, 10./

1991. október 5.

Aradon ülésezett az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa, az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 4-én Aradon, okt. 8-án pedig Bukaresten tanácskozott. Az RMDSZ vezető testületei javasolták a szervezet rendkívüli kongresszusának összehívását. A székelység elmúlt évszázadokban kialakult autonómiája nem irányul senki ellen. Az autonómiát azonban csak a kölcsönös türelem alapján lehet megvalósítani. - Magyarország vámszigorítása elégedetlenséget ébresztett az emberekben. - Az Elnökség tiltakozott az aradi magyar líceummal szembeni tanügyi eljárás miatt. /Az RMDSZ vezető testületeinek ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 8.

Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 8-i bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyalóküldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott tárgyalásáról. Elsimították a hét végén keletkezett ellentéteket. Súlyos felelőtlenségnek minősítették azt a tervet, hogy az okt. 19-i agyagfalvi gyűlést a székelyföldi autonómia igényének bejelentésére használják fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 10.

Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nem létezik "Székelyföldi politikai csoport" és nem léphet fel az RMDSZ nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 21.

Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 21-i közleményében leszögezte, hogy a parlament hitelességével kapcsolatban az RMDSZ-nek mind súlyosabb aggályai vannak, felkérik az RMDSZ parlamenti csoportját, elemezze azt a kérdést, van-e értelme az RMDSZ parlamentben való további részvételére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. október 26.

Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 25-26-án Csíkmenaságon tartotta soros ülését. Kiadott nyilatkozatukban összegezték megállapításaikat: az RMDSZ a területi autonómia Székelyudvarhelyen megfogalmazott gondolatát nem fogadja el. Visszautasítja a "Kovászna-Hargita jelentés" nyomán elindított, a romániai magyarságot ért támadásokat, melyben a tévé és a rádió játszotta a főszerepet. Az RMDSZ több támogatást vár el a "Konvenció a Demokráciáért"-ba tömörült ellenzéki szövetségeseitől. Az RMDSZ a kormányhoz fordul Románia földrajzának és történelmének anyanyelven történő oktatása ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./ Csíkmenaságon az egész elnökség közös istentiszteleten vett részt, mindez olyan kohéziós erőt adott, ami eddig nem létezett, értékelte Borbély Imre, az elnökség szóvivője az elnökségi ülést. Borbély Imrének például először sikerült Domokos Gézával konceptuális dolgokat egyeztetni. Az önrendelkezés fogalomköréről tárgyaltak, a Katona Ádám-féle kezdeményezés analízisét végeztek el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-123




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998