udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 336 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-336
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Reform Tomorules /RT/

1993. december 12.

Véget ért a MISZSZ IV. kongresszusa Félixfürdőn. Megállapodtak abban, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést, amely a "nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit" kívánja megjelentetni, a másik rész a mozgalmi, társadalomszervező csoport, a depolitizált MISZSZ. A két szárny egységét bizonyítja, hogy közös tiszteletbeli elnökké választották Szőcs Gézát. /Válás MISZSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ A MISZSZ IV. kongresszusa határozata: Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1993. december 15.

Szőcs Géza, a MISZSZ-kongresszuson megalakult Reform Tömörülés tiszteletbeli elnöke elmondta: továbbra sem kíván visszatérni az aktív politikai életbe Szükség volt erre az elkülönülésre az MISZSZ-en belül, hogy elváljon a politikai funkciót betöltő része. /Barabás Zoltán: Elkülönülés és professzionalizálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1994. január 20.

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1994. február 2.

Ungvári Z. Imre nem tartja kellően megalapozottnak a MISZSZ és a Reform Tömörülés szétválásával. Szerinte a MISZSZ Félixfürdőn tartott IV. kongresszusán először a szövetség tagszervezeteiről kellett volna tényfeltáró beszámolót készíteni és közös cselekvési programot kialakítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. május 22.

A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./

1995. február 25.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1995. április 16.

Ápr. 15-16-án Temesváron "Az ifjúság és a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni kampány" címmel országos ifjúsági szemináriumot rendeztek. A szemináriumon többek között Gabriel Andreescu és Renate Weber, az APADOR-Helsinki Bizottság társelnökei A romániai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása 1995-ben címmel tartottak előadást. Az RMDSZ-t Mátis Jenő képviselő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-patform elnöke képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 517. sz./

1995. július 17.

Nagy Benedek semminemű mandátumot nem kaphat a csíki szervezettől, függetlenül attól, hogy mit határozott az RMDSZ kongresszusa, hangsúlyozta Papp Előd a Csíki Körzeti RMDSZ alelnöke és ügyvivője, aki Budapesten politológiát végett, majd hazatért. A MISZSZ-t mindig is éles radikalizmus jellemezte, amely elutasította a megalkuvást. A Szabadelvű Kör kettévált, egyik csoport a doktrínérebb liberalizmust vallja, a másik kiegészült a MISZSZ-ből érkezőkkel, ezek létrehozták a Reform Tömörülést, ez az RMDSZ nemzeti liberális platformja. Feltétlenül szükséges, hogy az autonóm gondolkodástól eljussunk az autonóm cselekvésig, fejtette ki Papp Előd. Székelyföldön megvalósítható a területi autonómia. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 28.-júl. 17./

1995. október 14.

Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./

1995. október folyamán

Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred.

1996. január 3.

1993-ban a Nagyváradon megtartott MISZSZ-kongresszuson kivált a szövetségből a Reform Tömörülés, a megmaradt rész azóta keveset hallatott magáról. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ 1995. dec. 16-17-én Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán leváltották a régi vezetőséget. Kis Gábor, a MISZSZ új elnöke, a nagyváradi MIDESZ ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács konkurenciát jelent a MISZSZ-nek, azt az RMDSZ hozta létre, hogy az ifjúságnak szánt pénzek elosztása követhető legyen. - A jelenlegi helyzet nem kedvező: a fiatalok fele elkerüli az ifjúsági szervezeteket, kis hányaduk egyszerű tag, mert valamikor belépett. Kevés az aktív fiatal. A legtöbben csak azt nézik, van-e hasznuk abból, ha belépnek. /Varga Eleonóra: A MISZSZ új arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. április 27.

A kéthetente megjelenő Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ interjút közölt Frunda Györggyel szenátori munkájáról, az RMDSZ-ről és a Szőcs Géza-ügyről /Szőcs Géza a mai napig nem számolt el az RMDSZ-nek, Európai Idő, 8. sz./. Az interjút ismertette több nagypéldányszámú román napilap. A Romániai Magyar Szó közölte az Európai Időből Frunda Györgynek Szőcs Gézára vonatkozó kijelentéseit és Szőcs Géza erre vonatkozó kommentárjait. Frunda szenátor szerint Szőcs Géza nem mondott le, hanem az RMDSZ nem jelölte tisztségekbe 1992-ben. Az RMDSZ brassói kongresszusán nem indult egyetlen tisztségért sem, reagált Szőcs Géza, amikor bejelentette, hogy nem vállal aktív politikai tisztséget, akkor megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei tiszteletbeli elnökének, ugyanúgy a Reform Tömörülés is tiszteletbeli elnöknek választotta. Frunda állításával szemben nem folyik ellene bűnügyi vizsgálat Magyarországon, a felvett 13,7 millió forinttal kapcsolatos nyilvános elszámolását közölte az Erdélyi Napló 12. számában. Szőcs Géza az Európa Tanács parlamenti ülésein alig vett részt, állapította meg Frunda György, valójában minden egyes ülésen ott volt, felszólalt, dokumentumokat terjesztett be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1996. július 22.

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1996. július 27.

Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

1996. szeptember 28.

Az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöksége állásfoglalásában a magyar kormány további konszenzusát rontó lépésként értékeli a magyar-román alapszerződés "puccszerű megkötését, megengedhetetlennek tartja az RMDSZ véleményének mellőzését, illetve a szöveg utólagos "stilizálását", melynek örve alatt "a szerződő felek az erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából hátrányos, további érdemi módosításokat eszközöltek." A Tömörülés felhívja a magyar politikai pártok figyelmét arra, hogy a választások előtti "alapszerződési hisztériában" a magyar utódpárt segítségadási igyekezetét lássák a megmérettetés előtt álló román testvérpárt irányában. Arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy a ratifikáció ellen szavazzon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. július 24.

RMDSZ több vezetője és kormánytisztségviselője vesz részt a júl. 21. és 26. között sorrakerülő VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, melyet a Pro Europa Liga, az RMDSZ nemzeti liberális platformja, a Reform Tömörülés, valamint a Fidesz Polgári Párt által alapított Pro Minoritate Alapítvány szervez közösen a hagyományoktól kissé eltérően Tusnádfürdőn. A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai című politikai fórumon Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz Polgári Párt elnöke tartott előadást. Markó Béla áttekintette a hét évi ellenzéki és a hét hónapi kormányzási tapasztalatokat és a többség-kisebbség kapcsolat alakulását a posztkommunista Romániában. Az RMDSZ elnöke szerint az 1996-os romániai rendszerváltással megteremtődtek a feltételek a gazdasági reformhoz, a civil társadalom általános fejlődéséhez és a nemzeti kisebbségek gondjainak megoldásához is. A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon című vitafórumon Birtalan Ákos turisztikai miniszter kihangsúlyozta, hogy a polgárosodáshoz szükség van az igazi reformra, a gyors és hatékony privatizációra. A miniszter szerint nem kell a polgárosodás fogalmát túlméretezni, hanem lehetőséget kell teremteni a civil társadalom bevonására az állam tevékenységébe. Mátis Jenő az RMDSZ kolozsvári képviselője elmondta, ahhoz, hogy a civil társadalom át tudja vállalni az állam egyes feladatait, szükség van egy olyan új alapítványi és egyesületi törvény megalkotására, amely adózási előnyöket biztosítson a non-profit szervezetek számára. A képviselő szerint az alapítványoknak lehetőségük kellene legyen arra, hogy elnyerjék a közalapítványi státust, amely lehetővé tenné, hogy az állami költségvetés is támogassa közhasznú tevékenységüket. Az előadások után élénk párbeszéd alakult ki a népes hallgatóság és a meghívottak között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 1078. sz./

1998. augusztus 1.

Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./

1998. szeptember 12.

Az RMDSZ csúcsvezetésének "azon lépése, hogy egyértelműen a kormányból való kilépés megszavazására szólította fel az SZKT-t, bátor és helyzetteremtő lépés volt a sokévi sodródó, eseménykövető politika után. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy jelezzem az elfogadott határozat néhány fogyatékosságát. Ezek közül első és legfontosabb a felelősség szétkenése." - írta Borbély Zsolt Attila. "Az SZKT által elfogadott nyilatkozat eltereli a figyelmet arról, ami a lényeg: az indokolatlan bizalom-megelőlegezés a politikában kudarcra van ítélve." Nem tartja tisztességesnek azt állítani, hogy nem lehetett előre látni mindazt, ami bekövetkezett, "hogy az RMDSZ helyesen lépett midőn kormánykoalíciót alkotott olyan erőkkel, melyeknek hozzánk való viszonyulását pontosan ismerhettük. Az 1996-ig eltelt 6 esztendő fényesen igazolta, hogy ezekkel az erőkkel mindaddig együtt lehet működni, amíg napirendre nem kerül a nemzeti kérdés. Mert abban a pillanatban az esetek túlnyomó többségében azok oldalára kerülnek, akiket egyébként legfőbb ellenfeleiknek tartanak." A belépéskor kellett volna világosan megszabnia a feltételeket. Borbély Zsolt Attila kifejtette, hogy az SZKT immár 3 éve illegitim (a brassói RMDSZ-kongresszus határozata szerint belső választások eredményeként kellett volna összeállnia az SZKT-nak. "Mi lenne, ha a csúcsvezetést a nemzet érdeke mozgatná? Mindenekelőtt lemondana, anélkül, hogy tagjai újra jelöltetnék magukat, hisz testületileg alkalmatlannak bizonyultak a rájuk bízott feladat végrehajtására. De hagyjuk számításon kívül a teljességgel kizárt lehetőségeket." - írta Borbély Zsolt Attila. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Reform Tömörülés SZKT elé terjesztett állásfoglalása javasolta a felelősség megállapítását, a továbblépés lehetséges irányainak elemzését, valamint a rendkívüli kongresszus összehívását. Az SZKT-határozat tétovaságának dacára Borbély Zsolt Attila úgy látja, "esély van arra, amit Markó Béla ismételten hangsúlyoz: az egységes cselekvésre. A "program s az alapszabályzat be nem tartása idézte elő a mai kritikus helyzetet s tette nélkülözhetetlenné a tagságot megszólító Csernáton-típusú népgyűlések szervezését." /Borbély Zsolt Attila: Kormányon kívül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1998. október 13.

Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1998. október 24.

A Reform Tömörülés nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, emlékeztetve őt arra, hogy a Reform Tömörülés október 11-i tanácskozásán "igen éles bírálatot fogalmazott meg az Ön nevével fémjelzett RMDSZ-politikával szemben." "Olyan kongresszusi döntések végrehajtásának elodázása fűződik ehhez a politikához, mint a jogvédelmi és közösségszervezési szempontból egyaránt alapvető nemzeti kataszter összeállítása, vagy a szövetségi struktúrák valódi legitimitását megalapozó belső választások megrendezése, amelyekért újraválasztásakor Ön vállalt személyes garanciát. De ennél is súlyosabb és nehezen megbocsátható hiba volt kormányzati pozícióból magunkévá tenni egy olyan tanügyi törvénytervezetet, amely több helyen ütközik a félmillió aláírással kifejezett közösségi akarattal" - áll az RT közleményében. Pozitívan ítélték meg Markó Béla határozott fellépését a szeptember 5-i SZKT-ülésen, amikor a koalíciós szerződés mielőbbi felbontását szorgalmazta. A következő hetek történései azonban egészen mást mutatnak: "az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi magyar közösség hosszú távú érdekeit." A jelenlegi helyzet a RT szerint a következő: - A koalíciós együttműködés minden áron való megőrzése. Emellett "titokban Szövetségünk nemcsak társszerzőjévé, de Tokay György miniszter személyén keresztül legfőbb szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a Petőfi-Schiller ?bikulturális? egyetemnek." - Az RMDSZ legitimálta a margai értelmezésű "multikulturalitást". - "Továbbéltettük a "román kisebbségvédelmi modell" hamis mítoszát." "Üzentünk saját népünknek, hogy az adott szó már nálunk sem kötelez.." "Mindezen felismerések késztettek bennünket arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében végzetesen megrendült bizalmunkat nyilvánosan is kifejezésre juttassuk." A Reform Tömörülés nyílt párbeszédet kezdeményez "a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről, a Szövetség belső reformjáról és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet ezredvégi prioritásairól." A nyílt levelet Toró T. Tibor írta alá. /Párbeszédet a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről. A Reform Tömörülés nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1998. november 9.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában az RMDSZ Reform Tömörülés platformját igyekezett nevetségessé tenni /Ref. Töm.-nek írva/, kioktatva őket arra, hogy a demokráciában a döntés érvényes a közösség valamennyi tagjára /tehát nem szállhatnak szembe a döntéssel/. /Kuszálik Péter: Valamit tudnak. - Morfondír = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1998. november 17.

Borbély Zsolt Attila visszautasította Kuszálik Péter ismétlődő ironikus, elutasító megjegyzéseit a Reform Tömörüléssel kapcsolatban és terjedelmes írásában értelmezte a platform fogalmát, a Reform Tömörülés tevékenységét és számba vette, hogy miben áll az RMDSZ vezetésével való szembenállásuk. /Borbély Zsolt Attila: A fagylalt visszanyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Kuszálik Péter egyik ilyen írása: Valamit tudnak, RMSZ, nov. 9.

1998. november 25.

Kuszálik Péter folytatta ironikus kötekedését, visszautasította Borbély Zsolt Attila írását /A fagylalt visszanyal, Romániai Magyar Szó, nov. 17./ és igyekezett nevetségessé tenni a Reform Tömörülést, továbbra is Ref. Töm.-öt írva. /Kuszálik Péter: Bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1999. március 4.

Csíksomlyón fogja tartani kongresszusát a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platform. Toró T. Tibor, a platform elnöke elmondta: amennyiben az RT-kongresszus úgy dönt, hogy indít elnökjelöltet, akkor az maga a platform vezetője lenne. Ha mégsem állítanak önálló jelöltet, akkor az RT olyan személyiségeket fog támogatni, mint például Kincses Előd, Kónya-Hamar Sándor, vagy Kolumbán Gábor. Az RT kezdeményezni fogja az RMDSZ alapszabályzatának módosítását, hogy növekedjen az ügyvezető elnökség hatásköre. Jelenleg az RMDSZ politikája Bukarestben dől el. Az RT azt szeretné, ha a fő döntéshozói központ Kolozsváron lenne, és az RMDSZ politikai vonalvezetését az Erdély-centrikusság jellemezné. Az RT ugyanakkor módosító-indítványokat tesz majd annak érdekben, hogy az RMDSZ döntéshozatalában a pluralizmus intézményesen is megjelenjék. Jelenleg egy "álegység" nevében a pluralizmus visszaszorításának vagyunk tanúi - jelentette ki Toró. Megállapította: két év távlatából világosan látszik, hogy mennyire eredménytelen ez a kormányzás, mennyire alaptalan volt az 1996 őszén hozott antidemokratikus döntés a kormánybalépést illetően. /Székely Kriszta: Téli álomból ébredve kongresszusra készül a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1999. március 6.

Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1999. március 16.

Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./

1999. május 10.

A Romániai Magyar Szó közölte az ellenvéleményt is, ellentétben a Népújsággal, mely "nem volt hajlandó Markó Bélának írott válaszomat közölni, midőn az elnök úr tisztességtelennek minősítette platformunkat", a Reform Tömörülést, írta Borbély Zsolt Attila, aki most a törésvonalakról értekezett. A leggyakoribb megkülönböztetés, "a radikális / mérsékelt ellentétpár, amit egyesek (pl. Katona Ádám) ellenzéki / kormánypárti, mások (pl. Borbély Imre) kuruc-labanc vagy autonomista / kisebbségi politika kategória-duálokkal írnak le (Tamás Sándor)." Ez az ellentét a távlati politizálás versus nyelvi jogokra koncentráló "itt és most" politika ellentéte. Kitérőként megjegyezte, hogy "nemzetünk elleni bűnnek tartom az irredenta politikát mint démont lefesteni, mely aberráns, jogosulatlan és / vagy igazságtalan." A Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint a Kárpát-medencei magyarság anyanemzetétől elszakított részének többsége elvárná a határok békés megváltoztatásának felvetését. Autonómia magától nem lesz, hangsúlyozta Borbély Zsolt. Sajnálatos, "hogy a hivatalos RMDSZ-vezetés 6 év alatt nem teljesítette 2 éves, felvállalt autonómiaprogramja azon pontjait sem, melyek teljesítése kizárólag a magyar politikai akarat függvényei, és nem ütköznek a román etnodiszkriminatív törvényi keretbe." "Mindenekelőtt a Nyugat felé kellett volna legkésőbb 1997 végén pontosan artikulálni problémáinkat. Hogy Clinton elnök ne azt mondja: az erdélyi magyarság problémája modell-értékűen megoldott, hanem hogy a következő megoldásra váró probléma a mienk." "A közelgő kongresszuson mód nyílik a pályakorrekcióra." /Borbély Zsolt Attila: Törésvonalak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. május 12.

Fey László kifogásolta, hogy az RMDSZ programtervezetében az áll: az érdekvédelem elvi alapját többek között "az európai keresztény értékrend" képezi. "De ki lehet-e, ki szabad-e zárni az RMDSZ-ből a Mózes-hitűeket, a baháj vallás híveit vagy az ateistákat?" - tette fel a kérdést. A Reform Tömörülés még tovább megy: a programba a "hagyományos keresztény értekrend" megfogalmazás bevezetését javasolja. "Ha jól értem, ezzel a kereszténység fogalmát a történelmi egyházakra szűkíti le, ezáltal kizárja a neoprotestáns egyházak és vallásközösségek híveit is. A program előkészítő bizottság ezt a kiegészítést elfogadásra javasolja. Miért? Mi megy itt végbe? Vallásháború az RMDSZ-en belül? Az RMDSZ egy nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezetének vallja magát. Milyen hitele lehet, ha nem fogadja el a vallási másságot, nem tartja tiszteletben a saját felekezeti kisebbségeinek a jogait, vallási alapon diszkriminál? Egyáltalán, minek kell belekeverni a vallást a politikában? Azt javasolom, hogy az illető szövegben az európai értékrend megfogalmazás szerepeljen. Ebben mindnyájan egyetérthetünk." /Fey László: Egy kisebbség kisebbségei? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-336




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998