udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Romaniai Magyar Keresztenydemokrata Mozgalom /RMKDM/

1999. június 7.

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

1999. június 20.

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1999. október 1.

Az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülése elfogadta az RMDSZ felvételi kérelmét. Október 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Szatmári Tibor elnöki tanácsos részt vettek Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülésén. Az Európai Parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező keresztény-konzervatív pártszövetség alelnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSZ elkötelezettségét az európai integráció, illetve a romániai jogállam és piacgazdaság fejlesztése iránt. - Markó Béla kifejtette: a romániai magyar nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSZ továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. Romániának tovább kell lépnie a kisebbségi jogok garantálása terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. - 1570. szám/

1999. december 4.

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1999. december 6.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

1999. december 6.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közleményében hangoztatta: fenntartja álláspontját, az RMDSZ egyetlen tagja sem tehet olyan kijelentéseket, amelyek a szövetség bel- és külpolitikai hitelének megrontásához vezetnek. Ugyanakkor megértéssel fogadták a marosvásárhelyi SZKT és a SZET azon döntését, hogy a rendszerváltás és az RMDSZ tíz éves évfordulójára való tekintettel elállt Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szövetség kommunista jellegéről szóló vádjai megvitatásától. "Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy rögtön a téma napirendről való levétele után Tőkés László folytatta tiszteletbeli elnökhöz méltatlan vádaskodásait. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKDM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját. Emlékeztetni szeretnénk a püspök urat arra - folytatja a dokumentum -, hogy Varga Lászlót 1956-ban kifejtett tevékenységéért a kommunista rendszer életfogytiglani börtönre ítélte. Ugyanakkor felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt politikai foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSZ egészét rágalmazza". A dokumentumot Kelemen Kálmán elnök írta alá. /Senki sem tehet hitelrontó kijelentéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1999. december 13.

Romániában 1990. március 30-án jött létre a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, kis létszámú, de elit tagsággal. Az RMKDP, mint az RMDSZ társszervezete, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában a Kereszténydemokrata frakciót alkotta egészen mostanáig. Idén június 5-6-án az új párttörvény értelmében az RMKDP átalakult Románia Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommá, amely továbbra is társszervezete az RMDSZ-nek és az SZKT-ban a Kereszténydemokrata Platformot adja. A temesvári RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja ez év december 4-én alakult meg, hamarosan Aradon és más helységekben is bejelentik létrejöttét, jelentette be dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos alelnöke. /Temesváron megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Platform. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. október 16.

Okt. 14-én Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Jelen volt a mozgalom elnöke, Kelemen Kálmán, Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, államminiszter, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, dr. Bárányi Ferenc és más vezetőségi tagok. A mozgalom fontosnak tartja a választásokon való részvételt, a közvélemény ez irányba történő mozgósítását. Továbbra is a keresztény értékek mentén való politizálást tekintik céljuknak - hangzott el a találkozón. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1990-től 1996-ig pártként működött, ezután mozgalommá alakult át, és az RMDSZ-en belül platformot alkot. /Tízéves a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2002. szeptember 3.

Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 27.

Dézsi Zoltán megbeszélést hívott össze Gyergyószentmiklóson a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom helyi platformja megalakítása érdekében. Dézsi leszögezte, hogy ez a mozgalom az RMDSZ része, amely fölvállalja az RMDSZ programját. /Gál Éva Emese: Kereszténydemokrata mozgalom Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2002. november 2.

Nov. 1-jén kezdődött az a kereszténydemokrata értekezlet, amely Románia tizenhárom éves magyar kereszténydemokráciáját elemezte. Dr. Bárányi Ferenc hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) önálló politikai szervezet, az RMDSZ platformja, amely saját programját követi, amelynek célkitűzései egybeesnek az össz-RMDSZ céljaival. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke a helyi önkormányzatok helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről értekezett, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa pedig arról, hogy hogyan alkalmazhatja egy kereszténydemokrata politikus a szubszidiaritás elvét, ha tisztsége folytán a kormányzat hatalmi képviselője a megyében. /(mózes): Kereszténydemokrata értekezlet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2002. november 5.

Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2002. december 27.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom karácsony előtt bővített országos választmányi gyűlést tartott Marosvásárhelyen, a székházában. A tiszteletbeli elnök, Varga László, Bárányi Ferenc politikai alelnök és Kelemen Kálmán elnök mellett jelen voltak az RMKDM képviselői, szenátorai, a választmány tagjai, helyi szervezetek képviselői Szatmárnémetiből, Csíkszeredából és más vidékekről. Döntöttek arról, hogy helységenként és szervezetenként hány küldött fog részt venni az RMDSZ kongresszusán. Úgy látják, hogy határozottabb elvi arcélt kell képviselniük az RMDSZ-ben, hiszen az erdélyi magyarság döntő többsége a keresztény értekrendnek a híve. /(mózes): Kongresszusra készül az RMKDM. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2003. január 25.

Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. január 30.

Dr. Makkai Gergely indulatosan elítélte az Erdélyi Polgári Mozgalmat, az szerinte politikai kalandorság. Ez a mozgalom a legitim hatalom ellen szerveződik, céljuk az RMDSZ szétverése.Makkai szerint a közösség demokratikus többsége ellen szerveződő kisebbség nem nevezheti magát keresztény mozgalomnak. Ez az önmagát polgárinak nevező mozgalom a szolgálatait ajánlja a nemzeti közösségünk pusztulásának kivédéséhez. Makkai cáfolatul büszkén sorolta, mi minden történt az elmúlt 13 évben: a mező- és erdőgazdasági tulajdonviszonyok megoldása a végéhez közeledik, szabadon használhatók az anyanyelv és nemzeti szimbólumok, beindult az a folyamat, amelynek eredményeként a történelmi egyházak visszakapják az egykoron elvett ingatlanjaikat. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom harcot hirdet minden egyéni és/vagy csoportos diktatorikus igénnyel szemben. /Dr. Makkai Gergely: Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Dr. Makkai Gergely a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető elnöke

2003. február 17.

Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. február 6.

Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke kiállt az RMDSZ mellett és elítélte, hogy a Magyar Polgári Szövetség megbontja magyarság egységét. Az MPSZ egységbontó törekvése addig fajult, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság parlamenti képviseletének a megvalósítását. Kelemen Kálmán szerint „2004-ben ez több mint cinizmus, ez halálos bűn. Ez ugyanis nem más, mint a magyarság érdekei ellen történő szervezkedés, autonómiák és más hangzatos jelmondatok öltözékébe bújtatva.” /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke az MPSZ-ről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2004. február 12.

Kelemen Kálmán a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kifejtette véleményét Markó Béla dolgozatáról. Hangoztatta, hogy ő soha nem rejtette véka alá nézeteit. „Álszerénység nélkül mondhatjuk, hogy elsősorban az RMKDP és a megújult országos RMDSZ vezetőségének az érdeme, hogy a romániai magyarság a legerősebb európai pártnak, az Európai Néppártnak a társult tagja lehet” – írta. Az Európai Néppárt munkacsoportjába olyan RMDSZ parlamenti képviselőt küldtek, Szilágyi Zsolt képviselőt, „akinek semmi köze a kereszténydemokráciához, és aki sokkal többet ártott, mint amennyit használt az RMDSZ-nek.” – írta. Kelemen Kálmán szerint értékelni kellene, hogy platformjuk mindig az RMDSZ egyben maradásáért küzdött, ellentétben más platformokkal, melyek elvakultságukban helyrehozhatatlan károkat akarnak okozni az erdélyi magyarságnak. Kelemen Kálmán kirohant a Reform Tömörülés „és annak árnyékizgatói” ellen, „akik a civilizált politikai bírálat helyett az alantas mocskolódás eléggé el nem ítélhető mocsarába” rángatták a munkát. /Kelemen Kálmán: Kereszténydemokrata gondolatok. "Egy magyar-magyar megértés esélyeiről". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

2004. február 12.

Kelemen Kálmán a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kifejtette véleményét Markó Béla dolgozatáról. Hangoztatta, hogy ő soha nem rejtette véka alá nézeteit. „Álszerénység nélkül mondhatjuk, hogy elsősorban az RMKDP és a megújult országos RMDSZ vezetőségének az érdeme, hogy a romániai magyarság a legerősebb európai pártnak, az Európai Néppártnak a társult tagja lehet” – írta. Az Európai Néppárt munkacsoportjába olyan RMDSZ parlamenti képviselőt küldtek, Szilágyi Zsolt képviselőt, „akinek semmi köze a kereszténydemokráciához, és aki sokkal többet ártott, mint amennyit használt az RMDSZ-nek.” – írta. Kelemen Kálmán szerint értékelni kellene, hogy platformjuk mindig az RMDSZ egyben maradásáért küzdött, ellentétben más platformokkal, melyek elvakultságukban helyrehozhatatlan károkat akarnak okozni az erdélyi magyarságnak. Kelemen Kálmán kirohant a Reform Tömörülés „és annak árnyékizgatói” ellen, „akik a civilizált politikai bírálat helyett az alantas mocskolódás eléggé el nem ítélhető mocsarába” rángatták a munkát. /Kelemen Kálmán: Kereszténydemokrata gondolatok. "Egy magyar-magyar megértés esélyeiről". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

2004. március 4.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöksége és annak tagsága határozottan tiltakozna és mélységesen elítélné, ha a Wass Albert maratoni felolvasóest résztvevői ellen eljárásokat indítanának, olvasható politikai nyilatkozatukban. /Politikai nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2004. március 16.

Marosvásárhely lakossága – nem engedve a röpcédulákon terjesztett bojkottra való buzdításnak nagy számban, méltósággal vett részt márc. 15-én a postaréti ünnepségen. A Székely vértanúk emlékművénél tízezernyi ünneplő gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Ivanics Ferenc magyarországi képviselő, és György Annamária, a MADISZ képviselője. Virág György emlékeztetett: négy évvel ezelőtt, amikor csupán 163 szavazaton múlott a magyar jelölt sikere az első fordulóban, miközben a másodikban ezrekkel többen szavaztak a magyar jelöltre, de akkor már késő volt. /Az egység mellett tett hitet Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2004. május 1.

Ápr. 30-án Markó Béla RMDSZ-elnök a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel Marosvásárhely, majd a Bolyai Társaság képviselőivel folytatott megbeszélést. A találkozók a két hete beindult konzultáció-sorozat részét képezték, amelyeket az RMDSZ kezdeményezett a civil szervezetek, az egyházak, valamint az RMDSZ-platformok képviselőivel. A Bolyai Társasággal az oktatás helyzetéről tanácskoztak, az RMKDM vezetőivel politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla kiemelte, hogy az RMKDM az RMDSZ rendkívül erős platformja. Együtt tagjai az Európai Néppártnak (EPP). Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke legfontosabb célnak a helyi és a parlamenti törvényhozásba való bejutást nevezte. /Mózes Edith: Párbeszéd a jövőért. RMDSZ- találkozók. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

2004. július 15.

Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. Kelemen Kálmán elmondta, hogy Pöttering szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsősorban kereszténydemokrata képviselőkkel. Kelemen Kálmán magánbeszélgetéseket folytatott Wilfried Martenssel, az EPP elnökével és beszámolt neki az itteni megosztási kísérletekről. Kelemen elmondta, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivői a Fidesz egyes politikusai. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Antonio Constanzó főtanácsossal beszélgetett, aki az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi időben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttműködés módozatait. /Mózes Edith: Az EPP komolyabb szerepet szán az RMKDM-nek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2004. szeptember 30.

A múlt hét végén fórumot szervezett Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke arról beszélt, hogy érdemes-e kereszténydemokrata képviselőnek/szenátornak lenni Romániában, Bárányi Ferenc pedig a parlamenti előválasztásokon megméretkezni óhajtókkal szembeni politikai elvárásokról szólt. /(mózes): Az RMKDM visszautasít minden megosztó szándékot. Kereszténydemokrata fórum Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2004. október 28.

A romániai magyarság politikai szerepvállalása is szóba került a Thesszaloníkiben az Ortodox Egyház és az Európa Parlament néppárti frakciója nyolcadik találkozóján – tájékoztatott dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom politikai alelnöke. Bár két nagy világvallás (a muzulmán és a zsidó) papjai távol maradtak, a vallások közelítését célul tűző tárgyalások az azonos számú ortodox és katolikus püspökök csoportjai, valamint a politikusok között nem voltak eredménytelenek. A magyar kereszténydemokrata politikusok, Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc tárgyalásokat folytattak Martens Wielfrid elnökkel, aki kifejtette, hogy a Néppárt Frakció helyesnek tartja az RMDSZ politikai irányát és fontosnak bekerülését a román parlamentbe. A másik politikus, Antonio Constanzo néppárti titkár bírálta az RMDSZ-t s annak kereszténydemokrata mozgalmát a posztkommunista kormánnyal kötött szövetsége miatt. /(Sz. I.): Figyelnek ránk az Európai Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. január 5.

1956 forradalmának legnagyobb eredménye az volt, hogy a nemzet minden rétege egybeforrt, egyet akart. Most ugyanaz történt. Sajnos, nem az egész társadalom vált eggyé, mint 56-ban. De a nemzet teljes elitje, pártállásra, társadalmi rétegre és minden egyéb különbségre való tekintet nélkül egybe forrott. Mádl Ferenc elnök, kilépve kötelező semlegességéből, teljes mellszélességgel állt ki az IGEN mellett. A politikai jobboldal kiállása természetes volt. De kiálltak az IGEN mellett a régi kommunista vezetők is, Németh Miklós, Szűrös Mátyás, Pozsgai Imre, írta Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke. Kiderült az is, hogy mennyire megveti a magyar proletárt a magyar „szocialistának” hazudott pártvezetőség. /Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke: Az érem másik oldala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. május 19.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2005. július 5.

Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ elnöke indulatosan kiállt az RMKDM mellett. Visszautasította a Népújság június 29-i számában címoldalon közölt Átváltozás című cikket. /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke: Kedves főszerkesztő úr. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ Makkai János főszerkesztő jelezte, fenntartja állítását.

2005. július 19.

Soós Gabriella férje, néhai dr. Soós Pál egyetemi tanár, a helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem analitikai tanszékének volt vezetője emlékére telket ajánlott fel az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére. Felvette a kapcsolatot az Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ vezetőségével, felajánlva 2400 m2 területet térítésmentesen, Gabriella elnevezésű ifjúsági tevékenységre, valamint a telek fennmaradó 15.000 m2-es területét jutányos áron ajánlotta fel megvásárlásra, Marosvásárhely ifjúsága befogadására alkalmas szabadidős terület megvalósítása érdekében. Kelemen Kálmánnal, az MKDM elnökével tartotta a kapcsolatot, még 10 millió lejt is adományozott a kiadásokra. Azután tudomására jutott, hogy az RMKDM részére kötött szerződésben a telek három részre van osztva, egy részét magánszemélyek részére osztották ki, Kelemen Kálmán, a keresztény eszméket népszerűsítő elnök részvételével. Magánszemélyek tulajdonaként már nem az ifjúság javát szolgálja. Érdeklődésére még megfenyegették, hogy bíróság elé kerül az ügy, mivel jogilag, ha már eladta a telket, nincs semmi köze hozzá. /Soós Gabriella: Mi lesz az ifjúsági szabadidős területtel? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2006. január 28.

Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban január 27-én kezdődött az V. Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok kétnapos rendezvénysorozata. Az első napon többek között a keresztény társadalomtanítás jövőjéről, a perszonális keresztény emberképről, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a globalizációról és az Európai Unióról hangzottak el előadások. A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a migrációról és kilátásokról Horváth István szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára beszélt. 2021-re 1 millióra csökken a romániai magyarság száma – a pesszimisták szerint, 1,1 millióra az optimisták szerint Az elmúlt tíz évben megközelítőleg 200 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A romániai magyarság „vérvesztesége” annál is súlyosabb, hiszen nemcsak a kivándoroltak számát kell figyelembe venni, hanem korosztályukat, nemüket, mivel a 20-29 éves nők azok, akik eltávoznak és akik más országokban szülnek gyereket. Mintegy 30 ezer gyermekről lehet szó, akik Erdély helyett más országokban jöttek a világra. Az elvándorlás negatív hatása, hogy módosította a korszerkezetet. Nő a vegyes házasságok száma, különösen a szórványvidékeken, a vegyes házasságokban élők gyerekei pedig 28 százalékban vallják magukat magyarnak, 65 százalékban románnak és 2 százalékban más nemzetiségűnek. A következő években a halandóság csökken, stabilizálódni látszik a születések száma, nő a várható élettartam. A statisztikai adatok szerint 2004-ben 1,333 millió volt a romániai magyarság létszáma. Az előadás-sorozat további részében Kádár Béla közgazdász, akadémikus a globalizációról és a nemzetállamokról, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese az Európai Unióról fejtette ki gondolatait, majd Kelemen Kálmán értekezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 15 évéről. /(antalfi): Úton vagyunk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998