udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Szekelyudvarhelyi Szervezet

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSZ szervezet okt. 15-én úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond az agyagfalvi tervezett megemlékező gyűlés megtartásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1992. április 25.

Újra megpróbálták elindítani a Szabadság lapot Székelyudvarhelyen, de csupán egyetlen szám jelent meg: Szabadság kéthetenként megjelenő erdélyi független lap, Székelyudvarhely, ápr. 25./Korábban, 1989. dec.23.- 1991. márc. 15. között az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének lapja volt. Ebben az időben tehát két Szabadság nevű lap élt Erdélyben, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen.

1993. szeptember 11.

Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./

1995. február 18.

Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs szoboravatásán történt békés megemlékezéssel kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Alkotmányellenesnek és törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester leváltásának kilátásba helyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./

1996. április 26.

Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete ápr. 26-i ülésén ismét dr. Ferenczy Ferencet jelölte polgármesternek, megszavazták a tanácsosjelöltek listáját. A Hargita Megyei Tanácsba Kolumbán Gábort, Király Lászlót, Kinda Lászlót, Bartók Sándort és Fodor Györgyöt jelölte a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1998. június 5.

Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

2000. május 13.

Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az a gyakorlat, hogy az RMDSZ előválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsos jelöltjeiről, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje. Véleménye szerint a helyi RMDSZ-szervezetek általában képesek voltak megszervezni az előválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni. Szerinte az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie. Markó hangsúlyozta, hogy Kincses Előddel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepő volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségűek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák. Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfőbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megőrzött egysége". Véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet". /Markó: Kívülről, belülről repesztik az RMDSZ-t. Az elnök szerint hamarabb kellett volna fellépni Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Markó Béla megjegyzése, amely szerint a szövetség "egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben ellenlistát indított", Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Reform Tömörülés alelnökére vonatkozott, és az Udvarhelyért Polgári Egyesület nevű civil szervezet listájáról van szó. Szász Jenő a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az egyesület létrehozásának ötlete, amelynek alapítói között vannak a magyar történelmi egyházak, a civil szféra több jeles képviselője, korábbról való. Célja: a polgári társadalom megteremtése Székelyudvarhelyen. Az RMDSZ önkormányzati hírlevele éppen Székelyudvarhely példájával élt, amikor a pártlista előnyeit magyarázta: a városban 1996-ban 10 RMDSZ-es, és 9 független jelölt jutott be a helyi tanácsba 7500, illetve 7300 szavazattal. A kényszerűség vitte rá őket arra, hogy alternatívát kínáljanak. Szász Jenő - 1996-hoz hasonlóan - maga is függetlenként indul a polgármesteri székért. Azért nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ szervezte előválasztásokon, mert szerinte tavaly illegitim módon bonyolították le a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben a tisztújítást. Kérték a szövetség illetékes szerveit az ügy kivizsgálására, de választ mindeddig nem kaptak. /Udvarhely "példája" Szász Jenő: Székelyföldön nem voltak sikeresek az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2001. július 6.

Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2001. augusztus 10.

Hargita megyében csak Székelyudvarhelyen mutatnak érdeklődést a státustörvény értelmében a külhoni magyaroknak kibocsátandó igazolványokkal szemben - nyilatkozták a Mediafaxnak az RMDSZ udvarhelyi szervezetének meg nem nevezett képviselői. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének képviselői hangsúlyozták, hogy amíg Székelyudvarhelyen és környékén érdeklődés mutatkozott a magyar igazolványok iránt, addig Csík és Gyergyó környékén senkit nem érdekelt, hogy milyen körülmények között lehet az igazolványok birtokába jutni. /Csíkot és Gyergyót nem érdekelné a magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2001. szeptember 14.

Az Állampolgár Menedzser Egylet idén is megrendezte a diákszervezetek számára a Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A szept. 6-10. között zajlott táborba mintegy ötven résztvevő érkezett, akik különböző középiskolás diákszervezeteket képviseltek. Előadást tartott többek között Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának elnöke, Tóth Gyula a magyarországi Atlanti Tanács titkára és Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke. A két legsikeresebb témakörnek a diákjog és érdekképviseleti rendszerek, illetve a pályázatírás bizonyult. /IX. Diákönkormányzati Szabadegyetem Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. január 31.

Azt felelte Borbáth István, a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője Elekes Gyulának, a kulturális intézményét féltő vezetőnek, amikor az kérte, látogasson el a Művelődési Házba, felmérni, hogy döntésükkel mégis mit sodortak a megszűnés szélére, hogy hát Elekes sem jár ki futballmeccsre. Vajon szó nélkül hagyhatja-e az efféle megnyilvánulást az az érdekvédelmi szervezet, mely tudja, hogy az identitás megőrzésében a kultúra, illetve a kultúrát életre hívó, felmutató intézmények a döntő tényezők? Ha nincs kultúra, nincs közösség, és ha nincs közösség, képviselőre sincs nagyon szüksége. /Papp Sándor Zsigmond: A temetőig és vissza. Görbe tükör. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2002. február 8.

Febr. 7-én az Udvarhelyért Polgári Egyesület sajtótájékoztatóján felmutatták a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, amely alapfokra utalja vissza a székelyudvarhelyi önkormányzati testületből kizárt UPE-s tanácsosok ügyét. Annak ellenére, hogy egy nappal az ítélethirdetés előtt egyik fél sem ismerte még a vásárhelyi ítéletet, az UPE sajtótájékoztatót hívott össze. Szász Jenő polgármester kijelentette, úgy értékeli, az UPE-tanácsosok ismét felvállalhatják a választók által rájuk ruházott feladatokat, ezért a következő tanácsülésen – ahol a prefektúra által elfogadhatatlannak tartott 2002-es helyi költségvetést fogják újratárgyalni – az eddig eltávolított nyolc városatya szavazatára is számít. Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke a vásárhelyi táblabíróság döntését kommentálva úgy nyilatkozott, nem történt érdemi változás az UPE-tanácsosok helyzetét illetően. "Még nem láttam ugyan a döntés indoklását, de azt állíthatom, semmilyen UPE-tanácsosokat érintő határozat nem módosult – mondta Ladányi. /Zilahi Imre: Formai hibákat találtak. Ismét a csíkszeredai bíróságon az UPE-tanácsosok ügye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2002. március 16.

Jakab István nyílt levelet intézett Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz, kifogásolva, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-tanácsosok kizárták a költségvetésből az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO), megszűnésre ítélve ezáltal egy olyan tevékenységet, amely közel tízéves tapasztalatra tekint vissza, és amelyet az elmúlt évben 23 922 személy vett igénybe. A székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok elvágták a SZINFO lehetőségét arra, hogy fiatalokat készítsen fel továbbtanulásra, munkanélkülieket juttassanak munkához. /Jakab István: Nyílt levél Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2003. november 8.

Levélben fordult a székelyudvarhelyi RMDSZ Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül, a helyi tanács döntése nélkül nevezte el a városháza dísztermét Szent Istvánról az elnöki látogatás alkalmával. Az RMDSZ-tanácsosokból álló frakció azt is nehezményezi, hogy a Mádl Ferenc tiszteletére adott fogadásra a tanácsosokat nem hívta meg a városháza. A tanács nem kívánja visszavonni a Szent István nevet. Az RMDSZ arra kéri Mádl Ferencet, fogalmazza meg álláspontját a kialakult helyzetről.A polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy a tanácsosok által felvetett ügy eltörpül az államelnöki látogatás jelentősége mellett, ezért a hivatal nem foglal állást ebben a kérdésben./Lukács János, Zilahi Imre: Távol tartották Mádltól az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. március 16.

Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal a város közintézményeivel karöltve, egész napos programsorozattal adózott az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt. A rendezvénysorozat a központi Márton Áron téren lovasok és fúvósok felvonulásával kezdődött. A szónoklatok sorát Ványolós István történelemtanár, az RMDSZ Székelyudvarhelyi Városi Szervezetének elnöke kezdte, az Udvarhelyszéki Székely Tanács nevében Incze Béla elnök folytatta. Népes anyaországi küldöttség is megjelent, képviselőik felszólaltak. A szónoklatok sorát Szász Jenő polgármestere zárta, majd a nyíregyházi Mandala Dalszínház zenés előadása következett. A rendezvényt az Udvarhelyszék Fúvószenekar, a Székely Dalegylet, a Camerata kórus, a Balázs Ferenc Vegyes Kar fellépése, valamint szavalatok színesítették. Megnyílt Kubinyi Anna textilművész tárlata, este a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös ünnepi előadását tekinthették meg az érdeklődők. /Szász Emese: A déli harangszóra megtelt a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2007. december 11.

Bíró Enikő személyében új elnöke van az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének, a közgyűlés titkos szavazással döntött az új elnök személyéről. /Tisztújítás a városi RMDSZ-nél= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11 . /

2007. december 12.

A hét végén lezajlott tisztújító közgyűlésen Bíró Enikő ügyvédet választották meg az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete elnökévé. A korábbi elnöknek, Ladányi Lászlónak alprefektusi kinevezését követően Ványolós István csak megbízott elnökként látta el Székelyudvarhelyen az RMDSZ vezetését. /Kovács Csaba: Emberközelibb RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2007. december 27.

A székelyudvarhelyi Impar Alapítvány adományt adott át a helyi Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárának. Ebből új ruházatot vásárolnak majd a székelyudvarhelyi nyugdíjasklub kórusának. A székelyudvarhelyi Daimler Moto Club tagjai a felsőboldogfalvi Autista Központot, a Budvár Szociális Központot, és néhány székelyudvarhelyi rászoruló családot ajándékoztak meg. Jótékonykodott a városi RMDSZ új vezetője is. Bíró Enikő édességgel és játékokkal teli csomagokat osztott szét a Csillagvár és Ficánka napközi otthonban. /Angyaljárás Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2008. február 18.

Két RMDSZ-es politikus jelezte hogy harcba szállna Székelyudvarhely polgármesteri székéért: Bunta Levente megyei tanácselnök, illetve Borbáth István, a felszámolt önkormányzati tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. A városi szervezet választmánya Birtalan József megbízott udvarhelyszéki elnököt is javasolta, aki nem vállalta a jelölést. /Udvarhely: két RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2008. március 15.

A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2008. május 15.

A lakosság javaslatainak, észrevételeinek figyelembe vételével dolgozza ki választási programját a székelyudvarhelyi RMDSZ. A kilenc napig tartó kérdőíves lakossági véleményfelmérést május 14-én sajtótájékoztatón értékelték ki a szervezők. Bíró Enikő, a Székelyudvarhelyi Városi RMDSZ elnöke elmondta, a megcélzott 12 ezer családból közel 8 ezret sikerült felkeresni az önkénteseknek. Az adatok feldolgozása alapján erős, jól működő városvezetést szeretnének a székelyudvarhelyiek, ugyanakkor az infrastrukturális és szociális kérdések egyaránt előtérbe kerültek. /Szász Emese: Ismertették a felmérés eredményét. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2008. július 21.

Értetlenségét fejezte ki a székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt „visszautasító magatartásával” kapcsolatban, miután kötetlen párbeszédet kezdeményezett velük. „A találkozókra szóban visszajeleztek és biztosítottak jelenlétükről, de mindkét alkalommal csak az RMDSZ képviselői jelentek meg” – áll a szervezet közleményében. /Az udvarhelyi MPP „rá se hederít” a párbeszédre. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. március 11.

A székelyudvarhelyi RMDSZ elnöksége felszólította a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt városi tanácsosait a lemondásra – közölte Grünstein Szabolcs, az RMDSZ szóvivője. Azt javasolta, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel közösen mondjanak le a tanácsosi mandátumokról, hogy egy időközi választás során új tanácsot lehessen választani. Dósa Barna /Zöld Párt/ szerint a tanács működése megfelelő, és az RMDSZ részéről szemenszedett hazugság ennek ellenkezőjét állítani. Marossy György, az MPP-frakció vezetője szerint diverzió a tanács felszámolásának szándéka. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhelyi tanács: fele menne, fele maradna. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2009. április 23.

Közös megegyezéssel ért véget április 22-én az a tanácskozás, amelyet a székelyudvarhelyi városi RMDSZ kezdeményezett az MPP és a Zöld Párt tanácsosaival. Végül az MPP, a polgáriak javaslata zárta le a vitát. Ennek értelmében, a májusi soros tanácsülésig közösen kidolgozzák a közös megegyezést. /Lázár Emese: Májusban dűlőre jutnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

2009. december 21.

Nem sikerült új elnököt választani a székelyudvarhelyi városi RMDSZ élére. A tisztújító küldöttgyűlésen a tisztségért induló két jelölt – Benedek Árpád Csaba és Grünstein Szabolcs – egyike sem tudta megszerezni a szükséges fele plusz egy szavazatot. /Lázár Emese: Januárig tisztségében marad Bíró Enikő. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998