udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1111-1139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Szovetsegi Kepviselõk Tanacsa /SZKT/

1993. november folyamán

Beke György összefoglalta a Neptun-ügyet, elítélve a hármak tárgyalásait. Megszólaltatta Kolumbán Gábort, az SZKT alelnökét, aki szintén elutasította Tokayék tárgyalásait. /Beke György: Útkeresés vagy úttévesztés? = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./

1993. január 27.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: normális dolog, hogy különféle irányzatok léteznek az RMDSZ-ben. Együtt kell dolgozni minden tisztességes irányzattal. Az autonómia kérdésében a kongresszuson kialakult "egy majdnem konszenzusos álláspont." A szövetség döntéseiben "jelen kell lenni Tőkés Lászlónak is, az ő egyéniségére, politikai gondolkozására nagy szüksége van a szövetségnek." Jobb munkamegosztás szükséges, új struktúrákat kell létrehozni. Sok a tennivaló. Megalakítják a Szövetségi Képviselők Tanácsát, továbbá megalakítják a hivatalokat. /Marosi Barna: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1993. február 19.

A pártszerű működési modellből az önkormányzatszerű modellbe való áttérés fontos állomása lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án tartandó ülése, mondta Markó Béla elnök. /Népszava, febr. 19./

1993. február 19.

A pártszerű működési modellből az önkormányzatszerű modellbe való áttérés fontos állomása lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án tartandó ülése, mondta Markó Béla elnök. /Népszava, febr. 19./

1993. február 20.

Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1993. február 20.

Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1993. február 27.

Az RMDSZ vezetői Budapesten febr. 27-én sajtóértekezleten értékelték előző napi tárgyalásaik eredményét. A mostani látogatás az RMDSZ megújulásának, hatékonyabb kapcsolatfelvételének egyik jele. Tárgyaltak a Budapest Bank romániai bankalapítási szándékáról is. Az elképzelések szerint a pénzintézetet Bukarestben állítanák fel, amellett Románia-szerte bankfiókok létesülnének. A Gyergyószentmiklóson megalakult Szövetségi Képviselők Tanácsa egyfajta parlamentként fog működni, vezérelve az RMDSZ "belső törvénykezését". /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 1./

1993. március 4.

Gyergyószentmiklóson megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára ügyvezető elnökké választották Takács Csaba képviselőt, aki hamarosan lemond képviselői mandátumáról, hogy minden idejét új tisztségének ellátására szánja. A Takács által ajánlott ügyvivői testület nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Az RMDSZ-en belül platformok, frakciók jöttek létre, a liberális /Szabadelvű Kör/, a keresztény-nemzeti /Bethlen Gábor Kör/, a nemzeti-konzervatív /Széchenyi Kör/, az ifjúsági /MISZSZ/, de a legszámosabbak a függetlenek, akik nem határoztak meg részletesebb irányt. Egy-egy frakció egy-egy tagja nyilatkozott. Függetlenek - Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke alakította meg. Amikor alakultak a platformok, Varga Gábor felírta egy papírra: ő az RMDSZ tagja, független ember. Ezt aláírta még 54 ember. Nem biztos, hogy mindegyikkel egyetért. Varga Gábor korainak érzi a platformok alakítását mostani a feszült politikai helyzetben. Borbély Imre - Bethlen Gábor-frakció, "melynek központi gondolata a nemzetépítés, az erdélyi autonómiák valóra váltása". Méder Zsolt - Széchenyi-frakció- jelentős hányadukat az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teszi ki. Magyari Nándor László - Szabadelvű frakció: bíznak a Kerekasztal szerepében. Füstös Makár István - MISZSZ: konstruktív ellenzékiek maradnak. /Dénes László, Simon Judit: Gyergyószentmiklóson félmunkát végeztek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

1993. március 7.

RMDSZ Politikai Egyeztető Kerekasztala, RMDSZ, SZKT Állandó Bizottsága

1993. március 10.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatában elsorolta, mi mindenről volt szó az RMDSZ vezetői és Iliescu találkozóján. Elmondták az elnöknek, hogy mit értenek az autonómián. Az oktatási autonómia teljesen önálló magyar oktatási rendszert jelent, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Felvetették a kisebbségi jogsérelmeket, az etnikai diszkriminációt, elsősorban az igazságszolgáltatásban és a helyi közigazgatásban, a magyar köztisztviselők alkalmazásában. Például Biharban alig van magyar közalkalmazott, Kolozsvárról nem is beszélve, de Marosvásárhelyen is hasonló a helyzet. "Negyedszer veszek részt olyan RMDSZ-küldöttségben, amelyet Iliescu úr hív megbeszélésre, de egyszer sem következett be változás a mi ügyünkben, sőt egyre szorosabbra szövődnek a szálak a kormánypárt és azon politikai csoportosulások között, amelyek megválasztásához biztosították a szavazattöbbséget, vagyis a román nacionalista, szélsőséges erők között." Az RMDSZ célkitűzése, a belső önrendelkezés hosszú folyamat, amelynek célja a romániai magyarság társadalmi fejlődésének kibontakozása. Az RMDSZ új működési szabályzata feladatköri megosztást tartalmaz, mert a romániai magyar társadalom nem egységes politikai érdekközösség, a liberálisoktól a kereszténydemokratáig, a konzervatívoktól a szocdemekig, a munkavállalóktól a vállalkozókig minden réteg megtalálható benne. A Szövetségi Képviselők Tanácsában jelentkezett az igény ennek tükröződésére. A sokszínű társadalmi összetétel miatt államrendszerhez hasonló struktúrát kellett kialakítani. Nemrég a liberálisok is hasonló szervezeti felépítést dolgoztak ki maguknak. Az RMDSZ-nek van szövetségi elnöke, továbbá ügyvezető elnöksége, amelynek alelnökei a magyar társadalom különböző szakterületeiket vezetik. Sok tekintetben ez megegyezik a kormánystruktúrával, hiszen az ügyvezető elnökségnek alkalmaznia kell a belső törvényeket, amelyeket a Szövetségi Képviselők Tanácsa bocsát ki. Csiha Tamás tehát házelnöknek tekinthető, mert ő vezeti ezt a szabályalkotó testületet. Takács Csaba felajánlotta Kötő Józsefnek, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének a kultúra-vallásügyi alelnökséget. Ő ugyanis kiváló ismerője az erdélyi magyar szellemiségnek. Takács politikai alelnöknek a temesvári Bodó Barnát javasolta, Somai József szervezési alelnök lenne, Magyari Nándor az önkormányzati és reformügyi alelnök, a szatmári Fülöp Fischer Ildikó pedig oktatási alelnök. /Nits Árpád: Új integrációs erőforrások a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1993. március 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán minden területi szervezet elfogadta az autonómia alapelveit. Most következik a gyakorlati megvalósítása. - Nem fogadja el azt, hogy elnökké választásával a mérsékelt szárny győzött. - Tőkés Lászlóval állandó konzultációban van, a tiszteletbeli elnök részt vesz a testület munkájában, az Operatív Tanácsban. Az Operatív Tanács a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik a Szövetségi Képviselők Tanácsa túl gyakori összehívását. Meg kell teremteni a romániai magyarság állandó intézményrendszerét, azonban ezen a területen alig tudtak előre lépni. Az egész román társadalomban jelen van a visszarendeződés. A román külügyminisztérium évente összeállítja a fehér könyvet, amelyből kiderül, milyen kedvező a romániai magyarság helyzete. Ez emlékeztet a Ceausescu korszak szemfényvesztésére. El kell készíteni a "magunk fehér könyveit. Reális, sokszorosan ellenőrzött adatok birtokában kell a jogsértéseket a nagyvilág elé tárni." Az RMDSZ-nek minden területen kezdeményezőnek kell lennie. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyarország, márc. 11./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. április 2.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Nagyváradon tartott ülésén /márc. 26-27./ állásfoglalást adott ki, ebben felhívta a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy folytatódik a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika. Ennek friss példája Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusainak menesztése. Ennek a nacionalista politikának több évtizedes múltja van, amely az idők során Erdély etnikai összetételnek megváltozását eredményezte. A prefektusok leváltása tudatos provokáció, a kormány etnikai feszültségeket gerjeszt. /Állásfoglalás. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./

1993. április 2.

Tokay György kifejtette: "Az SZKT-nak kényeges stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia. Azzal, hogy óhajt az erdélyi magyarság politizálni? Szekértáborban, szövetségesek nélkül, egyedül, valamiféle sérelmi politikát folytatva, vagy pedig szövetségesekkel együtt harcolva a demokratizálásért és a nemzetiségi, illetve a magyar jogokért." Az erdélyi magyarságnak "a szövetségi politika az érdeke". Tokay helytelennek tartja az RMDSZ radikális és mérsékelt táborra való osztását. /Tibori Szabó Zoltán: A hatalom provokálja a romániai magyarokat. Tokay György, az RMDSZ frakcióvezetője az újabb feszültségekről. = Népszabadság, ápr. 2./

1993. április 2.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Nagyváradon tartott ülésén /márc. 26-27./ állásfoglalást adott ki, ebben felhívta a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy folytatódik a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika. Ennek friss példája Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusainak menesztése. Ennek a nacionalista politikának több évtizedes múltja van, amely az idők során Erdély etnikai összetételnek megváltozását eredményezte. A prefektusok leváltása tudatos provokáció, a kormány etnikai feszültségeket gerjeszt. /Állásfoglalás. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./

1993. április 2.

Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett. A román hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése. "Az e célt követő gyakorlat eszköztárába tartozik az etnikai tisztogatás is." Az SZKT "elítéli ezt a gyakorlatot, kinyilvánítja egyetértését az RMDSZ tiszteletbeli elnökének ilyen értelmű nyilatkozatával." Ugyanakkor felháborító, hogy "politikai állásfoglalás okán koncepciós jellegű perre kerülhessen sor...". Ezt a nyilatkozatot 55 SZKT-képviselő aláírta. Akkor már sokan eltávoztak a nagyváradi gyűlésről, ezért a nyilatkozatot eljuttatják a többi képviselőhöz is. Nyolcvankilenc aláírás esetén ez az SZKT hivatalos nyilatkozata lesz. /Nyilatkozat. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./ Megjegyzés: Az SZKT tagjaiból Tőkés László melletti nyilatkozatot aláíró nyolcvanegy fő névsorát közli a bukaresti napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1993. április 5.

Az SZKT két résztvevője szerint az RMDSZ SZKT üléséről tudósító Gyarmath János tendenciózusan elhallgatott, illetve félremagyarázott tényeket. Hamis az a megállapítás, hogy a "vita után mindenki ment a magyar igazával". Ugyanis az SZKT a vita után nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállt Tőkés László kijelentése mellett és elítélte a Romániában már hetven éve folytatott etnikai tisztogatást. Tőkés László kudarcának fogta fel Gyarmath János. Hogy az SZKT végül is "közleményben nem foglalt állást". Valójában ez elfogadott szöveg vállalta a Tőkés László által használt kifejezést. /Borbély Zsolt Attila, Pataki Gábor Zsolt: Miért sántít az értékelés? = Magyar Nemzet, ápr. 5./ A fenti helyesítés után az áll a lapban B. M. szignóval, hogy a kudarc politikai megítélés kérdése, ezért a tudósítás nem tendenciózus

1993. április 7.

Borbély Imre, az Állandó Bizottság alelnöke szerint az SZKT Nagyváradon megvalósította célkitűzéseit, megválasztotta a vezetőséget, akciótervek születtek. Nem volt alapvető ellentét Tőkés László püspök kijelentésével kapcsolatban. A közös cél kohéziós erőt jelent. Borbély Imre saját feladatának a belső törvények és szabályok megfogalmazását látja, melyek gördülékenyebbé teszik az RMDSZ testületeinek munkáját. /A közös cél érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1993. április 8.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

1993. május 20.

Április elejétől Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei választmányának elnöke. Az eddigi elnököt, Kötő Józsefet az SZKT az országos testületbe választotta. A tisztújító gyűlésen heves vita volt, az eddigi három megyei alelnök /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter és Szász Alpár/ lemondott, mondván, ebben a felállásban képtelenek az együttműködésre. /Tisztújítás. = Kincses Kolozsvár, május - II. évf. 5. sz./

1993. május 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1993. május 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1993. május 26.

Katona Ádám szerint "még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most." A kiábrándulás miatt sokan nem jöttek el az SZKT marosvásárhelyi ülésére, ahol szóba sem került az, hogy Frunda György képviselő a román tévében újfent elhatárolódott Tőkés Lászlótól. Nem esik szó az RMDSZ vezetésében Csapó József szenátor több mint egy éve kidolgozott autonómia-tervezetéről. Katona Ádám szerint most Tőkés László háttérbe szorítása történik. /Katona Ádám az RMDSZ belső ellentéteiről. = Pesti Hírlap, máj. 26./

1993. május 27.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1993. május 29.

Csiha Tamás az SZKT Állandó Bizottsága nevében nyílt levéllel fordult az SZKT tagjaihoz, kérve, hogy jöjjenek el időben az ülésre, az RMDSZ választmányai pedig számoltassák el az SZKT-képviselőket az üléseken való jelenlétükről. /Csiha Tamás: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

1993. június 9.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatást adott ki eddigi tevékenységéről /művelődési, oktatási memorandum, önkormányzati tanulmányok, RMDSZ információs rendszerének kidolgozása, a romániai magyarság Fehér Könyvének előkészítési munkái/, egyben megállapítva azt, hogy az SZKT még nem tudta betölteni a kisebbségi parlament döntéshozói hatáskörét. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1993. június 10.

A tájékoztatás érdekében az RMDSZ szövetségi elnöki hivatala rendszeresen kiadja az RMDSZ Közlönyt, a magyar sajtó tájékoztatására pedig az RMDSZ Tájékoztatót, ismertette a helyzetet Markó Béla elnök. - Az RMDSZ legitimitásának növekedését bizonyítja, hogy az Európa Tanács és a nemzetközi fórumok figyelembe veszik az RMDSZ állásfoglalásait. "Ezért indult felfokozott támadássorozat megosztásunkra." Markó Béla szerint nem voltak eredménytelenek az eddigi SZKT-ülések. /Tófalvi Zoltán: Markó Béla: A tét az önkormányzat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

1993. június 17.

Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT szakbizottságai: 1. Oktatás, ifjúság, tudomány, elnök: Ungvári Z. Imre. 2. Gazdaság, költségvetés. Elnök: Birtalan Ákos. 3. Politikai kapcsolatok. Elnök: Fekete Zsolt. 4. Közösségfejlesztés, falupolitika, szociálpolitika. Elnök: Sántha Pál Vilmos. 5. Közigazgatás, önkormányzat. Elnök: Dézsi Zoltán. 6. Művelődés, műemlékvédelem, egyház. Elnök: Muzsnay Árpád. 7. Emberjog, jogsérelem. Elnök: Hosszú Zoltán. 8. Program. Elnök: Tokay György. /Az SZKT szakbizottságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1111-1139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998