udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 110 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Szatmar Megyei Szervezet

1990. március 25.

A kormánynyilatkozat szerint márc. 15-én Szatmárnémeti katolikus templomára kitűzték a magyar zászlót, ezt cáfolják a templom papjai. Szováta polgármestere ugyancsak cáfolta a magyar lobogó kitűzésének hírét. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete leszögezte: valótlan közlés jelent meg, hogy az erdődi ünnepségen 3700 magyar állampolgár jelent meg. /Nem tűzték kis a zászlót Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1990. március 27.

Az erdődi Petőfi-emlékművet 27-ről 28-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek felrobbantották. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete kérdésére /a tettesekkel kapcsolatban/ a rendőrség egy év múlva, 1991. júl. 4-én válaszolt /1991. júl. 4-i jegyzet/.

1990. december 21.

A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Szabó Károly szenátor az RMDSZ Szatmár megyei gyűlésén részletesen eszámolt parlamenti munkájáról. Szerinte a parlament feladata a Ceuasescu-rendszer idején hozott törvények hatályon kívül helyezése. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1993. július 9.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. november 18.

Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1993. december 4.

Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1995. május 4.

Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. május 13.

Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1995. június 10.

A Szatmár megyei RMDSZ vezetősége a prefektusnál és a rendőrségen tiltakozott Szilágyi Domokos szobrának meggyalázása miatt. Az utóbbi hónapokban az itteni magyarság rendezvényeit gúnyolódva, uszító hangon fogadták. A szobrot máj. 28-ról 29-re virradó éjjel csonkították meg, éppen akkor, amikor az RMDSZ kongresszust tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

1995. július 2.

Júl. 2-án, Szilágyi Domokos születésnapján "Hozzon egy szál virágot!" - "Cu o floare!" címmel többezres tömeg tett hitet Szatmárnémetiben a kulturális értékek kölcsönös megbecsülése mellett. A májusban megcsonkított, de azóta helyreállított Szilágyi Domokos-szobor előtt Muzsnay Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Vasile Valer Suciu Szatmár megyei prefektus és mások mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1995. augusztus 5.

Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./

1995. augusztus 5.

Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./

1995. november 27.

Nov. 27-én egyhetes erdélyi látogatásra Szatmárnémetibe érkezett Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, útjára elkísérte Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője, akiket az RMDSZ-székházban Takács Csaba ügyvezető elnök és Muzsnay Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke fogadott. A vendéget fogadta Vasile Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa. Este a vendégek politikai fórumon vettek részt az RMDSZ székházában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 28., 671. sz./

1996. január 3.

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága visszautasította Katona Ádámnak az Erdélyi Napló dec. 13-i számában megjelent támadásait az RMDSZ szövetségi elnöke és tisztségviselői ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 3., 689. sz./

1996. december 20.

Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./

1997. január 30.

Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), feb. 3., 958. sz./

1997. január 30.

Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), feb. 3., 958. sz./

1997. május 16.

Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1997. szeptember 7.

Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1998. január 19.

Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1998. augusztus 7.

Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 23.

Aug. 23-án Szamoskrassóban a Darvay-kúria falán Bem-emléktáblát helyeztek el, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, majd Bogumil Luft bukaresti lengyel nagykövet méltatta a szabadságharc jelentőségét. Az ünnepségen megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. Ezen a napon a református templom 200 éves fennállására is emlékeztek, sikerült a templomot felújítani. Ugyanezen a napon a második világháborúban elesettek emléktábláját is felavatták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az emléktábla magyarul, lengyelül és románul hirdeti: "Ebben a házban szállt meg 1848 decemberében Bem József forradalmár tábornok", az emléktábla állítói: Szent István Kör, Szatmári RMDSZ, helyi tanács. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

1999. január 15.

Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. március 6.

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete márc. 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármestert választották meg a megyei RMDSZ elnökének, elődje Varga Attila képviselő volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./

1999. április 15.

Ilyés Gyulával, a Szatmár megyei RMDSZ új elnöke a vele készült interjúban leszögezte: "nem változtatásokat, hanem javításokat tervez". A megyei működés szervezési prioritásai között Ilyés a legfontosabbnak a tagszervezeteken belüli kommunikáció erősítését említette. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ-nek "realistábban kell terveznie, és gyakorlatiasabban kell politizálnia", nyilatkozta Ilyés, hozzátéve: "gyakorlatiasabbá kell tenni a kapcsolatot a kisebbségi társadalommal, a románsággal, a román politika irányítóival, de mindenekelőtt a helyi koalíciós partnerekkel." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./

1999. október 19.

A Szatmár megyei RMDSZ 1998-ban alapította az Identitás Alapítványt, amelynek elnöke Varga Attila parlamenti képviselő lett. Az alapítvány célja, hogy művelődési, kulturális, tudományos munkát végezzen, főleg az önazonosság, az identitás megőrzésének érdekében és annak ápolásáért. Tervezik még a könyvkiadást, könyvtár létrehozását, dokumentációs központ kialakítását, továbbá ösztöndíjjal szeretnék segíteni a fiatalokat. /Benedek Ildikó: Az Identitás Alapítvány céljáról és tevékenységéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./

1999. október 20.

Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

1999. november 29.

Nov. 27-én tartották meg Szatmárnémetiben az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének küldöttgyűlését. Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg a gyűlést. A megyében az RMDSZ-nek 65 településen 151 tanácsosa, három városi tanácsban 24 tanácsosa, a megyei tanácsban 14 képviselője van. Összesen 11 polgármester és 12 alpolgármester nyert mandátumot az RMDSZ képviseletében, s öt olyan község létezik, ahol ugyancsak magyar a polgármester, bár nem az RMDSZ-színeket képviseli. A gyűlésen megállapították, hogy sok helyen nem szednek tagdíjat, s a kapcsolat a tagokkal megszakadt. A tagság létszámának felmérése is gondot okoz, hiszen sok helyen nem frissítették fel a nyilvántartásokat. Sok helyen ellentétek, személyi konfliktusok is vannak. /Bodnár Gyöngyi: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

1999. december 28.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Szatmárnémetiben a Szatmár megyei RMDSZ december 27-én ünnepi választmányi gyűlést tartott, s ebből az alkalomból felavatták a felújított székházat is. Brassóban dec. 28-án volt az ünnepi megemlékezés, ugyanezen a napon történt Sepsiszentgyörgyön is. Csíkszerdában Ünnepi Kerekasztalt tartottak. A fórumot közvetítette a helyi kábeltelevízió, a Csíki TV is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 28. - 1629. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998