udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Szilagy Megyei Szervezet

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1992. január 9.

A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1995. március 24.

Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./

1995. április 5.

Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1995. szeptember 16.

Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1995. november 28.

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 28-án Zilahon a Szilágy megyei RMDSZ vezetőségével találkozott, ahol kifejtette, hogy térben és időben nézve kell megoldásokat keresni, a megoldás a gazdag és demokratikus Romániában rejlik. A jelenben az állam többségi polgáraival szemben sem nagyvonalú. A megoldáshoz tartozik a közigazgatási önkormányzatiság. A HTMH politikai segítség mellett anyagi támogatást is nyújt az alapítványok révén. Lábody László visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország odadobta a kisebbségeket a szomszéd államoknak, ugyanis egyeztettek magyar kisebbségek képviselőivel. Az alapítványok együttvéve milliárdos nagyságrendű anyagi segítséget nyújtottak a kisebbségnek. Az erdélyi magyarságnak büszkének kell lennie arra, amit elért, mert nemcsak sérelmekből áll a világ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1997. július 18.

Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./

1997. szeptember 17.

Szeptember közepén tisztújító gyűlést tartott az RMDSZ Szilágy megyei szervezete. A küldöttgyűlés közel kétszáz elektor és meghívott részvételével jóváhagyta a módosított alapszabályzat-tervezetet is. A küldöttek 13 tartózkodással elfogadták Kozma Sándor elnöki beszámolóját, majd Seres Dénes nyerte el kétharmados szavazattöbbséggel a megyei szervezet elnöki tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 1115. sz./

1997. október 30.

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

1998. február 25.

A szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága, amelynek elnöke Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-szenátor, febr. 25-én elkészítette és megszavazta a 69/1991. sz. helyhatósági törvényt módosító 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést, amely jóváhagyja a többnyelvű helységnévtáblák elhelyezését és a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát kiterjesztő rendelkezéseket is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27. - 1217. sz./

1998. június 10.

A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./

1999. december 17.

Dec. 10-án tartották a Szilágy megyei RMDSZ-ben Zilahon a tisztújító küldöttgyűlést. A küldöttek egyhangúlag újraválasztották Seres Dénes szenátort területi elnöknek. Seres Dénes újraválasztása a megyei szervezet élére a Szilágy megyei szenátor 1997-től kifejtett szervezetépítő munkájának tulajdonítható. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17. - 1624. sz./

2000. február 6.

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2000. augusztus 24.

Vida Gyula jogász és közgazdász életének nagyobbik részét szülővárosában, Szilágysomlyón töltötte. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ő volt az első elnöke, 1990 óta parlamenti képviselő, két ízben frakcióvezető, jelenleg a képviselőház gazdaságpolitikai-reformügyi-privatizációs állandó bizottságának az elnöke. Vida Gyula elmondta, hogy a fogadóóráin megjelenteknek körülbelül negyven százaléka román nemzetiségű. Az elmúlt négy évben 4192 személy jelent meg az irodában, ebből 2377 közvetlenül Szilágysomlyón és 1815 a városokban, falvakban tartott kihelyezett fogadónapokon. Seres Dénes szenátorral 1992-től megegyeztek: a szenátori iroda Zilahon, a képviselői iroda Szilágysomlyón működik. A legtöbben a tulajdonviszonyok rendezésére elfogadott törvények alkalmazásával kapcsolatban keresték fel, sokan támogatást kértek új munkahely szerzéséhez. Számtalan esetben tapasztalta, hogy a magyar nemzetiségűek hátrányos helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy etnikai jellege is van a leépítéseknek. Eredmény, hogy a szenátori irodával együtt az elmúlt kilenc évben Szilágy megyei magyar közösségének tagjai több mint 10 000 hektár telket, szántóföldet és erdőt kaptak vissza közbelépésükre, sokszor kemény politikai és jogi fellépés eredményeként. - Szilágy megyében a munkanélküliség háromszorosa, négyszerese a szomszédos megyékének, és meghaladja az országos átlagot. Vida Gyula az elmúlt években 38 szakmai találkozót és vállalkozásfejlesztő fórumot szervezett azzal a céllal, hogy a kisvárosokban és a községekben segítse a vállalkozásokat. - A jelenlegi törvényhozási ciklusban Pécsi Ferenc képviselőtársával törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ gazdasági programjának szellemében a kis- és középvállalatok fejlesztésére. Sikerült a törvényt elfogadtatni. Az Európai Unió szakértői megállapították, hogy ez a kis- és középvállalatok támogatására született legsikerültebb törvény Kelet- és Délkelet-Európában. Azonban Traian Decebal Remes pénzügyminiszter megpróbálta szabotálni a jogszabály alkalmazását, ami hátrányosan érintette a több mint ötszázezer kis- és középvállalkozót. Vida Gyula készíti az RMDSZ részére munkásságáról az írásos beszámolót, ez lesz az alapja a megmérettetésnek. A bizottságban megtárgyalt törvénytervezetekkel kapcsolatban nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy az elfogadott törvények tükrözzék az RMDSZ programját. Az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzése a szakbizottsági meghallgatásokon történt. 52 parlamenti meghallgatásra történt megidézés, s ennek majdnem fele RMDSZ- javaslatra. Vida Gyula parlamenti tevékenysége alatt megállapíthatta: a maffia rendszerű korrupció átitatta az egész államapparátust. /Fejér László: A legnagyobb lélekszámú parlamenti szakbizottságot vezette. Beszélgetés VIDA GYULA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2001. január 26.

Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. február 13.

Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke kezdeményezésére a Szilágy megyei szervezet vezetősége panaszlevéllel fordult az RMDSZ etikai bizottságához, amelyben azt rótta fel Tőkés László püspöknek, hogy a választások idején a szövetség ellen kampányolt, nyíltan arra buzdítva a Szilágy megyei magyarokat, hogy a zilahi Református Kollégium körül kialakult áldatlan helyzet miatt ne szavazzanak Seres Dénes szenátorjelöltre. Seres szerint egy olyan ember, aki saját szervezete ellen dolgozik, nem töltheti be annak tiszteletbeli elnöki szerepét. - Emlékeztetőül: a Szövetségi Képviselők Tanácsa január végi ülésén úgy döntött: nem fogad el olyan állásfoglalást, amely elítélte volna Tőkés László tiszteletbeli elnök kampányban tanúsított magatartását. /Sz. Cs.: Megvonják a tiszteletbeli elnöki címet Tőkéstől? Seres az etikai bizottsághoz fordult. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2001. február 24.

A Királyhágómelléki Egyházkerület Zilahi Egyházmegyéje és a Szilágy megyei RMDSZ vezetősége között immár több mint egy éve tartó, a zilahi Református Wesselényi Kollégium kapcsán kirobbant ellentét váratlan fordulatot vett a napokban: febr. 21-én bírósági végrehajtók szálltak ki rendőr kíséretében, és László Kálmán gondnokot - a zilahi bíróság febr. 12-ei határozata értelmében - a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése a fejlemény kapcsán közleményt bocsátott ki, amelyben tiltakozik a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, valamint az egyházat ért újabb jogtalanságok és sérelmek ellen. Követeli a zilahi kollégium református egyházi jogállásának haladéktalan visszaállítását, László Kálmán kollégiumi gondok jogaiba való azonnali visszahelyezését. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2001. május 16.

Az RMDSZ etikai és fegyelmi bizottsága vizsgálatot kezdett annak megállapítására, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elkövetett-e etikai vétséget a tavalyi választási kampányban. A tiszteletbeli elnök ellen Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke élt panasszal, azt kifogásolva, hogy a Királyhágó-melléki református püspök a tavalyi törvényhozási választás kampányában tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyar nemzetiségű választókat az RMDSZ ottani szenátorjelölt-listájával kapcsolatban. Az etikai testület arra kérte Tőkés Lászlót, hogy 15 napon belül írásban fejtse ki érveit, mellékelje bizonyítékait, és nevezze meg azokat, akik mellette tanúskodnak. Tőkés kijelentette, álláspontja szerint nem folytatott ellenkampányt, csak számon kérte Seres Dénes szenátortól azt az érdekképviseleti elvet, amit az RMDSZ vállal. Szilágy megyében - ahol a magyarok többsége református vallású - a zilahi Wesselényi Református Kollégium ügye miatt került szembe a Tőkés László vezette Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Seres Dénes szenátor vezette megyei szervezete. /Etikai vizsgálat Tőkés László ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2001. június 7.

Az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának közlése szerint Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke ellen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tiltakozott az eljárás ellen és felkérte Tőkés László püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt, illetve megbízottat se küldjön az Etikai és Fegyelmi Bizottság ülésére. Amennyiben az Etikai és Fegyelmi Bizottság továbbra sem áll el a fegyelmi lefolytatásától, az Igazgatótanács kéri, hogy az Igazgatótanács és a közgyűlés tagjait is helyezzék fegyelmi vizsgálat alá. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./

2001. június 9.

Jún. 8-án tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évi közgyűlését Nagyváradon. Az egyházkerületben dúló viharok nyomán leköszönt főgondnok, egyházkerületi aljegyző és a fegyelmi bizottság tagjai helyére újakat választottak. Délután a 32 napirendi pont közül csak a negyedikig, a püspöki beszámoló meghallgatásáig jutottak el a résztvevők. Tőkés László püspök a jó hírek közlése - a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületének visszakapása, a magyarországi Református Egyházi Zsinat határozata, miszerint a határon túli református egyházakat 40 millió forinttal segíti, amelyből a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 8 millió jut, az Erdélyi Református Egyházkerülettel kialakuló együttműködés - mellett, az RMDSZ-szel való ellentétekről szólt a püspök. Tőkés László javaslatára a közgyűlés állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélik, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete fegyelmi eljárást folytatott Molnár Kálmán esperes ellen. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen is, hogy Csóka Dezső lelkipásztort az RMDSZ képviselője saját kerületében elzavarta egy kopjafaállításról; hogy Mikló Ferenc lelkészt a nagyszalontai RMDSZ zaklatta, amiért március 15-re meghívta a hajdúvárosba Csurka Istvánt; a püspök ellen is fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és az országos ügyvezető elnök; a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban tovább folynak az erkölcsi, politikai és anyagi kárt egyformán okozó megnyilvánulások. A püspök kitért az 1998 óta tartó belső feszültségre, az egyházi fegyelem hiányára, az egyházbomlasztó kísérletekre, a napvilágra került visszaélésekre. - Az Erdélyi Egyházkerületben nagyon elmérgesedett a helyzet, erősödik a belső szektásodás. Fennáll az egyházszakadás veszélye, amelyet csak összefogással lehet elhárítani. Ez létkérdés - mondta többek között. /T. Szabó Edit: Létkérdés az összefogás. Közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2001. június 9.

Jún. 8-án tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évi közgyűlését Nagyváradon. Az egyházkerületben dúló viharok nyomán leköszönt főgondnok, egyházkerületi aljegyző és a fegyelmi bizottság tagjai helyére újakat választottak. Délután a 32 napirendi pont közül csak a negyedikig, a püspöki beszámoló meghallgatásáig jutottak el a résztvevők. Tőkés László püspök a jó hírek közlése - a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületének visszakapása, a magyarországi Református Egyházi Zsinat határozata, miszerint a határon túli református egyházakat 40 millió forinttal segíti, amelyből a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 8 millió jut, az Erdélyi Református Egyházkerülettel kialakuló együttműködés - mellett, az RMDSZ-szel való ellentétekről szólt a püspök. Tőkés László javaslatára a közgyűlés állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélik, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete fegyelmi eljárást folytatott Molnár Kálmán esperes ellen. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen is, hogy Csóka Dezső lelkipásztort az RMDSZ képviselője saját kerületében elzavarta egy kopjafaállításról; hogy Mikló Ferenc lelkészt a nagyszalontai RMDSZ zaklatta, amiért március 15-re meghívta a hajdúvárosba Csurka Istvánt; a püspök ellen is fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és az országos ügyvezető elnök; a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban tovább folynak az erkölcsi, politikai és anyagi kárt egyformán okozó megnyilvánulások. A püspök kitért az 1998 óta tartó belső feszültségre, az egyházi fegyelem hiányára, az egyházbomlasztó kísérletekre, a napvilágra került visszaélésekre. - Az Erdélyi Egyházkerületben nagyon elmérgesedett a helyzet, erősödik a belső szektásodás. Fennáll az egyházszakadás veszélye, amelyet csak összefogással lehet elhárítani. Ez létkérdés - mondta többek között. /T. Szabó Edit: Létkérdés az összefogás. Közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2001. augusztus 24.

A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa állásfoglalásában megdöbbenését fejezte ki, hogy az RT "a kommunista diktatúrára jellemző eszközökkel" a demokratikusan választott RMDSZ tisztségviselők "kicsinálásával" tör a hatalom megszerzésére, hogy "egyetlen célja érdekvédelmi Szövetségünk vezetésének kisajátítása minden szinten. A szilágysági OT elutasította az egységet megbontó közösség-gyilkos hozzáállást és módszert. /(Fejér László): Állásfoglalás - régi eszközök ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2001. szeptember 18.

Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. október 1.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2001. október 12.

A Sarmasági Napok alkalmából tartott fórumon vitát Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke ismertette a státustörvényt és a körülötte kialakult vitát. Vida Gyula képviselő áttörésként értékelte a törvényt. A két ország közötti egyeztetésekre a román fél felkészületlenül jelent meg. Fenntartásai jelezték, nincs tisztában a törvény jellegével, az emlékeztetőt sem írta alá a román küldöttség, továbbá a pozitív diszkrimináció ellen is tiltakoztak. Dragon János, a bukaresti magyar nagykövetség titkára pontosította a romániai sajtóban megjelent kommentárokat: minden híresztelés ellenére az Európai Unió egyetlen fóruma sem ítélte el a státustörvényt. Ehhez hasonló rendszer több éve működik Szlovákiában, Ukrajnában. Szlovéniában, Bulgáriában a kettős állampolgárság intézményét gyakorolják. Előírásainak megfelelő gyakorlatot folytat Románia is a moldáviai románságnak nyújtott kedvezményekkel. /Szilágyság (Zilah), okt. 12 Jó hangulatban zajlott a Sarmasági Napok /okt. 6-7./ rendezvénysorozata, melyen jelen voltak Nagyhalász és Soltvadkert testvérvárosok képviselői is. Okt. 6-án Keresztes Zoltán polgármester emlékezett az Aradnál kivégzett tizenhárom tábornokra. Volt sportvetélkedő, majd megnyitották a helybeli képzőművészek tárlatát. Vasárnap zsúfolásig megtelt a református templom. Felemelő volt a népviseletbe öltözött fiúk és lányok látványa, majd a lovas, zenés szüreti felvonulás. /Kiss Lehel: Találkozások - az élet kútjai. = Szilágyság (Zilah), okt. 12./

2002. január 18.

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete közleményében tiltakozott az ellen, hogy "az elmúlt napokban egyes magyarországi politikai pártok és személyiségek, újságok és televíziós csatornák összehangolt lejáratási kampányt indítottak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény ellen". A közlemény szerint a kampányt támogatók "tömeghisztériát akarnak kelteni, hogy szembeállítsák az anyaországi magyarokat a határokon túlra szakadt kisebbségi sorsban vergődő magyarokkal. Hamis, csúsztatott adatokkal és félrevezetéssel rémképeket akarnak kialakítani az anyaországi munkavállalók soraiban, romboló idegengyűlöletre buzdítják a lakosságot, hogy szűkkörű politikai érdekeiket érvényesíthessék." A szerzők felhívással fordulnak az anyaországi közvéleményhez és a határokon túli magyar közösségekhez, arra kérve őket, hogy "utasítsák vissza ezt a lejáratási propagandát, és álljanak ki a magyar országgyűlés által elfogadott törvény maradéktalan végrehajtása mellett." A Szilágy megyei állásfoglalást megelőzően Kovászna megyében 23 közéleti személyiség nyílt levélben fejezik ki elégedetlenségét a kedvezménytörvénnyel szemben kifejtett kampány miatt. Közleményükben arra kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon túli magyarok véleményének is ebben az ügyben. /Erdélyi magyarok tiltakozása a státustörvényt lejárató magyarországi kampány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2002. február 12.

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. február 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. április 3.

A kormánypárt és az RMDSZ Szilágy megyei szervezetei március vége előtt aláírták Zilahon az együttműködési megállapodást. Seres Dénes szenátor, a megyei RMDSZ-elnök elmondta: a megállapodás olyan jellegű kitételeket tartalmaz, melyek egyként fontosak a feleknek: a földtörvény alkalmazásának, az erdők visszaadásának, a birtoklevelek kiállításának gyorsítása, az államosított ingatlanokra vonatkozó jogszabály alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése, az ehhez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Az RMDSZ megtartaná a jelenlegi iskolai struktúrákat, igényelné a magyar művelődési rendezvények anyagi támogatását s részvételét az oktatási intézmények vezető tisztségeiben. Gondot fordítanak a műemlékek ápolására: a zilahi Wesselényi-szobor, a Vigadó épülete rendbetételének beindításához. /Szilágy megyében aláírták a protokollumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 6.

Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998