udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSZ Szocialdemokrata Tomorules Platform

1993. április 24.

Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./

1993. december 30.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./

1994. október 28.

Dáné Tibor, a szociáldemokrata platform alelnöke elmondta: még nem tudott kapcsolatba lépni a Sepsiszentgyörgyön élő Bitay Ödönnel. Amennyiben Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni, akkor diverzáns, a jelenlegi román vezetés ügynöke, szögezte le Dáné Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1996. február 13.

A Szocialista Párt alelnöke januárban jelezte, hogy a közelgő választásokon a párt lehetségesnek tartja az együttműködést az RMDSZ szocialista és szociáldemokrata platformjaival. Az RMDSZ-ben létező Szociáldemokrata Platform a maga részéről fontosnak tartaná, hogy párbeszéd induljon az RMDSZ és a demokratikus baloldal pártjai között, beleértve a T. Mohora vezette Szocialista Pártot is. A platform önállóan csak híd szerepre vállalkozik. Azonban bármiféle párbeszéd csak akkor lehet gyümölcsöző, ha annak részvevői kiindulópontként elfogadnák az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot, annak a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó részével együtt, szögezte le a Szociáldemokrata Platform. /Pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

1996. május 9.

Megtartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete Kolozsváron. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi dolgozók kisebb számban voltak jelen, mint régebben, holott az egyesület tagságának többsége munkás. Az egyesület vállalt feladataiból - székház és pénzügyi alapok hiánya miatt - keveset teljesített. Mintegy 30 munkanélkülinek sikerült állást keresni. Az emberek egyre passzívabbak lesznek. A dolgozók, munkanélküliek, nyugdíjasok helyzetének rendezésébe sokkal erélyesebben kell bekapcsolódnia az RMDSZ-nek. Javasolják, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hozzon létre munkaügyi főosztályt. Az erdélyi magyarságnak legalább 50 %-a alkalmazott, ezért kellene egy főosztály, amely felmérné a városi lakosság foglalkoztatottságát, bérviszonyait, a munkanélküliek átképzési lehetőségeit. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete az RMDSZ társszervezete, de eddig támogatást csak az RMDSZ szociáldemokrata platformjától kaptak, olvasható a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnökségének közleményében. /Figyelni a munka világára. Közgyűlés tanulságokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1997. augusztus 9.

Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

2000. május 22.

Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2001. szeptember 13.

Az RMDSZ-platformvezetők eltérően értékelik az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti szept. 10-i tárgyalások sikerességét. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör nevű RMDSZ-platform vezetője szerint a két párt közti együttműködés jó ütemben indult, de néhány hónap múlva lassulás következett be. Ha ez a lassulás tovább tart, el kell gondolkodni, hogy érdemes-e felújítani még ezt a protokollumot. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte: a kormánypárt továbbra sem akar foglalkozni a számunkra sorsdöntő kérdésekkel, és az RMDSZ vezetése sem akarja komolyabban napirendre tűzni ezeket, példa erre az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amelyet ismét elodáztak. Ennek ellenére nem értékeli úgy, hogy a paktumot azonnal fel kellene bontani. Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője úgy vélekedett: Ha igaz, hogy két hét múlva kész lesz a helyi közigazgatási törvény alkalmazási jogszabálya, hogy az RMDSZ valóba ígéretet kapott arra, miszerint elhárítják az akadályokat a termőföldek és erdők visszaszolgáltatása útjából, hogy az egyházi ingatlanok törvénytervezete is napirendre kerül, a magyar felsőfokú oktatást kiszélesítik, a közszolgálati televízió és rádió magyar adásai is kibővülnek, akkor üdvözölni tudom ezt a megállapodást. A platformvezető szerint az ígéreteket szigorúan követni kell, a szakítópróba az egyházi ingatlanok kérdése legyen. /Kormánypárti fogadkozások. Platformvezetők az RMDSZ-SZDP tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. szeptember 29.

Szept. 29-én összeül az RMDSZ "miniparlamentje", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tervek szerint az SZKT elemzi a romániai gazdasági helyzetet, ismertetik a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának jelentését. Minden bizonnyal szó kerül a Reform Tömörülés székelyudvarhelyi elnökségi üléséről készült jegyzőkönyvről is. Az SZKT elnöki tisztségére sajtóértesülések szerint Frunda György szenátor a legesélyesebb, Az etikai bizottság jelentése szintén vitára adhat alkalmat, amennyiben az elmarasztalja Tőkés László püspököt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök kifejtette: az ülésen amellett fog érvelni, hogy az SZKT térjen vissza arra a döntésére, amellyel meghiúsította a belső választásokat. Kónya-Hamar megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy afféle pártfegyelmi rendreutasítás alapján megvonják a tiszteletbeli elnöki tisztséget Tőkés Lászlótól, aki ezt a címet még 1989 előtti tevékenységével érdemelte ki. Az RMDSZ szociáldemokrata platformja szerint a tanácskozás egyik legfőbb pontját az RMDSZ és a kormánypárt közti viszony elemzése kell hogy képezze, hangsúlyozta Bucur Ildikó platformvezető. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő platform elnöke szerint a tulajdon kérdésére kell koncentrálni. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa szabályszerűen működik-e, vagy sem, nincs értelme napirendre tűzni az SZKT-elnökválasztást. A Reform Tömörülés javasolni fogja az SZKT ÁB megújítására vonatkozó napirendi pont elhalasztását mindaddig, amíg a szabályzatfelügyelő bizottság megfogalmazza álláspontját. Toró szerint a mai tanácskozáson vita tárgyát kell hogy képezze az RMDSZ álláspontja a státustörvény végrehajtásával, az ajánlószervezetek összetételével kapcsolatban is, és szintén az SZKT keretében kellene megvitatni az RMDSZ alkotmánymódosító indítványait. /Mélyülő ellentétek, vagy közeledő álláspontok? Az SZKT napirendjén az etikai bizottság jelentése Tőkés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. február 5.

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. február 18.

Febr. 17-én együttes ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ baloldali platformjainak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE), a Demokratikus Új Baloldalnak (DÚB) és a Szociáldemokrata Platformnak (SZDP) az országos vezetősége, hogy közösen kiértékeljék a Szatmárnémetiben lezajlott VII. RMDSZ- kongresszus eredményeit. Neményi József Nándor kifejtette: mindenben támogatják a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget. "A baloldali érzelműek a tagság 15-20%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni" - jelentette ki Neményi József Nándor. /Ö. I. B.: Baloldali RMDSZ-támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. június 17.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) nemrég lezajlott megyeközi értekezletén a Szociáldemokrata Tömörülés és a Demokratikus Újbaloldali Fórum képviselői is részt vettek. Az RMDE ismételten állást foglalt az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság egységének megőrzése. Az RMDE gazdasági–szociális kérdésekben nem ért egyet az RMDSZ eddigi vonalával, de a választásokig tartózkodni fog az RMDSZ tevékenységének nyilvános bírálásától. A küldöttek megválasztották az RMDE Vezető Tanácsát. Elnök: Miklós György geológus, alelnök: Kira Miklós üzletvezető, főtitkár: Láng János informatikus, gazdasági titkár: Neményi József közgazdász, a kormány versenytanácsának tagja, munka szociális ügyi titkár: Bánhegyesi József munkás, szóvivő: Nagy Károly nyug. egyetemi tanár, dokumentarista: Vargyasi Enikő programozó, pénztáros: Veress József, technikus. /RMDE: támogassák Ioan Rust! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2004. szeptember 18.

Szept. 18-án az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kopjafát és emléktáblát avat Sárvásáron, a templomkertben Lakatos István politikus és közíró /Sárvásár, 1904 – Kolozsvár, 1993/ emlékére. Ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben Márton Áron püspököt, akihez személyes barátság is fűzte, Kurkó Gyárfást, Venczel József professzort és másokat elítéltek. 1950-ben Lakatos Istvánt 25 év kényszermunkára ítélték, ahonnan tizenöt év után, 1964-ben szabadult. 1934-től az Előre és a háromnyelvű (román, magyar és német) Tipograph című lap főszerkesztője, a Romániai Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos titkára, majd elnöke, Emlékirata rövidesen megjelenik. /Bánhegyesi József: Egy igazi demokrata emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2004. szeptember 21.

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése szept. 18-án új vezetőséget választott. Az új elnök Kira Miklós, ügyvezető elnök Bánhegyesi József, gazdasági titkár Terschanszki György. Az előző elnök dr. Bucur Ildikó volt. /Tisztújítás az RMDSZ platformban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2005. január 26.

A Trianon-filmmel kapcsolatos hatósági intézkedés miatt több állásfoglalás született. A jelenlegi hatalom intézkedései révén két alapvető jogot, a szólás és gyülekezés szabadságát sértette meg, írta az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése nevében Kira Miklós. A tömörülés reméli, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga európai parlamenti képviselő fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan eljárássorozatnak tartja a rendőrségi megfélemlítéseket, aránytalanul magas pénzbüntetéseket a civil szervezetek, protestáns egyházi intézmények tagjai, vezetői ellen csupán azért, mert részt vettek vagy helyt adtak a Magyarországon már sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Mindez ellentétben áll az EU alapelveivel, a véleménynyilvánítás szabadságával, a közösség számára biztosított gyülekezési szabadságjoggal és az egyházak függetlenségével, olvasható közleményben. /Újabb állásfoglalások a Trianon-film kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2005. február 25.

A 2004-es választási évben a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete lemondott arról, hogy az RMDSZ gazdasági és szociálpolitikai tevékenységét a nyilvánosság előtt bírálja, mert nem akarta a szövetség választási esélyeit rontani. Ezt az álláspontot vallotta egyébként két platform – a Demokratikus Újbaloldali Fórum és a Szociáldemokrata Tömörülés is. Az RMDSZ választási programjában meghirdette, hogy a szegénység felszámolása érdekében fog fellépni. Mindebből a gyakorlatban egyelőre semmi sem valósult meg. Valójában az adópolitika terén az RMDSZ támogatta az egységes jövedelmi adó bevezetését. Miből fogják fedezni a kisjövedelműek, a nagyszámú munkanélküli és a nincstelenné tett emberek százezres nagyságrendű serege a gázár emelését? A jelenlegi kormánykoalíció határozottan munkás- és általában munkavállaló-ellenes politikát kíván folytatni. Az RMDSZ-nek fel kell lépnie mindezzel szemben. /Nagy Károly: A tettek nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2005. július 1.

Fél év telt el az új kormány megalakulása és az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta. Nagy Károly készített mérleget az eltelt időszakról. Az RMDSZ azt ígérte választóinak, hogy küzdeni fog a szegénység felszámolásáért, az életszínvonal emeléséért. A lakossági fórumon, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége a Magyar Dolgozók Egyesületével közösen szervezett június elején, megállapította, hogy az RMDSZ ígéretét nem tartotta be. Vesztes az egész lakosság, különösen a kisjövedelműek, és nyertes az a párszáz multimilliárdos újgazdag. Gondot jelent a gáz és villanyenergia árának drasztikus és folyamatos emelése. Ezt az intézkedést a kormány a nemzetközi pénzintézetek az EU elvárásaival, valamint piaci hatásokkal indokolja. Az állami tulajdonban lévő gázkitermelő és elosztó vállalatok monopol helyzetükkel visszaélve diktálják az árakat. A kisjövedelműeket sújtja, hogy egy éve alig van kedvezményes gyógyszer. A nyugdíjakkal általában is baj van, mert az esetek többségében ezek még mindég a minimálbér színvonala alatt mozognak. A nyugdíjak újraszámolása lassan halad, mire az érdekeltek az esetleges nagyobb összeget kézhez kapnák, az infláció elviszi a többletet. A kormány a tiltakozások ellenére ki akarja kényszeríteni a munkatörvénykönyv lényeges módosítását, mégpedig a dolgozók kárára. A magyarok számára elkeserítő, hogy a magyar kormánytagok, szenátorok, képviselők a méltánytalan kormányintézkedésekre is rábólintanak. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének fenti meglátásaival egyetértenek a Szociáldemokrata Tömörülés és a Demokratikus Újbaloldali RMDSZ platformok is. /Nagy Károly: Elfeledett ígéretek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. december 22.

„Mindaddig, amíg a Babes–Bolyai Egyetemen nem lesznek önálló magyar fakultások s a magyar nyelvű oktatás egy szenátusi döntéstől függ, ami bármikor kedvezőtlen irányt válthat, illetve mindaddig, amíg nem alakul meg egy állami magyar egyetem, a magyar fiatalok anyanyelvű egyetemi oktatása bizonytalan” – vélekednek a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége, a Demokratikus Újbaloldali, illetve a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platformok közös közleményükben. Az RMDSZ balközép szerveződései támogatják a Bolyai Kezdeményező Bizottság tevékenységét a magyar fakultások s majdan egy önálló állami magyar egyetem létrehozása érdekében. /A tényleges esélyegyenlőségért! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2007. szeptember 19.

Szeptember 16-án, vasárnap Sárvásáron a falu nagy szülöttére, Lakatos Istvánra /Sárvásár, 1904. szept. 14. – Kolozsvár, 1993. szept. 3./ emlékeztek. Az ünnepi istentisztelet és a szavalatok után az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete megkoszorúzta a magyarság jelentős közéleti személyiségének, politikusának és közírójának a református templomkertben elhelyezett kopjafáját. A megemlékezés során bemutatták Lakatos István emlékiratainak második kötetét is, amelyben másfél évtizednyi börtönéveiről vall – ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben többek között Márton Áron püspököt ítélték el. /Sárvásár. Koszorúzás a kopjafánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Első kötet: Lakatos István: Emlékeim /Marosvásárhely, Appendix Kiadó, 2005./

2007. november 2.

Megjelent Lakatos István emlékiratainak második kötete az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés nevű platformja gondozásában. Lakatos István (1904–1993) a két világháború között többek között a Román Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos elnöke volt, s fontos szerepet játszott a szakszervezeti és a szövetkezeti mozgalomban. A kommunista diktatúra idején fővádlott volt abban a perben, amelyben Márton Áront is elítélték; Lakatos 25 év kényszermunkát kapott, amiből 15-öt le is töltött a börtönben. A két világháború között a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak egymás ellen. A szocdemek szerint a kommunisták idegen érdekeket szolgálnak. Valóban, abban az időben a kommunisták pártjának hivatalos neve: Kommunisták Romániai Pártja, a Kommunista Internacionálé Romániai Szekciója, és a párt mindenben köteles volt a III. Internacionálé utasításait követni. Lakatos állította, hogy ha a politikai érdekek azt kívánták, hogy zavargások legyenek, a kommunisták vállalták a provokátor szerepét. Szerinte ilyen szerepet játszott Gheorghe Gheorghiu (Dej) is a grivicai összecsapásokban, s így kezdődött a későbbi pártfőtitkár politikai karrierje. Egyes kommunisták beépültek a Szociáldemokrata Párt befolyása alatt álló szakszervezetekbe, hogy ott bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. /Fey László: Nincsen új a Nap alatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2007. december 7.

Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2007. december 10.

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2007. december 11.

Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2008. január 24.

Az RMDSZ keretében létrehozott Szociáldemokrata Tömörülés közelebb hozhatja a szövetséget a legnagyobb román ellenzéki alakulathoz, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) – jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, az új platform elnöke. A képviselő hozzátette, a PSD vezetősége örömmel fogadta az új platform megalakulását. A tömörülés célja ugyanakkor megteremteni a szociális piacgazdaságot, csökkenteni a gazdagok és szegények közötti életszínvonalbeli különbségeket. /Szucher Ervin: Kerekesék a PSD felé kacsingatnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2008. február 20.

Két héten belül megalakulhat az RMDSZ újjászervezett Szociáldemokrata Tömörülés, RMDSZ platform, Kolozs megyei szervezete – derült ki a platform országos vezetőjének, Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottsága titkárának Kolozsváron tartott találkozóján, amelyen jelen volt a tömörülést támogató Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete is. Neményi József Nándor, az RMDE alelnöke vázolta a gazdasági helyzetet. Kerekes Károly az őt elkísérő, nemrég megalakult Maros megyei platform vezetőségét mutatta be, Gál Éva, Bíró Csaba és Toldi Gyöngyvér személyében, majd két, a platform nevében előterjesztett törvénykezdeményezésről számolt be: egyik a 18 évesnél idősebb iskolások esetében biztosítaná a gyerekpénz további folyósítását, a másik pedig az özvegyi nyugdíj kiutalása esetében a mindenkori átlagnyugdíjban határozná meg a jelenlegi 364 lejes plafont. /(balázs): Alakulóban a megyei szocdem platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. március 11.

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2008. augusztus 2.

A szegény réteg érdekében az RMDSZ eddig nem sokat tett, állapította meg a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ platform és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének Elnöksége közös nyilatkozatában. Emiatt a hazai magyarság több mint 40%-a nem járult a szavazó urnákhoz. Az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy hibázott, elkötelezve magát a neoliberális doktrína mellett. A neoliberális állam világviszonylatban lejáratta magát. Szociális piacgazdaságra van szükség. Az EU-ba való bejutás után kritikussá vált a falusi kisgazdák helyzete. A kiút a szövetkezeti rendszer kiépítése. Az RMDSZ-nek be kell terjesztenie a képviselők és szenátorok visszahívásáról szóló törvénytervezetet. /Szociáldemokrata Tömörülés RMDSz Platform Kolozs megyei Szervezetének Elnöksége, Bánhegyesi József elnök, Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének Elnöksége. Miklós György elnök: Szociáldemokrata elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2008. augusztus 23.

A Szabadság augusztus 2-i számában Szociáldemokrata elvárások címmel írást közölt az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés Kolozs megyei szervezetének elnöksége és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöksége. Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének országos vezetősége elhatárolódott a cikkben megfogalmazott néhány véleménytől. Nem értenek egyet azzal, hogy „a szegény rétegek érdekében az RMDSZ eddig sajnos nem sokat tett”. Az RMDSZ szorgalmazta az özvegyi támogatás bevezetését, a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjátszámítások hibáinak kiküszöbölését, az egyszülős családok támogatását, a fiatalok számára a lakásépítést, a visszaszolgáltatott lakások bérlőinek védelmét, a fogyatékos személyek jogainak bővítését, a munkanélküliek szociális védelmének a javítását, különböző családvédelmi intézkedések meghozatalát. Túlzás azt a megállapítás, hogy az említett hiányosság miatt „a hazai magyarság több mint 40%-a nem járul a szavazóurnákhoz”. Inkább a magyarság megosztása kedvetlenítette el a hazai magyarságot. /Kerekes Károly, parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke: Szociáldemokrata nézetkülönbségek. A Szociáldemokrata Tömörülés országos vezetőségének elhatárolódása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998